1 / 140

Szociálpedagógia elmélete és gyakorlata I-II.

Szociálpedagógia elmélete és gyakorlata I-II. NYME BEPK Závoti Józsefné főisk.doc. Szociális és Neveléstudományi Intézet. Magyarországon a szociálpedagógus képzés 1992-ben kezdődött meg Sajátos történelmi, gazdasági, politikai helyzet

pierrette
Download Presentation

Szociálpedagógia elmélete és gyakorlata I-II.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szociálpedagógia elmélete és gyakorlata I-II. NYME BEPK Závoti Józsefné főisk.doc. Szociális és Neveléstudományi Intézet

  2. Magyarországon a szociálpedagógus képzés 1992-ben kezdődött meg • Sajátos történelmi, gazdasági, politikai helyzet • Több évtizedig létjogosulatlannak ítélt szakmai tevékenység újraélesztése • Főiskolai képzés új szakterületet, rangot adott a segítő tevékenységnek

  3. A szociális munkásképzés paralel kezdeti folyamatokkal indult • Eredete angolszász gyökerekből merítkezik /social work/ • A szociálpedagógia német alapokon nyugszik /Sozialpadagogie/ • Diesterweg alkalmazza először 1850.

  4. Sokrétű szellemi tőke koncentrálódott az új szakterület - tudományosságának - gyakorlati hasznosíthatóságának megalapozására • Az interdiszciplinák találkozása azonban /pszichológia,pedagógia, szociológia, teológia, jog, gyógypedagógia, egyéb/ - többféle értelmezést - tudományspecifikus definiálást adott a szociálpedagógiának

  5. A gyakorlati szakemberek is keresték a saját szakterületük és a segítő szakma közös pontjait, érintkezési felületeit /pl. óvoda-és iskolapedagógusok, gyógypedagógusok, nevelőtanár, pap, mentálhigiénés, terapeuta, pszichológus /

  6. A segítő szakma /szociálpedagógia és a szociális munka/ tartalmi és gyakorlati megjelenése a képzésben és a tevékenységben különbözőségeket és hasonlóságokat mutatnak • Országonként változó a tevékenység keletkezésének háttere, • szakmai megnevezés, • szakmai behatárolás • A segítő szakma kialakulásának vannak közös /azonos/ tényezői • - ipari fejlődés proletáriátus • - iskolakötelezettség, szociálpolitika elterjedése • - szekularizáció /világiasít/

  7. A szociálpedagógiai tevékenység célja • Bäumer azóta elhíresült 1929-es definíciója tűnik lezárni. Szerinte szociálpedagógia alatt „…minden olyan fajta nevelés [értendő], amely nem az iskolában és nem szülői házban történik".

  8. Szociálpedagógiai tevékenység célja: • A gyerek és az ifjú korosztály kapcsolati, tanulási, szociális stb. problémáit egységben, komplex rendszerben kezelve, elsősorban az érintett személyekkel, csoportjaival, valamint családjukkal együttműködve, másrészt a környezet erőforrásait mozgósítva segít a gyerek, fiatal és környezet egyensúlyát megtartani, ill. a megbomlott egyensúlyát helyreállítani. • Mindezzel hozzájárul a felnövekvő gyermek és fiatal optimális életvezetéséhez.

  9. Szociálpedagógia feladatai • A társadalom valóságos működési szabályszerűségeit felismeri és elemzi • A gyereket, fiatalt érintő társadalmi egyenlőtlenségek, problémahelyzetek és az ezeket kiváltó okok kielégítetlen szükségletek, veszélyeztető tényezők komplex szemléletű elemzése • Az ember és környezete viszonyrendszerében a gyerek és fiatal személyiségfejlődése, szocializációja és tevékenysége sajátosságainak, törvényszerűségeinek átfogó elemzése • A különböző szociális helyzetű gyerek és fiatal, csoportjaik és közvetlen családjaik és pedagógusaik számára adekvát segítségnyújtás a szociálismunka, a gondozás, a nevelés-oktatás, szabadidő pedagógia, a gyógypedagógia stb. korszerű eszközeivel, ezen folyamatok tervezése, kivitelezése, ellenőrzése, értékelése és rendszerezése • A gyerek, fiatal és csoportjaik összekapcsolása problematikus élethelyzetek megelőzését, javítását szolgáló állami /szociális, oktatási, egészségügyi/ intézményi és társadalmi /szoc.pol.-i, jogi, érdekérvényesítő, gyermekjóléti és védelmi stb./ szolgáltatásokkal és erőforrásokkal • A kompetencia határok ismeretében szakmai partneri kapcsolatok kialakítása és együttműködés más szakemberekkel /orvos, pedagógus, pszichológus, szociális munkás, gyógypedagógus stb./

  10. Tevékenységi színterek • Gyermek- és ifjúságvédelem színtere/gyermekjóléti szolgálat, gyámhivatal, gyermekvédelmi intézmények/ • Oktatási- nevelési intézmények • Egészségügyi intézmények • Kultúrát szolgáló intézmények • Családsegítő intézmények • Utca, játszótér • Civil szervezet

  11. Tevékenységi formák • Megfigyelés • Vizsgálat/környezettanulmány, családlátogatás, interjú/ • Gondozás, egyéni foglalkozás, problémamegbeszélés • Tanácsadás • Tanulás segítése különböző formában • Szabadidő szervezés, animálása • Érdekképviselet • Szupervízió • Mentálhigéne

  12. Szociálpedagógia kialakulása • A szociálpedagógia sokat foglalkozik az elhanyagoltság (Verwahrlosung) fogalmával, s egyik legfontosabb feladatának az ebből keletkező károk orvoslását tekinti. • A szociálpedagógia keletkezése előtt az emberi közösségek az átlagostól eltérő viselkedésformákat,veszélyeztetettséget, a viszonyulást és cselekvést különböző módon kezelték

  13. Ókori népek szabályozó törvényei az együttélés normáit is tartalmazták, amelyben a másik emberről való gondoskodás alapjait meghatározták • Babiloni birodalom Hammurapi törvényei Egyiptomi halottak könyve /erények-bűnök • Hettiták törvényei • Mózes – Tíz parancsolat/

  14. Hammurapi elsősorban a legrégebbről ránk maradt teljes „törvénygyűjtemény” révén ismert. Ez prológust, 282 cikkelyt és epilógust tartalmaz. A teljes „törvénykönyv” egy 2,25 méter magas diorit kőoszlopra, egy úgynevezett sztélére vésve maradt ránk. Ezt a sztélét Szúszában1902-ben egy ásatás során találták meg. Származási helye ismeretlen. Feltehetőleg hódítás során egy babiloni városból került Szúszába. A sztélé ma a párizsiLouvreban található.

  15. Alaposan felkészültek a túlvilági életre az ókori egyiptomiak. A Halottak könyvéből mondásokat vittek magukkal, melyek védelmül és az istenek világába való belépőül szolgáltak. A mondások ezen felül belépést biztosítottak az istenek világába. Eddig csaknem 200 különböző ilyen mondatot találtak az egyiptológusok

  16. A tízparancsolat (héb: Aseret haDibrot) vallási és erkölcsi parancsok gyűjteménye, amelyet a Biblia szerint Jahve adott Mózesnek a Sínai hegyen, két kőtábla formájában. A judaizmusban és a kereszténységben a legfontosabb vallási előírások közé tartoznak.

  17. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! Isten nevét hiába ne vedd! Az Úr napját szenteld meg! Atyádat és anyádat tiszteld! Ne ölj! Ne paráználkodj! Ne lopj! Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy! Felebarátod házastársát ne kívánd! Mások tulajdonát ne kívánd!

  18. 4. Atyádat és anyádat tiszteld! 5. Ne ölj! 6. Ne paráználkodj! 7. Ne lopj! 8.Ne hazudj! 9. Felebarátod feleségét el ne kívánd! 10. Se házát, se mezejét, se másféle jószágát el ne kívánd! Problémahelyzet Szülő-gyerek konfliktus,elmag. öregek Mások lelki, fizikai bántalmazása Nemi erkölcsi normáktól eltérés Devianciák, szociális probl. Devianciák, más becsületének sértése Házastársi hűség, válás Személyes jogok sértése, tulajdon tisztelete Tíz parancsolat a szociálped.-i tevékenység viszonyában

  19. A középkor hatása a segítő szakma kialakulására • Az ember viselkedését az keresztényerkölcs határozza meg • Az elesettek iránti viszonyulást az alamizsna fogalom eredeti értelmezésében fogható fel • „Szeresd felebarátodat úgy, mint önmagad!” • „Könnyebb a tevének a Tű fokán átjutni, mint a gazdag embernek a mennyekbe bejutni.” /Újszövetségi Szentírás/

  20. Név:Aquinói Szent Tamás • Született:1225, Roccasecca • Meghalt:1274. március 7., Fossanova • Iskola/irányzat:Skolasztika • Érdeklődés:Teológia, Metafizika, Etika, Ismeretelmélet • Fontosabb nézetei: • Istenbizonyítékok, Lét és Létezés, Forma és Anyag • Befolyásolta: • Fontaines, Jacques Maritain, G. E. M. Anscombe, John Locke, Dante, Hegel • Hatással voltak rá: • Arisztotelész, Platón, Eriugena, Maimonidész, Szent Ágoston Aquinói Szent Tamás egyesíti Arisztotelész filozófiáját az egyházi tanítással, ezzel megalkotva a középkor legátfogóbb filozófiai rendszerét. Filozófiáját Tamás az arisztotelészi filozófiával azonosítja a természetes értelem tudománya. Alapját a logika és a metafizika alkotja, világmagyarázatának központi gondolata az okság fogalma. A hit igazságait a természetes értelem nem éri fel: ezek értelmen túli, ám nem értelem ellenes igazságok.

  21. Az éhezőknek enni adni Szomjazóknak inni adni Szegényeket ruházni Az utasoknak szállást adni A fogságban levőkért imádkozni A betegeket látogatni A halottakat eltemetni Mai adaptációja Szociális támogatások különböző formái Hajléktalanok, menekültek kezelése Függőség, kiszolgáltatottságból adódó problémák kezelése Betegsegélyezés, Hospic-szolgálat Anyagi, lelki támogatások formái Az irgalmasság testi cselekedetei

  22. Az irgalmasság lelki cselekedetei:1. a bűnösöket meginteni,2. a tudatlanokat tanítani,3. a kételkedőknek jó tanácsot adni,4. a szomorúakat vigasztalni,5. a bántalmakat békével tűrni,6. az ellenünk vétkezőknek megbocsátani,7. az élőkért és holtakért imádkozni.

  23. Oktató és nevelő kongregációk és társulások • Szerzetesrendi, kongregációs, szövetségi és társulati szervezetek a segítő tevékenység első szervezeti formái • Közös vonás: a hit belső elmélyítése és a külső terjesztése missziós szolgálat Tanítás és karitatív tevékenység /J.B. de La Salle testvérei, Angol kisasszonyok, Szalézi leányai, Szent Vince leányai, Ferencesek stb./ A szervezetek tagjaira jellemző a saját szükségleteiről lemondás, önfeláldozó, nem anyagi jellegű alamizsnanyújtás A szervezet tagjait a szakrális kapcsolatok erősítik, nem áll közel a szekularizált hivatáshoz A szegénység és gazdagság viszonya kölcsönös, a szegénység hálát ad a gazdagnak, a gazdag segíti a szegénységet

  24. A szegénység és a gyermekkor • humanizmus • reformáció megváltozik a • Kapitalizálódás a szegénységről • alk. kép -egyéni kudarc kifejeződése -jellembeli fogyatékosság -nem kötelesség a szegényt segíteni

  25. Humanizmus, reneszánsz kor viszonya az elesettekhez Munkára való hajlandóság alapjánítél • Méltányos szegények /a sorsa alakulása viselkedésétől független/ • Méltánytalan szegények /sorsa alakulását személyiségéből eredő hiányosságok befolyásolják/ • A rászorultság megítélésben kezdetlegesen megjelenik a pedagógiai magyarázat

  26. Felvilágosodás kora Ludvig Vives nevelési programja: munka által munkára nevelés XVII..sz-ban franciaországból indul ki a gyermeki szellem tisztelete - a gyermek Jézus - romlatlan ember, gyermeki ártatlanság - Lock – tabula rasa - Rousseau - a gyermeket a társadalmon kívül, ártó környezettől mentesen kell nevelni /Emile/ a gyermekeket távol kell tartani a rossz példát nyújtó erkölcstelen felnőttektől a dolog és szegényházakban

  27. Szegényeket nevelők • Oberlin – steintali lelkipásztor fiatal lányokat képez ki a szegény gyermekek gondozására, nevelésére: • „A gyermekkor évei azok az esztendők, amikor a szív a legérzékenyebb, leghajlékonyabb. Amit oda elültetnek, azt aligha lehet valaha is onnan kipusztítani.”

  28. Pestalozzi Johann Heinrich Pestalozzi (1746. január 2., Zürich – 1827. február 17., Brugg) svájci pedagógus, a neveléstörténet egyik legnagyobb alakja. Szegény elárvult gyermekeknek szegénynevelő intézetekben nevelési koncepciót alkalmaz. A gyermeket elválasztja a bűnöző felnőttektől A bűnözés megelőzése nevelési cél Intézményeit vidéki övezetekben helyezi el,ahol a mezőgazdasági-ipari struktúra új szociális problémákat és nevelési feladatokat vet fel Az intézmények fenntartására az állami segítséget sürgeti A gyermek számára a fedhetetlen erkölcsű felnőtt pedagógus mintakép „A szegényt a szegénységre kell nevelni, és eeben van a gordiusi csomó”

  29. Fellenberg, Wehrli • Fellenberg - Európai szociálpedagógia legvállalkozóbb alakjai közé tartozik. A szegények intézete vagy más néven ipari-iskola és szegények iskolája az alsóbb rétegekből származó, elhanyagolt vagy kolduló, árvagyerekek részére alakult. Ezeket gyerekeket úgy nevelték, hogy szegényként is tudjanak küzdeni az élet nehézségeivel. • Wehrli , svájci pedagogus, 1790 -1855 • 1810. pedig Hofwylba ment, hol Fellenberg szegény gyermekeket nevelő intézete élére állítota. 24 évig vezette ez intézetet, melyet róla egyszerűen W.-iskolának neveztek s amely mintája lett a hasonló intézeteknek nemcsak Európában, de Amerikában s az egész föld kerekségén. • Zellweger – A Fellenberg-féle alapelvek szerint működő svájci szegények iskolája /1845./ • Mesterképzés – ismert intézeti atya keze alatt dolgozó szegény nevelő intézetből kibontakozó fiatal pedagógus

  30. Képzés A szegények nevelőintézetéhez tanítóképzőket kapcsolnak • Több funkciós feladatrendszerrel tevékenykednek • Oktató • Nevelő • Mezőgazdász • Intéző • Gyermekek iskolán kívüli nevelése • Európa szerte állami tanítóképzők falusi tanítók

  31. Pauperizmus kezelése • Iparosítás társadalmi struktúra átalakulása proletáriátus • Pauperizmus = tömeges elszegényedés • Megoldási irányok 1. konzervatív vonal – vallásos változat a szoc.ped. munka új formáinak létrejöttét segíti évszázados hatékony módszereivel ötvözve • nevelést használják fel lélek megmentésére • Testületek szerveződnek a mentés szolgálatába • Megfelelő személyiségekre van szükség az elzüllött fiatalok és felnőttek megmentésére • Protestáns oldal: Rauhen Házi testvérek /Wichern/ Kaiserswerti diakonisszák Heldring alapítván Katolikus oldal: Don Bosco János Szent Vince Leányai

  32. Pauperizmus kezelése 2. forradalmi vonal /Marx-Engels/ A szociálpolitika pedagógiai megoldása iránt nem érdeklődnek A termelőeszközöket a munkásság kezébe kell adni Ezt csak a kapitalista rend megdöntésével lehet elérni 3. reformisztikus vonal Pedagógián kívüli területeken is felfedezik a nevelői ráhatás jelentőségét szociálpedagógia Iskolára koncentráló pedagógia iskolán kívüli területekre is kiterjed

  33. Pedagógiához közelítő áramlatok Joggyakorlat • - különbség gyermek-,ifjú- és felnőtt bűnöző között /a fiatalok büntető eljárása nevelő jellegű Egészségügy • - morbiditás-mortalitás társadalmi réteghez kapcsolható • - megelőzés, fiziológiai betegség-mentális betegség Szociálpolitika • -iskolakötelezettség • -gyermekkori munkavállalás szabályozása • - anyák munkavállalásának „ • - gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetek jönnek létre

  34. A szakmai önazonosság keresése több mint 100 éves vitatéma - Diesterweg /1850/ a német tanárképzésben alkalmazza először a kifejezést - A szociálpedagógia megalapozói Natorp /1854/ - közösség általi nevelés, Nohl /1908/ - a gyerek érdekét tekinti, de a szakember az államot képviseli és Baumer /1929/ is eltérő értelmezésüket fogalmazták meg

  35. Míg a húszas évek szociálpedagógiai mozgalma az iskolán kívüli területek pedagogizálását indította el • az 1960-as években egy új, realista fordulat”, „emancipációs fordulat”, illetve a „kliensek mindennapi életvilága felé fordulás” korszaka jellemző • Az elmúlt évtizedben mindinkább fontossá vált a tanácsadás, a segítő erőforrások, helyek, struktúrák megszervezése

  36. Werner Thole /1994/ „A szociálpedagógia önazonossága egyelőre változatlanul az azonosság hiányában rejlik: a szociálpedagógiának nincs egyértelmű és világos helye a gyakorlatban, a képzésnek nincs egységes arculata, nincsen minden képviselője által egyaránt elfogadott tudományos alapja, nem rendelkezik stabil elméleti, tudományos és szakmai koordinátákkal és hivatkozási pontokkal.”

  37. Heinrich Tuggener megfogalmazása szerint: „…a szociálpedagógia végső célja az egyén nevelése a társadalomba való beilleszkedésre…” elismeri az amerikai „social work” beáramlásának hatását

  38. Thiersch /1981/gondolata: „ A szociálpedagógia …mára kiszélesedett, és másfajta hagyománnyal keveredett, a szegénygondozás és a szociális munka hagyományaival, a kliens mindennapjai, életvilága felé kell fordulni a segítőnek.” Mollenhauer – a mai szociálpedagógia értelmezése

  39. Gyermekvédelem, ifjúságnevelés hazai úttörői • Nemes Lipót- szociális helyzet ártó hatását hangsúlyozza • Ranschburg Pál-pszichológiai labor létrehozója • Klebersberg Kunó – oktatás, nevelés a jövő záloga • Nagy László- gyermek érdeklődésének lélektana • Imre Sándor – nemzetnevelő filozófia • Karácsony Sándor – ifjúságnevelés

  40. Szociálpedagógus tevékenységi színterei Család • Szociológiai definíciója – együtt élő /egy helyen, lakásban lakó/ kis elsődleges csoportot, amelynek tagjait házassági kapcsolat vagy leszármazási kapcsolat /örökbefogadás/ köti össze. • kis csoport = taglétszáma kicsi, a csop.tagok egymást személyesen ismerik és egymással többé-kevésbé szoros kapcsoalatban vannak /pl. munkahelyi, lakóhelyi, iskolai közösségek, kis egyesületek stb./ • elsődleges csoport = olyan kiscsoport, amelyben a csop.tagok teljes személyiségükkel vesznek részt, ezért csoporton belüli kapcsolatok sokoldalúak és érzelmileg színezettek /pl. család, baráti közösség stb./ • Statisztika csak a családmag tagjait számítja családnak • - házaspár gyermek nélkül • - házaspár gyermekkel • - egy szülő gyermekkel • háztartás /együttlakó, megélhetésiköltséget megosztó, együtt fogyasztó személyeket jelent

  41. A család funkcióinak különböző értelmezései • "A feladatok, amelyeket a családnak Isten akaratából kell végrehajtania az emberi történelem folyamán, a család belső természetéből fakadnak, s megmutatják fejlődését. • Minden család megtalálja és felfedezi önmagában a hivatást, amelyet soha nem lehet elvenni tőle, s amely egyúttal méltóságát és kötelességét is meghatározza. • Mivel Isten terve szerint a család az élet és a szeretet bensőséges közössége, ezért feladata, hogy egyre inkább azzá váljon, ami, tudniillik váljon az élet és a szeretet közösségévé. • Azt kell mondanunk, hogy a család lényegét és feladatát végsősoron a szeretet határozza meg, emiatt a családnak az a • küldetése, hogy őrizze, kinyilvánítsa és közölje a szeretetet" (II. János Pál - Familiaris consortio 17.).

  42. Három álláspont a család mai társadalmi helyzetéről • A család válságban van • Nincs válságban, de átalakulását éli • Az emberi társadalom alapvető, egyetlen intézménye,mely bármilyen társadalmi, gazdasági változások ellenére fenn fog maradni

  43. Negatív mutatók a család válságában /2007./ • Házasságkötések száma csökken - 28 884 házasságkötés történt, csaknem 2600-zal (8,2 százalékkal) kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. • Válások aránya növekedik minden második házasságkötés válással végződik • Házasságon kívül születettek aránya nő • Gyermekvállalási kedv visszaesik Az előzetes adatok szerint 2007 első nyolc hónapjában 64 410 gyermek született és 89 079 lakos hunyt el /2007/ Magyarország lélekszáma 10.053.000, a lakossági fogyás 13.000 fő • Átlagos családnagyság csökken /2 gyermekes család/ • Termelői funkciót felváltotta a családon kívüli fogyasztói funkció • A gyermekek szocializáció sérült a családban • A felnőtt családtagok lelki támogatása kevésbé érvényesül

  44. Családkutatások az 1950-es években indulnak el • A házasságban élő csoportok jobb mutatói: - kisebb halálozási, megbetegedési arány Magyarázatok: - szelekciós hipotézis - házasság során kialakuló alkalmatlanság stressz hipotézis támogató hipotézis A szubpopulációkban, ahol az egyénekre támogató rendszerek hatnak a fizikális és mentális megbetegedések kisebbek

  45. G. Caplan a támogató rendszerű csoportok funkciói: Az egyént – sajátos individuumként kezelik - Személyes módon érdeklődnek iránta - Az ő nyelvét beszélik - Nyílt elvárásokkal vannak iránta - Nyíltan minősítik a teljesítményét - Jutalmazás, büntetés egyaránt érvényesül - Az egyén személyes szükségleteire érzékenyek: Ha segítő csoportok: - az egyén saját lelki erőforrásait mozgósítják a tagok - a feladatokat felosztják egymás között - Különböző támogatásokkal /pénz, eszköz, tanács/ segítik az egyén saját problémamegoldó készségét

  46. Caplan: A család „támogató rendszer”jellegű funkciói: • A világra vonatkozó információk összegyűjtője és terjesztője • Visszajelentő-útmutató rendszer • A világról kialakuló kép, életfilozófia forrása • A problémák megoldásában eligazít és közbenjár • Gyakorlati és konkrét segítség forrása • A pihenés és regenerálódás színtere • Referencia és kontrollcsoportként működik • Identitás forrása • Az érzelmi teherbírást fokozza

  47. A funkciók hatékony működésének feltételei: • közös nyelv • Generációk közötti élő kapcsolat • Egészséges interperszonális kapcsolatok • Felelősségérzet egymásért • Bizonyos egyetértés a család és a tágabb társadalmi környezet között Ezek a feltételek sok családnál hiányoznak vagy elégtelenül működnek • Krízisek akkor alakulnak ki, ha a családi funkciók nem tudnak rugalmasan igazodni az új helyzetekhez

  48. A család működését befolyásolja a család struktúra épsége Alrendszerek tagolódása, szerep definíciók világossága Szülő - gyermek koalíció jellemzői - anya-fiú - apa-lány veszélyei, jellemzői

  49. Pálhegyi féle családtípusok a mai társadalomban • Diktátor • Anyakirálynő • Veszekedők • Elszigeteltek • Gyermekbálvány • Csonka /egyszülős/család • Marionett-mester • Egyenlősdi • Cipekedő • Pásztor és nyája

More Related