1 / 53

Dr. Szandtner Károly BME Villamos Energetika Tanszék Tel.: +36-30-9902-265 e-mail: sandter.karoly@chello.hu

Dr. Szandtner Károly BME Villamos Energetika Tanszék Tel.: +36-30-9902-265 e-mail: sandter.karoly@chello.hu. Villamos energetika IV. Szabadvezetékek.

philyra
Download Presentation

Dr. Szandtner Károly BME Villamos Energetika Tanszék Tel.: +36-30-9902-265 e-mail: sandter.karoly@chello.hu

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Dr. Szandtner KárolyBME Villamos Energetika TanszékTel.: +36-30-9902-265e-mail: sandter.karoly@chello.hu Villamos energetika IV.

  2. Szabadvezetékek • A nagyfeszültségű villamosenergia-szállítás döntően szabadvezetéken történik. Ismernünk kell tehát a szabadvezetékek modelljét és a modellben szereplő paramétereket abból a célból, hogy a vezetékrendszerrel kapcsolatos számítási feladatokat megoldhassuk. • A szabadvezeték helyettesítő kapcsolási vázlata, pozitív sorrendű impedanciája • Egy háromfázisú szabadvezeték helyettesítő kapcsolási vázlata a 4.1. ábrán látható.

  3. 4.1. ábra Egyrendszerű háromfázisú távvezeték helyettesítő képe a.) Egységnyi hosszúságú rész ön és kölcsönös impedanciája; b.) Ciklikus fáziscsere a szimmetrizálás céljából; c.) Teljes hosszra vonatkozó egyfázisú helyettesítő kapcsolási vázlat.

  4. A szabadvezetékeknél az ön (Zaa, Zbb, Zcc) és a kölcsönös (Zab, Zac, Zbc), valamint a földhöz képesti (Za0, Zb0, Zc0) impedanciákat is figyelemebe kell venni a számításoknál. A 20 kV-nál nagyobb feszültségű szabadvezetékeknél általában Zab Zac Zbc .Ebből következik, hogy a szabadvezeték impedancia mátrixa nem ciklikus szimmetrikus. A probléma megoldható, ha a 4.1. b.) ábra szerinti ciklikus fáziscserét valósítjuk meg. Ezzel a módszerrel a szabadvezetéket a végpontokra nézve szimmetrizáljuk, és így a 4.1. c.) ábrán látható ún.  helyettesítéshez jutunk.

  5. Távvezeték sodronyok • Anyaga: Al, Aludur, Al-acél. • Köteges vezetők, 0,4 m vezető távolságokkal: • 220 kV-nál két vezetővel, 400 kV-nál három vezetővel, 750 kV-tól 4-8 db vezetővel. • Egy vezető keresztmetszet: 250-500 mm2. • Összes vezető keresztmetszete: 250-2000 mm2. • Soros ellenállás: r’ = 0,12 … 0,015 /km. • Soros induktivitás: L = 0,2 ln (D/r*) mH/km, ahol D = fázis távolság, r* = redukált sugár. • Sönt kapacitás: c’ = 8 … 12 nF/km.

  6. Kábelek paraméterei • A kábelek fázistávolsága és ezzel az ln(D/r*) viszony is lényegesen kisebb, mint szabadve-zetékeknél, így a fajlagos soros impedancia csökken és a kapacitás jelentősen növekszik: • r’kábel = 0,16 … 0,1 /km, • c’ = 0,2 … 0,75 F/km.

  7. Hálózati tápforrások, generátorok • Erőművi generátorok állandósult üzemére vonatkozó belső impedanciáját az Xd szinkron reaktancia képezi, amelyet d segítségével számíthatunk ki (ez Inévl-hez tartozik): • d = (100 XdIn)/ (Un/3), • Xd = (d /100).(Un/3 In).(Un/Un) = (d /100). (U2n/Sn). • Xd = szinkron reaktancia (d = 150-200%), • X’d = tranziens reaktancia (’d = 15-30%), • X”d = szubtranziens reaktancia (”d = 8-20%). • X2 X”d és X0 X”d/2.

  8. Hálózati táppont • Un = mögöttes hálózat névleges feszültsége, • Sz = háromfázisú rövidzárlati teljesítmény, • Sz = 3 UnIz, • Iz zárlati áramhoz 100%-os feszültségesés tartozik, így z = 100%, • ZH = (U2n/Sz). • Ha a mögöttes hálózatnál adott az RH/XH, akkor a ZH számítható.

  9. Számítási példa: • Adott az alállomás Un=120 kV, Sz=1200 MVA és R/X = 0,2. • Számítási eredmény: ZH = Un2/Sz = 1202/1200 = 12 ohm, • ZH = [(RH)2 + (XH)2]= XH [(RH/XH )2 + 1] = XH [(0,2)2 + 1] = 1,02. XH , • XH = ZH/1,02 = 11,76 ohm, • RH = 0,2.XH = 2,35 ohm, • Uhelyettesítő = Uhfü, vagyis az üzemi feszültség.

  10. Transzformátor paraméterei • ZN = (/100).(UNn)2/Sn, • ZK = (/100).(UKn)2/Sn. •  = drop = Z . • Z = [(R)2 + (X)2]. • Számítási példa: NA 250 típusú transzformátor. A feszültségáttétel: Unn/(UKn)= 21/0,4 kV, a teljesítmény: Sn = 250 kVA, a drop: Z = 4,5%, R= 1,8%. • A számított impedancia: Z=79,38 ohm (21 kV-on), • Z=0,0288 ohm (0,4 kV-on), viszonylagos egységben = 0,045.

  11. A transzformátor helyettesítő kapcsolási vázlata és a pozitív sorrendű impedanciája • A transzformátor belső feszültség és áram viszonyai, valamint a hálózat többi elemével való kapcsolatának modellezésé-hez az egyfázisú helyettesítő kapcsolási vázlatot használjuk fel (lásd a 3.1. ábrát).

  12. 3.1. ábra 1:1 áttételű transzformátor egyfázisú helyettesítő kapcsolási vázlata a jellemző villamos paraméterek feltüntetésével

  13. A 3.1. ábrán feltüntetett jelölések magyarázata a következő: • - Rp: a transzformátor primer tekercs ellenállása (), • - Rs: a transzformátor szekunder tekercs ellenállása (), • -Xp: a transzformátor primer tekercsének a szórási reaktanciája (), • -Xs: a transzformátor szekunder tekercsének a szórási reaktanciája (), • - Xm: a transzformátornak a mágnesező árammal szembeni reaktanciája (), • - Rv: a transzformátor üresjárási áramának hatásos komponensével szemben tanusított ellenállása (), • - Up , Us : a primer, illetve a szekunder oldali kapocsfeszültség (V),

  14. - Ip , Is : a primer, illetve a szekunder oldali áramerősség (A), -- Iv , Im : a transzformátor gerjesztőáramának wattos , illetve meddő összetevője (A). A transzformátor primer oldalának az energia felvevő, szekunder oldalának pedig az energia leadó oldalt tekintjük. Olyan esetekben, amikor az energiaáramlás kétirányú lehet, akkor a nagyobb feszültségű illetve a kisebb feszültségű megkülönböztetést használjuk.

  15. Azokban az esetekben, amikor a transzformátor nem 1:1-es áttételű, akkor az egyik oldal impedanciáját a menetszám áttétel négyzetének arányában redukálni kell. A 3.1. ábrán feltüntetett ellenállás és reaktancia adatokat a gyártó cég közli. Az energetikai számítások legnagyobb részében a 3.1. ábrán közölt modelt egyszerűsítjük úgy, hogy a soros ellenállásokat elhanyagoljuk, a sönt impedanciát pedig végtelennek tekintjük. Ez utóbbit azért tehetjük meg, mert az Iv és az Im áramok az erőátviteli transzformátoroknál az Ip és Is –nek csak kb. 0,5%-a.

  16. A transzformátor különböző sorrendi áramokkal szembeni reaktanciái a következők szerint alakulnak. A pozitív és negatív sorrendű reaktanciák és helyettesítő vázlatok megegyeznek, hiszen a transzformátor statikus eleme. Ennek megfelelően a transzformátorban pozitív és negatív sorrendű áramok egyforma mágneses mezőt hoznak létre, így a pozitív és a negatív sorrendű áramokkal szemben a transzformátor azonos reaktanciát mutat: X1tr = X2tr.

  17. A transzformátor zérus sorrendű impedanciáját két feltétel határozza meg: • - Számottevő nagyságú áram kialakulására csak akkor számíthatunk, ha a tekercsben megfelelő ellengerjesztés ki tud alakulni. - Zérus sorrendű áram csak olyan transzformátorban folyhat, amelyiknek az egyik tekercselése csillagba, vagy zeg-zugba van kötve és a csillagpontja földelt.

  18. A transzformátor fázisforgató hatása • A transzformátor zárlatszámításához a 3.3. ábra szerinti kapcsolást vesszük figyelembe, ahol a Z a soros rövidrezárási impedancia, a = N = Np/Ns a menetszám áttétel. • Vizsgáljuk meg, hogy a tényleges feszültségekre és áramokra milyen hatást gyakorol a háromfázisú transzformátor áttétele és kapcsolása. • A transzformátor a feszültség áttétele és az N menetszám áttétele közötti kapcsolási csoporttól függően az alábbi összefüggések vannak (D, d = delta, Y, y = csillag, z = zeg-zug kapcsolású tekercs, nagybetű = nagyfeszültségű tekercs):

  19. -Dd és Yy kapcsolás esetén: a = N, • -Dy kapcsolás esetén: a = 1/3N, • -Yd kapcsolás esetén: a = 3N, • -Dz kapcsolás esetén: a = 2/3N, • -Yz kapcsolás esetén: a = (2/3)N. • Ebben a felsorolásban az a feszültség áttétel az üresjárási feszültség abszolút értékére vonatkozik. A kapcsolási csoportok fázisforgatása a 3.4. és 3.5. ábrán követhető nyomon.

  20. 3.4. ábra Delta és csillag kapcsolású transzformátor fázisforgató hatásának táblázatszerű összefoglalása

  21. 3.5. ábra A csillag és zegzug kapcsolású transzformátor fázisforgató hatásának táblázatszerű összefoglalása

  22. A szabványos jelölés első nagy betűje a nagyobb feszültségű tekercs kapcsolását, a második kis betűje a kisebb feszültségű tekercs kapcsolását jelenti. Az ezek után következő szám a 12 órás óralapon a kismutató óraállásával adja meg – a 12-esen álló nagymutatóhoz képest – azt a szögelfordulást, amellyel a tarnszformátor kisebb feszültségű oldalán az üresjárási feszültség eltér a nagyobb feszültségű oldal azonos betűjelzésű fázisához képest. • Az elmondottak alapján a szimmetrikus pozitív sorrendű feszültségek és áramok közötti összefüggések felírhatók. A nagybetű a nagyobb feszültségű, a kisbetű a kisebb feszültségű oldalra utal az indexben.

  23. Az óraállást ó-val jelölve, és figyelembe véve, hogy egy óra 30 fokos szögelfordulást jelent az óralapon: • Ua1 = (1/a)e-j(/6)óUA1 . (10) • Az áramot a transzformátor ugyanúgy forgatja, de az áttétel reciprokával transzformálja: • Ia1 = (a)e-j(/6)óIA1 . (11) • Az impedanciát mint a feszültség és az áram hányadosát felírva azt kapjuk, hogy az impedanciát a transzformátor nem forgatja: • Za1 = (1/a2)ZA1 . (12) • A felírt összefüggések akkor is alkalmazhatók, ha a kisebb feszültségű oldalról transzformáljuk a jellemzőket a nagyobb feszültségű oldalra. A kívánt mennyiségeket kifejezve azt kapjuk, hogy a forgatás ellentétes irányú.

  24. A negatív sorrendű feszültség és áram összetevőket a transzformátor a pozitív sorrendűhöz viszonyítva ugyanakkora szöggel, de ellenkező irányban forgatja, így írható: • Ua2 = (1/a)ej(/6)óUA2 , (13) • Ia2 = (a)ej(/6)óIA2 . (14) • A negatív sorrendű impedanciát a transzformátor nem forgatja: • Za2 = (1/a2)ZA2 . (15)

  25. A zérus sorrendű összetevő nagysága nem írható fel ilyen egyértelműen, mert az a tarnszformátor kapcsolásától, továbbá a csillagpont földelésének módjától függ. Általában a zérus sorrendű áram és feszültség vagy nem jut át a transzformátor egyik oldaláról a mmásikra, vagy ha igen, akkor nincs szögelfordulás (0 a jelzőszám), illetve a szögelfordulás 180o (6 a jelzőszám), azaz: • Ua0 = (1/a)UA0 , (16) • Ia0 = aIA0 . (17)

  26. A háromtekercselésű transzformátor helyettesítő kapcsolási vázlata és pozitív sorrendű impedanciája • Azokban az esetekben, amikor egy hálózati csomópontban három feszültségszint találkozik, gazdaságos olyan transzformátort elhelyezni, amely mind a három feszültségszintet képes egyszerre fogadni (3.6. ábra).

  27. 3.6. ábra Háromtekercselésű taranszformátor. a.) A transzformátor egyvonalas sémája; b.) A transzformátor helyettesítő kapcsolási vázlata; c.) A transzformátor egyfázisú helyettesítő kapcsolási vázlata.

  28. Ügyelni kell azonban a modellnél és a vizsgálatoknál arra, hogy a -gal jelölt pont fiktív, nem valóságosan hozzáférhető csomópont, sem odavezetni, sem elvezetni onnan áramot nem lehet és a pont feszültségének sincs semmi köze a tarnszformátor kapcsaihoz. A reaktanciák meghatározásakor a kéttekercselésű transzformátorhoz hasonlóan három zárlati mérést kell elvégezni 2-2 tekercs között, miközben a 3. tekercs nyitott állapotú (3.7. ábra).

  29. 3.7. ábra Háromtekercselésű transzformátor rövidzárási mérésének szemléltetése. a.) és b.) Rövidzárási mérés a primer és szekunder kapcsok között; c.) és d.) Rövidzárási mérés a primer és tercier kapcsok között; e.) és f.) Rövidzárási mérés a szekunder és a tercier kapcsok között.

  30. A mérésből rendre a következő eredményeket kapjuk: • -              I. XPS = XP + XS (), (18) • -              II. XPT = XP + XT (), (19) • -              III. XST = XS + XT (). (20) • A helyettesítő kapcsolási vázlat impedanciái a (18) – (20) egyenletek alapján: • -    XP = ½(XPS + XPT – XST) (), (21) • -        XS = ½(XPS + XST – XPT) (), (22) • -        XT = ½(XST + XPT – XPS) (). (23) • A háromtekercselésű transzformátorok műszaki paramétereinek megadását a 3.8. ábrán szemléltetjük. Az ábrán alkalmazott betű jelölések magyarázata: • UnP, UnS, UnT: a tarnszformátor primer, szekunder és tercier kapcsának névleges feszültsége kV,

  31. -        SnP, SnS, SnT: a tarnszformátor primer, szekunder és tercier tekercsének névleges teljesítménye MVA, • -        SPS, SPT, SST: a tarnszformátor primer-szekunder, primer-tercier és szekunder-tercier kapcsai között átvihető teljesítmény névleges értéke MVA, • -        XPS%, XPT%, XST%: a transzformátor %-ban kifejezettt rövidzárási feszültsége, az index által meghatározott két tekercs között %.

  32. 3.8. ábra A háromtekercselésű transzformátor műszaki paramétereinek megadása • Figyelem: A számításokban a reaktanciák -ban kifejezett értékéhez teljesítményként a két tekercs teljesítménye közül mindig a kisebbet kell választani! Mivel a százalékos feszültségesés megadott értéke próbatermi mérés adata, és a mérést természetszerűleg csak a kisebb teljesítmény áthajtásával végezhették el, így az X% értéke ilyen viszonyok mellett adott.

  33. Fogyasztók paraméterei • IFn= SFn/ Ufn hatására a feszültségesés  = 100%. • ZFn= UF2n/Sfn , • RFS= Zfncosfn , • XFS= Zfnsinfn , • PFn= Sfn cosfn , QFn= Sfn sinfn , • RFP= (Ufn)2. Pfn , XFP= (Ufn)2. Qfn .

  34. Viszonylagos egységek alkalmazása • Az ohm, A, kV, MVA és MW helyett a viszonylagos egységek (v.e.) előnyei: • a hálózati adatok jobban összehasonlíthatók, • a hálózati adatok megegyeznek, • A v.e.–ben megadott értékek a transzformátor két oldalán megegyeznek. • A v.e. lényegében a névleges értékekre mint alaprendszerre vonatkoztatott általánosítás.

  35. A villamos energia rendszerekben alkalmazott alapegységek • Sa= háromfázisú teljesítmény, • Sfa= egyfázisú teljesítmény alap, • Sa= 3· Sfa . • Ua= vonali feszültség, • Ufa= fázisfeszültség alap, • Ua= 3· Ufa . • További alapok: áram (Ia) és impedancia (Za).

More Related