1 / 16

Gyakorlati alkalmazás

Gyakorlati alkalmazás. Fizikai-kémiai felmérés és monitoring. Zaj vizsgálat mérés alapján Üzemi zajforrás Üzemi zajforrás esetén a helyszíni méréseket az MSZ 18150-1 Környezeti zaj vizsgálata és értékelése c. szabvány alapján kell elvégezni.

vachel
Download Presentation

Gyakorlati alkalmazás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Gyakorlati alkalmazás Fizikai-kémiai felmérés és monitoring

  2. Zaj vizsgálat mérés alapján Üzemi zajforrás Üzemi zajforrás esetén a helyszíni méréseket az MSZ 18150-1 Környezeti zaj vizsgálata és értékelése c. szabvány alapján kell elvégezni. A mérési ponton mért értékeket az alapzaj korrekcióval, az MSZ 18150-1:1998 4.5.2. pontja alapján módosítottuk. A vizsgált zaj egyenértékű A-hangnyomásszinjét (LAeq) a mért egyenértékű A-hangnyomásszintjéből (LAeq,mért) és az alapzaj (Ka) korrekció alkalmazásával kell meghatározni a következő összefüggéssel: LAeq = LAeq,mért + Ka A Ka alapzaj-korrekciót a következő összefüggéssel kell meghatározni: ahol: ΔLA = LAeq,mért - LAa LAa: az alapzaj legkisebb A-hangnyomásszintje.

  3. Az LAM megítélési szintet a mérési eredményekből a következők szerint kell meghatározni a) Ha a vonatkoztatási időt nem bontották részidőkre, akkor: ahol: LAeq = a vizsgált zaj egyenértékű A-hangnyomásszintje a vonatkoztatási időre, Kimp = impulzuskorrekció, Kton = keskenysávú korrekció. ahol: LAImax = a műszer impulzusos (I) időállandójával meghatározott legnagyobb A-hangnyomásszint, (dB), LASmax = a műszer lassú (S) időállandójával meghatározott legnagyobb A-hangnyomásszint, (dB). ahol: ΔLterc = a középső, kiemelkedő tercsávban és a vele szomszédos két tercsávban mért terc-hangnyomásszintek közötti különbségek közül a kisebbik érték.

  4. Mivel egyes zajforrások üzemelési ideje a nappali időszakban nem haladja meg a 8 órát, ezért az LAM számításánál vonatkoztatásra volt szükség. A vizsgált zaj, ha meghatározott időre vonatkozik, illetve ha több zajforrás ismert üzemelési idővel működik, akkor a zajkibocsátás az alábbi számítási módszerrel meghatározható: Ha a vonatkoztatási időt n darab Tv,j részidőre bontották, akkor az egyes részidőkre vonatkoztatott LAeq,j részmegítélési szinteket, a vonatkoztatási időre érvényes LAeq eredő egyenértékű A-hangnyomásszintet a következő összefüggéssel kell számolni: ahol Tv a vonatkoztatási idő (nappal 28800 sec, éjjel 1800 sec), Tv = ∑ tvj Ha a vonatkoztatási időn belül több különböző forrás meghatározott ideig működik (függetlenül az esetleges egyidejűségtől) és az ezektől származó zaj LAeq,k megítélési szintjét a tk működési időkre külön-külön határozták meg, akkor a vonatkoztatási időre érvényes eredő egyenértékű A-hangnyomásszintet úgy kell számítani, hogy Tv,j helyett tk-t, az LAeq,j helyett LAeq,k-t kell venni. Megjegyzés: Ebben az esetben a ∑ tk nagyobb lehet a Tv vonatkoztatási időnél.

  5. Közlekedési zaj Közút A vizsgálat során a mérési idő alatt meg kell határozni a mérési ponton a közúttól származó alapzaj szerint korrigált - egyenértékű A-hangnyomásszintet (L'A e q ). A mérés során a mintavételezéses mérési eljárást alkalmaztuk, amikor a t mérési idő több szakaszból áll; ezek a szakaszok a T megítélési időben egyenletesen követik egymást, egyenlő hosszúságúak és az egyes szakaszokban mért részeredmények a mérési eredmény kialakításában egyenlő súllyal szerepelnek. A mérési idő (a mérési szakaszok együttes időtartama) nem lehet kevesebb, a szakaszok kezdetének követési ideje pedig nem lehet nagyobb nappal 4, éjjel 2 óránál. (3.4.2 fejezet) Mintavételezés vagy szakaszos mérés esetén a mérés eredményét az egyes szakaszokban mért - alapzaj szerint korrigált egyenértékű A-hangnyomásszintből (L'Aeqi) a következő módon kell meghatározni: Ahol: LAeqi az i-edik mérési szakaszban mért – alapzaj szerint korrigált – egyenértékű A-hangnyomásszint, dB; ti az i-edik mérési szakasz időtartama, s; K = 0, mivel a mérés a mintavételezéses mérési módszerrel történt;

  6. A közúti közlekedésből származó mértékadó A-hangnyomásszint meghatározása A mérés idején fennálló forgalmi helyzet időnként lényegesen különbözik az átlagostól. Ennek kiküszöbölésére meg kell határozni a közúti közlekedésből származó mértékadó A-hangnyomásszintet (LAM, kö). A mértékadó forgalmi helyzethez tartozó zajállapot felmérése Mivel a közlekedési zajméréshez mértékadó forgalmi adatokkal nem rendelkezünk, így a szabvány 5.2.2. bekezdése alapján az LAM, kö mértékadó A-hangnyomásszintet az alábbiak szerint határozhatjuk meg: 5.2.2. Mértékadó forgalmi adatokkal nem rendelkező közút vizsgálata esetén LAM, kö = L'Aeq + Kü + Kh, ahol Kü a hónapok (üdülőszezon) szerinti korrekció; Az üdülőidényi személygépkocsi - forgalom relatív értékének meghatározása: július és augusztus hónapok átlagos személygépjármű forgalma Ψ = április és május hónapok átlagos személygépjármű forgalma

  7. /A havi forgalmi adatokat „Az országos közutak 2006. évi keresztmetszeti forgalma” c. kiadványból vettük./ A hónapok szerinti korrekció (Kü) értéke, dB (ha a mérés a megjelölt hónapban történik) Kh a hétvégi forgalom miatti korrekció, melynek értéke a mérési nap alapján 0, így Kh=0.

  8. Vasút • Mértékadó forgalmi helyzethez tartozó zajállapot felmérés • A vizsgálat során a megfigyelési idő alatt meg kell határozni az egyes mérési pontokon • minden elhaladó szerelvény alapzaj szerint korrigált zajeseményszintjét/L’AX, dB(A)/ az • alábbiak szerint: • 1.1. Zajesemény egyenértékű A-hangnyomásszintje • , /dB(A)/ • 1.2. Alapzajjal korrigált zajeseményszint meghatározása • , /dB(A)/ • Ahol: • Ka: alapzaj korrekció MSZ 18150:1 szabvány szerint.

  9. 2. Vasúti közlekedésből származó zaj mértékadó A-hangnyomásszintjének meghatározása 2.1. A mért vonatelhaladások alapzajjal korrigált zajeseményszintjeit kategóriákba kell sorolni úgy, hogy az egy kategórián belül az L’AX értékek korrigált szórása (σn-1) a 3 dB-t ne haladja meg. Az egy kategóriába eső zajeseményszintek száma nem lehet 3-nál kevesebb. Az összes kategóriákban megmért elhaladások együttes száma legalább 10 legyen. , /dB/ ahol: L’AX,átl az i-edik kategória korrigált zajeseményszintjeinek középértéke, dB; L’AX,j az i-edik kategóriába tartozó j-edik vonatelhaladás korrigált zajeseményszintje, dB; n az i-edik kategóriába tartozó j-edik vonatelhaladások száma, db.

  10. 2.2. Az i-edik kategóriába eső szerelvények egyenértékű A-hangnyomásszintjét (LAeq,i) a következő módon kell kiszámítani: ahol: L’AX,átl az i-edik kategória korrigált zajeseményszintjeinek középértéke, dB; t 3600 sec, Kf a forgalmi korrekció az alábbiak alapján, dB, ahol: Qi az i-edik kategóriába tartozó, a forgalmi adatlapon megadott mértékadó forgalom, vonat/h; loi az i-edik kategóriába tartozó szerelvények forgalmi adatlapon megadott hossza, m; li az i-edik kategóriába tartozó szerelvényeknek a vizsgálat alatt mért átlagos hossza, m; voi az i-edik kategóriába tartozó szerelvények forgalmi adatlapon megadott sebessége, km/h; vi az i-edik kategóriába tartozó szerelvényeknek a vizsgálat alatt mért átlagos sebessége, km/h. 2.3. A vasúti forgalomból származó mértékadó A-hangnyomásszintet a mérési pontban a következő összefüggéssel kell kiszámítani: ahol: LAeq,j az j-edik kategóriába eső szerelvények egyenértékű A-hangnyomásszintje, /dB(A)/

  11. Légiközlekedési zaj A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a légiközlekedésből eredő zaj vizsgálatot LAM,re szintjét kell meghatározni. A jelenleg hatályos előírások szerint a repülési zaj azonos megítélés alá esik ez egyéb közlekedés eredetű zajjal, illetőleg a repülési eljárások által okozott rövidebb idejű csúcsértékekre vonatkozóan nincsenek korlátozó jellegű előírások. A zajterhelést helyszíni, szabványos mérésekkel és/vagy számítással állapíthatjuk meg, LAM,re (dB). Közlekedési eredetű zaj esetén a megítélési idő jogszabály szerint nappal 57600 sec, éjjel 28800 sec időtartam. Épületakusztika Az épületakusztikai mérések számos vizsgálatot tartalmaznak magukban, melyek az alábbiak lehetnek: 1. Teremakusztikai vizsgálatok (hangelnyelés, utózengési idő, stb.) 2. Léghanggátlás vizsgálat 3. Lépéshangszigetelés vizsgálat A vizsgálatok módszerét a vonatkozó szabványok közlik.

  12. Munkahelyi zaj Az LAeq egyenértékű hangnyomásszintet 1. pontossági osztályú precíziós, integráló hangszintmérő műszerrel határoztuk meg, a vonatkozó rendelet előírásai szerint. A vizsgálandó munkahelyeket úgy választottuk meg, hogy a vizsgálat minden egyes dolgozó zajexpozíciójára jellemző vizsgálati eredményt adjon, illetve a legkedvezőtlenebb zajterhelésnek kitett dolgozók és munkahelyek is szerepeljenek. A mérési pontot a munkavállaló fülétől 30 cm-en belül jelöltük ki. Ha ez nem alkalmazható a mérési pontot általában a dolgozó távollétében, a dolgozó szokásos tartózkodási helyén, álló munkavégzés esetén 1,5 m, ülő munkavégzés esetén 1,25 m magasságban jelöltük ki. A méréseket a dolgozók szokásos tartózkodási helyén, a dolgozók jelenlétében végeztük. A mikrofont a vizsgált munkahelyen a dolgozó fülétől számított 30 cm-es távolságon belül helyeztük el. A mérési időt (Tm) úgy választottuk meg, hogy az így meghatározott egyenértékű hangnyomásszintek a megítélési időre jellemzőek legyenek. A mérőműszer A- és C-súlyozó szűrőjével, állandó zaj esetén S-időállandóval, változó zaj esetén F-időállandóval mértük a zaj egyenértékű A-hangnyomásszintjét (LAeq, LCeq). A megítélési idő (T) 8 óra (28800 s) a műszak, illetve a zajhatás időtartamától függetlenül.

  13. A τ értékelési időre vonatkoztatott LAeq egyenértékű A-hangnyomásszintet többszöri mintavétellel határozzuk meg. A mérőműszer pontosságát mérés előtt és után akusztikus kalibrátorral ellenőriztük. A dolgozók adott tevékenységei közben a mérést a τ értékelési időn belül többször megismételtük. Az értékelési idő részidőkre is bontható. A mért egyenértékű zajszintekből a megítélési zajszintek az üzemelési idők figyelembe vételével, számítással határozhatók meg. A τ értékelési idő részidőkre bontása esetén az LAeq egyenértékű A-hangnyomásszintet a következő képletekkel határoztuk meg. A vizsgálat eredménye az LEX,8h zajexpozíció meghatározása, melyhez első lépésben meg kell határozni az LAeq egyenértékű A hangnyomásszintet a τ értékelési időre vonatkozóan, dB-ben az (1) képlet szerint kell meghatározni. ahol: pA (t) az A-szűrővel súlyozott hangnyomás időfüggvénye Pa-ban, p0 = 20×10-6 Pa, az alapszint, t1 a mérési idő kezdete, t2 a mérési idő vége, Tm = (t2-t1), a mérési idő s-ban. Megjegyzés: Ha a mérést a teljes értékelési időben folyamatosan végzik, akkor Tm = τ

  14. Ha a munkavállaló az értékelési időben változó tevékenységet folytat, illetve különböző munkahelyeken tartózkodik, akkor az értékelési időt célszerű részidőkre bontani. Ekkor a részidők az egyes tevékenységek idejét, illetve az egyes munkahelyeken való tartózkodási időt jelentik. Az értékelési idő a munkavállaló tevékenységétől függetlenül is felbontható olyan részidőkre, amelyeken belül a zaj az idő függvényében azonos jelleggel változik vagy állandó, de az egyes részidőkre vonatkoztatott LAeq,i egyenértékű A-hangnyomásszintek eltérőek.  Az értékelési idő részidőkre bontása esetén minden egyes “i” részidőre meg kell mérni a zaj LAeq,i egyenértékű A-hangnyomásszintjét az első képlet szerint, majd a következő összefüggéssel kell kiszámítani az értékelési időre vonatkozó LAeq egyenértékű A-hangnyomásszintet, dB-ben. ahol: LAeq,i az i-edik részidőben ható zaj egyenértékű A-hangnyomásszintje dB-ben, τi az i-edik részidő tartama s-ban, az értékelési idő s-ban n a részidők száma. Ha a munkavállaló az értékelési időben változó tevékenységet folytat, illetve különböző munkahelyeken tartózkodik, akkor az értékelési időt célszerű részidőkre bontani. Ekkor a részidők az egyes tevékenységek idejét, illetve az egyes munkahelyeken való tartózkodási időt jelentik.

  15. A munkavállalót érő zajexpozíciót a képlettel kell kiszámítani. ahol: LAeq a zaj egyenértékű A-hangnyomásszintje dB-ben, a τ értékelési időre vonatkoztatva, τ az értékelési idő s-ban, T = 28800 s, a megítélési idő Megjegyzés: Az eredményt egész decibelre kerekítve kell megadni. Az egyéni hallásvédő eszköz használata mellett a munkavállalót érő zajexpozíciót a következő képlettel lehet számolni. ahol: LCeq az értékelési időre meghatározott egyenértékű C – hangnyomásszint SNR az alkalmazott egyéni hallásvédő védőeszköz legalább 80 % - os szinten számított csillapítása (SNR80)

  16. Rezgés vizsgálat mérés alapján A méréseket hitelesített rezgés analizátorral célszerű elvégezni. A feladat céljától függően, környezeti rezgésterhelés, épületszerkezeti rezgésterhelés, illetőleg munkahelyi rezgésvizsgálatoknál szabványos rezgésgyorsulás érzékelővel ellátott mérőrendszerrel kell végezni a mintavételt, vagy rezgésforrás üzemelésétől függően egy időszakra vett folyamatos méréssel végezhetjük. A rezgésgyorsulás érzékelőt mérés előtt és mérést követően kalibrálni kell. A mérési módszer és vizsgálati eljárást a vonatkozó szabványok és előírások tartalmazzák. A tevékenység és vizsgálat céljától függően rendelhetünk hozzá rezgésvédelmi határértékeket, melyek a káros mértékű rezgést, illetőleg a munkavállalókra maradandó sérülés, megbetegedés kizárását teszik lehetővé. Forrás: Akusztika Mérnöki Iroda Kft.

More Related