A differenci ált fejlesztés pszichológiája

1. A differenciált fejlesztés pszichológiája A kognitív fejlődés-fejlesztés

2. Fejlődéselméletek • Piaget: univerzális konstruktivizmus • Vigotszkij: szociális konstruktivizmus • Anderson: Minimális Kognitív Felépítés

3. Piaget - Az univerzális konstruktivizmus • biológiai gyökerek • univerzális konstruktivista szemlélet • organizáció és adaptáció, mint alapvető humán folyamatok • az intellektuális folyamatok is egyensúlyteremtésre törekednek • a fejlődés a gyermek egyéni erőfeszítésének eredménye, „kis tudós”

4. Az alkalmazkodás részfolyamatai • „séma” – a pszichológiai működés kognitív alapegysége, mentális konstruktum, mely az élőlényt az analóg körülmények közötti cselekvés modelljével látja el • egyensúlyteremtés asszimiláció és akkomodáció révén • asszimiláció: a bemenet szűrése és módosítása, hozzáigazítás a meglévő sémához • akkomodáció: a belső séma módosulása, igazodása az új tapasztalathoz

5. Ekvilibráció: asszimiláció és akkomodáció huza-vona

6. Az életkori szakaszok

7. Az életkori szakaszok • 0-2 év: érzékszervi-mozgásos (szenzomotoros) szakasz • 2-7 év: műveletek előtti (preoperacionális szakasz) • 7-12 év: konkrét műveletek szakasza • 12-17 év: formális műveletek szakasza

8. Szenzomotoros szakasz • reflexsémák gyakorlása (0-1 hó) • elsődleges cirkuláris reakciók (1-4 hó) • másodlagos cirkuláris reakciók (4-8 hó) • másodlagos cirkuláris reakciók koordinációja (8-12 hó) • harmadlagos cirkuláris reakciók (12-18 hó) • a szimbolikus reprezentáció kezdetei (18-24 hó)

9. Preoperacionális szakasz • még képtelenek a valódi mentális műveletek használatára • szimbólumok használata : kép és szó • egocentrizmus: képtelen elszakadni a saját nézőpontjától • centrálás: egyetlen szempont figyelembe vétele az osztályozásnál • a világkép jellemzői: animizmus, artificializmus, finalizmus, mágikus gondolkodás

10. Egocentrizmus a „három hegy” problémában

11. Konkrét műveletek szakasza • a gondolkodást konkrét műveletek irányítják, a problémát a konkrét tapasztalatok általánosításával oldja meg • decentrálás: több szempontot figyelembe vesz az osztályozásnál • csökken az egocentrizmus ==> szabályjátékok megjelenése • reverzibilitás, kiegyenlíthetőség

12. A mennyiség megmaradása számosság 6-7 év hosszúság 7-8 év tömeg 7-8 év terület 8-9 év

13. A térfogat megmaradásának problémája

14. A formális gondolkodás szakasza • „fejben” általánosít, hipotéziseket alkot és azokat ellenőrzi • minden logikai kapcsolat módszeresen végiggondolható és ellenőrizhető • tervszerű problémamegoldás, mentális manipuláció • világnézeti problémák és egyetemes etikai elvek

15. Az értelmi fejlődés szakaszainak életkori eloszlása

16. Vigotszkij – Szociális konstruktivizmus • az egyén kognitív konstrukciója a gyermek és a felnőtt interaktív kontextusában formálódik • a tanuló ismeretei és képességei éppen ennek a kooperációs együttműködésnek a nyomán alakul ki, amely egy “szakértőt” és egy “újoncot” feltételez. A tapasztaltabb személy biztosít egy olyan környezetet (munkakörnyezet), melynek alapján a tanuló műveleteket végez a jobb megértés céljából.

17. Vigotszkij – Szociális konstruktivizmus • a kognitív fejlődés egy állandó mozgásban lévő kettős, belső és külső fejlődés, a szociálistól az egyéni fele és nem fordítva • minden felsőrendű pszichikus funkció kétszer jelenik meg a gyermek fejlődésében: először egy kollektív helyzetben egy felnőtt irányítása alatt (mint interpszichikus funkció) és csak másodsorban, mint individuális tevékenység, mint a gyermek egyéni gondolkodásának sajátja (mint intrapszichikus funkció). • A legjobb példa ilyen tekintetben a nyelv. Ez először mint kommunikációs eszköz jelenik meg a gyermek és a felnőtt (környezet) interakciójában, hogy később belső nyelvvé alakuljon.

18. Vigotszkij – Szociális konstruktivizmus • a szociális interakcióban megmutatkozó tanulási potenciál Vigotszkij elméletének leglényegesebb koncepciója:legközelebbi fejlődési zóna • a legközelebbi fejlődési zóna képviseli a gyermek aktuális fejlődési szintje és a potenciális fejlődési szint közötti távolságot. Röviden “amit a gyermek ma képes elvégezni a felnőttek segítségével, arra holnap egyedül is képes lesz.” • segít nekünk megismerni a gyermek elkövetkező lépéseit, fejlődésének dinamikáját, figyelembe véve nemcsak az addig elért képességeket, hanem a folyamatban lévőket is. • Vigotszkij számára a tanulás megelőzi a fejlődést, míg a legközelebbi fejlődési zóna biztosítja a köztük lévő kapcsolatot.

19. Bölcsebbek, mint látszik? Legközelebbi Fejlődési Zóna Potenciális fejlődési szint LFZ (kompetensebb társ segítségével) Aktuális fejlődési szint

20. Mihez kezdhetünk az LFZ-vel? • a pedagógusnak nem kell megvárni, hogy a tanuló teljesen önállón fejlessze ki mentális képességeit, még ha ez ugyanakkor egy lényeges tapasztalat. A tanár lényeges közege a fejlődésnek, abban az esetben, ha mediál a gyermek  és tárgyak között, • a beavatkozás a legközelebbi fejlődési zóna és a gyermek fejlettségi szintjének figyelembevételével kell történjen. • kiemeli a legközelebbi fejlődési zóna tudatosításának fontosságát a tanító által, másképpen azon fejlődési lehetőségek előrelátását, amelyre képes a tanuló • Piagettel ellentétben, Vigotszkij nem véli, hogy a gyermeknek “alkalmasnak” kell lennie mielőtt bármit újat megtanul. A felnőtteknek biztosítaniuk kell a gyermekek számára olyan tevékenységeket, amelyek a gyermek adott fejlettségi szintjén felülmutatnak

21. Az intellektuális fejlődés moduláris elmélete – M. Anderson • Az elme modularitásáról, J. Fodor • ugyanaz a gép ritkán old meg több problémát, ez igaz az agyi neuronhálókra is (pl. szagkiválasztás és párkiválasztás egyszerre) • az elme nagyszámú funkcionálisan specializálódott sejtegyüttesből áll • egy specializálódott sejtegyüttes egy probléma megoldására szánt miniszámítógép: modul • a miniszámítógépek működése funkcionálisan integrált

22. A modulok ismérvei (Pinker, 1999) • komplex szerkezetük egy bizonyos probléma megoldására szolgál • megbízhatóan kifejlődnek minden normális egyedben • mindenfajta tudatos erőfeszítés nélkül kialakulnak • működnek, anélkül, hogy mögöttes logikájukat ismernénk • elkülönülnek az intelligens viselkedés általánosabb képességeitől • ösztönösek, de nem helyezhetőek szembe a tanulással, a helyes kérdésfelvetés: „mely ösztönök eredményezik a tanulást?” (Cosmides és Tooby)

23. Minimális Kognitív Felépítés gondolata – M. Anderson • Alapvető feldolgozó mechanizmus • RI, MI, KP vizsgálatok • Megismerés a modul segítségével • Háromdimenziós téri látás • Fonológiai megértés • Szintaktikai elemzés • Tudatelméletek

24. A tudás megszerzésének útjai: • SF > AFM > Tudás • Modul > Tudás • Mi okozza az egyéni különbségeket? A speciális feldolgozók (SF1 és SF2): téri-vizuális és verbális megismerési mód

25. A tudás megszerzésének lehetséges útjai

26. Az ügyvédi iroda hasonlat • AFM = titkárnő • SF1 és SF2 = az ügyvédi iroda tagjai • Modulok = az alkalmazott specialisták

27. Mi magyarázza a fejlődést? • Fejlett speciális feldolgozó kidolgozottabb tudásstruktúrát eredményez, algoritmust használ • A közvetlenül erre a célra létrejött modulok érése, ez a kognitív fejlődés elsődleges forrása • A tudás elaborációja, a tapasztalat

28. A képességek mintázatai • Bölcs idióták, szavantok: emlékezőtehetségek, naptári számolók, fejszámolók • Tanulási zavarok: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia • Az autizmus

29. ToM fejlesztés. Mit kell megtanulnia a kisgyermeknek? • a külvilág • szocializáció • más elmék • nyelv

30. Mi az a mentális állapot? • Akar valamit • Szeretne valamit • Vágyik valamire • Gondol valamire • Hisz valamit • Fél valamitől stb.

31. Jaj, de jópofa! Aranyos. Tetszik nekem. Jaj, de jópofa! Aranyos. TETSZIK nekem A Mami szerint jópofa, aranyos. TETSZIK neki.

33. Kisgyerekeknél • incselkedő viselkedés: tudnia kell, hogy egy bizonyos viselkedéssel valamilyen vágyat, szándékot, vélekedést vagy téves vélekedést fog előidézni • viszonyulás kisebb gyerekekhez • a szándék és lehetőség megértése utánzásos (mintha) feladatokban

34. Hogyan vizsgálhatnánk a mentalizációt? Nagyon sokféleképpen, íme néhány ötlet: • társas helyzetek leírása • hasonlat és metaforák közötti különbség megértése • érzelemtulajdonítás

35. A Sally és Anne teszt

36. Hasonlat feladatok A.) Feleletválasztós teszt Rozi apukája birkózó, egyedül elbír egy szekrényt is. Erős mint a ……………. a.) lúd b.) bivaly c.) kávé d.) pörkölt

37. Hasonlat feladatok B.) Történetvégződéses feladat Tibit az apukája elvitte az uszodába, hogy megtanuljon úszni. Először Tibi félt a hideg vízben, de amikor labdával játszottak, megbarátkozott vele, és aztán minden nap egy kicsit tovább voltak a medencében. Nemsokára Tibi megtanult úszni, és úgy úszott, mint a hal! Kérdések: Hogy tudott úszni Tibi? Miért volt olyan, mint a hal?

38. Metafora feladatok A.) Feleletválasztós teszt Nagyi mindig túlságosan aggódik. Ha Miki nem húz kesztyűt szánkózás előtt, egész nap sír. Bolhából ………………. csinál. a.) szöcskét b.) elefántot c.) katicát d.) kakast

39. Metafora feladatok B.) Történetvégződéses feladat Jutka nagyon csendes, félénk kislány volt. Nagyon félt ismeretlen gyerekekkel találkozni, és mivel nem mert velük beszélgetni sem, nem is voltak barátai. Tavaszi szünetben a szüleivel elmentek síelni. Egy szép tó mellett laktak, ahol sok kisgyerek korcsolyázott. Az anyukája egy nap azt mondta neki: „Jutka, játssz egy kicsit a gyerekekkel, menj ki hozzájuk a tóra!” Jutka ki is ment, és láss csodát, nagyon jót játszottak, és hamar sikerült is barátokat szereznie! Jutka szülei nagyon örültek, hogy megtört a jég. Kérdések: Miért voltak Jutka szülei boldogok? Mit csinált Jutka, amikor megtört a jég?

40. Mentalizáció: más mentális állapotainak megértése A mentalizációs képességünknek két alapvető összetevője: (1) Hiedelmek (köztük hamis hiedelmek) tulajdonítása másoknak. Annak megértése, hogy a másik személy reprezentálja a világot, s ez eltérhet attól, hogy milyen a világ, illetve mi magunk hogy gondolkodunk róla. (2) A mintha-játék és a fikció világa. Képzelt világok és kettős igazságkritérium. (1) és (2) összefügg: a mintha-játék fejlődése is a reprezentáció fogalmának megértését feltételezi

41. Hiedelmek tulajdonítása. Milyen következtetéseket értenek meg? • Következtetés szándékra • Következtetés vélekedésre • Következtetés vágyra

43. A vágyakon alapuló érzelmek feismerésének tanítása

46. A vágy és hiedelem alapján kialakuló érzelmek tanítása