Szakmai nap a tehetséggondozásról KPSZTI,2013.11.06 . tehetségfejlesztés

1. Az iskolai tehetséggondozás keretei, módszereiDr.Velkey LászlóFényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium Szakmai nap a tehetséggondozásrólKPSZTI,2013.11.06. tehetségfejlesztés

2. Iskolai tehetséggondozás • Milyen a tehetséges gyermek? • Tehetséggondozó programok • Gazdagítás, gazdagítási modellek • Gyorsítás • Komplex tehetségfejlesztő program készítése • Tehetséggondozó pedagógusok • Tehetségpontok

3. Az iskolai tehetséggondozás • Általános képzés vagy specializáció? • Csoportos vagy egyéni oktatás? • Együttműködés vagy versengés? • Tehetséggondozás vagy szegregáció? Tehetséggondozás = mindenkinek egyenlő fejlődési esély.Nincs nagyobb jogtalanság, mint a nem egyenlőket egyenlőként kezelni. (Mönks)

4. A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács állásfoglalása • Az NTT támogat, véd minden olyan gyakorlatot, amely megfelel a komplex tehetséggondozás szakmai alapokon álló feltételeinek. • Azon módszertani elemeket is, amelyek a részt vevők elkülönítését jelentik, ha ez az elkülönítés átmeneti, befogadó és nyitott. • Az NTTelítél minden olyan törekvést, amely szakmai alapok nélkül működik, nem komplex egyéniségfej-lesztés és a tehetséggondozó megjelölést a fiatalok egysíkú módon definiált csoportjának egy előnyös helyzetből való egyoldalú és végleges kirekesztésé-re használja fel. (www.tehetsegpont.hu)

5. Milyen a jó diák? • Torrance a tanárokat a tanulók 62 mérhető személyiségvonásainak rangsorolására kérte • Az óhajtott diák képe: - udvarias, szorgalmas, pontos, barátságos, engedelmes, betartja az előírásokat. - Szerinte a kreatívabb gyermekek 70%-a elvész az intelligenciára orientált oktatás során.

6. Milyen a tehetséges gyermek? • Renzulli szerint a feladat iránt elkötelezett • Mönks szerint kitartó, akaraterővel rendelkezik, önálló, kezdeményező, kockázatot vállaló, állhatatos, önbizalommal rendelkező, motivált, azaz bizonyos feladatra alkalmasnak érzi magát, és ennek megvalósításában örömöt is talál.

7. Milyen a tehetséges gyermek? • Intellektuális képességek: - Sokoldalú, tartós érdeklődés • Mohó tudásvágy, kíváncsiság • A környezet alapos megfigyelése • Koncentrált figyelem • Fejlett beszédkészség • Gyors befogadó készség • Tartós emlékezet • Élénk képzelőerő • Nehéz szellemi, logikai játékok iránti érdeklődés

8. Milyen a tehetséges gyermek? • Kreativitásra utaló tulajdonságok: • Magabiztos, meri vállalni a kockázatot, a szabályoktól való eltérést, a hagyományokkal való szakítást. • Spontaneitás, kalandkeresés jellemzi. • Játékosság, jó humorérzék jellemző rá. • Élvezettel figyeli a dolgok működését. • Szeret felfedezéseket tenni. • Minden iránt gyerekes érdeklődést tanúsít. • Szereti a problémákat a fonák oldaláról megragadni. • Művészi érdeklődésük erősebb az átlagosnál.

9. Milyen a tehetséges gyermek? Akarati és jellembeli tulajdonságok: Erős akarat jellemzi Türelem, kitartás, állóképesség Szorgalom, a monoton feladatok tűrése A kortársakkal való vetélkedési hajlam Önfegyelem, szükség esetén lemondani tudás

10. Milyen a tehetséges gyermek? • Szociális megnyilvánulások: • Együttműködési készség • Szervezői, vezetői, irányítói képesség • Könnyed, kezdeményező kapcsolatteremtés • Nyitottság, bizalom az emberekhez • A felnőtt társas viselkedés normáinak követése • A felnőttek erkölcsi normarendszeréhez való alkalmazkodás

11. Tehetségprogramok • A helyi programok stratégiái(Gallegher és Weiss) - gazdagítás a normál osztályban - tanácsadás a normál osztályban - foglalkoztató terem (resource room) - kiemelő program (pull-out) - mentori program - önálló kutatási program - speciális osztályok - speciális iskolák

12. Tehetségprogramok • Cox által megkülönböztetett program típusok: - gazdagítás a normál osztályban - részben speciális osztály - teljesen speciális osztály - önálló kutatás - utazó tanár - mentorság - foglalkoztató terem (kiemelő program) - speciális iskola - korai felvétel

13. Tehetségprogramok • Cox-féle program típusok (folytatás) : - folyamatos haladás - osztályok nélküli iskola - mérsékelt gyorsítás - radikális gyorsítás - léptetés, korábbi beiskolázás a felsőokta-tásba - párhuzamos, illetve kettős felvétel

14. Gazdagítás • A gazdagítás a tehetségfejlesztő munka alapeszköze: ennek keretében a tehetség-ígéreteknek, adottságaikkal összhangban, folyamatosan többet nyújtunk tehetségük kibontakoztatásához. • Passow a gazdagításnak 4 fajtáját különítette el egymástól. • Ezek támpontul szolgálnak a differenciált gazdagító programok megvalósításához.

15. A gazdagítás fajtái • Mélységben történő gazdagítás: Ennek során több lehetőséget kínálunk a tehetsé-ges gyerekeknek tudásuk és képességeik alkalmazására, mint általában a tanulóknak. • Tartalmi gazdagítás: A tananyagot a tanulók-ra szabottan szerkesztjük meg, figyelembe véve érdeklődésüket, szükségleteiket, ezeket közben fejlesztjük.

16. A gazdagítás fajtái • Feldolgozási képességek gazdagítása: elsősorban a kreatív és kritikus gondolkodás fejlesztését jelenti felfedező, illetve interdisz- ciplináris tevékenység közben. • Tempóban történő gazdagítás:a tehetsé-ges gyerekek átlagosnál gyorsabb munká-jára épül: ugyanannyi idő alatt többet képe-sek feldolgozni társaiknál, kiegészítő eleme-ket is bevonhatunk a fejlesztő folyamatba.

17. Gazdagítási modellek • A kifejlesztett gazdagító programok átfogó tervet adnak: • A tehetséges gyermekek azonosítására • A számukra készített program-szolgálta-tásokra, amelyek alapvetően gazdagítóak. • Renzulli-modell • Treffinger-modell • Betts-féle Autonóm Tanuló Modell

18. Renzulli-modell Háromtípusú programélmény különíthető el: • Az 1. típusú gazdagítás általános felfedező élményeket foglal magába, amely az ismere-teknek a hagyományos tantervben nem sze-replő, új és izgalmas témáival, ötleteivel és területeivel ismerteti meg a tanulókat. • A 2. típusú gazdagítás, a csoportos képzés gyakorlatok, olyan tevékenységekből állnak,amelyeket a kognitív és affektív folya- matok fejlesztésére terveztek.

19. Renzulli-modell • A 3. típusú gazdagítás valós problémák egyéni és kiscsoportos vizsgálatát követeli meg. Speciális azonosítási eljárásokat alka-lmaznak a gyerekek kiválasztásához, külö-nösen a gyerek nyílt viselkedésének megfi-gylésén keresztül, amely tükrözi egy konkrét témához vagy projekthez kapcsolódó aktu-ális érdeklődését, mitivációját, viselkedését.

20. Treffinger-féle modell • Egyénre szabott programtervezési modell (Individualized Program PlanningModel) hangsúlyozza az azonosítási folyamat során összegyűjtött információ intenzív használatát a tehetségesek erősségeire és érdeklődésé-re épülő, egyénre szabott tanulmányi programok tervezésében. • Arra fordítja a figyelmet, hogyan kell kezelni a tehetségeseket egy általános osztályban.

21. Betts-féle Autonóm Tanuló Modell • Igyekszik eleget tenni a tehetségesek tanul-mányi, szociális és emocionális szükségletei-nek, miközben az önállóság (autonómia) cél-ját tűzi maga elé, hogy a tanulók felelőssé váljanak saját tanulmányaikért. • A modell biztosítja, hogy a tanuló: • Figyelmet fordítson önmagára, mint tehetsé-ges egyénre, és a programlehetőségekre.

22. Betts-féle Autonóm Tanuló Modell • Gazdagító gyakorlatokban vegyen részt, pld.: vizsgálatokban, kulturális tevékenységekben, terepgyakorlaton • Szemináriumokat látogasson vitás kérdésről. • A tanulási készségeket, pályaválasztási is-mereteket és interperszonális képességeit egyénileg fejlessze • Mélyreható vizsgálatokat folytasson csopor-tos projektek és mentorálás keretében.

23. Gyorsítás • Lényege, hogy a tehetséges tanulók gyor-sabban fejlődnek, mint társaik, ezért biztosí-tani kell részükre azokat a kereteket, melyek lehetővé teszik az egyéni tempóban (gyorsabban) való haladást. • A gyorsítás formái nagyon változatosak, a legfontosabbak a következők:

24. A gyorsítás formái • Korábbi iskolakezdés • Osztály-átléptetés: ha minden tantárgyból • D-típusú osztályok: rövidebb idő alatt telje-sítik az általános iskola felső tagozatának tantágyi követelményeit (4 helyett 3 év alatt) • Tanulmányi idő lerövidülése: az egész iskolai időt rövidebb idő alatt teljesíti(12 helyett 8 év) • Egyetemi tanulmányok idő előtti elkezdése: hamarabb felvételt nyer, vagy középiskolai tanulmányai alatt elkezdi az egyetemet is.

25. Komplex tehetségfejlesztő program készítése • A fejlesztés során a négy tehetségösszetevő-re egyaránt figyelni kell. • A képességek mellett a személyiségtényezők formálásának is fontos szerepet kell kapnia a programban. • A program tervezésének 4 alapelve:

26. Komplex tehetségfejlesztő program készítésének alapelvei • A tanuló erős oldalának fejlesztése. • A tanuló gyenge oldalának fejlesztése. • Megfelelő „légkör” megteremtése (kiegyen-súlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal, fejlesztő szakemberekkel, társakkal). • Szabadidős, lazító programok, amelyek biztosítják a feltöltődést, pihenést.

27. A tehetségprogramok kidolgozásának lépései • Helyzetelemzés • A kulcsemberek bevonása • A definíció kialakítása • Az igények felmérése • A koncepció kidolgozása • A programcélok megfogalmazása • A programtípus kiválasztása • A követelmények és a stratégiák kidolgozása • Az értékelési eljárások kidolgozása

28. A program megvalósításának lépései • A tehetséges tanulók azonosítása • A programterv megvalósítása • Reflexió • A program megvalósítása után kiértékelés • A tapasztalatok feljegyzése, felhasználása a következő programban (programszakaszban)

29. A tehetséges tanulók azonosításának módszerei • A régebbi (iskolai és egyéb) teljesítmények • A jelenlegi teljesítményszint • Pszichológus véleménye • Önjellemzés • Motivációs levél • Szülők jellemzése • Beszélgetés tapasztalatai

30. A tehetséges tanulók azonosításának módszerei • Tanári megfigyelés és jelölés. • Csoportos iskolai teljesítménytesztek eredményei. • Csoportos intelligenciatesztek eredményei. • Egyéni intelligenciatesztek eredményei. • Kreativitástesztek eredményei. • Tehetséglisták (tulajdonságlisták)

31. A tehetségesek azonosítása Newland szerint a tehetségesek viselkedésjegyei: • A környezet megismerése – mind fizikai, mind szimbolikus értelemben. • A megismert dolgok közötti összefüggések felfedezése. • A tapasztalatokra való emlékezés. • Motiváltság. • Egy adott viselkedésre való összpontosítás.

32. A tehetségesek azonosítása A kiváló képességek korai megnyilvánulásai: • Gyors felfogás • Csillapíthatatlan tudásvágy • Jó emlékezet • Gyors előrehaladás az iskolában • Sokrétű érdeklődés • Logikus következtetés • Értelmes kérdezés • Szokatlanul fejlett szókincs • Eredetiség • Jó megfigyelőképesség • Intelligens társalgás

33. A tehetségfejlesztés főbb irányai • Az általános műveltség fejlesztése • A speciális képességek fejlesztése • A kritikai gondolkodás fejlesztése • A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése • A szociális képességek fejlesztése • A technikai képességek fejlesztése • A kommunikáció fejlesztése • A tanulási stratégiák fejlesztése

34. A tehetségfejlesztés fő területei • Az alapkészségek fejlesztése • A tudásalap szélesítése • Az iskolán kívüli tapasztalatszerzés irányítása • A magasabb szintű gondolkodási képességek fejlesztése • A társas-affektív képességek fejlesztése • A gazdagítás • A gyorsítás

35. Tehetségfejlesztő tanítási módszerek • Differenciált (egyéni és csoportos) fejlesztés „a legokosabb diákok visszatartása nem fogja varázslatos módon segíteni a lassabbakat” (Silverman) • A képesség és teljesítmény szerinti csopor-tosítás a kor szerinti csoportosítással szem-ben hatékonyabb a fejlesztő munkában,mert

36. Tehetségfejlesztő tanítási módszerek • Megfelelőbb párosítást nyújt a tehetséges diák fejlődési készenléte és igényei, valamint a képzés között. • Az eltérő képességekkel rendelékező diákok eltérően reagálnak a különböző oktatási stratégiákra és tanítási módszerekre. • A diákok jobban tanulnak, amikor olyan diákokkal vannak együtt, akiknek kompeten-ciája az ő szintjükkel megegyező vagy annál egy kicsivel magasabb. • A csoport kihívást jelent számukra, hogy kitűnjenek.

37. Tehetségfejlesztő tanítási módszerek • Célok által meghatározott tanítás • Rugalmas vagy individualizált tanítás • Kooperatív tanulás • Tanulási stílusok módszer • Felfedeztető módszer • Integrált oktatás • Cselekvéses tanulás • Számítógépes oktatás

38. A tehetségesek hatásvizsgálata Intelligencia-vizsgálat: • Általános intellektuális képességeket • A logikai összefüggések megragadását • A szabályszerűségek felismerését • A rendezés műveletének fejlettségét vizsgálja

39. A tehetségesek hatásvizsgálata A tanulás motivációjának vizsgálata: • Követő dimenzió (érzelmi): szülő iránti szeretet, elfogadás a nevelő részéről, egykorúakhoz tartozás • Kognitív dimenzió (érdeklődő): függetlenség, tudásszerzés szükséglete, érdeklődés • Teljesítő dimenzió: lelkiismeret, rendszükséglet,felelősség • A tanároktól eredő presszió érzés

40. A tehetségesek hatásvizsgálata Tanulási stratégiák vizsgálata: • Mélyrehatoló: megértésre törekvés, nagy összefüggések megragadása, tanulás iránti lelkesedés • Reprodukáló: mechanikus tanulás, részletekre koncentrálás, félelem a lemaradástól • Szervezett: jó munkaszervezés, sikerorientáció, tökéletességre törekvés • Csak a jó jegyért tanulás késztetése Ezeken kívűl: A szorongás vizsgálata: összesített, aggodalom és emocionális izgalom-érték Személyiség-vizsgálatok

41. A teheteségesek individualizált oktatása • A tartalomnak • A folyamatnak • A produktumnak • A tanulási környezetnek A tanulóhoz való szükség szerinti hozzáigazítása A tehetséges tanulók egyéni fejlesztési terve alapján

42. Az individualizált oktatási program készítésének lépései: • Azonosítás, a programba való beválogatás • Hatásvizsgálat, a tehetség jellegének megállapítása • A tehetséges tanulót tanító tanárokkal a koordináló tanár által vezetett megbeszélés • Az egyéni fejlesztési terv elkészítése • A program megvalósítása • Értékelés (a team: osztályfőnök, szaktanárok, koordináló tanár) • Ismételt hatásvizsgálat

43. A tehetséggondozó program személyi feltételei • Ki kell alakítani egy tehetséggondozó munkacsoportot a tantestületben. • Ki kell választani a tehetségkoordinátort. • Továbbképzési tervet kell készíteni a pedagógusok tehetséggondozási ismereteit és kompetenciáit fejlesztető képzésekre.

44. Speciális feladatok a tantestületben • A tantestület egészét fel kell készíteni a tehetséggondozás alapvető feladatainak ellátására. • A tantestület szűkebb csoportját továbbképzésen kell felkészíteni a tehetségfejlesztő pedagógiai módszerek elsajátítására és a személyiségfejlesztésre. • A csoport vezetőjét felsőfokú diplomát adó képzésen kell felkészíteni.

45. A tehetségfejlesztő pedagógusok jellemzői • A tehetségesek kognitív és affektív igényeinek ismerete • A tehetség természetének ismerete. • A magasabb szintű gondolkodási folyamatok fejlesztésére való képesség. • A kreatív problémamegoldás fejlesztésére való képesség. • A tehetségfejlesztést szolgáló segédanyagok kidolgozására való képesség.

46. A tehetségfejlesztő pedagógusok jellemzői • Az individualizált oktatási módszerek isme-rete és alkalmazni tudásának képessége. • A tehetséges gyermekeknek és szüleiknek való tanácsadás képessége. • Érettség és tapasztalat • Magas intellektus • A szakma iránti érdeklődés. • Magas szintű igény a teljesítés iránt. • Vágy az intellektuális fejlődésre.

47. A tehetségfejlesztő pedagógusok jellemzői • Kedvező hozzáállás a tehetséges diákokhoz. • Szisztematikusság, képzelőerő, humorérzék. • Rugalmasság és kreativitás. • Kapacitás a kemény munkára. • Hit az egyéni eltérésekben, azok megértése. • Az általános ismeret széles háttere. • A szakértelem konkrét területei. (Seely)

48. Tehetségkoordinátor feladatai • Az iskola szintjén beválogató és ellenőrző programok készítésének koordinálása. • Iskolán kívüli tevékenység összehangolása. • Mentorok felkérése. • Versenyek, vetélkedők szervezése. • Tehetségpont megalakítása. • Hálózatépítés, kapcsolattartás. • Közreműködés a tehetségbarát társadalom kialakításában.

49. A tehetség tanácsadó feladatai • Problémás helyzetekben konzultációs formá-ban segíteni a program megvalósítását. • Kiemelt szerep a tanácsadásban. • Közreműködni a beválogatásban. • Részt venni az egyéni fejlesztési tervek készítésében. • Segíteni a tehetség hasznosulás megvalósulását.

50. A mentor feladatai • A mentor olyan tehetséggondozó szakember, aki közvetlenül és folyamatosan irányítja a tehetséges tanuló tevékenységét. • Feladatai: • A tanuló személyes tanácsadója, akihez bizalommal fordulhat. • Segít a tanuló hétköznapi élethelyzeteiben eligazodni. • Bátorítja, ösztönzi a tanulót.