1 / 24

Magyar Rektori Konferencia Debrecen, 2006. június 12-13.

Magyar Rektori Konferencia Debrecen, 2006. június 12-13. A verseny a magyar felsőoktatásban: mennyiség és/vagy minőség? Bazsa György, az FTT elnöke. Magyar Rektori Konferencia Nyíregyháza, 2007. június 7-8. A(z egy) tanári mesterszak a magyar felsőoktatásban: gyorsaság vagy minőség?

joanne
Download Presentation

Magyar Rektori Konferencia Debrecen, 2006. június 12-13.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Magyar Rektori Konferencia Debrecen, 2006. június 12-13. A verseny a magyar felsőoktatásban: mennyiség és/vagy minőség? Bazsa György, az FTT elnöke

  2. Magyar Rektori Konferencia Nyíregyháza, 2007. június 7-8. A(z egy) tanári mesterszak a magyar felsőoktatásban: gyorsaság vagy minőség? Bazsa György, a MAB elnöke

  3. Bologna rendszer Magyarországon – döntés:egységes, kétciklusú tanárképzés lesz! • Jogi háttér: • Ftv. • 289/2005. kormányrendelet A és M szakokról • 15/2006. OM rendelet. 4. mell. félig kész: pedagógiai- pszichológiai-gyakorlati rész megvan, a szakterületiből csak 2 jelent meg (mérnöktanári és hittanári), 83 kiegészítés most alakul. • Paradigma váltás: ismeretalapú helyett kompetencia alapú tanárképzést kíván a magyar közoktatás.

  4. Ftv. 145. § (7) A Kormány határozza meg a pedagógus-képzésben az alap- és mesterképzés szakjait, továbbá a mesterképzés szakosodási rendszerének általános szabályait. A miniszter rendeletben határozza meg a tanári mesterség képzési és kimeneti követelményeit. Képzési és kimeneti követelmények definíciója az Ftv- ben (minden szakra érvényesen): „azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek meg-szerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható”

  5. A 289/2005. korm. rendeletből: a kkk tartalma a ciklusokra bontott, osztott képzésben tanári szakképzettségenként • A szakképzettség oklevélben történő megjelölése; • a tanári szakképzettségek felvételének feltételei; • az adott tanári szakképzettség kompetenciái • - a tudáselemek, a megszerzett ismeretek és • - a személyes adottságok, készségek, valamint • - az adott tanári szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történő alkalmazás követelményei; • az adott tanári szakképzettség szakterületi, ezen belül szakmódszertani, tantárgy-pedagógiai ismeret- köreinek leírása; • az adott tanári szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlati ismeretek sajátos követelményei.

  6. 15/2006. OM rendelet: A tanári mesterszak képzési és kimeneti követelményei (kkk) • Meglévő, részletes közös modul (2800 szó): • „a végzettségi szinteket leíró általánosjellemzők, kompetenciák”(minden szakképzettségben közös ped-pszich. elm. és gyak. ismeretek és kompetenciák) • Hiányzó modulok (jelen tervezetekben 43–1040 szó): • 7. § (3) … az egy vagy két tanári szakképzettség meg- szerzésére irányuló szakterületi modul megválasztásánakelőfeltételei, szükség szerint az első és második tanári szakképzettség társításának sajátos szabályai, valamint az adott tanári szakképzettség megszerzésére irányulószakterületi modulnak a tanári szak általános képzési és kimeneti követelményeitől eltérő sajátos követel-ményei.

  7. Tisztázzuk a kkk funkciókat és műfaját. • Szakot választó és szakos hallgató tájékoztatása? • A közreműködő oktatók informcióforrása? • Diplomást alkalmazó munkáltató tájékoztatása? • Az intézményi szakindítás, tanterv, tt. program alapja! • Indítás, tanterv akkreditálhatóságának mércéje! • „A MAB a szakindítási eljárás során arról nyilvánít véleményt, hogy a felsőoktatási intézmény által benyújtott tanterv, tantárgyi program összhangban van-e az alap- vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeivel, …” 289/2005 13. § (4) • Nagy a tét – mind az intézmények, mind a minőség, mind a közoktatás szempontjából!

  8. Egy angol példa: functions of „KKK” This programme specification (PS) is designed for prospective students, enrolled students, academic staff and potential employers. It provides a concise summary of the main features of the programme and the intended learning outcomes that a typical student might reasonable be expected to achieve and demonstrate if he/she takes full advantage of the learning outcomes and content of each module – can be found in the Definitive Module Document (DMD) and the module teaching plan (Module Guide).

  9. A kkk műfaja. Mit biztosít az ilyen kkk? 1 Kémia alapszak: „8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): - természettudományos alapozó ismeretek(14-24 kredit):matematika, fizika, informatika, általános gazdasági és menedzsment, minőségügyi és környezetügyi, EU ismeretek; - szakmai törzsanyag(82-92 kredit):általános, szervetlen, analitikai, alkalmazott, szerves és fizikai kémia; - differenciált szakmai ismeretek (50 kredit): vegyész szakirány: fizikai kémia, anyagtudomány; környezet- kémia és -analitika; szerves kémia és biokémia; a makromo- lekuláris és polimerkémia; természettudományos ismeretek; tanári szakirány:második szak szakterületi ismeretei, elméleti kémia, egyéb természettudományos alapismeretek, speciális kémiai ismeretek, pedagógiai, pszichológiai ismeretek.Hol van a kolloid-, radio-, geo-, műszaki kémia?

  10. A kkk műfaja. Mit biztosít az ilyen kkk? 2 • Matematika alapszak. A törzsanyag: • - alapozó ismeretek(15-20 kredit):matematikai, informatikai, természettudományos alapismeretek, általános gazdasági és menedzsment, minőségügyi és környezetügyi, EU ismeretek; • - szakmai törzsanyag(15-25 kredit): algebra és számelmélet, analízis, geometria; • differenciált szakmai ismeretek(50-100 kredit): • matematikus szakirány: algebra és számelmélet; analízis; geometria; kombinatorika; a matematika alapjai; valószínűség- számítás és matematikai statisztika; alkalmazott matematika és informatika • tanári szakirány: algebra és számelmélet; analízis; geometria; kombinatorika; a matematika alapjai; valószínűség- számítás; informatika; a matematika története, továbbá a második szak szakterületi ismeretei,

  11. A tanárképzés. Egy(séges) tanári szak van • mesterfokú (tanári) végzettséggel és • két (szakterületi) szakképzettséggel • Alap: A + M ciklus, össz: 6+4+1 félév = 180+120+30 kredit • A szakképzettségek rendszere: • Közismereti tanár: „első körben” csak két (ún. első és második) szakképzettség szerezhető • első és/vagy második szakképzettség 37 szakterületen (a „klasszikus tanárszakok” utódai); • kizárólagmásodikszakképzettségek (14 szakterület); • 1 hittanár-nevelő szakképzettség. „Második körben” (utólag bármikor): egy azonos (vagy további) szakképzettség szerezhető főiskolai, egyetemi és (majd) mester oklevélre alapozva

  12. Szakmai tanár(1 tanári szakképzettség) A vagy Mvégzettségre és ugyanolyan szakképzettségre alapul: agrármérnök-, mérnök-, közgazdász-, egészségügy-, gyógypedagógus tanárok. • Művészeti tanár (1 tanári szakképzettség) A vagy Mvégzettségre és ugyanolyan szakképzettségre alapul: iparművész-, képzőművész-, filmművészeti-, színházművészeti-, zeneművész-, táncművész-tanár.

  13. A MAB állásfoglalása (2007. június 1): 1. A MAB-hoz szakértői véleményezésre [2007. április 26-án] érkezett 83 tervezet felfogása, színvonala, kidolgo-zottsága igen heterogén, köztük egészen jók, alapjaiban elfogadhatók, de sajnos igen gyenge és semmiképpen sem támogatható elemek vannak. Tekintettel arra, hogy a tanári mesterszak egy egységes szak, ezt a tervezet együttest ebben a minden szempontból heterogén formában a MAB nem tartja alkalmasnak, csak kiindulási alapnak a rendelet kiegészítésére. 2. A tartalom és a szerkezet hiányosságai mellett gyakran a megszövegezés, annak stílusa, magyarossága és szakmaisága sem éri el azt a szintet, amit egy, a magyar tanárképzés alapjait meghatározó dokumentum – példaként is – fel kell mutasson.

  14. A MAB képzési ági bizottságai véleményének „spektruma”: Egy elismerő szakértői vélemény: „A bizottság egyhangúlag egyetértett abban, hogy a tanári mesterszak szakterületi képzési és kimeneti követelmé-nyeit tartalmazó előterjesztésben – különösen a … tudományi területhez tartozó többi kkk-val összehasonlítva – a …tanár modul kidolgozottsága példamutatónak tekinthető. A bemutatott tervezet megfelel a törvényi szabályozásnak, a felsorolt szakterületi ismeretkörök összességében támogathatók. Mindamellett a bizottság szükségesnek tartja a benyújtott tervezetnek az alábbi javaslatokkal történő módosítását: … …”

  15. Egy kritikus szakértői vélemény: „A kérelmek sajátos ismeretkörei sablonosak, elnagyoltak, általánosságában semmitmondóak, megfoghatatlanok, érdemi elbírálásra alkalmatlanok. A számon kérhető minimális követelmények közül többre még utalást sem tartalmaznak. Szakmailag komolytalanok és szakszerűtlenek. Mindez különösen szembetűnő a diszciplináris mesterszakok kkk-jának ismeretében: a jelen tervezet kétlapos, semmitmondó szövegével szemben annak szövegét – pl. a magyar diszcipli-náris mesterszak esetében – közel negyvenlapos, az ismeret-körök belső tartalmára, kölcsönös szerkezetére és arányaira, valamint mindennek kreditben és kontaktórában-konzultációban való számszerűsítésére aprólékosan kitérő, hosszú hónapok egyeztetésein minuciózusan kimunkált dokumentum tartalmazza. Hasonló kkk-nak a tanári mesterszakok számára való elkészíté-séhez vajon a szándék hiányzik vagy a szükséges kompetencia?”

  16. Egy másik szakértői vélemény: • A bizottság ebben a formájában egyhangúan nem javasolja a kkk elfogadását: • Nem világos a tervezetből, hogy az alapképzésre épülő mesterképzésben pontosan mire lesz felkészítve a tanárjelölt. A szakmai tartalom nem korszerű, és elmosódik az, miben jelent a mesterképzés előrelépést az alapképzéshez képest. Ugyanakkor nem törekszik teljességre, hiányzik pl. a szomszéd népek történészeivel, egymás történelmének és közös történelmünknek tárgyszerű tanulmányozása és oktatása. • - A „sajátos ismeretkörök” terjengősek, a megfogalmazás ese- tenként nyelvtanilag helytelen, és megnehezíti az értelmezést. Olyan kompetenciát is ide sorol, amelynek nem itt van a helye (a „kifejezőképesség” en bloc a tanári mesterség előfeltétele!). • - A forrásértelmezés megfogalmazása nem felel meg a korszerű elméleteknek – antimodern. • A tanári mesterszak és a diszciplináris mesterszak egymáshoz való illeszkedése körvonalazatlan, bizonytalan.

  17. Egy értelmezhetetlen példa. A következő 4 szakterület kkk javaslata szó szerint megegyezik: • Népzenetanár • Kodály-zenepedagógiai tanár • Egyházzene-tanár • Zeneelmélet–improvizáció tanár • „A képzés célja olyan tanárok képzése, akik az egyéni és csoportos oktatásban megvalósuló, iskolarendszerű zene-művészeti szak-képzésben és alapfokú zeneművészeti oktatásban képesek tanári munkakör ellátására. Az előadó-művészet, alkotóművészet és muzikológia vagy ének-zene alapszakra épülő képzésben az alap-képzésben elsajátított ismeretkörök elmélyítése, zenei készségek fejlesztése a választott szakképzettségnek megfelelően, mely magába foglalja a technikai tudás fejlesztését, a szóló, a kamara-zenei, a zenekari/énekkari repertoár minél szélesebb körű bővítését, valamint a rendszeres hangverseny-tevékenységet is. • Az ének-zene nevelés és oktatás, zeneművészeti oktatás szak-módszertani ismeretei.”

  18. Lehet ezt másképpen is: Ének-zene tanár A képzés célja olyan iskolai ének-zene tanárok képzése, akik magas fokú zenei és pedagógiai tudásuk birtokában alkalmasak a közoktatás zenei-kulturális területein az ének-zene oktatására, valamint – karvezetői felkészültségük alapján – az iskolai kórusmunka vezetésére, és az abban rejlő zenei nevelési feladatok ellátására. Ismeretkörök: Szolfézs (zenei írás-olvasás, zenei készségfejlesztés), zeneelméleti és zenetörténeti ismeret-körök (zeneirodalmi műveltség és ismeretterjesztés, zeneművek elemzése), partitúraolvasási és transzponálási ismeretek. Az ének-zenei nevelés és oktatás főbb módszeres eljárásainak ismerete: Kodály Zoltán elvei, összehasonlítva a világban használatos, ismertebb zenei nevelési koncepciókkal (Orff, Dalcroze, Willems, Suzuki stb.); a 3-18 éves korosztály zenei nevelési módszereinek átfogó ismerete. A tanórán kívüli zenei nevelés megszervezésének ismeretei: hangverseny-látogatásra nevelés, táncház, zenei szakkörök (pl. furulya-, ütő-, vonósegyüttes). Karvezetés, iskolai énekkarok vezetése, iskolai kulturális rendezvények szervezése. Vokális és hangszeres képzettségi ismeretkörök: beszédművelés és kórushangképzés, ill. zongora, furulya és egyéb hangszeres tudás (vonós és ütőhangszer). A hazánkban élő nemzetiségek, etnikumok zenéjének ismerete (pl. német, román, szerb, szlovák, ill. roma népzene). Sajátos kompetenciák: Az ének-zene tanár karvezetői felkészültsége alapján alkalmas - az iskolai kórusmunka vezetésére és az abban rejlő zenei nevelési feladatok ellátására; - ismereteit a zeneoktatás egészének, valamint a zenepedagógia elméletének és gyakorlatának szolgálatába tudja állítani; - iskola zenei életének megszervezésére és cselekvő részese az iskolán kívüli kulturális életnek.

  19. Egy példa a semmitmondó szakterületi kkk-ra: „Fülemüle” tanár (az eredeti szakképzettség elnevezését kicseréltem) • A „Fülemüle” tárgykör interdiszciplináris és holisztikus jelleggel. • A tárgykör fogalmi apparátusának tanítható és különféle szinteken elsajátítható rendszere. • Az empirikus ismeretátadás különféle speciális formái, a hatékony tanulási környezet változatainak ismerete. • A szakterület nemzetközi oktatásának tapasztalatai, trendjei, legfőbb ismérvei. Speciális mérési-értékelési rend. • Ez a „szakmai rész” 43 szó a benyújtott anyag 5040 szavából. • A matematikatanárnál ugyanez 1036 szó. A matematika alap-szakon – láttuk – 34 szó a törzsanyag leírása. • Ma ekkora a „szórás” alap és mesterszak között és azon belül.

  20. A MAB állásfoglalás további pontjai: 3. A tartalom és a szerkezet hiányosságai mellett gyakran a megszövegezés, annak stílusa, magyarossága és szakmaisága sem éri el azt a szintet, amit egy,a magyar tanárképzés alapjait meghatározó dokumentum – példaként is – fel kell mutasson. 4. A MAB képzési ági bizottságai számos esetben javas-latot fogalmaztak meg az előbb jelzett tartalmi, formai és minőségi követelmények teljesítése érdekében. Több esetben, most már a konkrét szakterületi tartalom ismeretében, ezért megalapozottan, a szakszerkezet módosítását is javasolják. 5. A konkrét szakmai véleményen túl több bizottság is megfogalmazott általános érvényű észrevételeket. A MAB ezeket külön fogja elemezni.

  21. 6. A MAB tudatában van annak, hogy a tanári kkk-t tartal-mazó rendelet véglegesítése sürgető feladat. A folyamat egészét tekintve a MAB számára áll a legrövidebb időtartam rendelkezésre. Ezzel együtt is kész eljárásá-nak ütemét gyorsítani, de ez, miként eddig, ezután sem mehet a minőség biztosításának rovására. 7. Azt javasoljuk, hogy egyrészt az eddig elkészült anyagok, másrészt a rendeletek előírásai, harmadrészt a MAB melléklet javaslatai alapul vételével, továbbá a tanári mesterszak kkk-inak közös funkcióit kialakítva, azokra egységesen alapozva, egy kiegyensúlyozott, tartalmilag, formailag és stilárisan is homogén, színvonalas javaslat készüljön újabb MAB szakértői véleményezésre. A MAB illetékes bizottságai készek a személyes konzultációkra is.

  22. Ami következik: tanárszak indítási előterjesztések Szakindítási előterjesztések akkor nyújthatók be, ha az OKM honlapján megjelent a 15/2006-os OKM rendelet kiegészítése a szakterületi modulokkal. A MAB a most érvényes benyújtási, értékelési és akkredi-tációs szempontrendszerét átnézi, részben az Ftv. várható módosítását, részben a kiegészített 15/2006. OKM rende-letet, részben az egyszerűsítés igényét szem előtt tartva. Ezek ütemezését az OKM, az MRK és a MAB rövidesen egyezteti. (Ennek első lépése az átdolgozott szakmai mo-dulok benyújtása szakértői véleményezésre.) Néhány mérnöktanári szakindítást már támogatott a MAB, néhány újabb kérelem is érkezett. Elvi állásfoglalás szükséges a közös képzések ügyében.

  23. A képzési és kimeneti követelmények kulcseleme: a záróvizsga kérdése Ftv. 60. § (3) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellen-őrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből – szakdolgozat vagy diplomamunka megvédéséből, további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsga-részekből – állhat. Az egy(séges) tanári szakon indokolt egységes felfogású záróvizsga felfogást kialakítani. A MAB a benyújtott intéz-ményi tanterveket, ezen belül a záróvizsga értékeli – egységes szempontrendszer alapján. Mit tartalmazzon ez?

  24. Ezek a modulok a magyar közoktatás jövendő tanárai képzésének alapdokumentumai: itt a minőség (és ne a gyorsaság) érvényesüljön! A MAB kéri az MRK, az intézmények és az OKM további konstruktív együttműködését.

More Related