860 likes | 1.1k Views
ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK I. (Általános rész). 200 5. 1. modul. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZGAZDASÁGI SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE. CÉLMEGHATÁROZÁS. A modul célja, hogy a hallgató megismerje az államháztartásnak a nemzet-gazdaságban betöltött helyét és szerepét, valamint
E N D
1. modul AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZGAZDASÁGI SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE
CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a hallgató • megismerje az államháztartásnak a nemzet-gazdaságban betöltött helyét és szerepét, valamint • megismerje az államháztartás és az azt befolyásoló főbb makrogazdasági tényezők közötti összefüggéseket. • megismerje az államháztartás funkcióit, funkcióváltásait
Az állam a mikroökonómiában • Piaci elégtelenségek csökkentése • Kötelezettségvállalás lehetősége • Közjavak • Externáliák • Természetes monopóliumok • Információs aszimmetriák • Tranzakciós költségek • Korlátozott racionalitás • Nem biztos, hogy az állam jobban tudja • Az állami beavatkozásnak vannak káros következményei (pl. holtteher veszteség)
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS FUNKCIÓI • 1. TRADICIONÁLIS FUNKCIÓ a jogalkotás, a jogalkalmazás (igazságszolgáltatás + közigazgatás), a honvédelem és a belső rendvédelem működtetése és finanszírozása • 2. SZOCIÁLIS FUNKCIÓ a szociális, az egészségügyi, az oktatási, a foglalkoztatási, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi rendszerek működtetése és/vagy finanszírozása; a társadalombiztosítási rendszer működtetése • 3. GAZDASÁGPOLITIKAI FUNKCIÓ a kereslet és kínálat befolyásolása, a területi egyenlőtlenségek csökkentése
Az állami közfeladatok fajtái • Hosszútávú, kötelező feladatok részleges kormányzati mozgástér (nem a feladatellátás, csupán a mérték tekintetében) • Rövidtávú, szabadon választott speciális feladatok teljes kormányzati mozgástér (mind a feladatellátás, mind a mérték tekintetében)
Az állam két arca • Közhatalmi (pl. rendőrség) • Magánjogi (pl. minisztérium tatarozása) Demokráciában • a két arc világosan elkülönül • az állam magánjogi alanyként egyenrangú a magánszektorral
Az állam a makroökonómiában • A gazdaságpolitika céljai • Magas gazdasági növekedés • Árstabilitás (az infláció költségei miatt) • Teljes foglalkoztatás (nem csak a növekedés miatt!) • Külső egyensúly (inkább feltétel) • A gazdaságpolitika eszközei • [Szabályozás (pl. hatósági árak, jogintézmények)] • Költségvetési politika (pl. adók, támogatások) • Monetáris politika (pl. kamatláb)
A költségvetési politika a makroökonómiában • Adóbevételek (Pl. fejadó, jövedelemadó, forgalmi adó) • Kiadások • Támogatások • Közfogyasztás • Elsődleges egyenleg • Pénzkibocsátás Kamarahaszna • Államadósság Kamatkiadások • Jegybanki hitel (manapság jobb helyeken tilos) • Piaci finanszírozás • Teljes költségvetési egyenleg
A maastrichti kritériumok • Teljes deficit / GDP < 3% (d/Y) • Államadósság / GDP < 60% (D/Y) • A deficit és az adósságváltozás kapcsolata:
A makró egyensúly statikus esetben • Y=BF+NX=BFP+BFG+NX=(CP+IP)+(CG+IG)+(NXP+NXG)==C+I+NX • Y=RJ+NT=RJP+RJG+NT=(CP+SP)+(CG+SG)+(NTP+NTG)=C+S+NT • RJ-BF=S-I=(SP-IP)+ (SG-IG)= (NXP-NTP)+ (NXG-NTG)= =NX-NT • Nettó finanszírozási kapacitások: Belföldi magánszektor + Állami szektor + Külföld=0 • Túlköltekezni csak egymás rovására lehet
Jelmagyarázat • Y: kibocsátás • BF: Belföldi felhasználás • NX: Nettó export • C: Fogyasztás • I : Felhalmozás • RJ: Rendelkezésre álló jövedelem • NT: Nettó transzfer • S: Megtakarítás • *P: *Privát • *G: *Kormányzati
A magyar közelmúlt főbb adatai • GDP • Infláció • Fizetési mérleg • Az államháztartással összefüggő fogalmak: • Jövedelemcentralizáció • Újraelosztás • Költségvetés adósságállománya • Államháztartási hiány
ÖSSZEFOGLALÁS • Az állami közfeladatok ellátásának modellje • A jövedelemtulajdonosok zárt köre, gazdaságpolitikai preferenciák • Az államháztartást befolyásoló főbb makrogazdasági tényezők
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Jellemezze az államháztartás helyét és szerepét a nemzetgazdaságban! 2. Melyek az államháztartást befolyásoló fontosabb makrogazdasági tényezők? Röviden jellemezze az egyes tényezőket!
2. modul AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERE ÉS ALAPELVEI
CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a hallgató • elsajátítsa az államháztartás definícióját, • megismerje a magyar államháztartási rendszer felépítését, • megismerje az államháztartás körében érvényre jutó fontosabb alapelveket.
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS FOGALMA Az államháztartás eszköz a mindenkori kormányzat kezében, azaz • FELADATMEGKÖZELÍTÉSBEN: a társadalmi-gazdasági életben való állami/helyi önkormányzati szerepvállalás gazdálkodási-pénzügyi oldala • SZERVEZETI MEGKÖZELÍTÉSBEN: a közhatalmi szervek és a hozzájuk tartozó köz-intézmények gazdálkodási-pénzügyi rendszere
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER FONTOSABB KÖZÖS SZABÁLYAI I. Éves költségvetések • naptári év (egy évre vagy többször egy évre) • jogszabályi forma (törvény vagy önkormányzati rendelet) II. Költségvetési egyenleggel összefüggő előírások • költségvetési többlet (szufficit) felhasználása - költségvetés elfogadásakor + zárszámadáskor • költségvetési hiány (deficit) finanszírozása - költségvetés elfogadásakor + zárszámadáskor III. Költségvetési gazdálkodás • bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettsége • kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultsága
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI ALRENDSZERFELÉPÍTÉSE • Központi kormányzat • Központi költségvetés • Társadalombiztosítás • Nyugdíjbiztosítási Alap • Egészségbiztosítási Alap • Elkülönített állami pénzalapok • Munkaerőpiaci Alap • Központi Nukleáris Pénzügyi Alap • Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap • Kutatási és Technológiai Innovációs Alap • Helyi önkormányzatok
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAPELVEI • az éves költségvetés elve • a nyilvánosság elve • az egységesség elve • a teljesség elve • a valódiság elve • a globális fedezet elve (univerzalitás) • bruttó elszámolás elve (univerzalitás) • a részletezettség elve • a közbeszerzési kötelezettség elve • az állami támogatások korlátozásának elve
ÖSSZEFOGLALÁS • Az államháztartás definíciója feladat-, illetve szervezeti megközelítésben • Az államháztartás központi és helyi szintje • Az államháztartási alrendszerek (4) egymáshoz viszonyított arányai • Közös szabályok • Funkciók (3), funkcióváltások • Alapelvek (10)
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Melyek az államháztartás központi, illetve helyi szintjéhez tartozó alrendszerek? 2. Mi jellemzi az államháztartási rendszer belső arányait? 3. Melyek az államháztartási egyenleggel kapcsolatos jogi rendelkezések lényegi elemei? 4. Melyek az államháztartási rendszer funkciói? 5. Melyek az államháztartást meghatározó fontosabb alapelvek?
3. modul AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER KÖZPONTI ALRENDSZEREI
CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a hallgató • elsajátítsa a közbevételekkel, s ezen belül elsősorban a közhatalmi bevételekkel kapcsolatos alapvető ismereteket • rendelkezzen az államháztartás központi szintjére, ennek egyes alrendszereire vonatkozó alapvető ismeretekkel, • megismerje a központi költségvetés szerkezetét, ill. az elkészítésével kapcsolatos főbb szabályokat.
KÖZBEVÉTELEK I. KÖZHATALMI BEVÉTELEK fizetési kötelezettségek (Áht.) II. MAGÁNJOGI BEVÉTELEK privatizációs bevételek koncessziós bevételek tőkejövedelmek III. EGYÉB BEVÉTELEK külföldi segélyek adományok KÖZKIADÁSOK I. KÖZHATALMI KIADÁSOK hatósági-igazgatási feladatok II. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK III. KÖZPONTI BERUHÁZÁSOK IV. TÁMOGATÁSOK pl. agrártámogatások, jogi személyek támogatása, lakástámogatás, fogyasztói árkiegészítés V. TRANSZFEREK más alrendszerek részére VI. EGYÉB KIADÁSOK pl. adósságszolgálat, tartalékok A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSFŐBB BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI