1 / 47

A t rsas gi ad

A t

Faraday
Download Presentation

A t rsas gi ad

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. A társasági adó

    2. A társasági adó alanya A társasági adó alanyai vállalkozási tevékenységük alapján társasági adófizetésre kötelesek. Vállalkozási tevékenység ? gazdasági tevékenység Az Áfa.-törvény szerinti gazdasági tevékenység esetén a tevékenység célja, vagy gazdasági eredménye lényegtelen, addig a Tao.-törvény szerinti vállalkozási tevékenység jövedelem- illetve vagyonszerzésre irányul.

    3. A társasági adó alanya (2) A szabályozás adóalanyiság szempont két fo kategóriát különböztet meg: – a belföldi, valamint – a külföldi illetoségu adóalanyokat. A belföldi illetoségu adóalany adókötelezettsége teljes köru: az ún. világjövedelemre, (a belföldrol és külföldrol származó jövedelmére) egyaránt kiterjed. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége korlátozott: csak a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységbol származó jövedelmére terjed ki.

    4. A társasági adó alanya (3) Adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetoségu, ha a) belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekintheto belföldi illetoségu adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó); b) belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezo társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, külföldi vállalkozó kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat fizet (juttat) számára; kivéve, ha a külföldi személy, a külföldi illetoségu illetosége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között hatályos egyezmény van a kettos adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén (a továbbiakban: külföldi szervezet); c) ingatlannal rendelkezo társaságban meglévo részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet (a továbbiakban: ingatlannal rendelkezo társaság tagja). Ingatlannal rendelkezo társaság: az adózó, amennyiben 1. a beszámolójában vagy a belföldi illetoségu adózónak vagy külföldi vállalkozónak minosülo kapcsolt vállalkozásaival együttesen, az egyes beszámolókban kimutatott eszközök mérlegfordulónapi piaci értékének (együttes) összegébol a belföldön fekvo ingatlan értéke több mint 75 % és 2. tagja (részvényese) vagy a csoport valamelyikének tagja (részvényese) az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetoséggel, amellyel a Magyar Köztársaság nem kötött a kettos adóztatás elkerülésérol egyezményt vagy az egyezmény lehetové teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történo adóztatását

    5. A társasági adó alanya (3) A Tao. Az illetoség szempontjából a bejegyzés jogát tekinti meghatározónak! Belföldi illetoségu adózó a belföldi személyek közül a) a gazdasági társaság, (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot is) az egyesülés és az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet, b) a szövetkezet, c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, d) az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivoi iroda, a közjegyzoi iroda, az erdobirtokossági társulat, e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP), f) a vízitársulat, g) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, h) a felsooktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon, i) európai területi együttmuködési csoportosulás, j) az egyéni cég.

    6. A társasági adó alanya (4) Külföldi illetoségu adózó, a külföldi személy, illetve a külföldi illetoségu, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekintheto belföldi illetoségu adózónak. Külföldi személy csak akkor válik magyar társasági adó alanyává, ha székhelye külföldön van, de vállalkozási tevékenységét, illetve általában annak meghatározott hányadát belföldi telephelyen végzi.

    7. Avoir fiscal Európai Közösségek Bizottsága kontra Francia Köztársaság, C-270/83. Az „Avoir fiscal”-ügyben az indokolatlan megkülönböztetés tilalmának sérelmét állapította meg a Bíróság. Franciaországban az adójogi szabályozás a társaságok nyereségének egészére 50%-os mértéku társasági adót írt elo. Adóalapként azt a nyereséget kellett figyelembe venni, amelyet Franciaországban muködo vállalkozásokban realizáltak, valamint amely után egy kettos adóztatásra vonatkozó egyezmény értelmében Franciaországban kell adót fizetni. A társaságok által felosztott nyereségek többszörös adóztatásának elkerülése érdekében, amely abból eredt, hogy a nyereséget a társasági adó terheli a társaságnál, majd forrásadó az osztalékban részesülonél, a vonatkozó adótörvény egy „avoir fiscal” elnevezésu adójóváírást írt elo, amelyet a francia társaságok által felosztott osztalékban részesülok vehetnek igénybe Az „avoir fiscal” a társaság által ténylegesen folyósított osztalék értékének fele. Az adójóváírást azonban csak azon személyek vehették igénybe, akiknek székhelye Franciaországban volt.. Ezzel szemben ezt a kedvezményt megtagadják azoktól a másodlagos létesítményektol, amelyeket fióktelep vagy képviselet formájában hozott létre Franciaországban egy másik tagállamban székhellyel rendelkezo biztosítótársaság. A Bíróság megállapította, hogy ez a szabályozás diszkriminatív, és a más tagállamban székhellyel rendelkezo biztosítótársaságok Franciaországban lévo fióktelepei és képviseletei által a francia társaságoktól kapott osztalékra vonatkozó adójóváírás kedvezményében való részesülés megtagadásával a Francia Köztársaságot mulasztás terheli az EGK-Szerzodés 52. cikkébol rá háruló kötelezettségek tekintetében.

    8. A telephely fogalma a) olyan állandó üzleti létesítmény, berendezés, felszerelés, ahol és/vagy amellyel az adózó részben vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat, függetlenül használatának jogcímétol, különösen az üzletvezetés helye, a belföldi képviseletet, az irodát, a gyárat, az üzemet, a muhelyt, a bányát, a koolaj- vagy földgázkutat, b) az építkezés vagy az összeszerelo tevékenység helye, ha idotartama összesen legalább három hónapig tart, c) a külföldi személyt telephellyel rendelkezonek kell tekinteni belföldön lévo természeti eroforrás közvetlen hasznosítása esetén, d) a külföldi személyt telephellyel rendelkezonek kell tekinteni ingatlan és természeti eroforrás térítés ellenében történo hasznosítása, esetén, e) a külföldi személyt telephellyel rendelkezonek kell tekinteni azon tevékenységek esetében, amelyeket más személy a külföldi személy nevében vállal, ha a külföldi személy nevében szerzodést köthet belföldön, illetve áru- vagy termékkészletet tart fenn, amelybol rendszeresen szállít a külföldi személy nevében, f) telephellyel rendelkezonek kell tekinteni a külföldi személyt, ha nevében más személy belföldön felmerülo kockázatokra köt biztosítást, g) nem minosül telephelynek: 1. a külföldi személy árujának vagy termékének kizárólag tárolására, bemutatására használt létesítmény, 2. a külföldi személy árujának, illetve termékének kizárólag tárolás, bemutatás, más személy általi feldolgozás céljából történo készletezése, 3. létesítménynek kizárólag a külföldi személy számára történo áru-, illetve termékbeszerzési, valamint információgyujtési célú fenntartása, 4. a létesítménynek kizárólag egyéb elokészíto vagy kisegíto jellegu tevékenység folytatása céljából való fenntartása, 5. a független képviselo (a bizományos is) útján kifejtett tevékenység, amennyiben ez a személy szokásos üzleti tevékenysége keretében jár el; h) a külföldi személyt telephellyel rendelkezonek kell tekinteni, ha fióktelep útján végez vállalkozási tevékenységet;

    9. Nem alanya a társasági adónak 1. a Magyar Nemzeti Bank, 2. a büntetés-végrehajtásért felelos miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelezo foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek, 3. a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaság, illetve a tevékenységét folytató közhasznú, kiemelkedoen közhasznú nonprofit gazdasági társaság, 4. a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, 5. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, 6. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelo Zrt., 7. a jogszabályban meghatározott közszolgálati musorszolgáltatók, 8. a felszámolás kezdo napjától a felszámolási eljárás alatt állók, 9. a pártok, 10. a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, 11. a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfeleloen muködo, kizárólag készfizetokezesség-vállalást folytató részvénytársaság, 12. az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az adóévben az egyszerusített vállalkozói adó alanyának minosül, 13. a költségvetési szervként muködo felsooktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is) és diákotthon.

    10. Az adókötelezettség kezdete A belföldi illetoségu adózó társasági adókötelezettsége a társasági szerzodése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdodik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történ bejegyzése elott megkezdheti, az elso jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetosége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön. A külföldi vállalkozó társasági adókötelezettsége a fióktelepének a cégnyilvántartásba történ bejegyzése napján kezdodik. Amennyiben a külföldi vállalkozó cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephelye útján végez belföldön vállalkozási tevékenységet, adókötelezettsége a telephely létrejöttét eredményezo elso jognyilatkozat megtételének napján keletkezik. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége az általa belföldön végzett építkezés esetén az építkezés kezdetének napján kezdodik, ha az építkezés idotartama meghaladja az egyezményben meghatározott idotartamot, illetve (egyezmény hiányában) a három hónapot.

    11. Az adókötelezettség megszunése A belföldi adózó adókötelezettsége azon a napon szunik meg, amelyen a megszunését szabályozó jogszabály szerint megszunik, vagy amely napot követo napon bármely egyéb okból kikerül a társasági adó hatálya alól. Ha a felszámolási eljárás a cég cégnyilvántartásból való törlése nélkül fejezodik be, az adókötelezettség az eljárás megszunésének napját követo naptól új adóévként folytatódik. A külföldi vállalkozó társasági adókötelezettsége fióktelepének a cégnyilvántartásból való törlésének a napján szunik meg. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége megszunik a fióktelepe ellen belföldön vagy az ellene külföldön indított felszámolási eljárás kezdo napját megelozo napon.

    12. Az adóalap megállapítása (2) Kiindulópont: a számviteli törvény szabályai szerint megállapított adózás elotti eredmény (eredménykimutatás) Tao.-törvény: adóalap növelo és csökkento tételek. A számviteli szabályok szerint megállapított adózás elotti eredmény adóalap-meghatározási célokra egy az egyben nem veheto figyelembe, ezért kell azt korrigálni. E korrekció hátterében az áll, hogy a számviteli szabályok szerint készült eredménykimutatás, valamint az adózásra, adóalap-meghatározására vonatkozó szabályok eltéro célokat szolgálnak. A számviteli szabályok alapveto célja, hogy az érintett vállalkozás (cég) tulajdonosai, hitelezi, üzleti partnerei megbízható és valós képet kapjanak a vállalkozás elért eredményérol, gazdasági helyzetérol. E szabályok elso sorban nem adóztatási célokat szolgálnak! Az Szmt. több esetben is a választási lehetoséget biztosít a vállalkozó számára a számviteli kimutatások elkészítése során, illetve az óvatosság elvére figyelemmel nem enged eredményt kimutatni olyan esetekben, ahol az eredmény tényleges realizálása bizonytalan. Az adójogi szabályozás fo célja a közterhekhez való hozzájárulás biztosítása, és ezzel összefüggésben az adóalap védelme. Az adóalap védelme mellett egyéb célokat is szolgál(hat)nak egyes korrekciós tételek, így a kétszeres adóztatás megakadályozását, vannak kvázi szankció jellegek, és vannak kvázi adókedvezmény jellegek is.

    13. Az adóalap megállapítása + Bevételek (a számviteli törvény szerint) – Költségek, ráfordítások (a számviteli törvény szerint) = ADÓZÁS ELTTI EREDMÉNY (az eredménykimutatásból) + Növelo tételek (a Tao.-törvény szerint) – Csökkento tételek (a Tao.-törvény szerint) = ADÓALAP x Adómérték (19%/10%) = SZÁMÍTOTT ADÓ – Kedvezmények = FIZETENDO ADÓ

    14. Veszteségelhatárolás Amikor adóalap bármely adóévben negatív, a szabályozás lehetové teszi e veszteséges évek negatív eredményének a következo évek eredményébe való beszámítását (az adóalany döntése szerint), vagyis az adóalap csökkentését. (2009-ig egyes esetekben az adóhatóság engedélyére is szükség volt a veszteségelhatárolás szabályainak alkalmazásához).

    15. Marks&Spencer-ügy a cégcsoporton belüli veszteségelhatárolás Az elozetes döntéshozatal iránti kérelmet a Marks&Spencer plc és a brit adóhatóság között ez utóbbi azon határozata tárgyában folyamatban lévo eljárás keretében terjesztették elo, amelyben elutasította a társaság adókedvezmény iránti kérelmét, amelyben kérte, hogy engedélyezzék számára a belgiumi, németországi és franciaországi illetoségu leányvállalatai veszteségeinek levonását az Egyesült Királyságban adóköteles nyereségébol. Az Európai Bíróság ítéletében megállapította, hogy a közösségi jog jelenlegi állapota szerint nem ütközik az EK-Szerzodés 43. és 48 cikkébe a tagállam azon jogszabálya, amely kizárja, hogy a belföldi illetoségu anyavállalat az adóköteles nyereségébol levonja a másik tagállamban illetoséggel rendelkezo leányvállalatánál keletkezett veszteséget, jóllehet az elobbi tagállam biztosítja ennek lehetoségét a belföldi illetoségu leányvállalatok veszteségei tekintetében. Azonban a 43. és 48.cikkbe ütközik az anyavállalat e lehetoségének kizárása abban az esetben, ha egyfelol a külföldi illetoségu leányvállalat kimerítette a székhelye szerinti államban a veszteségek elszámolására nyitva álló lehetoségeket a kedvezmény iránti kérelemben foglalt, valamint a késobbi adózási idoszakok tekintetében, és másfelol a külföldi leányvállalat, illetve – különösen e társaság átruházása esetén – harmadik személy nem számolhatja el a jövobeli idoszakokra saját, illetve a leányvállalat veszteségét az utóbbi illetékessége szerinti tagállamban.

    16. A tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése A Számviteli törvény szerinti az értékcsökkenés: az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket eloreláthatóan használni fogják. A Tao.-törvény a Számviteli törvényben meghatározottakhoz képest másképpen szabályozza az értékcsökkenés rendszerét: a társasági adóalap meghatározása során alkalmazható leírási kulcsokat (%) állapít meg és rendel alkalmazni.

    17. A tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése (2) A korrekció célja, hogy az adóalap megállapítása során a számviteli értékcsökkenés helyett a Tao. szerinti értékcsökkenés legyen figyelembe véve. Adózás elotti eredmény + Számviteli törvény szerint megállapított értékcsökkenés – Tao.-törvény szerint megállapított értékcsökkenés = Adóalap

    18. A terven felüli értékcsökkenés A terven felüli értékcsökkenés elszámolása adóalap növelo tétel. A terven felüli értékcsökkenés visszaírása adóalap csökkento tétel.

    19. Az eszközök értékvesztése Az Szmt. szerint a gazdasági társaságban lévo tulajdoni részesedést jelento befektetésnél értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteségjelleg – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentos összeg. A hitelviszonyt megtestesíto, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál értékvesztést kell elszámolni, ha az értékpapír könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegu, tartósnak mutatkozik és jelentos összeg. Ellenkezo irányú folyamatoknál az értékvesztést vissza kell írni.

    20. Az eszközök értékvesztése (2) Az adóalap meghatározása során, az elszámolt értékvesztés összegét adóalap növelo, míg a visszaírt értékvesztés összegét adóalap csökkento tételként kell figyelembe venni.

    21. Behajthatatlan követelés Eszközök értékvesztése, valamint a behajthatatlanná vált követelések hatása az adóalapra Adózás elotti eredmény + A követelések könyv szerinti és piaci értéke közötti veszteségjelleg jelentos és tartós különbözetre elszámolt értékvesztés – A követelés bekerülési értékébol a behajthatatlanná vált rész + Behajthatatlanná vált, de elévült, vagy bíróság elott nem érvényesítheto követelés = Adóalap

    22. Az alultokésítés „szankciója” Ha a tulajdonosok a finanszírozást jelentos részben tulajdonosi kölcsön formájában biztosítják, akkor jövedelmük kamatként fog megjelenni, amit nem befolyásol a társaság gazdálkodásának eredménye, és mindemellett a társasági adóztatás szempontjából a tulajdonosok számára kedvezoen, az állam számára pedig hátrányosan a társaság a kamatfizetési kötelezettségét a ráfordításai között számolja el, ami a társasági adóalapját csökkenti. Az így kifizetett kamat adózásból való kikerülésének megakadályozását szolgálja az a szabály, miszerint az adóalapot növeli a kapott kölcsön, valamint minden más, kamatozó, a mérlegben kimutatott, hitelviszonyt megtestesít értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minosül kötelezettség kamata adóévi napi átlagos állományának a saját toke adóévi napi átlagos állománya háromszorosát meghaladó részére jutó arányos része.

    23. Kapott osztalék Tekintettel arra, hogy az osztalékfizetés csak az adózott eredmény terhére történhet, – a kétszeres adóztatás elkerülése érdekében – a kapott osztalék címén elszámolt bevételt adóalap csökkento tételként kell figyelembe venni (annál a vállalkozásnál aki az osztalékot kapja). Nem lehet azonban adóalap csökkent tételként figyelembe venni az ún. ellenorzött külföldi társaságtól kapott osztalék címén elszámolt bevételt.

    24. Foglalkoztatási quasi kedvezmények Az adóalapot csökkenti: az iskolai rendszeru szakképzésben közremuködo adózónál tanulónként havonta az adóév elso napján érvényes minimálbér 24 %-a, ha az adózó a szakképzo iskolai tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerzodés alapján végzi, illetve 12 százaléka, ha az iskolával kötött együttmuködési megállapodás alapján végzi, - a sikeres szakmai vizsgát tett szakképzo iskolai tanuló után folyamatos tovább foglalkoztatása esetén, valamint a korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követo 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésbol szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék, a járulék költségkénti elszámolásán túl

    25. Foglalkoztatási quasi kedvezmények legalább 50 % megváltozott munkaképességu munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességu munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév elso napján érvényes minimálbér, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 fot, - az adóév elso napján mikrovállalkozásnak minosülo adózónál - döntése szerint - a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma elozo adóévhez viszonyított növekményének és az adóév elso napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének szorzata, feltéve, hogy az adózó foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma a megelozo adóévben legfeljebb 5 fo és az adózónak az adóév utolsó napján nincs nyilvántartott adótartozása,

    26. A visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás Az Szmt. szerint e rendkívüli bevételek is az adózás elotti eredmény részét képezik. A Tao.-törvény az ellenérték nélkül nyújtott juttatások esetében az ezeket nyújtó adóalanynál adóztatja a jövedelmet. Annál az adóalanynál, aki a támogatást nyújtja Adózás elotti eredmény (benne a ráfordításként elszámolt támogatás) + Nyújtott támogatás = Adóalap Az adóalapot növeli a behajthatatlan követelésnek nem minosülo, adóévben elengedett követelés, kivéve 1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy 2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minosülo belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll.

    27. A kutatás, fejlesztés ösztönzése A számviteli szabályok alapján egyszer már ráfordításként figyelembe lehetett venni az adózás elotti eredmény kiszámítása során, de emellett a Tao.-törvény lehetové teszi, hogy az adóalany ugyanezen költségeit még egyszer – ezúttal adóalap csökkento tételként – figyelembe vegye, elszámolja.

    28. A jogdíj „kedvezménye” Az adóalapot csökkenti a kapott jogdíj alapján az adóévi adózás elotti eredmény javára elszámolt bevétel 50 %-a. Jogdíj: a) a szabadalomnak, a védett eljárásnak, a védjegynek, illetve hasonló jognak, b) a know-hownak, az üzleti titoknak, c) az irodalmi, a muvészeti vagy a tudományos muvek szerzi jogának, valamint a szerzoi joggal szomszédos jogoknak használatáért, hasznosításáért, felhasználásáért vagy a használati jogáért kapott ellenérték.

    29. Céltartalék Az Szmt. szerint az adózás elotti eredmény terhére céltartalékot kell képezni azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévo ügyletekbol, szerzodésekbol származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a mérleg-fordulónapon valószínu vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük idopontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. Mindemellett az adózás elotti eredmény terhére – a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben – céltartalék képezheto az olyan várható, jelentos és idoszakonként ismétlodo jövobeni költségekre, amelyekrol a mérleg-fordulónapon feltételezheto vagy bizonyos, hogy a jövoben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük idopontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív idobeli elhatárolások közé.

    30. Céltartalék (2) A céltartalék képzés és felhasználás hatása az adóalapra Adózás elotti eredmény + Az adóévben képzett (ráfordításként elszámolt) céltartalék összege – Az adóévben felhasznált (bevételként elszámolt) céltartalék összege = Adóalap

    31. Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség Az adóalapot növeli az a költségként, ráfordításként elszámolt, a számviteli szabályok alapján az adózás elotti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozás bevételszerzo tevékenységével.

    32. Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása A vállalatcsoportnak a transzferárak szokásos piaci ártól való – bármilyen irányba történo – eltérítésével lehetosége van a jövedelmek átcsoportosítására, és ezáltal a csoportszintu adófizetési kötelezettség csökkentésére. Az adóalap-módosítás kiinduló pontja a szokásos piaci ár meghatározása. A szokásos piaci árat a következo módszerek valamelyikével kell meghatározni: összehasonlító árak módszerével viszonteladási árak módszerével költség és jövedelem módszerrel egyéb módszer alapján

    33. A kapcsolt vállalkozások közti belso elszámoló ár hatása az adóalapra A) Ha transzferár megegyezik a szokásos piaci árral Adózás elotti eredmény +/–0 módosítás Adózás elotti eredmény = Adóalap B) Ha az alkalmazott transzferár miatt az adózás elotti eredmény magasabb, mint az a szokásos piaci ár alkalmazása esetén lenne Adózás elotti eredmény – A transzferár és a szokásos piaci ár különbségének eredménynövelo hatása = Adóalap C) Ha az alkalmazott transzferár miatt az adózás elotti eredmény alacsonyabb, mint az a szokásos piaci ár alkalmazása esetén lenne Adózás elotti eredmény + A transzferár és a szokásos piaci ár különbségének eredménycsökkent hatása = Adóalap

    34. 2010-ben megszuno korrekciós tételek A megszuno tételek a következok: - szabályozott piacon kötött ügylet nyeresége alapján történo adóalap csökkentés, - üvegházhatású gázok kibocsátási egységének elidegenítésékor elért nyereség alapján történo adóalap csökkentés,? - szabadalom, mintaoltalom költsége alapján kis- és középvállalkozásoknál érvényesítheto kedvezmény,? - kis- és középvállalkozásokba történo befektetésen realizált árfolyamnyereség levonhatósága, -  ?képzomuvészeti alkotás beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény, - helyi iparuzési adó adóalap-csökkentésként történo érvényesítése, - adott/kapott támogatás,? - a kapcsolt vállalkozások által fizetett/kapott kamat 50 %-ra vonatkozó módosító tételek.

    35. Adóalap-minimum Ha az adózó adózás elotti eredménye vagy az adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor választása szerint a) adóbevallásában bevallást kiegészíto nyilatkozatot tesz, vagy b) a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak. A jövedelem-(nyereség-)minimum a korrigált összes bevétel 2 %-a.

    36. Az adó mértéke A társasági adó a pozitív adóalap 19 %-a. A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 %, az e feletti összegre 19 %, ha nem vesz igénybe az adóévben társasági adókedvezményt, és az adóévben legalább 1 fo a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, és az adóalapja vagy az adózás elotti eredménye az adóévben és az azt megelozo adóévben legalább a jövedelem-minimum összegével egyezik meg, és az Áht.-ban meghatározott, a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát az adóévben és a megelozo adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlo bánásmód követelményének ellenorzésére jogosult hatóság jogeros és végrehajtható hatósági határozata, illetoleg - a határozat bírósági felülvizsgálata esetén - jogeros bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlo bánásmódról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az Art. szerinti mulasztási bírságot, az adóévben legalább az adóév elso napján érvényes minimálbér kétszeresének - ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér - adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelo összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

    37. Adómentesség Nem kell az adót megfizetnie a) a közhasznú szervezetnek, kiemelkedoen közhasznú szervezetnek nem minosülo alapítványnak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek – kivéve az országos érdek-képviseleti szervezetet –, köztestületnek, továbbá a lakásszövetkezetnek, ha – a gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok elírása szerint és külön nyilvántartott – vállalkozási tevékenységébol elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 %-át, b) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, amennyiben a pénztár kiegészíto vállalkozási tevékenységbol származó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének a 20 %-át. c) a vízitársulatnak az adónak olyan része után, amelyet a közfeladatként végzett tevékenységbol elért bevétele képvisel az összes bevételen belül, d) a közhasznú, a kiemelkedoen közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak és a szociális szövetkezetnek az adónak olyan része után, amelyet a törvény melléklete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységbol elért bevétele képvisel az összes bevételen belül.

    38. Közösségi szabályozás Nincs átfogó szabályozás, csak részterületek harmonizációja: – a Tanács 90/434/EGK irányelve a különbözo tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére alkalmazandó adóztatás közös rendszerérol (Fúziós irányelv) – a Tanács 90/435/EGK irányelve a különbözo tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszerérol (Anya-leányvállalati irányelv) – a Tanács 2003/49/EK irányelve a különbözo tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések közös adózási rendszerérol (Kamat-jogdíj irányelv). Továbbá megemlítendo még: – a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettos adóztatás megszüntetésérol szóló egyezmény (90/436/EGK), – a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettos adóztatás megszüntetésérol szóló egyezmény hatékony végrehajtását célzó magatartási kódex – az üzleti adóztatás magatartási kódexe

    39. Anya-leányvállalati irányelv Meghatározott társasági formák Meghatározott részesedés (10%) legalább 2 éves idotartamra fenntartva. Amennyiben az érintett társaságok az irányelvben foglalt feltételeknek megfelelnek, és az anyavállalat – a leányvállalatában fennálló részesedésére tekintettel – felosztott nyereséget kap, az anyavállalat állama: – tartózkodik az ilyen nyereség adóztatásától (mentesítéses módszer), vagy – adóztatja az ilyen nyereséget, miközben felhatalmazza az anyavállalatot, hogy levonja a fizetendo adó összegébol az ilyen nyereségre jutó és a leányvállalat, illetve a vállalati láncban lejjebb elhelyezkedo leányvállalatok által megfizetett társasági adót a megfelel fizetendo adó összegéig (beszámításos módszer). Emellett az irányelv rögzíti, hogy a felosztott nyereség, amelyet a leányvállalat juttat az anyavállalata részére mentesül a forrásadó (osztalékadó) alól.

    40. Denkavit International BV, VITIC Amsterdam BV és Voormeer BV C-283/94., C-291/94. és C-292/94. Az Európai Bíróság szerint a tagállam az adómentesség megadását nem teheti attól függové, hogy a minimális részesedés a mentesség igénybe vételének idopontjában már legalább 2 éve fennálljon. Azon feltételek meghatározása, hogy a 2 év eltelte elott miként veheto igénybe a mentesség, a tagállam hatáskörébe tartozik. A tagállam nem köteles ezen feltételek körében pusztán az anyavállalat olyan tartalmú nyilatkozatát elfogadni, amely szerint a részesedést az eloírt ideig fenn fogja tartani.

    41. Denkavit Internationaal BV, Denkavit France SARL v a Ministre de l’Économie, des Finances et de l’Industrie, C-170/05. A tényállás megvalósulásának idején a francia szabályozás eloírta, hogy forrásadót kell kivetni a belföldi illetoségu társaság által a külföldi illetoségu anyavállalat részére történo osztalékfizetésre, míg szinte teljes mértékben mentesítette a társasági adó alól a belföldi illetoségu társaságok által a belföldi illetoségu anyavállalat részére fizetett osztalékot. A Bíróságnak az Anya-leányvállalati irányelv elfogadását követo mintegy másfél évtizeddel kellett úgy döntést hoznia, hogy az irányelv rendelkezéseit nem vehetta figyelembe, mert az alapeljárás az irányelv elfogadását megelozo idoszakban történt eseményekre vonatkozott. A Bíróság döntését a Szerzodés rendelkezéseire kellett, hogy alapozza, amely alapján kimondta, hogy az EK-Szerzodés 43. és 48. cikkét akként kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely hátrányos megkülönböztetést alkalmazva korlátozza a letelepedés szabadságát azzal, hogy a külföldi illetoségu anyavállalatra hárítja az osztalék adózásának terhét, míg szinte teljes mértékben mentesíti e teher alól a belföldi illetoségu anyavállalatokat. az EK-Szerzodés 43. és 48. cikkét akként kell értelmezni, hogy azzal még akkor is ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely kizárólag a külföldi illetoségu anyavállalatok számára írja elo a belföldi illetoségu leányvállalataik által fizetett osztalék forrásadó útján történo adóztatását, ha a szóban forgó tagállam és valamely másik tagállam közötti adóegyezmény, amely megengedi e forrásadó alkalmazását, lehetové teszi a fenti nemzeti szabályozás alkalmazása következtében viselt adótehernek az e másik tagállamban fizetendo adóba történo beszámítását, azonban az anyavállalat számára lehetetlen ezen adónak az egyezmény szerinti beszámítása e másik tagállamban.

    42. Magyar végrehajtás Nem magánszemély osztalékjövedelmére kivetett adó – osztalékadó – nincs a magyar adórendszerben. A magánszemély osztalékjövedelmének adóztatása (az Szja.-alapján) nem tartozik az irányelv hatálya alá. Társasági szinten a kapott osztalék adóalap csökkento tétel (mind a belföldi, mind a külföldi – de nem ellenorzött külföldi vállalkozás – által fizetett osztalék).

    43. Fúziós irányelv Az irányelv hatálya azon társaságok átalakulásával összefüggo adóztatási kérdések szabályozására terjed ki, amelyek: – az irányelvben felsorolt, valamely társasági formák egyikében muködnek. E körbe tartoznak a magyar társasági formák közül: a közkereseti társaság, a betéti társaság, a közös vállalat, a korlátolt felelosségu társaság, a részvénytársaság, az egyesülés, és a szövetkezet. A tagállami jogrendszerek alapján létrejött, és az irányelvben megjelölt társasági formák mellett az irányelv rendelkezéseit alkalmazni kell az európai részvénytársaságra (SE) és az európai szövetkezetre (SCE) is; – valamely tagállamban adójogi illetoséggel rendelkeznek; – az irányelvben felsorolt, valamely tagállami adónem alanyaként muködnek. E körbe a magyar adónemek közül a társasági adó tartozik. Az irányelv a hatálya alá tartozó társaságok átalakulásával összefüggésben rögzíti, hogy az egyesülés, a szétválás, a részleges szétválás, valamint az eszközátruházás nem eredményezheti azon tokenyereség megadóztatását, amely az átadott eszközök és források valódi értéke és adózási célra szolgáló értéke közötti különbségébol származik. Az átadott eszközök és források valódi és adózási célra szolgáló értéke közötti különbségébol származó nyereség tehát nem ténylegesen realizált nyereség, és ebbol adódóan az adófizetés fedezete sem áll a társaság rendelkezésére. A szabályozás természetesen nem zárja ki, hogy amennyiben késobb a társaság e nyereséget realizálja – pl. valamely eszközét az adózási célra szolgáló értékén értékesíti – akkor e nyereség adófizetési kötelezettséget eredményezzen. Az átalakulásokhoz hasonlóan kezeli az irányelv az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet székhelyének áthelyezésének esetét is.

    44. Magyar végrehajtás Kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelodként és jogutódként is csak társaság vesz részt, ha a) a jogügylet révén a jogelod tagja, részvényese a jogutód által az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt, és legfeljebb azok együttes névértéke 10 %-ának megfelelo pénzeszközt szerez, b) szétválás esetén a jogelod tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokban, c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be. Kedvezményezett eszközátruházás: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (az átruházó társaság) - megszunése nélkül - legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza egy másik társaságra annak jegyzett tokéjét megtestesíto részesedés ellenében; önálló szervezeti egység: egy társaság olyan részlegének összes eszköze és kötelezettsége, amely részleg szervezeti szempontból független, a hozzá tartozó vagyonnal muködni képes egységet képez. Kedvezményezett részesedéscsere: az a jogügylet, amelynek alapján a megszerzo társaság részesedést szerez egy másik társaság jegyzett tokéjében annak ellenében, hogy a jegyzett tokéjét képviselo értékpapír(oka)t, üzletrész(eke)t bocsát ki, és az(oka)t, valamint - szükség esetén - legfeljebb az átadott összes értékpapír, üzletrész együttes névértékének a 10 %-át meg nem haladó pénzeszközt ad a megszerzett társaság tagjainak, részvényeseinek, feltéve, hogy a megszerzo társaság a jogügylet révén megszerzi a szavazati jogok többségét vagy, ha a jogügylet elott a szavazati jogok többségével már rendelkezett, azt tovább növeli.

    45. Magyar végrehajtás A kedvezményezett átalakulás, részesedéscsere következtében keletkezett nyereséget adóalap csökkento tételként kell figyelembe venni. Ez a csökkentés azonban nem végleges, mert utóbb a realizált eredmény összegével az adóalapot meg kell növelni az eredmény realizálásakor. Kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaság adózás elotti eredményét csökkenti az önálló szervezeti egység átruházása alapján elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó részével, illetve növeli az átadott eszközök könyv szerinti értékének az elszámolt bevételt meghaladó részével, vagyis az ügyleten realizált nyereséggel csökkentheti, a veszteséggel pedig növelheti adóalapját.

    46. Kamat-jogdíj irányelv Az irányelv alapján azon kamat- és jogdíjfizetések mentesek egy adott tagállamban ilyen kifizetésekre vonatkozó forrásadó alól, amelyek esetében a haszonhúzó egy másik tagállam vállalkozása vagy egy tagállam vállalkozásának egy másik tagállamban levo állandó telephelye. Az irányelv csak akkor alkalmazandó, ha az a vállalkozás, amelyik kamatok vagy jogdíjak kifizetoje, vagy az a vállalkozás, amelynek állandó telephelyét kamatok és jogdíjak kifizetojének tekintik, társult vállalkozása azon vállalkozásnak, amelyik az említett kamatnak vagy jogdíjaknak haszonhúzója, vagy amelynek állandó telephelyét ezek haszonhúzójaként tekintik. Az irányelv is meghatározza azt, hogy mely, az egyes tagállami jogrendszerek alapján létrejött társasági formák esetén kell alkalmazni a rendelkezéseit. Az irányelv alkalmazásának feltétele, hogy az érintett társaság az irányelvben maghatározott valamely tagállami adónem – Magyarország esetében a társasági adó – hatálya alá tartozzon. Az irányelv alkalmazásában egy vállalkozás akkor tekintheto egy másik vállalkozás "társult vállalkozásának", ha 25%-os minimális részesedési követelményeknek eleget tesz (2 év). Az irányelv megteremti annak a lehetoségét, hogy a leányvállalat által az anyavállalat részére fizetett kamat és jogdíj mentesüljön a forrásadó-fizetési kötelezettség alól, ha az érintett vállalkozások megfelelnek az irányelvben meghatározott feltételeknek a társasági forma, a részesedés mértéke, a tagállami illetoség, valamint a részesedés fennállásának idotartama szempontjából.

    47. Magyar végrehajtás 2. § (4) b) Adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetoségu, ha belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezo társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, külföldi vállalkozó kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat fizet (juttat) számára; kivéve, ha a külföldi személy, a külföldi illetoségu illetosége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között hatályos egyezmény van a kettos adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén (a továbbiakban: külföldi szervezet); Kettos adózás elkerülésére vonatkozó egyezményünk minden tagállammal van, így de facto betartjuk az irányelv rendelkezéseit.

More Related