1 / 34

A GENETIKAI INFORMÁCIÓ TÁROLÁSA ÉS KIFEJEZŐDÉSE

A GENETIKAI INFORMÁCIÓ TÁROLÁSA ÉS KIFEJEZŐDÉSE. A DNS SZERKEZETE. Két antiparalel (ellentétes lefutású) polinukleotid láncból álló kettős helix A két lánc egy képzeletbeli közös tengely körül van feltekeredve, a tekeredés leggyakrabban jobbmenetes

karli
Download Presentation

A GENETIKAI INFORMÁCIÓ TÁROLÁSA ÉS KIFEJEZŐDÉSE

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A GENETIKAI INFORMÁCIÓ TÁROLÁSA ÉS KIFEJEZŐDÉSE A DNS SZERKEZETE • Két antiparalel (ellentétes lefutású) polinukleotid láncból álló kettős helix • A két lánc egy képzeletbeli közös tengely körül van feltekeredve, a tekeredés leggyakrabban jobbmenetes • A két láncot egymáshoz komplementer bázispárok között kialakult hidrogén-hidak rögzítik

  2. A DNS ELSŐDLEGES SZERKEZETE • N-tartalmú szerves bázis (A, T, C, G) Kémiai szerkezetük alapján megkülönböztetünk purin- és pirimidin bázisokat • Cukorfoszfát lánc – foszfodiészter kötéssel egymáshoz kapcsolódó dezoxi-ribóz alegységekből áll • A polinukleotid-lánc nem szimmetrikus szerkezetű, végei különböznek egymástól (5’-, 3’-vég) animáció

  3. PROKARIÓTA EUKARIÓTA • Az eukarióta sejtek nukleáris DNS-e lineáris, és sokkal hosszabb, mint a prokarióta genom • Az eukarióta DNS nem egy molekula, hanem annyi, ahány kromoszóma van a sejtben • A prokarióta sejtek DNS-e zárt, cirkuláris – a DNS-nek nincsen szabad vége • A replikáció alapvető problémáinak megértéséhez a prokariótákban történő DNS szintézis jó modellt nyújt

  4. A KROMOSZÓMA SZERVEZŐDÉSE

  5. A DNS REPLIKÁCIÓJA A szerkezet sajátosságaiból 2 fontos dolog következik: • A kettős spirál alakja vagy stabilitása független a nukleotidok sorrendjétől. Ezért kitűnően alkalmas információ tárolására. • A szerkezet alapján könnyen elképzelhető annak megkettőződése olyan módon, hogy széttekeredik, és az új szál a régi nukleotid sorrendjével komplementer módon jön létre. A DNS replikáció az S fázisban történik

  6. SZEMIKONZERVATÍV REPLIKÁCIÓ Az új DNS molekula egyik lánca a mintául szolgáló és teljes egészében megőrződött szülői lánc, csak a másik lánc szintetizálódott újonnan.

  7. A REPLIKÁCIÓ MECHANIZMUSA A DNS szemikonzervatívreplikációjának lényege az, hogy a kettős spirál két lánca egymástól szétválik, és külön-külön mindkettőről, mint mintáról (template) szintetizálódik egy új komplementer bázisszekvenciájú, antiparallel lefutású új lánc. A DNS kettős spirál széttekerésében – a szupercsavart állapot megszüntetésében-, és replikációs villa kinyílásában topoizomeráz és helikáz enzimek vesznek részt.

  8. A mintául szolgáló DNS-lánccal komplementer, új DNS-lánc szintézisét a DNS-polimeráz enzimek végzik. A folyamat meghatározott helyről indul, az ún. replikációsorigóból. A másolás mindkét szálon megindul, de ellentétes irányban. A DNS szálak antiparalel lefutásúak, és a szintézis iránya mindig a mintául szolgáló szál 3’ végétől indul az 5’ vég felé.

  9. A replikációs villa a DNS szintézis helye. A DNS szintézisenzimaktivitás eredménye. A szintézishez DNS polimeráz enzim, nukleotid trifosztfátok (dATP, dGTP, dCTP, dTTP), egyszálú templát DNS valamint kezdő vagy primer nukleinsav darab szükséges. dATP dGTP dCTP dTTP DNS polimeráz PRIMER DNS + ÚJ DNS

  10. A folyamatos szintézis iránya megegyezik a replikációs villa előrehaladásának irányával. A szintézis iránya mindkét szálon a mintául szolgáló szál 3’-végétől indul és az 5’-vége felé folytatóik. A két mintaszálat a szintézis eltérő mechanizmusa miatt megkülönböztetik. A DNS polimeráz nem képes elkezdeni a polimerizációt egy kezdő, vagy primer szakasz nélkül. VEZETŐSZÁL KÖVETŐSZÁL Ligáz enzim Animáció

  11. A FEHÉRJÉK BIOSZINTÉZISÉNEK FOLYAMATAI A DNS-től a fehérjéig: miként olvassák a sejtek a genomot? • A génexpresszió vagy kifejeződés 2 lépésben valósul meg: • TRANSZKRIPCIÓ - átírás • TRANSZLÁCIÓ - fordítás Az információáramlás iránya - CENTRÁLIS DOGMA: TRANSZKRIPCIÓ TRANSZLÁCIÓ RNS FEHÉRJE DNS TRANSZKRIPCIÓ A DNS alapú genetikai információ ugyan egy másik molekulába (RNS) íródik át, azonban a nyelvezet – a nukleotidák nyelve -, továbbra is közös marad.

  12. TRANSZKRIPCIÓ A transzkripció egyszálú RNS-t produkál, amely komplementere a DNS egyik szálának. Az RNS szintézis templátja a 3’-5’ lefutású DNS szál (aktív szál). DNS függő RNS polimerázAz RNS szintézis nem igényel primereket. Nincs szükség helikázokra és topoizomerázokra, az RNS polimeráz mindent egyedül végez el, vissza is tekeri a DNS helixét. 5’-3’ a szintézis iránya. A DNS-ben lévő start és stopszignálok jelzik az RNS polimerázoknak, hogy hol kezdjék és fejezzék be a transzkripciót. Animáció

  13. A bioszintézis 3 fő szakaszra osztható: • Iniciáció – a folyamat elindítása – σ-faktor • Elongáció – lánchosszabítás • Termináció – a folyamat befejezése

  14. ELTÉRÉSEK A PROKARIÓTÁK ÉS AZ EUKARIÓTÁK ÁTÍRÓ RENDSZERÉBEN Animáció

  15. Az mRNS érése (splicing) A legmarkánsabb eltérés a prokarióta és eukarióta átíró rendszerek között. Eukariótákban kimutatták, hogy a DNS-ről átírt RNS mérete jóval nagyobb annál az mRNS-nél, amely végül a fordítás templátjául szolgál. EXONOK – kódoló szekvenciák INTRONOK – aminosavsorrendjük nem határoz meg semmiféle eukarióta fehérjét Speciális nukleotida szekvenciák jelzik az exon – intron határokat.

  16. A splicing az ún. spliceosomákban megy végbe, amely fehérjéből és a magban előforduló kis méretű RNS molekulákból áll. Az újonnan szintetizálódott mRNS 5’-végére egy „sapka” kerül, ami metil-guaninból épül fel. A 3’-vége az RNS-nek poliadenilálódik, egy „poli-A farok” kerül rá.

  17. A mRNS-ben tárolt genetikai információ leforditása a nukleotidák nyelvéről az aminosavak nyelvére. Transzláció A mRNS-ben lévő START és STOP kodonok jelzik a RIBOSZÓMÁNAK, hogy hol kezdje és fejezze be a transzlációt.

  18. A kódszótár Egy-egy aminosavnak megfelelő nukleotidhármast nevezünk kodonnak. Az mRNS-ben jelen lévő 4 bázis mindegyike a kodonban 3 lehetséges helyen fordulhat elő 64 különböző kodon jön létre (a fehérjékbe csak 20 aminosav épül be). Startkodon: AUG (Metionin) Stopkodonok: UGA, UAG, UAA

  19. A kódszótár Az olvasási keret a START kodontól A STOP kodonig tart 60 kodon oszlik meg 19 aminosav között Egy aminosavat egynél több kodon is meghatározhat, egy kodon azonban mindig csak egy aminosavnak felel meg. A genetikai kód néhány kivételtől eltekintve univerzális!

  20. A tRNS Adapter szerepét látja el. A komplementerek által létrehozott másodlagos szerkezetsíkban kivetítve lóhere alakot hoz létre. Jellegzeteségei: HURKOK: I., II., III., IV. 3’ OH végén CAA nukleotidsorrend (mozgékony) 5’ vége foszforilálódott Térbeli szerkezete „L” alakú a hidrogénhidak által kialakított szerkezet miatt Animáció

  21. A tRNS Dihidrouracil tartalmú nukleotid Timidin-Pszeudouridin-Citidin szekv. 5’ oldalon egy pirimidint tartalmazó nukleotid Nagysága változatos (variábilis) Az antikodon hurokban az ANTIKODONT 3 bázis alkotja 3’ oldalon egy módosított purint tartalmazó nukleotid

  22. Kodon-Antikodon lötyögés Azonos aminosavat jelző különböző kodonokat (ha azok csak a 3. betűjükben különböznek egymástól), gyakran ugyanaz a tRNS molekula ismeri fel. A kodon-antikodon kapcsolatban 3 bázispár alakul ki, a komplementer-antiparalel nukleotidok kapcsolata nem olyan szigorú mint a DNS-ben. A kodon 3. helyen lévő bázisa és az antikodon 1. helyen lévő bázisa között jön létre a kodon-antikodonkapcsolat

  23. Kautikus redukció Az aminosavat szállító tRNS felismerését, maga az aminosav nem befolyásolja Kísérleti úton a ciszteint katalitikus hidrogénezéssel redukálták. A cisztein SH- oldalláncát metilcsoporttá, így a ciszteint alaninná alakították A alanin beépült oda, ahová az alaninnak kellett volna.

  24. Aminoacil-tRNS szintetázok Savanhidrid kötés A tRNS molekula és a az aminosav közötti kapcsolat kialakításáért felelősek. Aminosav aktiválása Pirofoszfát hasad le Aminoacil-AMP képződik A sejt legnagyobb specifitású enzimei közé tartoznak. AMP hasad le Aktivált aminosav átvitele a specifikus tRNS-re

  25. Riboszómák Egy kisebb és egy nagyobb részegységből álló ribonukleoprotein részecskék

  26. Riboszómák A transzlációban éppen részt nem vevő inaktív riboszómák disszociált állapotban vannak. A polipeptidlánc szintézisének iniciációjakor a két alegység egyesül,a szintézis végén pedig ismét szétválik (ismétlődő riboszómaciklus).

  27. Riboszómák Policisztronos, azaz több polipeptidlánc szerkezetére vonatkozó információt hordoz. Az információ az AUG kodonnal kezdődik A STOP kodont követi a következő polipeptid START kodonja (AUG) Prokarióta mRNS Az AUG előtt egy nem kódoló szakasz van, a riboszómához kötődést segíti Az első polipeptidet kódoló szakasz a STOP kodonnal fejeződik be

  28. Polipeptidlánc szintézisének mechanizmusa(Iniciáció) Az AUG kodonhoz az iniciátor-tRNS antikodonja kapcsolódik Az mRNS a riboszóma kis alegységéhez kötődik A kezdő metionin formileződik, ezt szállítja az iniciátor tRNS (tRNSfmet) Iniciációs komplex (30S) GTP + iniciációs faktorok (IF1, IF2, IF3) szükségesek a kialakulásához 50S alegység Animáció

  29. Polipeptidlánc szintézisének mechanizmusa(Elongáció) EF-TU EF-Ts

  30. Polipeptidlánc szintézisének mechanizmusa(Elongáció) A második aminosav aminocsoportja peptidkötést alkot a formil metionin karboxilcsoportjával A folyamatot az 50S alegység peptidil transzferáz enzime katalizálja Animáció

  31. Polipeptidlánc szintézisének mechanizmusa(Elongáció-Transzlokáció) Az AUG kodon és az üres iniciátor tRNS legördül a P helyről, ide a második aminosavnak megfelelő kodon és és a kéttagú peptidet hordozó tRNS kerül Az A helyen megjelenik a lánc 3. tagját meghatározó kodon A folyamat GTP-t igényel, amiben a EF-G (transzlokáz), segédkezik

  32. Polipeptidlánc szintézisének mechanizmusa(Termináció) Az A helyen megjelenik valamelyik a STOP kodonok közül Újabb tRNS molekulák helyett terminációs faktorok kötődnek (RF1, RF2) A polipeptid-transzferáz lehasítja a polipeptid láncot az utolsó tRNS-ről (P hely) Animáció A riboszóma alegységeire esik

  33. Poliszóma Miután az első riboszóma elhagyta az mRNS leolvasása közben az első kb. 80 nukleotidnyi szakaszt, újabb riboszóma kezdi el a szintézist a láncon. Annyi amennyi elfér a láncon. A poliszómaszerkezet stabilizálja a láncot. Animáció

  34. Fehérjeszintézis a mitokondriumban Osztódással szaporodik Önálló genetikai rendszerrel rendelkezik (cirkuláris DNS) 2 rRNS gén 13 fehérje gén 22 tRNS gén Nem tökéletesen érvényes a genetikai kód univerzálissága Az mRNS 5’ végén nem jelenik meg a Cap, de a 3’ végén megtalálható a Poli-A farok UGA=Triptofán AUA=Metionin AGG=STOP kodon

More Related