1 / 59

Bevezet s a pszichol gi ba 6. Tanul s. A tanul s fogalma, fajt i. Klasszikus s oper ns kondicion l s, latens, bel t sos

A tanul

luthando
Download Presentation

Bevezet s a pszichol gi ba 6. Tanul s. A tanul s fogalma, fajt i. Klasszikus s oper ns kondicion l s, latens, bel t sos

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. Bevezetés a pszichológiába 6. Tanulás. A tanulás fogalma, fajtái. Klasszikus és operáns kondicionálás, latens, belátásos és verbális tanulás. A szociális tanulás.

    2. A tanulás fogalma Köznapi értelemben: az elsajátítás valamennyi formája, amelynek ered- ményeként az egyén olyan ismeret, tudás, képes- ség birtokába jut, amellyel azelott nem rendelke- zett. Pedagógiai értelemben: az oktatás során elsajátított ismeretek, jártassá- gok és készségek kialakítása, képességek kifej- lesztése. Pszichológiai értelemben: minden (teljesítmény-, viselkedésbeli vagy tudás- beli ) változás, amely külso hatásra, tapasztalásra, gyakorlás révén jön létre.

    3. A tanulás fajtái 1 1. A tanulás milyen tevékenységben okoz válto- zást (? milyen idegrendszeri szerkezetek vesznek részt benne): ? mozgástanulás, motoros tanulás, ? szenzoros tanulás, perceptuális tanulás, ? szóbeli anyag megtanulása, verbális tanulás (spe- ciálisan emberre jellemzo; egyesíti az érzéki és a mozgásos tanulás elemeit; lehet mechanikus vagy értelmezo). 2. A tanulást végzo szándéka szerint: ? szándékos, ? nem szándékos, spontán.

    4. A tanulás fajtái 2 3. A tanulást kiváltó hatás szempontjából: ? tárgyi (fizikai), nem szociális, ? társas, szociális.

    5. Tanuláselméletek Korai bevésodés – imprinting Habituáció A tanulás mint kapcsolatképzés: ? klasszikus kondicionálás, ? operáns kondicionálás, ? verbális tanulás. Komplex tanulás Szociális tanulás

    6. Korai bevésodés (imprinting) A tanulás egy korai formája , amelynek során az újszü- lött élolény egy modellhez (normál esetben az anyjához) kötodik. Ez a korai életszakaszban kialakult kapcsolat az élet végéig tart, és kiírhatatlan nyomokat hagy az egyedben. Tartós kötodés azon faj egyedeihez, amelyet az újszü- lött egyed eloször megpillant. A jelenség legtisztábban a madárfajokra jellemzo. Létezik-e imprinting az embernél? ? valószínusítheto

    8. Habituáció a tanulás legegyszerubb formája, egyfajta hozzászokás, az ártalmatlan ingerekre adott viselkedéses válaszok ritkulását eredményezi Ismerossé vált ingert figyelmen kívül hagyjuk Újszülöttkortól képes rá az ember (pl. az utcai zaj tanulás közben eloször zavaró, új ka- kukkosóra hangja eloször idegesíto).

    9. Pavlov (1849-1936)

    10. Fontos: a két inger idoi érintkezése (kontiguitás)

    11. Egy hétköznapi példa

    13. Klasszikus kondicionálás 1 Tudományos vizsgálata: I. P. Pavlov (1904) Kondicionálás = ismételt társítás A tanulás az inger oldaláról indul – „S-S” - típusú kondicionálás

    14. Generalizáció A válasz kiterjesztése, általánosítása több ingerre. Minél inkább hasonlít az új inger az eredetire, annál valószínubb a generalizáció. Pl. Kis Albert esete: a félelem kondicionálása (Watson & Rayner, 1920)

    15. Elotte Utána

    16. Watson & Rayner (1920) félelem kondicionálása és generalizációja

    17. Klasszikus kondicionálás 2 Alapfogalmak: ? társítás: feltétlen és a feltételes inger ismételt összekapcsolása; ? megerosítés: a feltételes ingert követo feltétlen inger adása; ? kioltás: ha a feltételes ingert nem követi feltétlen inger, akkor a kialakult idoleges kapcsolat megszunik; ? gátlás: ha az eredeti feltételes inger sokszor egymás után feltét- len inger nélkül jelenik meg, azt némi ido elteltével már nem kö- követi a feltételes válasz (kialvásos gátlás – tanult megnyílvánu- lás „eltunése”); diszkrimináció során is hasonló gátlás lép fel: egy további tanu- lás során azt kell megtanulni, hogy ne reagáljon; ? spontán felújulás: gátlás esetén a korábbi feltételes kapcsolat nem szunt meg létezni, egy váratlan akár egyszeri inger hatására a feltételes reflex újra megjelenik;

    18. Klasszikus kondicionálás 3 ? másodlagos kondicionálás: egy biológiailag nem fontos ingernek (hangingernek) a feltétlen inger megjelenését elore jelzo fénnyel való párosítása feltételes választ képes kialakítani; ? generalizáció: egy meghatározott ingerre kialakult feltételes vá- laszt az eredeti ingerhez hasonló , más ingerek is kiváltanak; az- az az ingerek „általánosulnak” a válaszoló viselkedése szem- pontjából; ? diszkrimináció: különbségtétel ingerek között, csak a megerosí- téssel kiválasztott ingerre reagál; ? Pavlov szerint a klasszikus kondicionálás létrejöttéhez szükséges dönto tényezo a feltételes ingernek és a feltétlen ingernek az ido- beli érintkezése (kontiguitása); ? Rescola (1968): szembeállította a kontiguitást és a bejósolhatósá- got; patkányokkal kísérletezett (A csop.: minden áramütés elott hang, B csop.: 50-50%-ban elozte, ill. nem elozte meg hangjelzés az á ramütéseket - nem megbízható a bejóslás) ? A csop. gyor- san kondicionálódtak.

    19. A: minden áramütést megelozött hang, de volt hang áramütés nélkül. B: volt áramütés hangjelzés nélkül. Akkor hatékony, ha minden áramütést megelozte hangjelzés.

    20. Bejósolhatóság és érzelmek Jobb, ha kapunk egy megbízható jelzést, hogy most fog fájni, mintha kiszámíthatatlan egy kezelés során a fájdalom. Így rövid, korlátozott idore jelenik meg az érzelmi reakció. Az utóbbi esetben könnyebben állandósul a szorongás.

    21. A klasszikus kondicionálás etológiai megközelítésben Az evolúció és a genetika szempontjain a hangsúly H: a tanulást behatárolja genetikai örökségünk. Ez fajonként más-más korlátot jelent. Az asszociációk szelektívek: bizonyos dolgok közötti asszociációk könnyebben kiépíthetok. Pl.: patkánynál: íz-rosszullét, fény-áramütés Madárnál: látvány-étel

    22. Operáns kondicionálás 1 Operáns = muveleti/instrumentális Az állat aktív részese a tanulásnak ? a tanulás aktív cselekvés útján megy végbe. A folyamat kiindulópontja valamely újszeru válasz – „S-R” - tí- pusú kondicionálás. A folyamatban szintén társítás zajlik, de az elemek sorrendje más. A megerosítés arra a folyamatra utal, amely során egy appeti- tív (vágykelto )inger megjelenése vagy egy averzív (idegenke- dést kiváltó) inger megszunése növeli a viselkedés valószínu- ségét. Típusai: pozitív és negatív. Büntetés a megerosítés ellentéte: egy averzív inger megjelené- se vagy appetitív inger megszunése csökkenti a viselkedés va- lószínüségét. Operáns kondicionálásnál ugyanúgy beszélhetünk kioltásról, generalizációról és diszkriminációról, mint klasszikus kondi- cionálásnál.

    23. Operáns kondicionálás 2 1. Thorndike (1898): ? macskák ún. problémaketrecben; ? „próba szerencse” tanulás;

    24. Operáns kondicionálás 3 2. Mowrer: ? védekezo magatartás kialakítása; ? ketrecbe zárt patkányt a padlórácsozatból fájdalmas elektromos ütés éri; ? a jutalom, a megerosítés, a fájdalom megszunése volt: a tanult viselkedés pedig védekezo jellegu (averzív kondicionálás); ? létezo válasz gyöngítése, a negatív esemény bekövetkezésének megelozése. 3. Skinner: ? Skinner-doboz; ? galambokkal és patkányokkal kísérletezett; ? másodlagos megerosítés: minden olyan hatás, amely az eredeti megerosítéssel való idobeli egybeesése nyomán tesz szert meg- erosíto hatékonyságra; ? részleges megerosítés: a válasz oly módon kondicionálódott, hogy csupán idonkénti megerosítések támogatták; ? fokozatos viselkedésalakítás (shaping): állatidomárok használják.

    25. Operáns kondicionálás 4 4. Operáns kondicionálás a kognitívak szerint: ? kognitív tényezok szerepe: bejósolhatóság és kontiguitástanulás (idobeli érintkezés); ? patkányokkal végzett kísérletek: 1. az állatokat elháríthatatlan fájdalmas ingernek tettek ki, 2. pedállal megszüntetheto a fájdalom: „tapasztalatlan” és „tapasz- talt” patkányok (nem tanulja meg, hogy az áramütés elkerülheto); ? Maier és Saligman kutyákkal végzett kísérletei: 1. két állatot elválasztva hevederzáras dobozba tettek és csak az, egyik állat tudta gombbal megszüntetni az áramütést, 2. fény vagy hang elore jelezte az áramütést, az elobbiekben a befo- lyásolhatóságot megtanult állat egy másik rekeszbe való átugrás- sal elkerüli az áramütést, a másik nem is próbálkozik; ? tanult tehetetlenség leírása: ha valaki hosszabb idon keresztül olyan helyzetekbe kényszerült, a hol nem kontrollálhatta az ot éro aver- zív eseményeket, a késobbiekben akkor is hajlamos lesz lemonda- ni a körülmények ellenorzésérol, amikor ez már megvalósítható lenne (nem az idobeli érintkezés a kulcs, hanem a befolyásolás).

    26. A megerosítés bizonyos válaszok valószínuségét növeli. A válaszerosséget a válasz gyakorisága mutatja. Szelektív megerosítés: pl.: csak akkor kap ételt a galamb, ha akkor nyomja a pedált, amikor éppen ég a lámpa. Shaping: viselkedés formálás, alakítás (generalizálás, diszkrimináció) Részleges megerosítés: nem kap minden alkalommal megerosítést. Ez jobban ellenáll a kioltással szemben.

    28.

    29. A megerosítés lehet: Pozitív, azaz a viselkedést jutalmazó következménye válasz növekedés Negatív, ha a viselkedés megszüntet egy kellemetlen dolgot következménye válasz növekedés + Büntetés: averzív esemény a viselkedés után következménye válasz csökkenés

    31. Megerosítések

    32. MEGEROSÍTÉSI TERVEK Rögzített arány: Minden 10. láda után jár egy fröccs!

    33. MEGEROSÍTÉSI TERVEK Rögzített ido: A postás 10-kor csenget

    34. Gyakran foglalt telefonszám

    35. Gyermeknevelés és operáns kondicionálás

    38. A büntetés hátránya Csökkenti a válasz gyakoriságot, DE Hatása kevésbé jól jósolható. Leállít egy viselkedést, de nem ad alternatívát. Félelmet okoz. Extrém büntetés akár rosszabb választ szülhet, mint az eredeti volt.

    39. Kognitív keretben Kontiguitás helyett a befolyásolhatóság a fontos. Tanult tehetetlenség – Seligman A kutya akkor próbálja elkerülni az averzív eseményt, ha tudja, hogy az o viselkedésétol függ a következmény. Aki ugyanannyi áramütést kap, de nem szabályozhat, nem próbál elkerülni-

    40. Etológiai keret Az asszociációk nem önkényesek. A megerosítésnek vannak korlátai. Pl.: Madár: gyorsabban tanulja meg, ha gombot kell nyomogatni azért, hogy élelmet kapjon. Viselkedés eltolódás:

    41. Verbális tanulás Beszéd általi tanulás az egyik csak emberre jellemzo tanú- lási forma. A verbális tanulás során az ún. interverbális asszociációs kapcsolatokra összpontosítunk. Asszociációs lehetoségek: ? közvetlenül érintkezo elemek között: ? téri egyidejuség (szimultán kapcsolat), ? idobeni egymásutániság (szukcesszív kapcsolat), ? közvetett módon érintkezo elemek között: (sokkal lazábbak, mint a közvetlen kapcsolatok) Asszociációs kapcsolat erossége függ: ? gyakoriság (frekvencia) törvénye, ? idoi vonatkozás (minél frissebb, minél újabb).

    42. Komplex tanulás 1 1. Köhler (tanulás alaklélektani felfogásban): ? majmokkal és galambokkal végzett kísérletek; ? belátásos tanulás (cél-eszköz egységben való látása, a köztük lévo viszonylat felismerése); ? a környezet és a viselkedés között van amit a személy gondol, hisz vagy remél, kognitív tényezok: belátás (célorientált cselek- vés), elérhetoség (amit egyszer megtanultunk, mindig tudunk), transzfer (amit az egyik szituációban megtanultunk, azt egy másik hasonló helyzetben képesek vagyunk újra alkalmazni); ? „aha”- érzés kíséri; ? próbálkozások, tévedések és belátás az emberi tanulás nélkü- lözhetetlen elemei.

    43. Komplex tanulás 2 2. Tolman: ? patkányokkal útvesztoben végzett kísérletek; 1. patkányokat szabadon hagyta kószálni az útvesztoben, ahol eleinte egyáltalán nem volt élelem; 2. most már táplálékért futtatjuk, már a második futástól kezd- ve hibátlanul járja be az útvonalat. 3. több lehetséges útvonal esetén a legrövidebbet akadályok- kal torlaszoljuk el oly módon, hogy a kerülo utak közül az állat hol az egyiket, hol a másikat kénytelen igénybe venni (részleteiben kitapasztalja az egész elrendezést), torlaszok eltávolítása után rögvest a legrövidebb úton jut el az eledel- hez (olyan úton, amelyre nézve eddig egyáltalán nem kapott megerosítést); „start” és „cél” felcserélés esetén is az elso futást követoen megérti a dolgot, ezután hibátlanul közleke- dik; ? kognitív térkép: a külvilág térbeli elrendezésének egy belso, mentális reprezentációja , ami megerosítés híján is nélkülözi a téri viszonyokat.

    44. Komplex tanulás Kognitív keret A viselkedés nem pusztán az asszociációkkal magyarázható. Az élolény mentálisan reprezentálja a valóságot. Muveletet ezeken hajt végre. Tolman – kognitív térkép Premack – csimpánz szimbólum tanulása Köhler - belátásos tanulás, kerüloút probléma: a megoldás hirtelen merül fel. A megoldást megorzi Kiterjeszti más problémákra

    46. Programozott oktatás Skinner – 70-es évek A megtanulandó anyagot kis elemeire bontják. Visszajelzés a helyes és téves válaszokról. Közvetlen, gyors megerosítés. Kis jutalmak, melyek nagyobbakra válthatók. Inkább a jó jutalmazása, mint bünti.

    47. Mai példák

    48. Viselkedésterápia A tanulás és kondicionálás alapelvein alapul. A maladaptív viselkedést segít enyhíteni, illetve lecserélni egy adaptívra. A viselkedésre irányul. Ma inkább kognitív-viselkedés terápia: a viselkedés mögötti hiedelmekre is figyel, mert ezek torzítják a beteg valóságát. Ezen és a viselkedésen kíván módosítani.

    49. Pl. fóbiák, szorongás, addikciók kezelésére. H: fóbia klasszikus kondicionálással alakult ki (l. kis Albert) Nehézség: elkerülo viselkedés miatt nincs lehetoség új asszociációk épülésére. Így is kell megszüntetni: kioltással, ellenkondicionálással. cél: szorongás csökkentése a fóbiás tárgy jelenlétében. Más érzelmet kondicionálnak a félelem tárgyához. 2 fontos technika:

    51. Szisztematikus deszenzitizáció

    52. Elárasztás Egy idore nincs menekülési lehetoség, összezárva a legfélelmetesebb tárggyal.

    54. Klausztrofóbia

    55. Operáns kondicionálás Kívánt viselkedés megerosítése, nem kívánt kioltása Foleg gyerekeknél. Pl. FZH

    56. Szociális tanulás jellemzoi 1 A tanulás révén bekövetkezo viselkedésváltozás más sze- mélyekkel történo interakciókból ered. A személyiség egész fejlodését átfogó folyamat Az egyén társadalmi jellege bontakozik ki ? szocializáció (társadalmiasodás). Szocializáció: a társadalomba való beilleszkedés folyamata. A szocializáció pszichológiai szempontból a személyiség- fejlodés társadalmi vetülete. Legfobb közege az ún. mikromilio ? aminek a közvetítésé- sével jut el a társadalmi hatás az egyénhez. A szociális tér bovülésével a hatást gyakorló személyek száma egyre no. A szocializáció eszköze a kommunikáció.

    57. Szociális tanulás jellemzoi 2 ? A szociális tanulás elméletének úttöroje: A. Bandura (1977) ? Inger (I) – kognitív faktor/”organizmus faktor” (O) – válasz (R) ? Organizmus faktor = mindazon jellegzetességek, amely az e- gyedet individuumá tesz; ez az a faktor, amely meghatározza a környezetre való egyedi reakciókat. ? Az individuális viselkedés a környezet és az egyed közötti köl-csönhatás eredménye. ? Sokfajta viselkedést elsajátíthatunk anélkül, hogy direkt mege- rosítése megtörténne. ? A viselkedés függ: a szituációtól, az átélt szituáció jelentosé-tol (krízis helyzet), a múltban lezajlott hasonló magatartások megerosítésétol, hasonló esetekben mások tevékenységének megfigyelésétol.

    58. A szociális tanulás módjai 1 Utánzás: ? nem tudatos, nem szándékos; ? az empátia talaján fejlodik ki (beleélés eszköze az után- mozgás; akaratlanul is azt csinálja, amit a környezete); ? csecsemokorban: cirkuláris reakció és nem késleltetheto; ? 1,5-2 éves kortól: késleltetett utánzás (kialakult emlékkép alapján). Modellkövetés: ? kezdetben nem tudatos, válogatás nélkül kiterjed környe- zetének gyakran látott személyeire, a késoi gyermekkor- ban és a felnottkorban már tudatos modellköveto viselke- dés; ? legfobb indítékai: szeretetkapcsolat vagy a szerepirigység vagy a szociális hatalom vagy a másik sikere, jutalma (empatikus utánzás);

    59. A szociális tanulás módjai 2 ? jutalmazás és a büntetés szerepe; ? cél a sikeres viselkedés. Azonosulás (identifikáció): ? óvódás- és iskoláskorban a gyermek akaratlanul, spontán módon veszi át az érzelmileg jelentos személyek viselke- désmódját, elvárásait; ? serdülo- és ifjú-, valamint felnottkorban már dönto a tuda-tosság és a szándékosság; ? cél a modellül választott személyhez fuzodo viszony fenn- tartása; az egyén hisz az átvett véleményekben, értékekben, csele-kedetekben; ? a viselkedést nyíltan és belsoleg is elfogadja, s a befolyá- soló személy távollétében is tanúsítja;

    60. A szociális tanulás módjai 3 ? létezik negatív identifikáció is. Belsové tétel (interiorizáció): ? a szociális tanulás legmagasabb szintje, ráépül az elozo szintekre; ? serdülo- és ifjú-, valamint felnottkor dönto tanulási módja; ? az egyén azért fogadja el egy másik személy befolyását, mert az egybevág saját belso értékrendszerével; ? az ilyen viselkedés fokozatosan függetlenedik a külso for-rástól, beépül a személyiségbe, értékrendszerének részévé válik; ? az erkölcsi normák, szokások, értékek, a „lelkiismeret” ki- alakulása ilyen mechanizmussal magyarázhatók.

More Related