1 / 73

Vizuális illúziók

Vizuális illúziók. VIII. Geometriai illúziók. Gerván Patrícia. BME Kognitív Tudományi Tanszék. A látás a környezet változásait jelzi (adaptáció – utóhatások) A retina a környezet változásait kivonatolja (gátlás – kontraszt illúziók)

shiri
Download Presentation

Vizuális illúziók

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Vizuális illúziók VIII. Geometriai illúziók Gerván Patrícia BME Kognitív Tudományi Tanszék

  2. A látás a környezet változásait jelzi (adaptáció – utóhatások) • A retina a környezet változásait kivonatolja (gátlás – kontraszt illúziók) • A kéreg mintát keres a változásokban (korreláció – RPSz, RPG, RPK) • A tömörítés az alapja a komplex feldolgozásnak (tömörítés – biológiai mozgás) • A tudat dönt a lehetséges értelmezések között (szerveződés – kétértelmű ábrák, rivalizáió) • Előzetes tudásunk és a kontextus befolyásolja az észlelet (geometria illúziók, konstanciák)

  3. Geometria illúziók és az észlelés konstruktivista szemléletét támasztják alá •  A konstruktivista szemlélet szerint a kontextus meghatározó szereppel bír az észlelés folyamatában, melyet főleg top-down folyamatok irányítanak. • A percepció nem csupán a bemeneti inger tudatosulásából áll, sokkal inkább az agy alkotó munkája áll a háttérben. • Gregory szerint az agy hipotézis-ellenőrzést tart minden egyes beérkező ingernél, tehát előzetes tudásunktól függ, hogy az inger segítségével milyen következtetéseket vonunk le a külvilággal kapcsolatban

  4. top-down • Koncepió vezérelt feldolgozás,kognitív folyamatok által vezérelt feldolgozás • bottom-up • Az elemi szinttől a magasabb szintek irányába megy végbe (input vezérelt)

  5. Richard L.Gregory Az illúziók két nagy osztálya: Mechanizmusillúziók és Stratégiaillúziók Mechanizmusillúziók Nem perceptuális értelmezés függő, magyarázhatók a látórdsz-ről tudottakkal • Negatív utókép • Stratégiaillúziók • Egy előzetes tudáson alapján megfogalmazott hipotézis alapján ‘hibás’ következtetés • Konstanciák, Geometriai illúziók,Kétértelmű tárgyak

  6. Vertikális - Horizontális illúzió

  7. Vertikális - Horizontális illúzió Megfigyelések • Két azonos hosszúságú vonal közül a vertikális tűnik hosszabbnak. Magyarázatok: • I.) Látótér aszimmetria - Kunnapas (1957) (bottom-up jellegűmagyarázat) • II.) Másik elképzelhető magyarázat, hogy a horizontális vonalakat egy 3D-os térben értelmezzük, és az ‘észlelt’ távolság függvényében nő az észlelt hossz. (top-down jellegű magyarázat)

  8. Vertikális - Horizontális illúzióMagyarázat I. Kunnapas magyarázata –A látótér aszimmetrikus (horizontálisan elnyújtottabb) volta miatt az ugyanolyan hosszúságú horizontális vonal a látótér kisebb hányadát tölti ki. Látótér, ahol vizuális ingereket észlelünk.

  9. Látótér mérés - Periméter

  10. Vertikális - Horizontális illúzióMagyarázat I. Kunnapas magyarázata –A látótér aszimmetrikus (horizontálisan elnyújtottabb) volta miatt az ugyanolyan hosszúságú horizontális vonal a látótér kisebb hányadát tölti ki. Látótér, ahol vizuális ingereket észlelünk.

  11. Vertikális - Horizontális illúzióMagyarázat II. Feltételezés: A horizontális vonalakat egy 3D-os térben értelmezzük Kísérletes bizonyítás: A horizontális és vertikális vonalak hosszát a kísérleti személyeknek kellett beállítani egyformára a képernyőn. Három féle háttéren kellett ezeket a beállításokat elvégezni. A kísérlet végén lemérték a különböző háttereken történő hossz beállítások „hibáit”, azaz, menny volt a vertikális és horizontális között a különbség.

  12. Inger anyag Kontroll helyzet - (üres háttéren) Távolság jelzőmozzanatot tartalmazó háttéren Méret skálát tartalamzó háttéren Uthoff et al.

  13. Eredmény - Uthoff et al. Hiba mm-ben Kontrol Távolság jelzőmoz- zanat Méret skála

  14. Az elrendezés a perspektíva érzetét kelti • Ponzo illúzió • Zöllner illúzió • Hering illúzió • Wundt illúzió • Orbison illúzió • Müller - Lyer

  15. Ponzo illúzió

  16. Retinális méret –Látszólagos méret

  17. De ettől miért látszik rövidebbnek? Távolabb van Tériség benyomása Perspektíva Ponzo illúzió Megfigyelések • Az alsó horizontális egyenes Rövidebbnek tűnik, mint a felső Magyarázat alapjai • A két összetartó egyenes a a perspektíva illúzióját kelti

  18. Zöllner-illúzió

  19. Zöllner-illúzió Megfigyelés • A hosszú, átlós vonalak valójában párhuzamosak, de a keresztvonalkák miatt váltakozó irányúnak látszanak . Magyarázat alapjai • Az elrendezés nagyon sok olyan elemet tartalmaz, amely a perspektíva érzékeltetésére szolgál, ezért a szemünk mindenképpen perspektivikusnak “akarja” érezni. • A ferde vonalaknak azonban a “helyes” térbeli ábrán közeledni, a függõleges és vízszintes vonalaknak sűrűsödni kellene. . • Mivel ez nem így van, úgy érezzük, ilyen képet csak széttartó egyenesek adhatnak.

  20. Hering illusion Ewald Hering, 1861.

  21. Wundt illúzió Wilhelm Wundt, 19.század

  22. Wundt illusion Megfigyelés • A párhuzamos egyenesek illuzórikusan görbének látszanak Magyarázat alapjai • a háttér 3D-s érzetet kelt

  23. Orbison illúzió Milyen geometria alakzatok látsz? ? Trapéz ? Téglalap ?..... William Orbison, 1939

  24. Orbison illúzió Megfigyelés • Mind a külső mind a belső téglalap torzítottnak tűnik a sugaras vonalakkal háttérben. Magyarázat alapjai • A háttér egyfajta perspektivikus benyomást kelt, amely eltorzítja az alakzatot

  25. Luckiesh mintázat

  26. Distorted Shape – New Scientist video

  27. Most, hogy már annyiszor rajtakaptuk az illúziót, próbáljuk meg nem ferdének látni a piros csíkokat!!!

  28. Müller-Lyer illúzió

  29. Müller-Lyer illúzió ABC Állítsd sorrendbe hosszúság szerint az egyeneseket! ? 1.B 2.C 3. A

  30. Müller-Lyer illúzió Megfigyelések • Az egyenesen található nyíl végek szöge befolyásolja az egyenes észlelt hosszúságát. Magyarázat alapjai • előzetes tapasztalat (top down) • perspektíva

  31. retinális kép ugyanakkora • az egyik távolabb van az a hosszabb, amelyik távolabb van Müller-Lyer illúzió

  32. Müller-Lyer illúzió • Nem „nyugati” kulturális hátterűeknél nincs, vagy sokkal gyengébb hatás!!! (Segall et al.,1966). PSE= Point of Subjective Equality (a különbség %-ban kifejezve, az „a” egyesnek ennyivel kellett fizikailag hosszabbnak lennie, hogy „b”-vel szubjektíven egyenlő hosszúságúnak tűnjék) Kalahári sivatag Vadászó-gyűjtögető életmód A M-L illúzió „erőssége” 16 különböző társadalomban. Reproduced by Henrich et al. (2010) Illinoisi egytemisták

  33. Poggendorff illúzió Johann Poggendorf, 1860

  34. Poggendorff illúzió Megfigyelés • Az takaró elem mögött húzódó egyenes két vonalnak látszik- Magyarázat alapjai • Bezárt szögek „túlbecslése”. (ami segít tárgyak egymástól való megkülönböztetésében)

  35. Ebbinghaus illúzió

  36. Ebbinghaus illúzió Megfigyelés A középső körök méretét az azokat körülvevő más körökhöz képest ítéljük meg. Magyarázat alapja • A körök méretét a környezetükben lévők alapján ítéljük meg. • Top down folyamatok!

  37. A ventrál Kisgyermekek kevésbé esnek áldozatul az illúziónak Ha a mozgásos feladattal kombináljuk akkor a felnőttek sem nyúlnak különbözőképpen a két középső körért.

  38. A két látórendszer disszocációja az Ebbinghaus illúzió segítségével Felcsippentési feladat – Dorzális pályát célozza Becslési feladat – Ventrális pályát célozza = Sok tévedés! A felnőtt k.sz-k szisztematikusan túlbecslik a kis körrel körül vett középső elem nagyságát Nincs különbség! A felnőtt k.sz-k kb. ugyanakkorára távolságra nyitják a két ujjukat. DORZÁLIS PÁLYA nem ÉRZÉKENY AZ ILLÚZIÓRA VENTRÁLIS PÁLYA ÉRZÉKENY AZ ILLÚZIÓRA

  39. Két látópálya - Akció vs PercepcióMilner és Goodale, 1992 Dorzális- Akció Ventrális . Percepció • Dorsális (occipito-parietális) – AKCIÓ • méret, forma, irány, távolság • valós idejű, gyors • egocentrikus • Ventrális (occipito-temporális) - PERCEPCIÓ • forma, szín, textúra, árnyék • konstanciák (méret, forma, alak, világosság) • nagy memóriaigény • allocentrikus

  40. 1. feladat: Milyennek látja az arcot? (VENTRÁL) – Domborúnak - ILLÚZIÓ 2. Feladat: Pöckölje le a gombostűt a homlokáról (DORZÁL) – Belenyúl a

  41. A két látórendszersérüléseire néhány példa • Dorsális • Akinetopszia • Optikus (vizuo-motoros) ataxia • Neglect • Ventrális • Forma agnózia • Asszociatív agnózia • Prosopagnózia

  42. Forma agnózia • Forma agnózia: a beteg nem tudja a vizuális inputot koherens formává szervezni, mert nem tudja elkülönìteni a formát a háttértől és más átfedő körvonalaktól. Nem tudja követni a tárgy körvonalait, nem tud azonos formákat illeszteni vagy kisebb jegyek alapján megkülönböztetni őket.

  43. Asszociatív agnózia • A beteg nem ismer fel olyan tárgyakat, amelyeket helyesen kódolt • Vizsgálati kritériumok: • Vizuális megnevezés differenciál diagnosztikája: verbális megnevezés alapján ép megnevezési funkciók, a tévedések nem vizuális hasonlóságon, hanem szemantikai alapon azonosíthatóak, a verbális instrukció alapján történő rámutatás is károsodott, bár kevésbé. Komplex jelenetekben javul a teljesítmény, a kontextus segít. Rubbens és Benson (1971) esete: Képek, amelyeket az asszociatív agnóziás beteg nem ismer fel, de le tud másolni

  44. Prozopagnózia – az arcfelismerés zavara • A legsúlyosabb esetekben a betegek a saját arcukat vagy a legközelebbi rokonaik arcát sem ismerik fel. • Enyhébb esetekben csak a kontextus megváltozásánál nem is merik fel barátai, ismerőseik arcát (Hécaen & Angelergues, 1962; Hanley et al., 1990). • A betegek tisztában vannak azzal, hogy egy arcot látnak és képesek nem, kor vagy rassz alapján különbséget tenni • Prozopagnóziában többnyire képesek az érzelmi arckifejezéseket azonosítani; azonban vannak prozopo-affektív agnóziás esetek is, ahol az arcfelismerés intaktsága mellett szelektíven sérül az érzelmi arckifejezések felismerése (Kurucz & Feldmar, 1979). • A betegek többsége nem panaszkodik látásélességi problémákra, tisztában vannak a problémájukkal és többnyire szégyellik.

More Related