K+F az EU-ban és Magyarországon

1. K+F az EU-ban és Magyarországon Horváth Alexandra horvath.alexandra@rekthiv.elte.hu

2. K+F az Európai Unióban • stratégiailag összehangolt • 2000: Lisszabon 2002: Barcelona • konkrét célok meghatározása

3. Kiemelt versenyágazatok: • információs és kommunikációs technológiák • biotechnológia • nanotechnológia • aeronautika • hidrogénalapú energiatechnológiák

4. „Európai hozzáadott érték” növelése: • kritikus tömegek, • kiválóság erősítése, • „katalizátor-hatás”

5. Hat nagy célkitűzés: • kiválósági központok létrehozása, • technológiai kezdeményezések elindítása, • alapkutatás kreativitásának ösztönzése, • Európa vonzóbbá tétele, • kutatási infrastruktúrák fejlesztése, • nemzeti kutatási programok koordinációja

6. Innovációs Akcióprogram • innovációbarát oktatási rendszer kiépítése, • az Európai Technológiai Intézet létrehozása, • egységes munkaerőpiac kialakítása kutatók számára, • a kutatás-ipar kapcsolatainak erősítése, • regionális innováció erősítése, • adókedvezmények , • szellemi tulajdonjogok védelme, • digitális termékek és szolgáltatások, • innovációbarát piacok, • innováció beszerzések útján történő erősítése.

7. Európai Kutatási Térség (European Research Area): • európai belső piac a kutatók számára, ahol a kutatók, a tudás és a technológiák szabadon áramolhatnak, • a nemzeti és regionális kutatási tevékenységek, politikák, programok hatékony koordinációja európai szinten, • európai szinten megvalósítandó és finanszírozandó tevékenységek

8. DG Research: • fejlesztési politika kidolgozása, • tagállamok tevékenységének koordinálása, • kapcsolódó uniós politikák támogatása, • tudomány szerepének és fontosságának elismertetése, • kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramok.

9. 7. Kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram (FP7) • 2007-2013 • 4 specifikus program: Kooperáció Ötletek Emberek Kapacitások • www.cordis.lu

10. Kooperáció: • legnagyobb terület, • több ország összefogása, • „valódi” K+F együttműködések, • 32 413 millió euró, • nagyprojektek.

11. Tematikus területei: • egészségügy • élelmiszer, mezőgazdaság, halászat és biotechnológia • információs és kommunikációs technológiák • nanotudományok, nanotechnológiák és anyagok és gyártástechnológiák • energia • környezetvédelem • közlekedés • Társadalomgazdasági tudományok és humán tudományok • biztonságkutatás • űrkutatás

12. Egészségügy Az emberi genom szekvenálása és a postgenomika területén történt előrelépések forradalmasították az emberi egészséggel és betegségekkel kapcsolatos kutatásokat. Az egyes betegségekkel kapcsolatos klinikai kutatások (így pl. rák, fertőző betegségek stb.) nemzetközi kísérleteken kell alapuljanak, melyeket több központban hajtanak végre, hogy a szükséges betegszám rövid idő alatt rendelkezésre álljon. A ritka betegségek új diagnosztikai és gyógyítási eljárásának kifejlesztése szintén széleskörű nemzetközi együttműködést igényel.

13. Élelmiszer, mezőgazdaság, halászat és biotechnológia A biztonságos élelmiszer és élelmiszerlánc, a diétákkal kapcsolatos betegségek, az élelmiszerek és táplálkozás egészséget befolyásoló hatásának kutatása segíthet felvenni a harcot az élelmiszerekkel kapcsolatos rendellenességekkel (pl. elhízás, allergia) és a fertőző betegségekkel szemben.

14. Információs és kommunikációs technológiák (IKT) Célja az IKT alapú innováció irányvonalának a meghatározása, az IKT fejlesztése, tekintettel a társadalom és a gazdaság igényeire, az IKT-ben elért fejlesztések gyakorlati alkalmazása.

15. Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagok és új gyártástechnológiák Célja az európai ipar versenyképességének növelése és új tudás kialakítása annak érdekében, hogy az erőforrás-intenzív ipar tudásintenzív iparrá alakuljon át.

16. Energia Célja a jelenlegi (fosszilis tüzelőanyagokra alapuló) energetikai rendszer átalakítása egy nagyobb energiahatékonyságon alapuló rendszerré, figyelembe véve a jelenlegi ellátás biztonságával és az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokat is.

17. Környezetvédelem Célja a környezettel és erőforrásaival való fenntartható gazdálkodás, a bioszféra, az ökológiai rendszerek és az emberi tevékenység közötti kölcsönhatásokra vonatkozó tudás fejlesztése, új eszközök, technológiák és szolgáltatások kifejlesztése által.

18. Közlekedés Célja a technológiai fejlődésre alapozott, integrált, környezetbarátabb páneurópai közlekedési rendszer kifejlesztése, az európai iparágak által a nemzetközi piacon elért vezető szerep biztosítása és erősítése.

19. Társadalomgazdasági tudományok és humán tudományok Célja Európa számára olyan átfogó és széles körben elfogadott ismeretek szerzése, amelyek kihívást jelentő összetett és egymással összefüggő társadalmi gazdasági kérdésekre adnak választ.

20. Biztonságkutatás A biztonsághoz kapcsolódó kutatások hozzájárulnak a közös kül- és biztonságpolitika támogatásához és a szabadságon, biztonságon és jogi érvényesülésen alapuló, az egész EU térségében megvalósuló, magas szintű biztonsághoz. Elősegítik továbbá a közlekedést, a polgári védelmet, az energetikát és a környezetvédelmet érintő európai uniós politikákat támogató technológiák és képességek fejlesztését.

21. Űrkutatás Célja kiaknázni a világűrbe telepített eszközökben rejlő lehetőségeket új alkalmazások és az európai uniós politikákhoz kapcsolódó jogérvényesítő tevékenység támogatása érdekében, továbbá a világűr felderítése nemzetközi együttműködés keretében.

22. Ötletek: • „felderítő kutatás”, • 7,5 milliárd euró, • kutatók által javasolt kutatási projektek, • hangsúly az ötleten van, • Európában kell megvalósulnia, • „best of the best scientific efforts in Europe” • Európai Kutatási Tanács

23. Emberek: • 4,7 milliárd euró, • kutatók alapképzése, • az ipari vállalatok és az egyetemek közötti átjárási lehetőségek és partnerségek, • élethosszig tartó tanulás és karrierfejlesztés, • nemzetközi dimenzió, • egyedi cselekvések.

24. Kapacitások: • kutatási és innovációs kapacitás kihasználása, növelése, • 4 097 millió euró, • már meglévő infrastruktúrák támogatása, • új infrastruktúrák támogatása, • KKV-k számára végzett kutatás, • KKV-k szövetségei számára végzett kutatás, • kutatási potenciál, • „Top Centres of Excellence”

25. Európai Kutatási Intézet (ETI) • oktatás, kutatás és innováció, • összegyűjtse a világ legkiválóbb és legtehetségesebb hallgatóit, kutatóit és szakembereit, • munkacsoportok befogadása, • meglévő intézményekben változásokat indít el.

26. Joint Research Centre (JRC) • EU saját kutatóintézete, • 5 tagállam területén 7 intézetet foglal magában, • tudományterületei: környezet és fenntarthatóság, élelmiszeripar, vegyi termékek és egészség, nukleáris biztonság és garanciák; referenciaanyagok és mérések, állampolgárok biztonsága, csalások és hamisítások megakadályozása.

27. Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (CIP) Célkitűzései: • a vállalkozások, különösen a KKV-k versenyképességének előmozdítása, • az innováció minden formájának támogatása, beleértve az ökoinnovációt is, • a fenntartható, versenyképes, innovatív és integrált információs társadalom fejlődésének felgyorsítása, • az energiahatékonyság, valamint az új és megújuló energiaforrások támogatása valamennyi ágazatban, beleértve a közlekedést is. • 3 621,3 millió euró

28. Vállalkozási és innovációs program • 2 166 millió euró, • KKV-kra irányul, • vállalkozások minden típusú innovációját támogatja, • együttműködés ösztönzése, feltételek javítása, • határokon átnyúló együttműködések, • gazdasági és igazgatási reform.

29. 2. IKT politika támogatási programja • 728 millió euró, • belső piac erősítése, egységes belső tér kialakítása, • hatékonyabb szolgáltatások, életminőség javítása.

30. 3. Intelligens energia – Európa program • 727 millió euró, • új és megújúló energiaforrások, • energiadiverzifikáció, • energiahatékonyság, • közlekedés.

31. Kutatói mobilitás erősítése Európai Kutatói Charta és a Kutatók Felvételi Eljárásának Magatartási Kódexe: • a kutatók karrierkilátásának javítása, folyamatos szakmai fejlődésük biztosítása; • a nemzetközi és interszektorális mobilitás ösztönzése és elismerése a kutatói életpályán történő előrelépéshez; • a női kutatók részvételének erősítése azáltal, hogy megteremtik számukra a család és a munka összeegyeztetésének lehetőségét; • egy egységes értékelési rendszer kialakítása, amelye figyelembe veszi a kutatók teljes kutatási tevékenységét és kutatási eredményeit, így pl.: publikációk, szabadalmak száma, nemzeti és nemzetközi együttműködések száma, tanítás, mobilitás; • nyílt, átlátható és hatékony felvételi eljárás kidolgozása.

32. Nem közösségi kutatási programok • ERA-NET: nemzeti kutatási programok koordinációja • ERA-NET PLUS: kiegészítő támogatás • K+F programokat kiíró szervezetek számára

33. CERN (European Laboratory for Particle Physics) • részecskefizikai laboratórium, • Svájcban található, • 1954, jelenleg 20 tagország, 30 csatlakozó ország, • éves tagdíj a GDP arányában, • Jelenleg több, mint 7 000 kutató.

34. XFEL • röntgen-szabadelektronlézer, • 2007. június 5., Hamburg, 13 ország és 2 német tartomány • egy több kilométeres hosszúságú, úgynevezett lineáris elektrongyorsítóban előállított, különleges módon kialakított elektronnyaláb segítségével, a lézerekhez nagyon hasonló elven hoz létre egyedülálló tulajdonságú röntgensugárzást.

35. Kutatás-fejlesztés, innováció Magyarországon

36. Helyzetkép: • GDP 0,95%-a (2005), • EU 15. hely, • ráfordítások 1/3-át vállalkozások adják, • 17 innovatív nagyvállalat adja a ráfordítások felét, • ráfordítások 75-80%-a származik külföldi tulajdonú vállalatoktól, • 73%-át a feldolgozóipari cégek adják, • vállalati K+F műszaki területen koncentrálódik, • elaprózott kutatási tevékenység, • regionálisan egyenlőtlen, • kevés spin-off vállalkozás • Szellemi tulajdon védelme nem hatékony (kevés szabadalom)

37. Magyarország innovációs stratégiája: „A Kormány középtávú (2007-2013) tudomány-, technológiai és innováció-politikai (TTI) stratégiája” • 3 alapelv: fókuszálás, hasznosítás, regionalitás

38. Középtávú célok: • a vállalatok kutatási és fejlesztési tevékenységének bővülése, • nemzetközileg is elismert kutató-fejlesztő és innovációs központok, kutatóegyetemek kialakítása, • a régiók kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) kapacitásának növelése, • az új ismeret termelésének és a tudás-átörökítésnek a globalizálódása, iparosodása révén olyan tudáspiac kialakítása, mely a teljesítmény elismerése és a versengés elvén működik, • a kijelölt prioritásoknak megfelelő tudományos nagyberuházások megvalósítása, elsősorban a régióközpontokban és a fejlesztési pólusokban, egyben a régiók közötti különbségek csökkentése (regionális kohézió), • az éves K+F ráfordítás dinamikus emelése, mindenekelőtt a vállalatok ráfordításai növelésének eredményeként

39. Kijelölt kulcstechnológiai területek: • infokommunikációs technológiák, • élettudományok és biotechnológia, • orvostechnikai ipar, • anyagtudomány és nanotechnológia, • környezeti technológiák, • az energiatakarékosság és a megújuló, alternatív energiaforrások technológiái.

40. Magyarországi K+F és innovációs pályázati rendszer 3 alap: • OTKA • Gazdaságfejlesztés Operatív Program pályázatai • Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatai

41. Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) • nyílt pályázati rendszer, • új tudományos törvényszerűségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása • infrastruktúra is • a projekt befejezése után közzéteszik azt a honlapjukon

42. Prioritásai: • alkalmazás+kutatás fiataloknak, hazatérés elősegítése; • kutatás 6 millió Ft/év alatt; • kutatás 6 millió Ft/év felett; • fiatal, nemzetközi szintű kutató, kutatócsoport létrehozása; • nemzetközi tudományos együttműködés; • nemzetközi együttműködéshez kiegészítés; • publikációs pályázat

43. Gazdaságfejlesztési Operatív Program • Új Magyarország Fejlesztési Terven belül (célja a foglalkoztatás és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése) • 4 specifikus cél: • a kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttműködés növelése, • a vállalati kapacitások komplex fejlesztése, • az üzleti környezet fejlesztése, • a KKV-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése.

44. K+F és innováció a versenyképességért • piacorientált K+F támogatása és a kutatási-technológiai együttműködések ösztönzése ipari kutatás és kísérleti fejlesztési együttműködésben, • innovációs clusterek támogatása, • vállalkozások önálló innovációs és K+F tevékenységének ösztönzése

45. Közép-Magyarország Operatív Program • Közép-Magyarország: országos átlagot meghaladó fejlettségi szint, • ágazati politikákból átemelt prioritások, intézkedések, • alacsonyabb támogatási intenzitás.

46. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatai • Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) kezeli, • Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI)

47. Célok: • „kritikus tömeg” elérése, • hasznosítás, • min. 25% regionális innovációs célokra, • vállalkozások részvételének növelése, • nemzetközi színvonalú nagyprojektek.

48. Legfontosabb programjai: • Pázmány Péter Program • Asbóth Oszkár Program • Baross Gábor Program • Irinyi János Program • Apponyi Albert Program • Déri Miksa Program • Kozma László Program • Öveges József Program • Polányi Mihály Program • Teller Ede Program

49. Pázmány Péter Program Regionális (Egyetemi) Tudásközpontok létrehozását, és ezeknek az iparral való együttműködését támogatja. Célja, hogy olyan Tudásközpontok jöjjenek létre, amelyek vállalkozásokkal és más K+F-fel és innovációval foglalkozó Szervezetekkel közösen nemzetközi színvonalú, fókuszált K+F és innovációs tevékenységeket tudnak folytatni. Jelenleg 19 támogatott Tudásközpont működik Magyarországon.

50. Asbóth Oszkár Program Célja nemzetközi jelentőségű innovációs clusterek létrehozásával húzóágazatok kialakulásának meggyorsítása, ehhez a szellemi, infrastrukturális és gazdasági háttér megteremtése. A Program célja továbbá az, hogy az innovációs cluster működése során átfogja a teljes innovációs láncot az ötlettől a hasznosításig. A program ösztönözni kívánja a tudás- és technológiaintenzív vállalkozások létrehozását és letelepedését, a külföldi tőkebefektetéseket, és high-tech cégek betelepülését az innovációs clusterek vonzáskörzetében.