1 / 27

MUNKAHELYI KOMFORT

MUNKAHELYI KOMFORT. A h ő érzet jellemzése. Az emberi test szüntelen kölcsönhatásban van a környező légtérrel, amelynek hatására a szervezet állandó hőszabályozást végez az emberi test 36,5 °C körül ingadozó hőmérsékletének biztosításához.

shaun
Download Presentation

MUNKAHELYI KOMFORT

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. MUNKAHELYI KOMFORT

  2. A hőérzet jellemzése Az emberi test szüntelen kölcsönhatásban van a környező légtérrel, amelynek hatására a szervezet állandó hőszabályozást végez az emberi test 36,5 °C körül ingadozó hőmérsékletének biztosításához.

  3. A hőérzet azonban nem egyedül a léghőmérséklettől függ, hanem a szervezet dinamikus hőviszonyaitól, amit a léghőmérséklet, a levegő nedvességtartalma, a légmozgás sebessége és iránya, a végzett munka nehézségi foka és a ruházat együttesen határoznak meg.

  4. Zárt téri munkahelyeken a határoló felületek, berendezések, eszközök és munkadarabok felületi hőmérséklete is jelentős hatású lehet, ha az igen alacsony vagy igen magas. A nem megfelelő klíma, ill. hőérzet hátrányos kihatással van a munkavégzésre is. Kísérleti adatok szerint a munkatermelékenység 6-20 %-kal csökkenhet, ugyanakkor a balesetek gyakorisága emelkedhet.

  5. A légtechnikai előírások célja az, hogy a tartózkodási helyeken olyan légállapotot alakítsunk ki, amely az emberi szervezet igényének minden szempontból megfelel. Tágabb értelemben: ne csak a káros hőhatást és légszennyeződést küszöböljük ki, hanem biztosítsuk a teljes testi és szellemi jóérzés állapotát is.

  6. A legegyszerűbb és leggyorsabb tájékozódást a léghőmérséklet mérésével nyerhetjük. Az előírások közül is az a legegyszerűbb, ha csak a léghőmérséklet szükséges értékét, ill. tartományát adjuk meg. Zárt térben levő munkahelyen - ha ezt a technológiai követelmények nem zárják ki - a következő táblázat szerint kell biztosítani a munka jellegének megfelelő léghőmérsékletet /tsz/.

  7. Amennyiben a technológia miatt ezeket a léghőmérsékleti értékeket nem lehet biztosítani, akkor olyan összetett mutatót alkalmaznak, amely a léghőmérsékletet, a nedvességtartalmat és a légmozgás sebességét is figyelembe veszi: ez az effektív hőmérséklet /EH/, amit számolóábra /nomogram/ segítségével határozunk meg a klímatényezők mért értékeiből.

  8. Baloldalon a száraz /tsz/, jobb oldalon a nedves /tn/hőmérsékleti skálák, közöttük pedig a légsebességi vonalak /v/ helyezkednek el. Az ábra két változatban: normál öltözetre /normál nomogram/ és mezítelen felsőtestre /alap nomogram/ készül.

  9. Az adott effektív hőmérsékleti értékhez a nomogram segítségével megkereshetjük azokat a tsz, tn és v kombinációkat, amelyekkel ez az érték megvalósítható. Az olyan munkahelyeken, ahol jelentős hősugárzás éri a dolgozókat, vagyis ahol a glóbuszhőmérővel mért érték legalább 5 °C-kal magasabb a száraz hőmérsékletnél, a szervezet tényleges hő-munkájának megítéléséhez a korrigált effektív hőmérsékletet /KEH/ használjuk. Ez azt jelenti, hogy az EH ábrájában tsz skáláján tg értékét tüntetjük fel.

  10. A glóbuszhőmérő olyan hőmérő, amelynek észékelője vékony rézlemezből készült, kívülről feketére festett gömb közepén helyezkedik el és így alkalmas a sugárzásos hőközlés jellemzésére is.

  11. Ha az effektív, illetőleg a sugárzó hő esetén a korrigált effektív hőmérséklet - közepesen nehéz fizikai munka esetén a 29 C (EH, KEH), - nehéz fizikai munka esetén a 27 C (EH, KEH) maximálisan megengedhető hőmérsékleti érték műszakátlagban nem tartható be, ilyen esetekben a műszakon belül megengedhető expozíciós idő óránkénti arányát az adott órára eső súlyozott (K)EH alapján a következő összefüggés szerint kell szabályozni:

  12. közepesen nehéz fizikai munka 30,5 C-ig 31,5 C-ig 32,5 C-ig nehéz fizikai munka 28,5 C-ig 30,0 C-ig 31,0 C-ig munka/pihenési rend 75%/25% 50%/50% 25%/75%

  13. Az óránként elrendelt pihenési idők nem vonhatók össze. Ha előbbiek nem biztosíthatók, speciális intézkedések (hő-védő öltözet, hűtött hő-védő öltözet) szükségesek, de ezekben az esetekben sem haladhatja meg a munkavállaló maghőmérséklete a 38 C-t.

  14. Az olyan telepített üzemekben, ahol a munka jellegéből adódóan a szabadban végzett munka elkerülhetetlen, a munkát végzőknek egész napi foglalkoztatás esetén +8 °C, szakaszos foglalkoztatás esetén +4 °C külső hőmérséklet alatt megfelelő méretű, fűtött, szellőzéssel ellátott melegedőhelyiséget kell biztosítani.

  15. Hidegnek minősülő környezetben végzett tartós munka, ha a szabadtéri munkahelyeken a napi középhőmérséklet a +4 C-t, illetve zárttéri munkahelyen a +10 C-t a munkaidő 50%-ánál hosszabb időtartamban nem éri el. Hidegnek minősülő környezetben végzett tartós munka esetén óránként 5-10 perc - kedvező klimatikus körülmények között eltöltendő - pihenő időt kell beiktatni.

  16. A munkahelyi légszennyeződés Légszennyeződés alatt azt a folyamatot értjük, amelynek során természetes, vagy mesterséges források /a szennyező források/ által a levegőbe juttatott anyagok /a lég­szennyező anyagok/ hatására a normál állapotú levegő összetétele és/vagy összetevőinek aránya megváltozik.

  17. MAK-érték /CMAK/: a munkahely levegőjének egy 8 órás műszakra megengedett legnagyobb átlagos szennyeződése, amely általában még hosszú idő után sem okoz foglalkozási betegséget.

  18. Csúcskoncentráció /CK-érték/: egy műszakon belül meghatározott rövid időre /általában 30 percre/ megengedett legnagyobb szennyeződés, amely általában még nem okoz balesetet.

  19. Ha a műszak időtartama hosszabb, mint 8 óra /tm> 8/ , akkor a megengedhető legnagyobb átlagkoncentráció értéke: Cm = CMAK×8 / tm

  20. Ha a 8 órás megengedett érték nem tartható be, az expozíciós idő mértékét az alábbi képlet alapján számítjuk: Etmax = CMAK×Et8 / C Ahol: C = a mért koncentráció Et8 = 8 óra CMAK = megengedett koncentráció Etmax = a maximálisan megengedett expozíciós idő

  21. Ezzel az eljárással az expozíciós idő legfeljebb 4 órára csökkenthető. Az expozíciós idő és a teljes napi munkaidő különbségében csak expozíció mentes munka végezhető.

  22. Szellőzési rendszerek A szellőzési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a dolgozók tartózkodási zónájában biztosított legyen a kellemes hőérzet és a szennyezőanyag-tartalom ne haladja meg a levegőminőségi értékeket.

  23. A szellőzéshez szükséges légmennyiséget az előforduló - hő-, nedvesség- vagy szennyezőanyag-mérleg alapján számított - legnagyobb igény alapján biztosítjuk. A levegő be- és elvezetésére szolgáló nyílásokat úgy kell kialakítani, hogy a mindenkori igénynek megfelelő légmennyiség /esetleg az irány is/ beállítható legyen és káros huzatjelenség ne jöhessen létre. Több nyílás esetén célszerű a közös állító- és rögzítő szerkezet.

  24. A természetes légcsere megvalósulásához egyrészt nyomáskülönbség, másrészt áramlási keresztmetszet szükséges. A nyomáskülönbséget a külső és a helyiséglevegő hőmérsékletének különbsége vagy a szél - esetleg mindkettő együttes hatása - okozhatja. Ez azt jelenti, hogy a tervezésnél biztosítani kell a kielégítő légcserét akkor is, amikor az összhatás a legkedvezőtlenebb /szélcsend/.

  25. Mesterséges általános /vagyis a helyiség egész légterét átöblítő/ szellőzést /szellőztető berendezést/ akkor kell létesíteni, ha a helyiséglevegővel szemben támasztott követelményeket természetes szellőzéssel nem lehet kielégíteni. A szellőztetett helyiség levegőjének és környezete levegőjének nyomásviszonyai alapján a szellőztetési mód lehet depressziós, túlnyomásos vagy kiegyenlített.

  26. A helyi elszívást akkor alkalmazzuk, amikor a szennyező-forrás koncentrált jellege miatt lehetőség van a szennyezőanyag zárt rendszerbe vezetésére annak szétterjedése előtt. Néha a szennyezőanyag távozó levegőből történő szükséges /vagy kívánatos/ visszanyerése miatt is sor kerülhet helyi elszívó-berendezés létesítésére.

More Related