Távhőfejlesztési Cselekvési Terv

1. TávhőfejlesztésiCselekvési Terv A Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011 (X. 14) OGY határozat (a továbbiakban OGY határozat) 4. pont qalpontja felkéri a Kormányt, hogy vizsgálja meg a távhőtermeléssel kapcsolatos árszabályozási és jogi rendelkezések végrehajtásának, valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók támogatásának tapasztalatait, és ez alapján dolgozzon ki cselekvési tervet a távhőszolgáltatás versenyképességének biztosítására, hatékonyságának fejlesztésére és a megújuló energiaforrások bevonására.A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv kidolgozásával a Kormány az energiapolitikáért felelős nemzeti fejlesztési minisztert bízta meg.

2. Tartalom Bevezetetés - Miért van szükség a TFCsT-re? II. A TFCsT hármas célrendszere - Városi környezet-egészségügyi helyzet javítása - Távhő zöldítés - Energiahatékonyság növelése (műszaki fejlesztéssel és fogyasztói szemléletformálással)

3. Miért van szükség a TFCsT-re? Távhőfejlesztési Cselekvési Tervre azért van szükség, mert a hazai energia- és klímapolitikai céljainkat, valamint nemzetközi klímavédelmi és energiahatékonysági vállalásainkata távhőszolgáltatás fejlesztése nélkül nem tudnánk teljesíteni.

4. A TFCsT hármas célrendszere A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv három fő problémakört jelöl ki, amelyek kezelésében és megoldásában fontos szerepet szán a távhőszolgáltatásnak: • A fűtési célú hőenergia-előállítás okozta, növekvő tendenciát mutató légszennyezés csökkentése; •  A távhőszolgáltatás „zöldítése” klímavédelmi okokból, valamint a földgázimport csökkentése érdekében, a hazai megújuló hőenergia források (elsősorban geotermia és biomassza, valamint az anyagában nem hasznosítható kommunális hulladékok) részesedésének növelésével; •  A fűtési energiahatékonyság növelése műszaki fejlesztéssel és fogyasztói szemléletformálással;

5. A 2003-as csúcsadathoz képest 40%-kal csökkent a lakossági gázfogyasztás 2011-re

6. A hazai lakossági biomassza-felhasználás alakulása Forrás: OMSZ

7. „Viszik a lignitet, mint a cukrot” „A Mátrai Erőmű Zrt. (MERT) visontai és bükkábrányi bányája 2008-ban együtt még csak 46 ezer tonna lignitet adott el a lakosságnak, 2011-ben már 200 ezer tonnát, 2012-re 300 ezer tonnát tervezett, de túlteljesítette 25 ezer tonnával, ami összejöhet ebben az évben is. (A terv 300 ezer tonna.) Valaska József vezérigazgató 2015-re már 500 ezer tonnát valószínűsített .” A növekmény 2008 és 2012 között 8-szoros

8. A téli átlaghőmérséklet és az SO2-koncentráció alakulása Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat, városi légszennyezettségi adatok, saját számítások

9. A benzapirén-koncentráció és az átlaghőmérséklet alakulása Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat, városi légszennyezettségi adatok, saját számítások

10. Zöld távhő koncepció Importkiváltás a hazai biomassza és geotermális energia piaci alapú hasznosításával Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve alapján a geotermikus energia fűtési célú hasznosítása a 2010-es 4,2 PJ kiindulási értékről 14,9 PJ-ra, több mint háromszorosára emelkedik 2020-ig. A biomassza alapú hőtermelés pedig ugyanezen az időtávon 2010-es 34 PJ-ról több mint 57%-al, 53,5 PJ-ra növekszik. A megújuló energia szerepe a hőtermelésben: részesedése 12%-ról 32%-ra nő

11. 2020-ig 50%-al nő a biomassza energetikai hasznosítása

12. Geotermikus bázison működő távhő rendszerek adatai A távhőtermelésre használt energiahordozók mindössze 0,41%-a (235 TJ) volt geotermikus energia 2012-ben. Ezen kívül hazánk még évi kb. 250 TJ geotermikus energiát használ a nem szolgáltatásszerű távhőellátásban. * Miskolc, Szarvas és Veresegyház esetében a távhőellátásba becsatornázott geotermális energia hasznosítás tényén túl adatokkal nem rendelkezünk

13. A kiépített távhőrendszerrel rendelkező települések besorolása geotermikus adottságaik szerint Budapest, Budaörs, Szentendre, Gödöllő, Dunakeszi, Gyöngyös, Eger, Tiszavasvári, Nyíregyháza, Mátészalka, Nyírbátor, Hajdúszoboszló, Szolnok, Kaposvár, Dombóvár, Komló, Pécs, Szombathely, Mosonmagyaróvár, Komárom, stb. A bekarikázott településeken van távhőszolgáltatás, amelyben a geotermális energia a kedvező geológiai adottságok ellenére jelenleg nem hasznosul.

14. A kedvező geotermális adottságú, nagy hőigénysűrűségű, de távhőrendszerrel nem rendelkező települések Hatvan, Mezőkövesd, Martfű, Tiszaföldvár, Orosháza, Békéscsaba, Gyula, Kistelek, Zalaegerszeg, Pápa stb.

15. Távhő fejlesztéssel a fűtési energiahatékonyság növeléséért • Az Energiahatékonysági Irányelv átültetése komoly fejlesztési és jogalkotási feladatot jelent: • az ún. ’smart’ költségmegosztás vagy hőmennyiségmérés lakásonként megvalósításának előírásával 2017-ig, •  a várhatóan a távhőt is érintő kötelező auditálási-minőségbiztosítási rendszer kialakításával, •  a nagy hatékonyságú kapcsolt termelés támogathatóságának kimondásával, •  anagy hatékonyságú távhő fogalmának bevezetésével.

16. Amit mi tehettünk…  A távhőfejlesztés szempontjait megjelenítettük az Országos Területfejlesztési Koncepcióban  Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés ba) pontja értelmében a TFCsTkörnyezeti hatásainak elemzése érdekében független stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) készítettünk  A kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet alapján elkészítettük a TFCsT végrehajtásának értékelési és monitoring tervét  A távhőfejlesztés szempontjait 2011-13 között megjelenítettük a KEOP 4. és 5. prioritások között, a 2014-20-as tervezés során pedig a KEHOP, GINOP, TOP és VEKOP prioritásaiban.

17. Intézkedési terv •  A fűtési célú hőenergia-előállítás okozta, növekvő tendenciát mutató légszennyezés csökkentése; • - A városi levegő minőségének javítása, ezáltal a légszennyezettségből eredő egészségügyi és gazdasági károk csökkentése. •  A távhőszolgáltatás zöldítése klímavédelmi okokból, valamint a földgázimport csökkentése érdekében; • - Hazánk import energiahordozó-függősége a megújuló energiahordozók és az anyagukban nem hasznosítható hulladékok energetikai hasznosítása révén csökkenjen, valamint hogy munkahelyteremtéssel és a beruházások növekedésével a hazai gazdasági növekedést előmozdítsa. •  A fűtési energiahatékonyság növelése műszaki fejlesztéssel és fogyasztói szemlélet formálással; • - a távhőszolgáltatásról szóló törvény módosítása az EED-vel összhangban: energetikai audit 2015. december 31-ig, köz-és lakóépületek távhőre csatlakozásának technológiai és költséghatékonysági vizsgálata, ösztönzése, okos mérés, egyedi szabályozhatóság

18. Összefoglalás Társadalmi vita Közigazgatási egyeztetés Kormányhatározat Évente monitoring

19. Köszönöm a figyelmet! otto.toldi@nfm.gov.hu