1 / 14

Biztonságos munkahelyi adatkezelés, adatvédelem a gyakorlatban

Biztonságos munkahelyi adatkezelés, adatvédelem a gyakorlatban. Dr. Dósa Imre MBVE- 2010. Kérdéscsokor. Az adatkezelés életciklusán haladva: Humán kockázat elemzése; Beléptető rendszer logok felhasználása; Kameraképek készítése, felhasználása, az adatok életciklusa,

zocha
Download Presentation

Biztonságos munkahelyi adatkezelés, adatvédelem a gyakorlatban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Biztonságos munkahelyi adatkezelés, adatvédelem a gyakorlatban Dr. Dósa Imre MBVE- 2010

  2. Kérdéscsokor • Az adatkezelés életciklusán haladva: • Humán kockázat elemzése; • Beléptető rendszer logok felhasználása; • Kameraképek készítése, felhasználása, az adatok életciklusa, • Alakfelismerés, mozgáskövetés adatvédelmi oldala; • Munkahelyi telefonhasználat (kódos telefonálás, számlarészletezés, hatékonyságnövelés telefontiltással); • Informatikai eszközhasználat a cég falain túl: • file védelem, e-mail vizsgálat, cég nevében írt levelek; • Nyilvánosságra hozatal: adócsalók adatai, YouTube-ra töltött tréfás felvételek; • Az érintett hozzájárulásának terjedelme, • a célhoz kötöttség és a szükségesség követelménye; • Az adatok felhasználásának korlátozása, • fair adat megismerési eljárás, • a munkahelyi titok szerepe • Archiválás és adattörlés összefüggése

  3. Humán kockázatok • Munkavállaló alkalmazást megelőző munkaügyi adatkezelés: • Korábbi munkahelyről információ beszerzése csak a munkavállaló engedélyével történhet • A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet. • Egy közismert kérdőív részlete (1995. évi CXXV törvény melléklete):

  4. Humán kockázatok • Munkaviszonyhoz kapcsolódó személyes adatok köre korlátozott: • A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat. • A megismert személyes adatokat a munkáltató a munkaviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - munkaviszony létesítése esetén - annak megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli. • Biztonsági dilemma: • Zsarolható-e a leendő munkavállaló? • Adatszivárogtatás kockázata: • Lehetősége (nagy mennyiségű, értékű adathoz fér hozzá) • Veszélye (zsarolható vagy érdekében áll) • Jogellenes cselekmények • Megelőzése; • Bizonyíték biztosítása • Munkaügyi igények: • Munkaidő alap védelme; • Munka intenzitás vizsgálata - javítása; • Hatékonyság fokozása; • Munkaügyi szabályszegés kiszűrése

  5. Beléptető naplók felhasználása • Biztonsági célú felhasználás: • Beléptető rendszerek tradicionális vagyonvédelmi célja (prevenció és vizsgálat segítése); • Épületben tartózkodók létszámának ellenőrzése; • Vendégfogadás támogatása. • Munkaügyi célú felhasználás: • Munkaidő nyilvántartás iránti igény; • Jogcímkódok szükségessége – gyanús bejegyzések igazolása; • Épületen belüli mozgás követése • Hatékonysági, vizsgálatok • Munkavállaló részt vett-e kötelező rendezvényen • Adatvédelmi követelmények: • Szabályozás – az érintettek tájékoztatása • Naplók tárolási ideje felhasználási célhoz igazodjon • Gyakorlati követelmények: • Objektum(ok) alkalmassá tétele; • Beléptető logikák kiépítése (például többes belépés) • Oktatás, adminisztráció

  6. Kameraképek készítése, felhasználása • Kamera képek jogász szemmel: • Személyes adatok rögzítése • Adatkezelés, adatfeldolgozás • Érintett tájékozott hozzájárulása =  • Jogkorlátozás vagy a védelem eszköze? (prevenció – reparáció) • A képrögzítés veszélye: visszaélésszerű felhasználás • Ellensúlya: szabályozással • Anyagi szabályokkal: • Milyen céllal történik a képrögzítés, ki, milyen esetben nézheti vissza, milyen időtartamban tárolják a felvételeket például. • Eljárásjogi szabályokkal: • Kitől kérhető a felvétel visszanézése, másolat igényelhető-e, miként lehet az érintettről készített felvételről a törlést kérni… • Alakfelismerés, objektumon belüli mozgás követése: • Statisztikai feldolgozás megengedett – adatkezelési cél gondos megválasztása • Visszaélésszerű felhasználás veszélye növekszik.

  7. Munkahelyi telefonhasználat • „A távbeszélő munkaeszköz” • „A telefon az adatszivárogtatás eszköze” • Telefonhasználat korlátozása: • Szolgálati célú használat – magáncélú beszélgetések • Vonalkérő kód: a felhasználó minősíti a hívást • Számlázás eszköze • Visszahallgathatóság csak a szolgálati hívásokra • Számlarészletezés: számtöredék kitakarása csak az adatot ismerőnek informatív • Vállalati szintű közös telefonregiszter: ilyen irányban a hívás szolgálati célúnak vélelmezett • Lehallgatás-e a beszélgetések rögzítése? • Rögzítheti-e a beszélgetést az ügyfél? • Legyen a korlátozás indokolható, okszerű. • Nincs mindenkire alkalmazható zsinórmérték: a hívások szervezetben betöltött célja indokolhatja a korlátozást. • Szemléletes példák: • Call center minőségbiztosítása; (oktatása?) • Hatékonyság, munkaintenzitás növelése telefonálás tiltásával

  8. Informatikai eszközhasználat • A munkáltató tulajdona: • Az eszköz • A szoftver • Az adat • Szabályozás szükséges: • Fizikai biztonsági intézkedések (notebook asztallábhoz kikötve) • Szoftverjogtisztaság: letölthető-e freeware • Fáljvédelem: technikai megoldások (határvédelmi eszközök, kriptográfiai megoldások) • Szolgálati és magánhasználat elhatárolása • Ha a magánhasználat megengedett, ennek forgalma nem ellenőrizhető! • Forgalom (e-mail, web) szűrése, úgy, hogy ne legyen lehallgatás: • Szabályzatban dolgozókkal ismertetni kell; • Figyelembe véve, hogy a forgalom szűrése személyes adatok kezelése; • Érintettek lehető kíméletével (káros trendről tájékoztatás érintett felkutatása nélkül) • Riasztási technikával. • Internetes forgalom (mail web) a cég képviseletének is minősülhet • Forgalom szűrésének jogalapja • Disclaimer-ek, adatkezelési tájékoztatók (levélküldők informálása)

  9. Egy üdítő sziget a munkajogban • Távmunkavégzés. Szabályai akár analógiaként is szolgálhatnak. • Mt. 192/G. § (3) A munkáltató indokolt esetben ellenőrizheti a távmunkát végző munkavállaló munkavégzési kötelezettségének teljesítését. Az ellenőrzés során a munkáltató nem tekinthet be a távmunkát végző munkavállalónak a munkavégzéshez használt információtechnológiai és informatikai eszközön tárolt, a munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel össze nem függő adataiba. A betekintési jogosultság vonatkozásában a munkaviszonyból származó kötelezettséggel összefüggő adatnak minősül a (6) bekezdés alapján előírt tilalom betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat. • (6) A munkáltató meghatározhatja, hogy a munkavégzéshez általa biztosított információtechnológiai és informatikai, illetve elektronikus eszközt a távmunkát végző munkavállaló mely tevékenységre nem használhatja.

  10. Nyilvánosságra hozatal • A magyar jog szerint nem lenne jogszerű hekkertől vásárolt lopott banktitokkal adóhiányt bizonyítani. (2004. évi CXL. törvény – Ket. 121. § (1) d) semmis a közigazgatási döntés, ha tartalmát bűncselekmény befolyásolta…) • A munkavállaló munkahelyi azonosítási (elérhetőségi) adatai nem személyes adatok, hanem a cég adatának minősülnek. • Személyes adat nyilvánosságra hozatala reputációs kárt okozhat, gazdasági titkot sérthet.Az információs önrendelkezési jog vadhajtásává válhat. • Példa: YouTube-ra feltöltött call center beszélgetés. • A nyilvánosságra hozott vagy hozható adatok köre csak a munkaviszonyból folyó kötelezettségek, jogok ismeretében állapítható meg esetileg. (Közszereplők a magánszférájuk nagyobb részét áldozzák fel.)

  11. Az érintett hozzájárulásának terjedelme • Az adatkezelés jogalapja a munkaügyi kapcsolatokban is többnyire a munkavállaló hozzájárulása az adatkezeléshez • Csodaszernek tekinthető? Mindent szabad, amihez a munkavállaló hozzájárult? – Nem • A hozzájárulás önkéntessége vitatott a munkajogviszony egyenlőtlen erőviszonyaira tekintettel. • A hozzájáulás nem mentesíti az adatkezelőt a • célhoz kötöttség, szükségesség és arányosság • alkotmányos kötelezettségének betartása alól. • Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint alapjog és szabadság tartalma törvénnyel csak más alapjog, vagy alkotmányos érték védelme érdekében elkerülhetetlen esetben, a szükséges mértékben és arányos módon korlátozható. (11/1992. (III. 5.) AB határozat)

  12. Az adatok felhasználásának korlátozása • Az információs önrendelkezési jog sérelme a külvilágban a személyes adatok visszaélésszerű felhasználásával jelenik meg. • A felhasználás korrekt szabályozása az adatvédelem legfontosabb alappillére. • Fair adat megismerési eljárás; • Szabályozott keretek között, felsővezetői engedéllyel; • Csak a privátszféra határáig; • Dokumentált, lehetőleg testületi formában; • A munkahelyi titok szerepe. • „A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot - a Ptk. 81. §-ában foglaltak figyelembevételével -, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna.”

  13. Archiválás és adattörlés • „12. adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges; • 13. adatzárolás: az adatok továbbításának, megismerésének, nyilvánosságra hozatalának, átalakításának, megváltoztatásának, megsemmisítésének, törlésének, összekapcsolásának vagy összehangolásának és felhasználásának véglegesen vagy meghatározott időre történő lehetetlenné tétele;” • Az adattörlés: • Technikailag számos informatikai rendszerben kizárt; • Papír alapon a részleges adattörlés megoldatlan; • Ellentmond az adatállomány, adatarchívum integritásához, hitelességéhez fűződő érdeknek. • Kiút lehet a törvényi védelem céljához igazodó „best practice” • Az archívum integritása ne sérüljön; • Ha törlésre nincs technikai lehetőség, adatzárolás érvényesüljön; • Visszatöltés esetére a törölt adatrekordok listáját a visszatöltött adatok tekintetében is vezesse át a rendszeren az adatkezelő.

  14. Köszönöm a kitartó figyelmet!

More Related