1 / 32

Észak-Ázsia

Észak-Ázsia. Kéri András. Ural A Nyugat-Szibériai-alföld B Közép-Szibéria C Kelet-Szibéria D Déli hegységkeret E Az orosz Távol-Kelet F. Tagolása. D. C. F. B. A. E. Éghajlat és természetes növénytakaró, talajok. Két övezet: hideg és mérsékelt Ny-K a kontinentalitás nő

Download Presentation

Észak-Ázsia

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Észak-Ázsia Kéri András

  2. Ural A Nyugat-Szibériai-alföld B Közép-Szibéria C Kelet-Szibéria D Déli hegységkeret E Az orosz Távol-Kelet F Tagolása D C F B A E

  3. Éghajlat és természetes növénytakaró, talajok • Két övezet: hideg és mérsékelt • Ny-K a kontinentalitás nő • A terület legnagyobb részét a szubarktikus (tajga) éghajlat és növényzet uralja • A domborzat szerepe helyenként jelentős • A Csendes-óceán mentén DK érvényesül a monszunhatás, itt mandzsúriai flóraelemek is megjelennek • A tajga délen érintkezik a szteppel, a lombos erdők öve hiányzik, az Uralnál kiékelődik

  4. A hideg övezet • Az északi szigetek állandóan fagyos éghajlatát kivéve legnagyobb részét megszakítás nélkül a mocsaras tundra foglalja el, majd az erdős tundrával megy át délre a tajgába. • A mélyedésekben glejes láptalajok, a magaslatokon podzolos tundratalajok találhatók Erdős tundra Kelet-Szibériából Tundra a Ny-Szibériai alföld északi részéről

  5. A tajga • A szubarktikus éghajlat és a tajga foglalja el É-Ázsia legnagyobb részét • A legmelegebb hónap középhőmérséklete >10 0C • A csökkenő csapadéknak megfelelően Ny-K ritkul a tajga • A Jenyiszejig uralkodó a lucfenyő: sötét tajga • A Jenyiszejtől keletre a lombhullató vörösfenyő a domináns: világos tajga • A tőzeglápok eldorádója • Podzol talajok • A felszínformálásban meghatározó az örökfagy (permafrost) Az örök fagy az eljegesedések maradványa, de a kemény telek is kedveztek fennmaradásának. Palsa (bulgunnyák)

  6. A pleisztocén eljegesedés Észak-Ázsiában Ny-K a jégtakaró határa egyre északabbra húzódott, a leghidegebb keleti területeket nem is borította összefüggő jégtakaró

  7. Vízrajz - Folyók • Teljes területe a Jeges-tenger vízgyűjtőjéhez tartozik • Óriásfolyamok hatalmas árvizekkel

  8. Állóvizek • A legtöbb tó létét az örök fagynak köszönheti • A riftesedés hatására létrejött tektonikus árokban foglal helyet a Bajkál-tó, Földünk legmélyebb tava (1620 m), a felszíni édesvíz-készlet 1/5-ét hordozza

  9. A Bajkál-tó egyedi élővilága Bajkáli fóka – az egyetlen édesvízi fóka Bajkáli olajoshal – testének 30%-a olaj! Mélyvízi, két faja ismert

  10. Állatvilág Cobolybunda: 90 000 rubel = 630 000 Ft • Számos endemizmus Ilyen a pl. a coboly (Martes zibellina)

  11. Az Ural • 3800 km hosszan húzódik É-D írányban – csak szerkezeti egység, az éghajlati és a növényzeti képe övezetesen változik • Nem jelent éghajlati választóvonalat! • Az óidő végén, az Urali-geoszinklinális bezáródásával keletkezett a variszkuszi mozgások során • A középidőben felszíne tönkösödött • Öt hosszanti öv különíthető el Ny-K: - óidei üledékek, töréses-vetődéses szerkezet, szilur mészkő-karsztos formák - központi vízválasztó gerinc: óidei kristályos palák - gabbró öv, ércekben gazdag - gránit- és gneiszintrúziók öve, ércekben ez is gazdag - felső-kréta és harmadidőszaki üledékek

  12. Az Ural É-D-i tagolása • Szubpoláris Ural • Északi-Ural • Középső-Ural • Déli-Ural • Az Ural ásványkincsekben gazdag, az ércek tárháza : • bauxit, rézérc, mangánérc, nikkelérc • Legismertebb a magnetit

  13. Nyugat-Szibériai alföld • Földünk 2. legnagyobb feltöltött alföldje • Az óidőtól kezdve tart a süllyedés és feltöltődés, D-É-ra vastagodó közép- és újidei üledékek • A pleisztocén eljegesedés kevésbé volt jelentős, mint a Kelet-Európai síkságon • Energiahordozókban gazdag: Kőolaj-földgáz • A terület fele 100m méternél nem magasabb • Felszínének csaknem fele láp és mocsár • Felszíni vizek: Ob-Irtis vízrendszere, Jenyiszej • Több százezer tó – főleg fagykarsztos eredet • Hatalmas artézi medence (65 000 km3~3x Bajkál) • Legnagyobb része tajga, éghajlatára a több csapadék jellemző (500-600 mm/év)

  14. Domborzatára három lapos tál és az azt elválasztó alacsony, széles hátságok jellemzők

  15. Közép-Szibéria • Alapja az Angara-ősmasszívum • Későbbi kiemelkedések, megfiatalodás • Jégkori eljegesedés, periglaciális átformálás • Az örök fagy igazi hazája

  16. Kelet-Szibéria • Ősi szerkezeti magvakhoz gyűrődött ó- és középidei hegységek, melyek a harmadidőszakban lepusztultak, majd a negyedidőszakban kiemelkedtek és megfiatalodtak

  17. Az Északi félgömb ma leghidegebb területe (Verhojanszk -78 0C, a legnagyobb abszolút hőingás 116 0C • A legkevésbé volt eljegesedve pleisztocénben • Oka a csapadékhiány

  18. Az orosz Távol-Kelet • Változatos felépítés és domborzat: rög- és gyűrthegységek, vulkánok, síkságok 4500 km hosszan húzódnak É-D-i irányban • A legfiatalabb Észak-Ázsiában • Két hosszanti övezetre oszlik, a belső kréta gyűrt üledékekből áll • A keleti, külső főleg harmadidőszaki vulkáni kőzetekből, a Pacifikus-hegységképződéskor keletkezett • A tenger jelentős hatást gyakorol éghajlatára, az É-D-ies domborzathoz igazodva É-D-i irányú földrajzi övezetek alakultak ki.

  19. Két lényegesen különböző tájcsoportra oszlik Délen az Amur-vidék és a tengermellék Az északi kétharmad fiatalabb és zordabb éghajlatú Az Amur-vidék és a tengermellék Változatos domborzat Alapját a kevés helyen előbukkanó prekambriumi kőzetek adják. Az óidőből metamorf palák és gránitintrúziók maradtak fenn a Szihote-Aliny hegységben, valamint üledékes kőzetek a Buréja-láncban. A Szihote-Aliny a júrában és a krétában emelkedett ki és ezzel a terület szárazulattá vált. A Bureja menti kokszolható kőszenek is középideiek.

  20. A terület éghajlata és növényzete Éghajlata szárazföldi és tengeri jellegeket egyaránt hordoz, nedves kontinentális éghajlat rövidebb nyárral és hideg téllel A tél száraz és hideg a sarki légtömegek uralma miatt, a januári khm -20 °C körül van. A tengeri légtömegek, a monszun áprilistól jelentkezik, és kezdetben a hideg tengeráramlás miatt ködös időjárást okoz, majd csapadékot hoz. VII-VIII. hóban hull a csapadék 70%-a, évi 400-1000 mm a fekvéstől függően. Növényzetében három elem keveredik kelet-szibériai pl. a daur vörösfenyő, ohotszki pl. a kövi nyír, az ajáni fenyő mandzsúriai elem pl. mongol tölgy, az amuri hárs, ezekre az erdőkre a lombos fák, a liánok és epifiták jellemzők Állatvilága szintén szibériai és kelet-ázsiai fajok keverékeszibériai: rozsomák, cobolymandzsúriai: amuri tigris, leopárd, pettyes szarvas

  21. A zordabb északi területek • Éghajlata a déli területeknél zordabb, Kelet-Szibériánál viszont enyhébb (tele enyhébb, nyara hűvösebb), érvényesül az óceán kiegyenlítő hatása. • Csapadékosabb Kelet-Szibériánál • Növényzete tajga, az é.sz. 58°-tól tundra • Domborzata magasabb és tagoltabb, mint a déli részé, valamint fiatalabb szerkezetű • Az örökfagy és felszínformáló hatása jobban érvényesül • Az idősebb belső és fiatalabb, óceánmelléki vonulatokat itt is megtaláljuk. • Az Ohotszki-tenger mellékén 1000-1500 m magas középhegységek találhatók, pl. a Magadán-hegyvidék • A Távol-Északkeletet az erős tagoltság és a zord éghajlat jellemzi

  22. Az Anadir-felföldet középidei lávatakaró építi fel A Csukcs-félsziget ősi kristályos alapjára ó- és középidei üledékek rakódtak A Korják-hegyvidéket feltöltött alföldek övezik (Anadir-alföld) Zord tajga éghajlat, 7-8 hónapos tél, 250-550 mm csapadék A vulkáni Távol-Kelet A legfiatalabb, ma is zajlik a hegységképződés Meghatározó a negyedidőszaki vulkanizmus, ma is aktív tűzhányókkal Az óceán és a hideg tengeráramlások óceáni szubpoláris éghajlatot alakítottak ki. A domborzat, a bő csapadék és a vulkáni alapkőzet miatt rövid, nagy esésű, bővizű folyók jellemzők

  23. A Kamcsatka-fsz Négy Mo területű, a Föld 10. félszgete 1200 km hosszú, 480 km széles A Központi-láncban prekambriumi és paleozoós kőzeteket is találunk, de a sziget nagy részét középidei és harmadidőszaki vulkáni kőzetek alkotják. Anyagát tekintve a bazaltos és andezites vulkanizmus jellemző A középidei és harmadidőszaki vulkáni takarókból emelkednek ki a negyedidőszaki vulkáni kúpok, mintegy 150, ebből 80 a Keleti-hegyláncban

  24. Szabályos kráterkúpos: KljucsevszkájaKronockájaKorjákszkája Kalderás vulkánok eróziós kalderával: Uzon Vezuvio típusú robbanásos kalderák: Avacsina Utóvulkáni működés jelentős: 115 hőforrás, gejzírek

  25. A Mutnovszkij vulkán Gejzír a Mutnovszkij-vulkánon Hőforrások és szolfatarák a Mutnovszkijon

  26. A Goreli-vulkán

  27. A Kis-Szemjacsik krátertava

  28. Köszönöm a figyelmet!

More Related