1 / 28

Munk ltat k rt r t si feleloss ge 1.

Munk

hiero
Download Presentation

Munk ltat k rt r t si feleloss ge 1.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. Munkáltató kártérítési felelossége 1. Nacsa Beáta 2011. március 9.

    2. Munkáltató kártérítési felelosségének foszabálya A munkáltató a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel.

    3. A munkáltató kárfelelosség alóli Mentesülésének esetei Mentesül a munkáltató a felelosség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a muködési körén kívül eso elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta.

    4. Munkáltató kártérítési felelossége: objektív A munkáltató felelossége független a károkozáshoz való pszichés viszonyulásától, a vétkességtol. A felelosséget a munkáltatói muködés és a munkavállalónak e muködésbol a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett kára önmagában megalapozza. Az objektív felelosség szabályozásának indoka az, hogy a munkáltató szervezi meg a munkavégzést - a munkavállaló a munkát a számára adott körülmények között végzi. Az objektív felelosségi alakzat szabályozásával a jog a munkáltatót arra kényszeríti, hogy minden lehetséges intézkedést tegyen meg a munkavállalók munkahelyen elszenvedett kárainak megelozésére.

    5. Munkáltató kártérítési felelosségére és munkavédelmi kötelezettségére vonatkozó szabályok kapcsolata A munkavédelemrol szóló 1993. évi XCIII. tv.: A munkáltató felelos az egészséget nem veszélyezteto és a biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításért. (2. § (2) bek.) A szabályozás célja a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggo megbetegedések megelozése a szervezetten munkát végzok egészségének, munkavégzo képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében. Az egészséget nem veszélyezteto és a biztonságos munkavégzés feltételeit – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – a munkáltató határozza meg. (2. § (3) bek.)

    6. A munkáltató kártérítési felelossége: teljes A munkáltató kárfelelossége – a munkavállaló korlátozott kárfelelosségével szemben – teljes (kiterjed a vagyoni kár mindhárom elemére, valamint a nemvagyoni kárra). A teljes kár megtérítésének kötelezettsége a munkavállalónak (életének, egészségének, személyiségének) és vagyoni viszonyainak a védelmét szolgálják, mivel a munkáltatónak az azokban bekövetkezett minden kárt meg kell térítenie.

    7. A munkáltató kárfelelossége (Mt.) és a veszélyes üzemi felelosség (Ptk.) hasonlósága A munkáltató munkatörvényi kárfelelosségének szabályozása alapveto jellegzetességeiben hasonló a veszélyes üzemi felelosséghez (Ptk. 345. §) Hasonló: Objektív (tárgyi, vétkességtol független) A munkáltató a kimentési okok bizonyításával mentesülhet a felelosség alól Kimentési okok is hasonlóak A károsult bizonyítási terhe (kár bekövetkezte és az okozati összefüggés) A hasonló szabályzás oka a hasonló jogi helyzet (csekély hiba is aránytalanul súlyos károkat eredményezhet)

    8. A munkáltatói kárfelelosség feltételei Munkaviszony fennállása Munkaviszonnyal való összefüggés Kár bekövetkezése Okozati összefüggés a munkaviszony és a kár között

    9. 1. feltétel: Munkaviszony fennállása A munkaviszony kezdete: a munkába lépés napja. A munkaviszony vége: a munkaviszony megszünésének, megszüntetésének napja (nem az utolsó munkában töltött nap) A munkaszerzodés megkötése és a munkaviszony kezdete (a munkába lépés napja) között is fennállhat a munkajogi felelosség, ha a kár a munkába állás érdekében történt tevékenység közben érte a munkavállalót. Munkaviszony megszunését követoen okozott kár (pl. jóhírnév sérelme, személyes adatok illetékteleneknek való kiszolgáltatása) megtérítésére is sor kerülhet Érvénytelen munkaszerzodés és „feketemunka” esetén is alkalmazandó a munkáltató felelossége

    10. 2. feltétel: Munkaviszonnyal összefüggés Munkakörbe tartozó feladatok elvégzése Munkavégzéshez szükséges elokészíto és befejezo munka vagy más tevékenység (pl. anyagmozgatás, anyagvételézés, ki- és elpakolás) Személyes szükségletekkel kapcsolatos ténykedés (pl. tisztálkodás, szervezett üzemi étkezés) Munkaviszonyból eredo általános munkavállalói kötelezettségek teljesítése Munkával összefüggo továbbképzés Munkáltató által szervezett rendezvény Szokásosan telephelyen kívül végzett munka, átirányítás, kirendelés során is

    11. 3. feltétel Kár bekövetkezte Pénzben kifejezheto hátrány Vagyoni és nemvagyoni hátrány Pl. vagyonban beálló értékcsökkenés Keresetcsökkenés Életvitelben beálló hátrányos változás Személyiségi jogok sérelme

    12. 4. feltétel: Okozati összefüggés A kár és a munkaviszony között áll fenn Bizonyítási teher: munkavállalón Nincsen okozati összefüggés pl. Munkahelyen végzett magáncélú tevékenység Útibaleset (munkába menet-jövet) Munkásszálláson történt baleset Munkavégzés közben jelentkezo, de azzal össze nem függo megbetegedés Természetes kórokú megbetegedés esetén

    13. Mentesülés esetei Mentesül a munkáltató a felelosség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a muködési körén kívül eso elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta.

    14. Muködési körön kívül eso ok „Muködési kör” kérdésében a munkáltató tevékenysége és a károsodás közötti okozati összefüggést vizsgáljuk Muködési körbe esik, ha a munkáltató arra befolyással van, ha kapcsolatban áll a tevékenységével, tehát ha lehetosége van a kár elhárítására Példálózó felsorolás Mt. 174. § (5) bekezdésében: a munkáltató által feladatai során kifejtett tevékenységgel összefüggo magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és muködésébol eredo okok. Kimentés alapja: nincs ráhatása, ezért nem is háríthatta el Telephelyen kívül végzett munka nem alapozza meg a kimentést, mert a munkavállalónak a munkát a számára adott körülmények között kell végeznie

    15. Elháríthatatlan ok Ha a technika adott szintjén nincs lehetoség a kár elhárítására, vagy Ha az adott esetben nincs lehetoség az elhárítására, például a rendelkezésre álló ido rövidsége miatt. Objektíven bírálandó el

    16. A munkavállaló elháríthatatlan magatartása Kizárólag ebbol származik a kár Nem szükséges vétkesség A kárhoz vezeto okfolyamatot a maga összességében kell értékelni

    17. Munkáltató által okozott károk fobb típusai A munkavállaló életében, egészségében és testi épségében okozott károk A munkavállalónak a munkahelyre bevitt ingóságaiban okozott károk (l. köv. ea.) A munkavégzés megakadályozásával okozott károk (l. köv. ea.) Egyéb károk (l. köv. ea.)

    18. Az életben, egészségben és testi épségben okozott károk Munkahelyi balesetbol eredo egészségsérelem Foglalkozási megbetegedésbol eredo egészségsérelem Egyéb egészségsérelem munkahelyi egészségkárosító tényezore, munkahelyi konfliktushelyzetre visszavezetheto egészségsérelem

    19. Egészségsérelmen alapuló kárfelelosség A munkáltató kárfelelosségét az alapozza meg, hogy a munkavállaló kára munkaviszonnyal összefüggo balesetbol vagy más egészségkárosító körülménybol származik. Okozati összefüggés akkor áll fenn, ha a munkaviszonnyal összefüggo baleset vagy egészségkárosító körülmény indította el, vagy mozdította elo a kárhoz vezeto okfolyamatot. Eldöntése általában szakértoi kérdés. A munkajogi kárfelelosség megítélése független a munkavédelmi vagy egészségbiztosítási jogkövetkezményektol.

    20. Rokon jogterületek által használt fogalmak Baleset fogalma (Mvt. 87. § 1/A. pont) Munkabaleset (Mvt. 87. § 3. pont) Üzemi baleset (Ebtv. 52. § (1) bek.) Foglalkozási megbetegedés (Mvt. 87. § 1/D. pont) Foglalkozási betegség (Ebtv. 52. § (3) bek.)

    21. Baleset a munkavédelemrol szóló 1993 évi XCIII. törvényben (87. §) az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külso hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid ido alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetoleg halált okoz. (1/A. )

    22. Munkabaleset – Mvt. Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétol és idopontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétol függetlenül. Utibaleset nem minosül munkavédelmi szempontból munkabalesetnek. Nem tekintheto munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezo balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyérol a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt jármuvével történt.

    23. Üzemi baleset – Ebtv. Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minosül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

    24. Foglalkozási megbetegedés - Mvt. foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követoen megjeleno vagy kialakuló idült egészségkárosodás, aa) amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során eloforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezokre vezetheto vissza, ab) illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. (Mvt. 87. § 1/D.)

    25. Foglalkozási betegség – Ebtv. Az egészségbiztosítási ellátásokra való jogosultsággal összefüggésben használt fogalom: Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett. (Ebtv. 52. § (3) bek.)

    26. Természetes kórokú megbetegedés A természetes kórokú, sorsszeru egészségsérelemért nem felel a munkáltató A kártérítés arányát a munkaviszonnyal összefüggo, és a természetes kórokú egészségsérelem aránya határozza meg (nem kármegosztás, hanem a kártérítés arányának meghatározása) A munkaviszonnyal összefüggo egészkárosodás-részért a munkáltató teljes mértékben felel (kivéve, ha kimenti magát) Ha a sorsszeru betegségébol korábban nem volt keresetvesztesége, csak a munkaviszonnyal összefüggésben elszenvedett egészségsérelmet követoen, a munkáltató a teljes kárért felel

    27. Bizonyítási teher Munkavállaló bizonyítja a kár munkaviszonnyal összefüggo voltát Pl. az egészségsérelem bekövetkeztét és annak a munkaviszonnyal összefüggo voltát Munkáltató bizonyítja a mentesülési feltételeket Ha a kár oka nem állapítható meg kétséget kizáróan, akkor a munkáltató nem mentesülhet Munkavállaló bizonyítja a kár mértékét Összegszeruséget és annak megoszlását Munkáltató bizonyítja a kármegosztás esetén a munkavállaló vétkes közrehatását

    28. Biztatási kár alkalmazásának lehetosége (Ptk 6. §) Alkalmazásának lehetosége akkor merül fel, ha a munkavállaló korábbi munkaviszonyát megszüntette egy új munkaviszony létesítésének reményében Konjunktív feltételei: 1. az eloidézo magatartás szándékossága, 2. a károsodott személy konkrét tevékenysége, 3. a károsodott személy jóhiszemusége, 4. alapos ok, 5. a károsodás bekövetkezése, 6. az önhiba hiánya, 7. okozati összefüggés a károsodást eloidézo személy magatartása és a kár bekövetkezése között. Alkalmazása kizárt, ha a szerzodés jött létre a felek között, és ezzel kapcsolatban merült fel a kár (pl. téves tájékoztatás miatt)

More Related