1 / 116

Magyarország modernkori gazdaság- és társadalomtörténete Készítette: Szávai Ferenc

Magyarország modernkori gazdaság- és társadalomtörténete Készítette: Szávai Ferenc.

Download Presentation

Magyarország modernkori gazdaság- és társadalomtörténete Készítette: Szávai Ferenc

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Magyarország modernkori gazdaság- és társadalomtörténeteKészítette: Szávai Ferenc

  2. Tartalom:- Bevezető fogalmak, Magyarország a Habsburg Birodalomban- Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése- Magyarország gazdasága a két világháború között- Gazdaság és társadalom a második világháború után a rendszerváltásig

  3. Bevezető fogalmak, Magyarország a Habsburg Birodalomban1. Gazdaságtörténeti fogalmak2. A társadalomtörténet3. A hagyományos gazdaság főbb jellemzői4. Nyugati hűbéri rendszer, magyar familiaritás5. Magyarország a Habsburg birodalomban

  4. Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése1. A dualizmus rendszere2. Gazdaságpolitika3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás4. Közlekedés, infrastruktúra, piac5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem6. Településszerkezet7. Polgárosodás és modernizáció8. A fejlődés mérlege

  5. Magyarország gazdasága a két világháború között1. Magyarország az első világháborúban - Hadigazdaság2. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása3. Trianon gazdasági hatása4. Gazdasági stabilizáció5. Világgazdasági válság6. Állami beavatkozás – A német befolyás7. Hadigazdaság, fegyverkezés és ennek gazdasági következményei

  6. Gazdaság és társadalom a második világháború után a rendszerváltásig1. A háborútól atervutasításos rendszerig2. A tervutasításos rendszer kialakítása3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei4. A gazdaság 1956-1972 között5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig 6. A társadalom szerkezete

  7. Bevezető gazdaság- és társadalomtörténeti fogalmak

  8. 1. Gazdaságtörténeti fogalmak2. A társadalomtörténet3. A hagyományos gazdaság főbb jellemzői4. Nyugati hűbéri rendszer, magyar familiaritás5. Magyarország a Habsburg birodalomban

  9. 1. Termelési tényezők- föld- munkaerő- tőke- vállalkozás (humán tőke) – Ezek kombinációját irányító szakember

  10. Gazdaság mint a gazdaságtörténet kutatásának tárgya- Mikrogazdaság: 1. Háztartások, 2. Vállalkozások- Makrogazdaság: 1. Népesedés, 2. Növekedés, 3. Gazdasági szerkezet, 4. Fogyasztás, 5. Összgazdaság, 6. A jövedelem elosztása - Politikai hatások: 1. Gazdasági törvényhozás és rendszabályozás, 2. Gazdaságpolitika, 3. Nemzetközi kapcsolatok

  11. A gazdaságtörténet fejlődése, részterületei- Több mint százéves múltra tekint vissza- Részterületei: Agrártörténet, vállalkozástörténet, banktörténet, demográfia, nemzetközi gazdasági kapcsolatok

  12. A gazdaságtörténet régi és új fogalmai, részterületei- A történeti tér-idő folytonosság vagy kölcsönösség- A termelés bővítésének adott és szükséges faktorai - gazdasági, földrajzi adottságok- Történeti demográfia- Történeti földrajz (növekedés, városiasodás, gazdasági szerkezet, demográfia)- Gazdasági fejlődés- Absztrakciók

  13. Modernizáció, gazdasági növekedés- Modernizáció (folyamat) – a társadalmi és gazdasági eredményesség folyamatos bővítésére irányuló rendszerszerű törekvés, magas erőforrás igényű (Feltételez gazdasági növekedést és szerkezetváltást)- Gazdasági növekedés:Az adott társadalom által produkált összes javak és szolgáltatások előállításában mutatkozó tartósan emelkedő tendencia (növekedéselméletek – szakaszos, illetve elmaradottsági elmélet).

  14. Termelés, termelékenység, gazdasági szerkezet- A termelés az a folyamat, amely a népesség által igényelt javak és szolgáltatások céljából egyesíti a termelési - A termelékenység a termelési folyamat hasznos hozama- A gazdasági szerkezet = a különböző gazdasági szektorok, primer, szekunder és tercier néven ismert három fő szektor közötti viszonyt értjük

  15. 2. A társadalomtörténetEgy adott társadalom jellemzésének lehetősége:- Foglalkoztatottsági szerkezet „tengely”- Vagyon- A fenti kettő kombinációjából fakadó tekintély- mentalitás Fontos kutatási területe: mobilitás, etnikai összetétel

  16. 3. A hagyományos gazdaság főbb jellemzői- Magas halálozási és magas születési arányszámok 40‰- demográfiai fékek (háborúk, járványok és éhinségek)- A primer szektor túlsúlya a foglalkoztatottságban- A termelés önellátó- A mezőgazdasági hozam kevés- Magas analfabétizmus- A gazdasági növekedés szerény, mérési lehetőség: jólét- A hatalomgyakorlás autokratikus

  17. 4. A nyugati hűbéri rendszer, magyar familiaritás- Római előzmények, frank jellegzetességek- Hűbérbirtokok, hadszervezet - Precaria, beneficium, commendatio, immunitás- Az úr és paraszt viszony - Birtokadományok, telepítések - A nemesi vármegye születése Az Anjou-kori gazdaság eredményei- A jobbágyok terhei- Hunyadi Mátyás reformjai

  18. Magyarország gazdasága a Habsburg birodalomban

  19. 5. Magyarország a Habsburg birodalomban (1)- Előzmények- Népesség növekedés, gazdasági virágzás Európa nyugati felén- Jobbágyi terhek, Werbőczy - Hármaskönyv- 1526. A három részre szakadt ország – a XVI-XVII. század gazdasága- A török kiűzése utáni új helyzet jellemzői- Berendezési tervek, kameralizmus, telepítések- Egységes pénzrendszer, a mértékek egységesítése, 1754-es vámrendelet

  20. 5. Magyarország a Habsburg birodalomban(2)- Magyarország részvétele a birodalom fenntartásában. Központi szervek.(Pénzügyi finanszírozás, udvartartás fenntartása)- Demográfiai jellemzők- A településrendszer- Piackörzetek, vásárok- Korlátozó tényezők: 1. Céhek, 2. Infrastruktúra elmaradottsága, 3.Pénz és hitelrendszer- A systematica commissio- Pragmatica Sanctio

  21. 5. Magyarország a Habsburg birodalomban(3)- A Habsburgok agrárpolitikája, a földbirtoklás szerkezete (lemaradás érzékelése, bevételek biztosítása)- A földtulajdon változásai, a nagybirtok mint rendszer- 1767. január 23 – úrbéri pátens – tabella (úrbéri földek növekedése)- A nagybirtok típusú földbirtokszerkezet, az urbéri pátens jelentősége. A terhek egységesítése- A humán tőke (tudomány) szerepe - agráriskolák- A paraszti gazdaság

  22. 5. Magyarország a Habsburg birodalomban(4)- Magyarország ipara és bányászata a 18. század elején- Háziipar, céhes ipar, manufaktúrák- Vállalkozók, kereskedők, bankárok – hitelezők, tőkés ipari vállalkozók- A napóleoni háborúk gazdasági hatása- Széchenyi István reformelképzelései- Az iparpártolás – Kossuth Lajos- az 1848-as forradalom gazdasági hatásai- A külkereskedelem

  23. 5. Magyarország a Habsburg birodalomban(5)A jobbágyfelszabadítás:- Személyes szabadság (törvény előtti egyenlőség, - úriszék megszüntetése)- Magántulajdon- Állami kárpótlás

  24. 5. Magyarország a Habsburg birodalomban(6)- Az abszolutisztikus rendszer gazdaságpolitikája- Vámok- A földbirtoklás jogi kérdésének rendezése- A monetáris politika változása- Az iparszabadság kérdése- Infrastrukturális változások- Változások a gazdasági szerkezetben- A hitelrendszer fejlődése- Adósságfinanszírozás

  25. Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése

  26. Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése1. A dualizmus rendszere2. Gazdaságpolitika3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás4. Közlekedés, infrastruktúra, piac5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem6. Településszerkezet7. Polgárosodás és modernizáció8. A fejlődés mérlege

  27. 1. A dualizmus rendszere a) közös ügyek (közös minisztériumok) - közös ügyek - legfőbb számvevőszék - finanszírozás (kvóták és vámbevételek) - adósság b) „Dualisztikus ügyek” - vám- és kereskedelem - pénzláb és pénzrendszer - közös érdekeltségű vasútvonalak - védelmi rendszer - ipari törvényhozás

  28. 2. Gazdaságpolitika- 2. GazdaságpolitikaA tőkés átalakulás előfeltételei: jobbágyfelszabadítás 1848- 1853, a kereskedelem liberalizálása Karl Frhr. von Bruck 1850/51 – vámunió- A vámunió gazdasági hatásai- felelős minisztériumok- ipartörvények- Agrártámogatások- tőkés hitelpolitika- liberális gazdaságpolitika- Az állam mint vállalkozó

  29. 3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás (1)- Tőkeimport kérdése (belső felhalmozás, külföldi tőke)- Tőkés hitelszervezet, stratégiai ágazat- Az aranystandard rendszer (ércpénz)- Közös bank és pénzrendszer- papírpénz- Az Osztrák-Magyar Bank – 1879- 1892 – bimetalizmus. Csatlakozás a nemzetközi aranystandard rendszerhez.

  30. 3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás (2)- Univerzális, speciális bankrendszer- A magyar bankrendszer struktúrája, jellemzői nemzetközi összehasonlításban- Részvénytársasági bankok- A pesti tőzsde- 1873-as válság- Többszintű bankrendszer- Ipar-bank összefonódás

  31. 3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás (3)- Önálló államháztartás, első zárszámadási év 1868- Állami bevételek: egyenes adók, közvetett adók- Állami kiadások: államadósság, közös ügyek, saját kormánykiadások - Az államháztartás válsága és konszolidációja

  32. 4. Közlekedés, infrastruktúra, piac- A vasút hozzájárulása a gazdaság fejlődéséhez- A folyami és tengeri hajózás kialakulása- Helyiérdekű vasutak megszervezése- A szárazföldi közlekedés eredményei- Budapest egyesítése – kereskedelmi központ- A városi tömegközlekedés- Posta és hírközlés

  33. 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (1)- Kezdetben az élelmiszeripar: malomipar, cukoripar tölti be a húzóágazat szerepét- A századfordulón az iparosodás súlypontja áttolódott a nehéziparra.- Gépipar, villamos ipar, vastermelés, hadianyag-gyártás (Ganz, Egyesült Izzó, Weiss Manfréd, Láng gépgyár)- Kandó Kálmán, Bánki Donáth, Jedlik Ányos, Déry Miksa Zipernovszky Károly, Bláthy Ottó)

  34. 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (2)- A mezőgazdaság stratégiai szerepe a gazdasági fejlődésben- A munkaerő felszabadítás konkrét eredményei- Állami kárpótlás- A jobbágyfelszabadítás problémái- A dualizmus-kori mezőgazdaság modernizációja: a termelés tudományos alapra helyezése- Technikai átalakulás- Agrárszervezetek és hitel

  35. 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (3)A mezőgazdasági modernizáció kiteljesedésének akadályai: - értékesítési feltételek hatása a termelésre - gabona konjunktúra a Monarchia egységes piacán - Magyarország szerkezetváltással igazodott a dualizmus kezdetén domináló állati termékekkel szemben a gabona kivitel dominanciája

  36. 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (4)- Birodalmi munkamegosztás- Az Ausztriába irányuló export gyorsabban nőtt mint a vámkülföldi kivitel- Áruszerkezet változásai: Kiegyezés idején a teljes kivitel 62%-a mezőgazdasági nyerstermék, 15,5%-a élelmiszer. A dualizmus során a változás: néhány százalékkal csökkent a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele. Másrészt nőtt a feldolgozott termékek aránya- A behozatal esetén kevés a változás, a magyar gazdaság magas ipari késztermék igénye jellemző. Emellett ipari nyersanyagokra volt szükség.

  37. 6. Településszerkezet- Településszerkezet – települések hierarchiája- Az urbanizáció hatása - Város: közigazgatási-jogi, rendezett tanácsú, népességtömörülési hely- Budapest (1910-ben 880 ezer lakos)- szabad királyi városok- A lakosság 71%-a 5000 főnél kisebb városokban élt.- A többségük 11 millió falvakban- tanyán 1,2 millió

  38. 7. Polgárosodás és modernizáció (1)- Polgári társadalom születése (születési és halálozási ráták)- Kivándorlás mintegy 2,2 millió- 1910-ben összlakosság 20,9 millió- Birtok és műveltség - Jogi és politikai rendszerváltás- Vállalkozó polgárság – polgári értelmiség- A polgárosodás hiányai: kettőség – rendi és újonnan keletkezett elemek- Elit: nagybirtokosság és nagypolgárság (2000 nagybirtokos, ebből 800 arisztokrata, báró, gróf, 4 hercegi család)

  39. 7. Polgárosodás és modernizáció (2)- középosztály: „habarék polgárság” – heterogén összetétel- birtokos nemesség hanyatló nemzedéke, középburzsoázia (középüzemek, hitelintézetek, bérházak tulajdonosai)- A középosztály gyengesége Magyarországon- Kispolgárság (milliós tömeg, családtagokkal együtt 2,3 millió)- Birtokos parasztság (1 millió 600 ezer család)- Mezőgazdasági bérmunkás (a lakosság egynegyede)- Városi munkások – 1910-ben 900 ezer fő

  40. 8. A fejlődés mérlege- A gazdasági szerkezet változása(3%-kal több ipari, 10%-kal kevesebb mezőgazdasági foglalkoztatott)- A foglalkoztatottak százalékos aránya a mezőgazdaságban 67,4%, az iparban 18,3%.- A kereskedelem és hitel megduplázódott (6%)- A nemzeti Jövedelem 54%-a származott a mezőgazdaságból, 31,2% az iparból és bányászatból, 14,8% a kereskedelemből és szállításból

  41. Magyarország gazdasága a két világháború között1. Magyarország az első világháborúban - Hadigazdaság2. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása3. Trianon gazdasági hatása4. Gazdasági stabilizáció5. Világgazdasági válság6. Állami beavatkozás – A német befolyás7. Hadigazdaság, fegyverkezés és ennek gazdasági következményei

  42. Magyarország és az első világháború

  43. 1. Magyarország az első világháborúban – HadigazdaságA háború gazdasági erőviszonyai:- Tartalékok kimerülése- Jelentős munkaerőtömegek igénybe vétele- A korábbi liberális világkereskedelem széttörése- Közép-európai országok csak belső erőforrásra számíthattak

  44. Háborús kiadások és a teljes mozgósítás adatai- A szövetségesek 57, 4 milliárd dollárt és 38,1 millió főt mozgósítottak- A központi hatalmak 24,7 milliárd dollárt és 25,19 millió főt- Az USA 17,1 milliárd dollárt és 3,8 millió főt

  45. Veszteségek, háborús költségek (1)- A 9 millióból 1,1 millió esett el, csaknem 3,6 millió sebesült meg, s több mint 2 millió került hadifogságba- A halottakból 530 ezer, a sebesültekből 1,4 millió, és a foglyokból 833 ezer esett a Lajtán inneni államra.- 1000 lakosra jutó összes veszteség: osztrák 99,44, magyar 103,74 és 81,05 boszniai (átlag 100,56)

  46. Veszteségek, háborús költségek (2)- 1 főre eső összeg: Monarchia 1000 korona, Ausztria 1107 korona és Magyarország 852 korona- Fellner Frigyes becslése alapján Gratz Gusztáv 52.830 ill. 28.025 millió koronára teszi 1914 júliustól 1918 júniusáig- Fedezete: A. A jegybank (Popovics tabella) hitelei (ö.: 39.392.003.000 korona) B. Hadikölcsön kötvények (kibocsátás emisszió: Ausztria 8, Magyarország 17 alkalommal) összege: 32.955.576.990 K illetve 17.955.885.538 K.

  47. Infláció1914. július 31 1001916. december 31 3291917. december 31 5941918. október 26 977

  48. Hadigazdaság- Háborús anyagok szállítása- Fegyveripar (erőgépek, robbanóanyag ipar, acél és fémipar, kémiai ipar konjunktúrája- A munkaerő kiesése (ipar, mezőgazdaság) - női munka alkalmazása- ipari munkásság száma csökken- Ércbányászat: réz, mangán, cink, bauxit- Óriási munkaerőhiány- A gazdasági élet egy modern háborúra nem volt felkészülve

  49. Hadigazdaság- A mezőgazdasági termelés helyzete katasztrofális, vonóerő hiánya, munkaerő gondok- Hadiszükségletek - 1918-tól fejadag (liszt 210 gramm (384- ről, hús és zsír napi 34 gramm)- Életszínvonal csökkenése- A mezőgazdasági termelés helyzete katasztrofális, vonóerő hiánya, munkaerő gondok- Hadiszükségletek - 1918-tól fejadag (liszt 210 gramm (384- ről, hús és zsír napi 34 gramm)

  50. Hadigazdaság- Szénhiány, ellátási gondok- Behozatal: gyapjú, bőr- Az általános termelési visszaesés teljes gazdasági visszaeséshez vezetett (növekvő katonai kiadások)- Kötött devizagazdálkodás

More Related