1 / 136

A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI 1. Matematika

A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI 1. Matematika. v2.2 kiegészített verzió ÓE-KVK-MTI 2009-2010. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI. Számhalmazok Természetes számok: N Egész számok: Z (N + 0 + negatív számok) Racionális számok: Q (Z + véges törtek) Valós számok: R (Q + irracionális számok)

jaron
Download Presentation

A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI 1. Matematika

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI1. Matematika v2.2 kiegészített verzió ÓE-KVK-MTI 2009-2010.

  2. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Számhalmazok Természetes számok: N Egész számok: Z (N + 0 + negatív számok) Racionális számok: Q (Z + véges törtek) Valós számok: R (Q + irracionális számok) Komplex számok: C (R + képzetes számok)

  3. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Számhalmazok Természetes számok: 1;2;3... Egész számok: ...;-2;-1;0;1;2;... Racionális számok: 1; ½; -23/56; 0,01 Valós számok: 1; ½; 3,1415...; 2,71828... Komplex számok: 1; -½; i (j); 2+3i; ejπ Ha egy buszon 4 ember utazik, és leszáll 6, akkor hány embernek kell felszállnia, hogy senki ne legyen a buszon?

  4. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Műveletek tulajdonságai kommutativitás: • összeadás: a+b=b+a • szorzás: ab=ba asszociativitás: • összeadás: (a+b)+c=a+(b+c) • szorzás: (ab)c=a(bc) disztributivitás: • szorzás az összeadásra nézve: a(b+c)=ab+ac

  5. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Nevezetes szorzatok (a+b)2 =a2+b2+2ab (a-b)2 =a2+b2-2ab (a+b)3 =a3+3a2b+3ab2+b3 (a-b)3 =a3-3a2b+3ab2-b3 (a+b)(a-b) =a2-b2 Zárójel felbontása: a-(b+c-d)=a-b-c+d (a-b)(c-d)=ac-bc-ad+bd

  6. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Műveletek törtekkel Törtek összevonása: Megkeressük a nevezők legkisebb közös többszörösét. Az összevonandó tagokat egyenként úgy bővítjük, hogy a meghatározott legkisebb közös többszörös legyen a nevező. Az eredmény számlálóját az így kapott számlálok összevonásával kapjuk, a nevező a meghatározott legkisebb közös többszörös lesz.

  7. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Műveletek törtekkel Törtek összevonása: 1. példa: A legkisebb közös többszörös meghatározása: 9=3*3, 6=2*3; 2*3*3=18 Az összevonás eredménye:

  8. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Műveletek törtekkel Törtek összevonása: 2. példa: A legkisebb közös többszörös meghatározása: 9=3*3, 6=2*3, 4=2*2; 2*2*3*3=36 Az összevonás eredménye:

  9. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Műveletek törtekkel Törtek összevonása: 3. példa: A legkisebb közös többszörös meghatározása: a-b, (a2-b2)=(a+b)*(a-b); (a+b)*(a-b)=a2-b2 Az összevonás eredménye:

  10. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Műveletek törtekkel Törtek szorzása: Az eredő számláló a számlálók szorzata, az eredő nevező pedig a nevezők szorzata lesz. 1. példa 2. példa

  11. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Műveletek törtekkel Törtek osztása: Az osztandót az osztó reciprokával szorozzuk. 1. példa 2. példa

  12. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Az elsőfokú (lineáris) egyismeretlenes egyenlet Általános alakja: ax+b=0 , ahol a≠0Az egyenlet akkor megoldott, ha az egyik oldalon az ismeretlen, a másikon pedig csak ismert mennyiség van. Ezt rendezéssel érhetjük el. ax+b=0 l(-b) ax=-b l:a x=-b/a az egyenlet megoldása

  13. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Az elsőfokú egyismeretlenes egyenlet A gyök (megoldás) akkor helyes, ha azt az egyenlet eredeti alakjában behelyettesítve egyenlőséget kapunk.x=-b/a az egyenlet megoldása. Behelyettesítve:a(-b/a)+b=0 -ab/a+b=0 -b+b=0 0=0

  14. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Az elsőfokú egyismeretlenes egyenlet 1. példa: 2x-22+x+11=2x-5-x összevonás 3x-11=x-5 l (-x+11) 2x= 6 l :2 x=3Ellenőrzés: 2*3-22+3+11=2*3-5-3 6-22+3+11=6-5-3 -2=-2 egyenlőség!

  15. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Az elsőfokú egyismeretlenes egyenlet 2. példa:2x-(22+x+11)=2x-(5-x) l zárójel felbontás 2x-22-x-11=2x-5+x l összevonás x-33=3x-5 l (-3x+33)-2x=+28 l :(-2)x=-14Ellenőrzés: 2*(-14)-(22-14+11)=2*19-(5-(-14) -28-(19)=-28-5-14 -47=-47 egyenlőség!

  16. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Az elsőfokú egyismeretlenes egyenlet 3. példa:2x-(22+x+11)=2x-(5-x) l zárójelek felbontása 2x-22-x-11=2x-5+x l összevonás x-33=3x-5 l (-3x+33)-2x=+28 l :(-2)x=-14Ellenőrzés: 2*(-14)-(22-14+11)=2*19-(5-(-14) -28-(19)=-28-5-14 -47=-47 egyenlőség!

  17. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Az elsőfokú egyismeretlenes egyenlet 4. példa:(9x+7)/2+(x-2)/7=36+x l A nevezők legkisebb közös többszörösével szorzunk, most 2*7=14(9x+7)*7+(x-2)*2=(36+x)14 l zárójelek felbontása 63x+49+2x-4=504+14x l -49+4-14x és összevonás 51x=459 l :(51) x=459/51=9Ellenőrzés: (9*9+7)/2+(9-2)/7=36+9 88/2+7/7=45 45=45 egyenlőség!

  18. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Az elsőfokú egyismeretlenes egyenlet 5. példa:16/(5x-3)=8/x l A nevezők szorzatával szorzunk, most (5x-3)*x , feltéve, hogy x≠0 és x≠3/516x=8(5x-3) l zárójelek felbontása 16x=40x-24 l-40x és összevonás -24x=-24 l:(-24) x=1 • Ellenőrzés: 16/(5*1-3)=8/1 16/2=1 8=8 egyenlőség!

  19. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Az elsőfokú egyismeretlenes egyenlet Az egyenlet megoldásának lehetséges lépései:- eltávolítjuk a törteket,- elvégezzük a kijelölt műveleteket, felbontjuk a zárójeleket,- rendezzük az egyenletet,- összevonunk,- elosztjuk az ismeretlen együtthatójával mindkét oldalt,- elvégezzük az ellenőrzést.

  20. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Az egyenletek rendezésének szabályai: • a.) Valamely számot vagy algebrai egész kifejezést az egyenlet mindkét oldalához hozzáadva vagy mindkét oldalból kivonva az eredetivel egyenértékű kifejezést kapunk. x-a=c l(+a) x-a+a=c+a x=c+aPélda: x-12=27 l(+12) x-12+12=27+12 x=39

  21. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Az egyenletek rendezésének szabályai: • b.) Az egyenlet mindkét oldalát ugyanazzal a nullától különböző számmal szorozva vagy osztva az eredetivel egyenértékű kifejezést kapunk. x/a=c l( *a) (x/a)(*a)=c(*a) x=caPélda: x/12=27 l(*12) (x/12)*12=27*12 x=324 12x=36 l(:12) 12x/12=36/12 x=3

  22. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Az egyenletek rendezésének szabályai: • c.) Az egyenlet mindkét oldalát ugyanazzal az algebrai kifejezéssel szorozva eredményül az eredeti egyenlet következményét kapjuk, nem esik ki gyök. x-1=0 l ( *(x+1)) (x-1)(x+1)=0egyenletnek gyöke az x1=1 , de gyöke az x2=-1 is. Nem esett ki gyök, de van egy másik gyök is, a két egyenlet nem egyenértékű. Új gyök nem lép fel mindig! Példa: 3x/(x+2)=2 l (*(x+2) 3x=2*(x+2) 3x=2x+4Ekkor az x=4gyököt kapjuk , ami az eredeti egyenletnek is gyöke.

  23. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI A másodfokú egyismeretlenes egyenlet Általános alakja:ax2+bx+c=0 , ahol a#0A fenti alakot vegyes másodfokú egyenletnek nevezzük.Ha b=0, akkor kapjuk a tiszta másodfokú egyenletet:ax2+c=0Ha c=0, akkor kapjuk a hiányos másodfokú egyenletet:ax2+bx=0

  24. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI A másodfokú egyismeretlenes egyenlet A tiszta másodfokú egyenlet megoldása: ax2+c=0 x2=-c/a rendezés utánA két gyököt különválasztva:Az „a” mindig pozitív, így c<0 esetén két valós gyök van, c>0 esetén nincs valós gyök.

  25. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI A másodfokú egyismeretlenes egyenlet A tiszta másodfokú egyenlet megoldása:Példa: 5x2-12=0 x2=12/5=2,4 rendezés utánA két gyököt különválasztva:

  26. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI A másodfokú egyismeretlenes egyenlet A hiányos másodfokú egyenletet:ax2+bx=0 az egyenletből x-et kiemelvex(ax+b)=0 kapunk, szorzat csak akkor lehet nulla, ha vagy az egyik vagy a másik tényezője nulla:x1=0 az egyik gyök,vagy ax+b=0 x2=-b/a a másik gyök.

  27. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI A másodfokú egyismeretlenes egyenlet A hiányos másodfokú egyenletet:3x2+5x=0az egyenletből x-et kiemelvex(3x+5)=0kapunk, szorzat csak akkor lehet nulla, ha vagy az egyik vagy a másik tényezője nulla:x1=0az egyik gyök,vagy3x+5=0 x2=-3/5a másik gyök.

  28. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI A másodfokú egyismeretlenes egyenlet A vegyes másodfokú egyenlet:ax2+bx+c=0 , ahol a#0Az egyenlet megoldó képlete:A két gyök:

  29. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI A másodfokú egyismeretlenes egyenlet A vegyes másodfokú egyenlet:8x2+2x-1=0Az egyenlet megoldó képlete:A két gyök:

  30. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI A másodfokú egyismeretlenes egyenlet A vegyes másodfokú egyenlet gyökeinek jellegét a diszkrimináns, a b2-4ac kifejezés határozza meg: a.) ha b2-4ac>0 két egymástól különböző valós gyök van b.) ha b2-4ac=0 a gyökök egymással egyenlők c.) ha b2-4ac<0 nincsenek valós gyökök (csak komplexek)

  31. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI A másodfokú egyismeretlenes egyenlet Összefüggés a másodfokú egyenlet gyökei és együtthatói között:ha az ax2+bx+c=0 egyenlet diszkriminánsa pozitív, akkor az egyenletnek két gyöke van:Adjuk össze a két gyököt: x1+x2=-b/aszorozzuk össze őket: x1*x2=c/a ha az egyenletet a-val osztjuk, akkor:x2+(b/a)x+c/a=0 egyenlethez jutunk.

  32. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI A másodfokú egyismeretlenes egyenlet A fentiek alapján, ha ismerjük egy másodfokú egyenlet gyökeit, magát az egyenletet egyszerűen felírhatjuk:legyen x1=4, x2=-2 4+(-2)=-b/a; 2=-b/a 4*(-2)= c/a -8=c/a • Tehát a másodfokú egyenlet a következőképpen írható fel: x2+(b/a)x+c/a=0 , azazx2+(-2)x+(-8)=0x2 -2x -8=0

  33. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI A másodfokú egyismeretlenes egyenlet A másodfokú egyenlet gyöktényezős alakja:az x2+(b/a)x+c/a=0 egyenlet szorzattá alakítható a fenti összefüggések alapján:x2+(-(x1+x2))x+x1*x2=0megfelelő átalakítások után:ax2+bx+c=a(x-x1)(x-x2)a-val osztva: x2+(b/a)x+c/a = (x-x1)(x-x2) a másodfokú egyenlet gyöktényezős alakja.

  34. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI A másodfokú egyismeretlenes egyenlet A fentiek alapján, ha ismerjük egy másodfokú egyenlet gyökeit, magát az egyenletet egyszerűen felírhatjuk:legyen x1=4, x2=-2 Tehát a másodfokú egyenlet a következőképpen írható fel: x2+(b/a)x+c/a=(x-x1)(x-x2)=0 , azazx2+(b/a)x+c/a=(x-4)(x-(-2))=0x2+(b/a)x+c/a=(x-4)(x+2)=0x2+(b/a)x+c/a=x2-4x+2x-8=0 x2+(b/a)x+c/a=x2 -2x-8=0 tehát amásodfokú egyenlet: x2 -2x-8=0

  35. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Polinomok Polinom: olyan kifejezés, melyben csak számok és változók egész kitevőjű hatványainak szorzatai illetve ilyenek összegei szerepelnek. Példa: ax3+bx2+cx+d Ha a polinomot nullával tesszük egyenlővé, egyenletet vagy függvényt kapunk. Pl. ax3+bx2+cx+d=0. Az egyenlet megoldásait nevezzük a polinom gyökeinek (vagy zérushelyeinek). Az algebra alaptétele: A komplex számok körében egy nem konstans polinomnak pontosan annyi gyöke van, ahányad fokú. (A fokszám a legnagyobb hatványkitevő.) A fenti példának tehát 3 gyöke van. A gyökök között lehetnek azonosak is (multiplicitás).

  36. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek általános alakja: a1x+b1y=d1a2x+b2y=d2Az egyenletrendszer csak akkor oldható meg egyértelműen, ha a két egyenlet egymástól független (vagyis az egyik nem hozható létre a másikból konstanssal való szorzással) és nincs ellentmondásban egymással.

  37. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldása - Helyettesítő módszer:valamelyik egyenletből kifejezzük az egyik ismeretlent és azt behelyettesítjük a másikba, majd az így kapott egyismeretlenes egyenletet megoldjuk. Az így kapott eredményt bármelyik egyenletbe behelyettesítve, kiszámítjuk a másik ismeretlent. Utolsó lépésként mindkét egyenletbe behelyettesítjük az eredményeket, így elvégezzük a próbát.

  38. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldása (I) x-2y=-4 (II) 2x+y=-3Az első egyenletből kifejezzük az x-et x=2y-4 és behelyettesítjük a (II)-be 2(2y-4)+y=-3 4y-8+y=-3

  39. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldása (folytatás): 4y-8+y=-3 l összevonás 5y-8=-3 l +8 5y=5 l :5y=1 ---------------behelyettesítés az (I) egyenletbe: x-2(1)=-4 x-2=-4 l +4x=-2

  40. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldása (próba):(I) (-2)-2(1)=-4 l zárójel felbontás -2-2=-4 -4=-4 (II) 2(-2)+1=3 l zárójel felbontás -4+1=-3 -3=-3 tehát az egyenlet gyökei: x=-2 ; y=1

  41. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldása - Az egyenlő együtthatók módszer: Az egyenleteket egy-egy alkalmasan megválasztott számmal úgy szorozzuk meg, hogy a kiküszöbölendő ismeretlen együtthatója mindkét egyenletben azonos legyen. Ezután a két egyenlet megfelelő oldalait összevonjuk, így egyismeretlenes egyenletet kapunk, megoldjuk az egyenletet, amely megoldását a másikba behelyettesítjük és azt is megoldjuk. Utolsó lépésként mindkét egyenletbe behelyettesítjük az eredményeket, így elvégezzük a próbát.

  42. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldása (I) 5x+3y=19 (II) 6x-2y= 6 ------ --------------minkét egyenletet megszorozzuk egy alkalmas számmal, az (I)-et 6-tal a (II)-öt 5-tel: (I) 5x+3y=19 l*6 (II) 6x-2y= 6 l*5 ------ --------------

  43. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldása (folytatás): (I) 30x+18y=114 (II) 30x-10y= 30 l*5 ------ -------------- (I)-ből vonjuk ki a (II)-öt 28y=84 l :28 y=3 behelyettesítés az eredeti (I)-be 5x+3*(3)=19 5x+9=19 l -9 5x=10 l :5 x=2

  44. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldása (próba):(I) 5(2)+3(3)=19 l zárójel felbontás 10+9=19 19=19 (II) 6(2)-2(3)=6 l zárójel felbontás 12-6=6 6=6 tehát az egyenlet gyökei: x=2 ; y=3

  45. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Egyenlőtlenségek Egyenlőtlenségnek két olyan kifejezés kapcsolatát nevezzük, amelyek az alábbi jelek valamelyikével vannak összekötve: > nagyobb < kisebb ≠ nem egyenlő > < nagyobb vagy kisebb ≤ nagyobb vagy egyenlő ≥ kisebb vagy egyenlő >, < és ≠ szigorú egyenlőtlenségek, a többi nem szigorú.

  46. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Egyenlőtlenségek Példák: a>b a<b a≠b a> <b a≤b a≥b

  47. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Egyenlőtlenségek Az a>b és a<b típusú egyenlőtlenségek tulajdonságai: 1. Megfordítás: Ha a>b, akkor b<a. 2. Tranzitivitás: Ha a>b és b>c, akkor a>c 3. Ugyanazon mennyiség hozzáadása vagy kivonása mindkét oldalból: Ha a>b, akkor a+c>b+c és a-c>b-c

  48. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Egyenlőtlenségek Az a>b és a<b típusú egyenlőtlenségek tulajdonságai: 4. Egyenlőtlenségek összeadása: Ha a>b és c>d, akkor a+c>b+d (megegyező értelmű kiinduló egyenlőtlenségek) 5. Egyenlőtlenségek kivonása: Ha a>b és c<d, akkor a-c>b-d (ellenkező értelmű kiinduló egyenlőtlenségek!)

  49. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Egyenlőtlenségek Az a>b és a<b típusú egyenlőtlenségek tulajdonságai: 6. Egyenlőtlenségek szorzása és osztása: Ha a>b és c>0, akkor ac>bc és a/c>b/c (pozitív szorzótényező: megegyező értelmű eredmény) Ha a>b és c<0, akkor ac<bc és a/c<b/c (negatív szorzótényező: ellenkező értelmű eredmény)

  50. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI Egyenlőtlenségek Az a>b és a<b típusú egyenlőtlenségek megoldása: Az egyenlőtlenség megoldása azt jelenti, hogy megkeressük az ismeretlen azon értékeit, amelyekre az egyenlőtlenség igaz. Példa 1: 5x+3<8x+1 5x-8x+3<1 5x-8x<1-3 -3x<-2 x>2/3

More Related