1 / 17

p t si s bont si hullad kok fel gyelos gi gyakorlat

ptsi s bontsi hulladk. a hulladkok jegyzkrol szl 16/2001. (VII.18.) KM rendelet 17 focsoportjba sorolhat. jelentos rsze tekintheto nem veszlyes hulladknak, ezen bell is az inert hulladkok csoportjba sorolhatk. . Inert hulladk. nem megy t jelentos fizikai, kmiai vagy biolgia

nat
Download Presentation

p t si s bont si hullad kok fel gyelos gi gyakorlat

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. Építési és bontási hulladékok (felügyeloségi gyakorlat) Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyeloség 2009. május 27.

    2. Építési és bontási hulladék a hulladékok jegyzékérol szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet 17 focsoportjába sorolható. jelentos része tekintheto nem veszélyes hulladéknak, ezen belül is az inert hulladékok csoportjába sorolhatók.

    3. Inert hulladék nem megy át jelentos fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson, vízben nem oldódik, nem ég, más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, nincs kedvezotlen hatással a vele kapcsolatba kerülo más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, csurgaléka és szennyezoanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket

    4. Nem tekintheto azonban inertnek a bontási hulladék: ha tartalmaz veszélyesnek minosülo [1] szerves vagy szervetlen összetevot, vagy az építés során ilyen anyagot használtak, illetve akkor sem, ha az épületben, melynek bontásából származik ilyen terméket tároltak, vagy gyártottak, és azzal az építoanyag szennyezodhetett. [1] A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet szerint

    5. Engedélyezési eljárások Az inert hulladék kezelésének engedélyezése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. és a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirol szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet alapján járunk el. A környezetvédelmi hatóság engedélyezi a települési hulladékkal kapcsolatos: a) begyujtést; b) üzletszeru szállítást, kivéve az országba történo behozatalnak, kivitelnek, átszállításnak minosülo szállítást; c) elokezelést, kivéve a ­17. § (2) bekezdésében szereplo - hulladék fizikai elokezelését; d) tárolást; e) hasznosítást; f) ártalmatlanítást.

    6. Hulladékkezelési tevékenységekre kiadott engedélyek 2008-ban Hulladékkezelési engedélyek (72 db határozat - a 17. focsoportba tartozó hulladékok kezelésének engedélyezésére irányult) A 17 01 csoport hulladékainak engedélyezésére irányuló eljárás (35 db) begyujtés és/vagy szállítás (25 db) hasznosítás rekultiváció, területfeltöltés (8 db) alapanyaggyártás (4 db) (Két eljárás során a bontási hulladék alapanyagként történo hasznosítására is engedélyt adtunk a bányarekultivációnál történo felhasználás mellett.)

    7. Építési és bontási hulladék kezelési tevékenységek engedélyezésének esetei Termékként történo értékesítés esete (útépítéshez, illetve útalaphoz történo felhasználás) Rekultivációhoz kapcsolódó felhasználás bánya rekultivációja során felhasználásra kerülo hulladékok hulladéklerakók rekultivációja Építésügyi hatósági eljárások (tereprendezéshez, telephely kialakításához felhasznált hulladékok)

    8. Építési és bontási hulladék kezelési tevékenységek engedélyezésének esetei Termékként történo értékesítés A hulladékból eloállított „anyagot” - mely építési célokra felhasználható - az építési termékek muszaki követelményeinek, megfeleloség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet rendelkezései alapján minosítik termékké. (pl. jóváhagyott muszaki specifikáció, ÉME engedély, stb.) Ezen rendelet 3. § (1) bekezdése szerint forgalomba hozni (továbbforgalmazni) vagy beépíteni csak megfeleloség igazolással – olyan vizsgálatokon alapuló dokumentum, amely igazolja, hogy a termék, illetve muszaki megoldás megfelel a rá vonatkozó muszaki specifikációkban foglalt követelményeknek – rendelkezo, építési célra alkalmas építési terméket szabad. A Felügyeloség az engedélyben a termékfeleloségrol szóló jogszabályi eloírások betartására felhívja az engedélyest, amennyiben nem megfelelo minoségu anyag keletkezik, azt hulladékként kell kezelnie.

    9. Építési és bontási hulladék kezelési tevékenységek engedélyezésének esetei Rekultiváció hulladék hasznosítási engedély alapján végezheto (R10 - talajban történo hasznosítás, amely mezogazdasági vagy ökológiai szempontból elonyös) (elokezelés engedélyezése nélkül, amennyiben egy technológiai egység végzi a törést osztályozást) amennyiben nem a saját tevékenységébol származó hulladékról van szó, a hulladéknak a telephelyen történo begyujtésére szintén rendelkeznie kell engedéllyel ha a rekultivációs tevékenység megkezdéséhez nagyobb mennyiségu hulladékot kell felhalmozni a területen (1 évet meghaladja), ebben az esetben hulladék tárolására is kell engedély

    10. Építési és bontási hulladék kezelési tevékenységek engedélyezésének esetei Rekultiváció A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekrol szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (lerakóR.) rendelkezéseit alkalmazzuk a hulladéklerakók esetében: üzemelo lerakóknál a technológiai céllal történo felhasználás is rekultiváció során történo inert hulladék hasznosítás (rekultivációs engedély)

    11. Probléma: Hulladéklerakóban történo felhasználás esetén alkalmazhatóak a lerakóR. eloírásai, míg pl. a bányarekultiváció során még az átvételi követelmények megállapítása esetében sem hivatkozhatunk a lerakóR. eloírásaira. Ennek ellenére gyakorlat, hogy inertnek tekintjük a lerakóR. szerint vizsgálatok nélkül átveheto inert hulladékok körét. Ha megállapítjuk, hogy az inertség nem igazolt, akkor az elovigyázatosság elvére alapozva a felügyeloség elutasítja ezen hulladékok kezelésének engedélyezését. hulladéklerakás muszaki védelemmel hasznosítás védelem nélkül

    12. Építési és bontási hulladék kezelési tevékenységek engedélyezésének esetei Építésügyi hatósági eljárások Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelölésérol és muködési feltételeirol szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. számú mellékletének 9. pontja alapján az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában a Felügyeloség szakhatóságként muködik közre többek között, ha az hulladék kezelésével kapcsolatos építmények építése, bovítése vagy átalakítása engedélyezésére irányul. Ebben az esetben a Felügyeloség vizsgálja, hogy az építési munka során milyen hulladék keletkezik és annak kezelése megfelel-e a hulladékgazdálkodási eloírásoknak, valamint az építményben folytatott tevékenység során keletkezo hulladék mennyisége eléri-e a külön jogszabályban meghatározott küszöbértéket (tervlapok) és annak kezelése megfelel-e a hulladékgazdálkodási eloírásoknak.

    13. Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet (rendelet) alkalmazása A tevékenységek végzésekor, engedélyezésekor és ellenorzésekor a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirol szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet (továbbiakban: Thr.) eloírásait kell alkalmazni. Ha a hulladék mennyisége meghaladja az 1. számú mellékletben foglalt mennyiségi küszöbértéket, az építteto köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot – a hulladék további könnyebb hasznosíthatósága érdekében – a többi csoporthoz tartozó hulladéktól elkülönítetten gyujteni mindaddig, amíg a hulladékot a kezelonek át nem adja. Az elkülönítetten gyujtött hulladékot – amennyiben az muszakilag lehetséges – az építteto az építés során felhasználja, illetoleg a Thr. eloírásainak megfeleloen a hulladékkezelonek átadja. A nem hasznosított vagy nem hasznosítható építési és bontási hulladék kizárólag inert vagy nem veszélyeshulladék-lerakón helyezheto el a lerakóR. eloírásainak betartásával.

    14. Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet (rendelet) alkalmazása építési és bontási hulladék: az építmények építoipari kivitelezése során keletkezo, a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt hulladék. megtervezni a keletkezo hulladékok mennyiségét elszámolni a hulladékokkal Építési engedély köteles tevékenység tevékenység megkezdése elott építési, bontási hulladék tervlap tevékenység befejezését követoen építési, bontási hulladék nyilvántartó lap + kezelok átvételi igazolásai építésügyi hatósághoz nyújtja be, ezek hiányában környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás nem adható Nem építési engedély köteles tevékenység Felügyeloséhez közvetlenül nyújtja be

    15. Tereprendezés Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-muszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú melléklet I. fejezet 11. pontja szerint építési engedély alapján végezheto a telek természetes terepszintjének végleges jellegu megváltoztatása: a) külterületi védett természeti területen, Natura 2000 területen és muemléki területen 1,0 m-t meghaladóan; b) egyéb területen 3,0 m-t meghaladóan. A lerakóR. 1. § (2) bekezdés b) pontja szerint a rendelet hatálya nem terjed ki a tereprendezésre vagy építési célokra alkalmas inert hulladéknak hulladéklerakóban történo hasznosítására.

    16. Egyéb kapcsolódó jogszabályok A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet szerint nem veszélyes hulladék hasznosítás 10 ezer t/év kapacitástól a Felügyeloség döntésétol függoen környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység! A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekrol, valamint a telepengedélyezés rendjérol szóló 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet mellékletében szerepelt a hulladékgyujtés, -kezelés. (Hatályon kívül helyezték!) A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelo és egyes szolgáltató tevékenységekrol, valamint a telepengedélyezés rendjérol és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII.31.) Korm. rendelet 2009. április 1-jén lépett hatályba, amelynek 1. számú melléklete szerint a nem veszélyes hulladék kezelése bejelentés köteles tevékenységnek minosül.

    17. Köszönöm a figyelmet!

More Related