Johannes Itten – A színek művészete

1. Johannes Itten – A színek művészete Készítette: Fábián Edit

2. A színek művészetének japán kiadásának előszava: „Aki a színek mesterévé akar lenni, látnia és éreznie kell annak minden egyes színt, s át kell élnie valamennyi színnek valamennyi több színnel alkotott végtelenül sokféle kombinációját.”

3. „A színek hatásának legmélyebb és leglényegesebb titka még a szem számára is láthatatlan és csak a szívünkkel mérhetjük.”

4. A színek esztétikájának megközelítési módjai • érzéki-optikai (impresszív) • pszichikai (expresszív) • intellektuális-szimbolikus (konstruktív

5. Színek a fizikában A szín egy agyban keletkezett érzet, az agy reakciója a fényre. Sir Isaac Newton 1666-ban felfedezte, hogy a prizma a fehér fényt a színspektrum különböző színeire bontja. SPEKTRUMSZÍNEK KOMPLEMENTERSZÍNEK

6. Minden színnek más a hullámhossza, retinánk más és más reakciót ad különböző hullámhosszú fényekre. • Zöld – közvetlenül a retinán • Vörös – a retina mögött • Kék – a retina előtt

7. Amikor egy felületen piros és kék színt nézünk egy időben, a két szín egymás színérzetére hat, így a kéket kicsit távolabbinak a pirosat közelebbinek érzékeljük.

8. A színvalóság és színhatás Szín valóság: a szín fizikailag és kémiailag meghatározható és elemezhető pigmentjét jelenti: a festékanyagot. Színhatás: a szín fizikai-kémiai valóságával ellentétes pszichofizikai valóság: színérzékelés A színvalóság és színhatás csupán harmonikus hangzatokban azonosak egymással. Minden más esetben a szín valósága szimultán módon új hatást hoz létre.

10. A színek harmóniája • Színharmónia: két vagy több szín közös hatását ítéli meg. • A színharmónia fogalmára objektív törvényszerűségként kell tekintenünk. • Két vagy több szín akkor harmonikus, ha keverékük szürke vagy fehér. • A csoportosított színek, melyek keveréke nem szürke - expresszív vagy diszharmonikus jellegűek.

11. 12 osztatú színkör A konstruktív színelmélet   megismerésekor kialakítjuk a tizenkét osztású színkört az első rendbeli vagy alapszínekből: sárgából, vörösből és kékből. A színek rendjét ábrázoló színkör, a színek pigmentáris keveredésére épül. A körben az egymással szemben elhelyezkedő színeknek komplementereknek kell lenniük, keveréküknek pedig szürkének.

12. A harmonikus színkompozíciók a következők lehetnek: Kettős hangzatok: az átmérővel összeköthető, egymással szemben lévő (komplementer színek) Hármas hangzatok: a 12 osztatú színkörben egyenlő oldalú vagy egyenlő szárú háromszöget alkotnak Négyes hangzatok: a 12 osztatú színkörből kiválasztunk két-két olyan komplementert, amelyeknek összekötő egyenesei merőlegesek egymásra. Vagy olyan trapéz, ahol két szín egymás mellett áll, kettő pedig komplementerüktől balra és jobbra. Hatos hangzatok: szabályos hatszögek színkörben vagy színgömbben

13. A hét színkontraszt • Kontrasztról akkor beszélünk, ha két összehasonlítandó színhatás között szembeszökő különbségek, vagy intervallumok állapíthatók meg. • Ha megvizsgáljuk a színek hatásának jellegzetes módjait megállapítható, hogy hét kontraszthatás különböztethető meg: 1. magábanvaló-szín kontraszt2. fény-árnyék kontraszt3. hideg-meleg kontraszt4. komplementer kontraszt5. szimultán kontraszt6. minőségi kontraszt7. mennyiségi kontraszt

14. 1. magábanvaló-szín kontraszt • Előállításához legalább három egymástól elütő színre van szükség. • Hatása mindig tarka, harsogó, erőteljes és határozott. • A legnagyobb kifejezőerejű magábanvaló- szín kontraszt a sárga, vörös, kék színek kontrasztja.

15. A magábanvaló-szín kontraszt hatásának ereje egyre csökken, ahogyan a választott színek távolodnak a három első rendbeli színtől. Piet Mondrian Kompozíció

16. 2. fény-árnyék kontraszt A fény és árnyék kifejezésének legerőteljesebb eszköze a fehér és fekete szín. A fekete és fehér minden tekintetben ellentétes hatásúak, e kettő között terül el a szürke tónusok és a színek sokasága. Egyetlen maximálisan fekete és egyetlen maximálisan fehér szín létezik, de közöttük hallatlanul sok világos- és sötétszürke tónus különböztethető meg. Ugyanezen tónusok természetesen bármely szín esetében előállíthatóak.

17. Francisco Zurbarán Citromok, narancsok és rózsa

18. 3. hideg-meleg kontraszt • A legmelegebb szín a vöröses-narancs, a leghidegebb a kékeszöld. • A sárga, sárgásnarancs, narancs, vöröses-narancs, vörös, és vöröses-ibolya színeket általában meleg, a sárgászöld, zöld, kékeszöld, kék, kékes-ibolya, ibolya színeket hideg színeknek nevezzük.

19. 4. komplementer kontraszt • Mindig csak egyetlen szín lehet egy bizonyos szín komplementere. • A színkörben a komplementer színek egymással szemben állnak. • Ezek a komplementer színpárok a következők: sárga-ibolya, sárgásnarancs-kékesibolya, narancs-kék, vörösesnarancs-kékeszöld, vörös-zöld, vörösesibolya-sárgászöld.

21. 5. szimultán kontraszt • Szimultán kontrasztnak azt a jelenséget nevezzük, mikor szemünk valamely szín meglátásával egyidejűleg, tehát szimultán módon, megköveteli a komplementer színt s öntevékenyen létrehozza azt, ha nincs jelen.

23. 6 minőségi kontraszt • A szín minőségének fogalma a színek tisztasági, vagy telítettségi fokát jelenti. • Minőségi kontrasztnak a telített, ragyogó színek és a tompa, tört színek közötti ellentétet nevezzük. • Négy különböző módon lehet a színeket tompítani, vagy megtörni: - Meg lehet törni egy színt feketével. - Meg lehet törni a színeket fehérrel. • Meg lehet törni egy telített színt, ha fehéret és feketét keverünk hozzá. • Meg lehet törni a tiszta színeket úgy is, ha a komplementer színeket keverjük hozzájuk.

24. Paul Klee Halvarázslat

25. 7. mennyiségi kontraszt A mennyiségi kontraszt két vagy több színfolt méretviszonyaira vonatkozik. Egy szín hatóerejét két tényező határozza meg: Az egyik a világító erő, a másik a színfolt nagysága. Az egyes színek fényértéke, hatásuk intenzitása különbözik egymástól.

26. Ez alapján: Az elsődleges és második rendbeli színek harmonikus méretarányai a következők:sárga : narancs : vörös : ibolya : kék : zöld = 3 : 4 : 6 : 9 : 8 : 6 A komplementer színek esetében pedig az alábbi harmonikus felületarányok adódnak:

27. A színek és formák kapcsolata • Formai szempontból a harmónia-viszonyt meghatározzák • egyrészt a színek és a formák tulajdonságai alapján azok egymáshoz való kapcsolata, • másrészt a színes felületek, tömegek, térformák egymáshoz való - mennyiségileg is jellemezhető- nagyságrendje. • Ezek alapján válik teljesen logikussá az alapformák és a színek összekapcsolása.

28. A négyzet • A négyzet és a négyszög gyakran a földhöz kötött anyag, a test és a realitás szimbóluma. Ugyanakkor a korlátozás, a bezártság, a merevség és a szilárd megnyugtató alap is. Megfigyelhetjük, hogy a helyiségek leggyakrabban alkalmazott formája a négyszög vagy a négyzet. Ennek oka nemcsak a könnyebben egymás mellé helyezhetőség, hanem az általa nyújtott biztonság, védelem érzete is. A háromszög • A háromszög elhelyezkedésétől függően változtatja értelmezését. A felfelé mutató háromszög a szellem, a tűz jele, mint például a Szentháromság ábrázolásánál. A szellem, a tudás és lélek ábrázolására a háromszög mellett a sárga világító ereje következtében párosul. A kör • A kör a végtelenség, az örök megújulás kifejezőeszköze. A kör az összhang, az összetartozás jelképe. A gömb a legtökéletesebb forma, amelynek minden egyes szelete kört alkot. Az állandóságot és a nyugalmat, a teljességet és a végtelenséget kifejező körhöz leginkább illeszkedő szín a kék, amely a nyugalmat és a szellemi aktivitást egyaránt képviseli.

29. A másodlagos színek és formák : A másodlagos színek és a két alapformából keletkezett köztes forma között is összefüggés kereshető. Mindkét forma és szín veszít karakteréből, kettő közötti új értéket kap. Például a narancssárga a sárga és a vörös keveréke, tehát a vörös négyzet és a sárga háromszög között helyezkedik el.

30. Köszönöm a figyelmet!