1 / 22

A z EGSZB a térképen

A z EGSZB a térképen. A z EGSZB helye az intézmények között. EGSZB. EURÓPAI PARLAMENT. EURÓPAI BIZOTTSÁG. TAN Á CS. K ikből áll az EGSZB?. ♦ Római Szerződés, 1957. A gazdasági és társadalmi élet különböző csoportjainak képviselőiből ♦ Nizzai Szerződés, 2000.

byrd
Download Presentation

A z EGSZB a térképen

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az EGSZB a térképen

  2. Az EGSZB helye az intézmények között EGSZB EURÓPAI PARLAMENT EURÓPAI BIZOTTSÁG TANÁCS

  3. Kikből áll az EGSZB? ♦ Római Szerződés, 1957. A gazdasági és társadalmi élet különböző csoportjainak képviselőiből ♦ Nizzai Szerződés, 2000. A szervezett civil társadalom különböző gazdasági és társadalmi alkotóelemeinek képviselőiből

  4. Mi a szervezett civil társadalom? ♦ A mezőgazdasági és egyéb termelőket, a munkavállalókat, a szabadfoglalkozásúakat, a fogyasztókat és a szociális gazdaságot képviselő szervezetek és egyéb civil szervezetek; ♦ A szervezett civil társadalom a közigazgatási szervek és a polgárok közötti közvetítő szervezet szerepét tölti be.

  5. Kik alkotják az EGSZB-t? ♦ Az EGSZB egy KÖZGYŰLÉS, melyet az Európai Unióból érkező 317 tag alkotja; ♦ A bizottsági tagokat 4 évre nevezik ki, mandátumuk megújítható; ♦ A tagokat a nemzeti kormányok által összeállított listák alapján a Tanács nevezi ki.

  6. A közgyűlés 3 CSOPORTRA tagolódik: ♦ I. Csoport - Munkaadók Ipari köz- és magánszféra, kereskedelmi, pénzügyi és egyéb nagyvállalatok; ♦ II. Csoport – Munkavállalók Nemzeti szakszervezeti szövetségek; ♦ III. Csoport – Egyéb tevékenységek Mezőgazdasági termelők, fogyasztók, szociális gazdaság képviselői, kézművesek és KKV-k, szociális és környezetvédelmi civil szervezetek, szabadfoglalkozásúak stb.

  7. Az EGSZB döntéshozó szervei ♦ Az Elnökség ♦ A Vezetőtestület ♦ A Közgyűlés

  8. Az EGSZB munkavégző szervei Hat szakosított szekció... ♦ Egységes piac, termelés és fogyasztás; ♦ Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom; ♦ Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem; ♦ Gazdasági és Monetáris Unió, gazdasági és szociális kohézió; ♦ Foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika és állampolgárság; ♦ Külkapcsolatok.

  9. Az EGSZB munkavégző szervei …és két újabban létrejött szervezet ♦ Az Egységes Piac Megfigyelőközpontja– (SMO) ; ♦ Az Ipari Változások Tanácsadó Testülete– (CCMI) A bizottsági tagok és a munkavégző szervek munkáját a főtitkárság segíti.

  10. Az EGSZB tevékenységi köre Az EGSZB feladata vélemények kidolgozása (évente kb. 150) ♦ Római Szerződés, 1957. A Tanács és az Európai Bizottság konzultálhat az EGSZB-vel; ♦ Amszterdami Szerződés, 1997. A Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament konzultálhat az EGSZB-vel. - Kötelező és választható konzultáció -

  11. Az EGSZB tevékenységi köre Az EGSZB ezenkívül ♦ kezdeményezési jogkörrel rendelkezik; ♦ feltáró véleményeket dolgozhat ki; ♦ megkönnyíti és elősegíti a civil társadalommal folytatott párbeszédet.

  12. Munkamódszerek ♦ A vélemények kidolgozásához a szekciók többnyire „tanulmányozó csoportokat” hoznak létre és kijelölnek egy előadót; ♦ A „dinamikus kompromisszum” lehetőségének folyamatos keresése; ♦ Szakértelemre alapozott konstruktív vita; ♦ Szavazás a szekción belül, majd a plenáris ülésen.

  13. A munka ütemezése ♦ Évente 9 plenáris ülés; ♦ Mind a 6 szakosított szekció általában havonta egyszer összeül; ♦ Az egyes tanulmányozó csoportok egy– három alkalommal tanácskoznak.

  14. Az EGSZB elősegíti a civil párbeszédet Rendszeres kapcsolattartás és együttműködés az országos gazdasági és szociális tanácsokkal és a civil szervezetekkel ♦ európai uniós szinten; ♦ a tagállamokban és más európai országokban; ♦ az Euromed-társulás országaiban; ♦ az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokban; ♦ a Mercosur-államokban és más latin-amerikai országokban; ♦ Indiában, Kínában stb.

  15. A jövő kihívásai... ♦ Az EGSZB konzultatív szerepének tökéletesítése az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és az Európai Bizottsággal való együttműködés megerősítése révén; ♦ Törekvés arra, hogy az EGSZB intézményi szinten minél jobban és hitelesebben képviselhesse a civil társadalmat; ♦ Az EGSZB jelenlétének megerősítése az Európa jövőjével kapcsolatos vitákban.

  16. Miben rejlik az EGSZB értéke? ♦ Nagy szakértői bázis; ♦ Konszenzuskeresés („dinamikus kompromisszum”); ♦ Összekötő szerep a civil társadalom és az európai uniós intézmények között; ♦ Valódi befolyásoló tényező az Európai Unió jogalkotási folyamatában.

  17. ♦Konzultatív szerepe és a civil társadalmi szervezetekkel folytatott párbeszéd... ...révén az EGSZB az egyik legaktívabb főszereplő és mozgatórugó...

  18. … a RÉSZVÉTELI DEMOKRÁCIÁBAN.

  19. Az alelnökök Az elnök Roger Briesch, FR, II. Cs. Anne-Marie Sigmund, AT, III. Cs. Dimitrios N. Dimitriadis, EL, I. Cs.

  20. A Csoportok elnökei ♦ I. Csoport - Munkaadók: Giacomo REGALDO (IT) ♦ II. Csoport – Munkavállalók: Mario SEPI (IT) ♦ III. Csoport – Egyéb tevékenységek: Staffan NILSSON (SE)

  21. EGSZB Rue Belliard 97-119 1040 Brüsszel http://www.esc.eu.int info@esc.eu.int tel.:+32.2.546.90.11 fax: +32.2.513.48.93

More Related