Gyermek s iskola az kori kult r kban

1. Gyermek �s iskola az �kori kult�r�kban Elso eload�s

2. 2 Nevel�s az osi t�rsadalmakban J�t�kos keretek k�z�tt folyt az �letre val� felk�sz�l�s A gyerekek a felnottek szersz�mainak �s harci eszk�zeinek de kicsiny�tett v�ltozat�val j�tszottak. A gyerekek teh�t a mindennapi �letben saj�t�tott�k el mindazt, ami az osi t�rsadalom kult�r�j�t alkotta.

3. 3 A tanul�s m�dszere: a gyerekek anyjuk vagy apjuk munk�j�t figyelve �s ut�nozva tanult�l meg a gyakorlati k�szs�geket. A felnottek, a sz�lok az adott munkafolyamatot lassabban, �szeml�letesebben� v�gezt�k el. Az ut�nz�shoz itt m�r a bemutat�s, a �szeml�ltet�s� m�dszere t�rsult.

4. 4 A nevel�s alapform�i az �let eg�sz�be integr�l�dtak. Kezdetben nem l�tezett elk�l�n�lt oktat�s-nevel�s; a tan�t�snak, ezt a form�j�t maga a t�rsas �let k�nyszer�tette ki. A nevel�sben a �term�szetes b�ntet�s� m�dszer�t alkalmazz�k. A t�rzsi k�z�ss�g keretei k�z�tt �lo fiatalok �let�ben fordul�pontot jelentett a beavat�s (inici�ci�) szertar�sa.

5. 5 Az �oktat�st� a felnottek egy csoportja (az �n. �keresztap�k� �s �keresztany�k� egy�ttese) v�gezte a var�zsl�, a s�m�n ir�ny�t�s�val. A neveloi gyakorlat egy r�sze teh�t ekkor m�r t�rben �s idoben elk�l�n�lt, lev�lt a t�rzs mindennapi �let�rol. Term�szetesen nem a mai �rtelemben vett tant�rgyakat tanultak itt a fiatalok, hanem komplex, �letszeru ismeretk�r�ket.

6. 6 Margaret Mead amerikai kutat� �F�rfi �s no� c�mu k�nyv�ben szeml�letesen mutatja be a Szamoa sziget�n �lo bennsz�l�ttek nevel�si szok�sait. A fi�k �s a l�nyok nevel�se hat-h�t �ves korukt�l v�lt k�l�nb�zov�. Tizenh�t esztendos korukt�l kezdve a fi�kat bevont�k a �aumag�-ba, a fiatalemberek �s az idosebb f�rfiak t�rsas�g�ba. Itt k�z�sen hal�sztak, vad�sztak, k�l�nf�le pr�bat�teleknek vetett�k al� a fiatalokat. A beavat�s (inici�ci�) szertart�s�ra val� felk�sz�t�st teh�t itt m�r szervezettebb form�ban, elk�l�n�tett keretek k�z�tt v�gezt�k.

7. 7 Az �kori keleti kult�r�k1. Mezopot�miaA k�pz�s sz�nhelyei: 1. A �t�bla (agyagt�bla) h�za� Eg�sz napra kiterjedo tan�t�s Irodalmi szemelv�nyeket m�soltak, sz�vegeket tanultak, gyakorolt�k a ford�t�st sum�rrol akk�d nyelvre. Matematik�val, geometri�val foglalkoztak. Szigor� b�n�sm�d: gyakori volt a testi feny�t�s, amit az idosebb tanul�k k�z�l kiker�lo seg�dtan�t�k (�kapu embere�, �tanterem embere�, �szab�lyzat embere�, �n�dp�lca embere� stb.) hajtottak v�gre.

8. 8 Irodalmi illusztr�ci�k: TAL�NY A T�BLA H�Z�R�L Van egy h�z: sz�nt�veto l�tja el, mint az istent; van egy h�z: gy�k�nyteto fedi, mint a r�z�st h�z�t; van egy h�z: d�ng�lt f�ld�n �ll, mint a l�d; csukott szemuek l�pnek be ide, kiny�lt szemuek l�pnek ki innen. Megold�sa: ez a t�bla h�za.

9. 9 A T�BLA H�Z�NAK FIA �A t�bla h�z�nak fia: hov� j�rsz r�ged-r�g�ta?� �A t�bla h�z�ba j�rok.� �A t�bla h�z�ban mit csin�lt�l?� �T�bl�r�l tanultam, leck�met faltam. Mikor t�bl�mmal v�geztem: le�rtam s befejeztem, el�m tett�k a gyakorlat t�bl�j�t, d�lut�n el�m tett�k a lecke agyagj�t. Mikor a t�bla h�za bez�rt, hazamentem; bel�ptem a h�zba � ott �l ap�m, ap�mnak felmondom a feladott szakaszt, s t�bl�mr�l tanulok: ap�m el�gedett. Oda�llok ap�m el�: �Szomjas vagyok � vizet adj innom, �hes vagyok � kenyeret adj ennem. Moss�tok meg a testem, vess�tek meg az �gyam:gyorsan az �gyba! Reggel j�kor keltsetek, Nehogy elk�ssem: megverne mesterem!�

10. 10 Reggel j�kor kelek, r�n�zek any�mra, mondom neki: �Add ide sz�m falatj�t, hadd indulok a t�bla h�z�ba!� Any�m a kemenc�bol k�t cip�t adott: szeme elott oltottam �hemet; any�m a kemenc�bol k�t cip�t adott: a t�bla h�z�ba mentem. A t�bla h�z�ban a felvigy�z� r�m sz�lt: �Mi�rt k�st�l el? � Megijedtem, hevesen vert a sz�vem, mesterem szeme el� ker�lve f�ldig hajoltam. A t�bla h�z�nak atyja kik�rdezte a t�bl�m, el�gedetlen volt vele, �s meg�t�tt.

11. 11 Majd a leck�vel buzg�lkodtam, a leck�vel k�nl�dtam. Mikor a mester a t�bla h�z�nak rendj�t ellenorizte, a n�dp�lca embere r�m sz�lt: �Az utc�n k�r�l kell n�zni: ruh�d nem szabad elszaggatni!� � �s meg�t�tt. A t�bla h�z�nak atyja tele�rt t�bl�t tett el�m, a tanterem embere r�nk sz�lt: ��rj�tok!� T�bl�mat k�zbe vettem, t�bl�mat �rtam, de volt, amit nem �rtettem rajta, amit kiolvasni se tudtam. Ekkor a fel�gyelo r�m sz�lt: �Enged�lyem n�lk�l mi�rt besz�lgett�l?� � �s meg�t�tt;

12. 12 a fel�gyelo r�m sz�lt: �Enged�lyem n�lk�l mi�rt hajolgatt�l?� � �s meg�t�tt; a szab�lyzat embere r�m sz�lt: �Enged�lyem n�lk�l mi�rt �llt�l fel?� � �s meg�t�tt; a kapu embere r�m sz�lt: �Enged�lyem n�lk�l mi�rt ment�l ki?� � �s meg�t�tt; a bot embere r�m sz�lt: �Enged�lyem n�lk�l mi�rt ny�jtogattad kezed?� � �s meg�t�tt; a sumer nyelv embere r�m sz�lt: �Hib�san mondod a sumert!� � �s meg�t�tt; mesterem r�m sz�lt: �Kezedet nem j�l tartod!� � �s meg�t�tt. Az �rnoksorsot megut�ltam, az �rnoksorsot meggyul�ltem. [�]

13. 13 �Finom s�rt t�ltsetek neki: asztalt ter�tsetek! H�t�ra, has�ra j� olajat kenjetek! S �n hadd adok �j ruh�t re�, hadd adom meg a d�j�t, karj�ra hadd h�zok �kes kark�tot!� Finom s�rt t�ltenek neki: asztalt ter�tenek, h�t�ra, has�ra j� olajat kennek, s o �j ruh�t ad re�, megadja d�j�t is, karj�ra �kes kark�tot h�z. A mester sz�v�t boldogs�g t�lti el, nyelve �gy mondja a sz�t: �Ez az emberke nem fordult el szavamt�l, el sem veti: megszerzi h�t az �rnoki tud�st, elej�tol v�ges-v�gig!

14. 14 �Finom s�rt t�ltsetek neki: asztalt ter�tsetek! H�t�ra, has�ra j� olajat kenjetek! S �n hadd adok �j ruh�t re�, hadd adom meg a d�j�t, karj�ra hadd h�zok �kes kark�tot!� Finom s�rt t�ltenek neki: asztalt ter�tenek, h�t�ra, has�ra j� olajat kennek, s o �j ruh�t ad re�, megadja d�j�t is, karj�ra �kes kark�tot h�z. A mester sz�v�t boldogs�g t�lti el, nyelve �gy mondja a sz�t: �Ez az emberke nem fordult el szavamt�l, el sem veti: megszerzi h�t az �rnoki tud�st, elej�tol v�ges-v�gig! Kezembe oly sok mindent adt�l, szinte zavarba hozt�l; D�jam nagyobb, mint f�rads�gom �rdeme, megtisztel a kit�ntet�s! Komor�czy G�za: F�nylo �lednek �des �r�m�ben A sumer irodalom kist�kre. Budapest, 1983. 333-337. 340-343. o.

15. 15 2. A �b�lcsess�g h�za� A leendo papok, b�r�k vagy orvosok k�pz�se. Matematik�val �s napt�rk�sz�t�ssel is foglakoztak. Az idosebbek oktat�s�nak anyaga differenci�l�dott. �nekes, zen�sz, r�olvas�, pap, kir�lyi �rnok, jegyzo, orvos. Az �rnokiskol�k mellett muk�do szakk�pzo int�zm�nyekben behat�bban oktatt�k az egyes szakm�k ismereteit.

16. 16 A legelokelobbek a kir�lyi udvarban foly� �n. �apr�d�-nevel�sben r�szes�thett�k gyermekeiket. �Tant�rgyai�: testi k�pess�gek fejleszt�se az �r�s, olvas�s, sz�mol�s, csillag�szat. Az als�bb n�pr�tegekben gyakorolt mesters�gek vagy ap�r�l fi�ra sz�lltak, vagy pedig tanonck�nt, egy tapasztalt mester mellett tanult�k meg a gyerekek a szakm�k legtitkoltabb fog�sait.

17. 17 Mezopot�mi�ban a 2-1. �vezredben kialakult egy f�ggetlen vil�gi �rtelmis�gi r�teg. Az �rnokiskol�k akk�d nemzetis�gu tan�rai ekkorra m�r csak az oktat�ssal �s a tudom�nnyal foglalkoz�, szellemi tev�kenys�gbol �lo szabad emberek voltak. Azonoss�gtudatuk �s egyben elz�rk�z�suk kialakul�s�hoz nagym�rt�kben hozz�j�rult a sumer nyelv ismerete, valamint azoknak az osi sumer m�toszoknak az �t�r�k�t�se, amelyeket ekkor m�r csak a �beavatottak� ismerhettek.

18. 18 A gyermek a mezopot�miai kult�r�ban fontos szerepet t�lt�tt be. Ezt az attitud�t (viszonyul�si m�dot) sumer k�zmond�sok is t�kr�zik. (pl. �H�zasodj v�laszt�sod szerint, gyermeked legyen sz�ved v�gya szerint!�) Babilonban pedig Hammurabi t�rv�nyk�nyve alapj�n (1750 k�r�l) a hozom�ny szerepe az asszony gyermekeinek megfelelo felnevel�se volt. Ha egy anya meghalt, hozom�nya nem a f�rj�t, hanem gyermekeit illette. Ha elv�lt, visszakapta hozom�ny�t, s ehhez megkapta f�rje vagyon�nak fel�t, hogy gyermekeit felnevelhesse.

19. 19 �sszegz�s Az iskola kit�ntetett szerepe a kult�ra �tad�s�ban: �t�bla h�za� + �b�lcsess�g h�za� + �szakk�pzo int�zm�nyek�. A tananyag java r�sze hum�n muvelts�g, de a re�li�k, a term�szettudom�nyok is megjelennek. A m�dszerek: ut�nz�s, eml�kezetbe v�s�s sok ism�tl�ssel. Gyakori ver�s. Gyermekszeml�let: idealiz�lt gyermekk�p �ll szemben a gyermeket �lland� jav�tgat�sra, t�k�letes�t�sre szorul� l�nynek l�t� gyakorlati (h�tk�znapi) gyermekfelfog�ssal.

20. 20 2. Egyiptom K�pzomuv�szet: az �lland�s�g kultusza, tradicion�lis st�lus. A v�ltozatlan vil�g �r�k�rv�nyu norm�iba vetett hit. Nevel�s: a gyermek �belehelyez�se� a statikus vil�gba.

21. 21 A statikusan merev st�lus k�telmei csak Ekhnaton (IV. Amenhotep) f�ra� uralkod�s�nak idoszak�ban enyh�ltek. A f�ra� maga is festett, �s sz�vesen �br�zolta mag�t csal�di k�rben gyermekeivel a t�rd�n.

22. 22 Az egyiptomiak gyermekszeml�lete - mai fogalmaink szerint - meglehetosen ellentmond�sos volt. Egyfelol az k�v�nt�k, hogy gyermemeik v�lljanak mihamar�bb felnott�! M�sfelol viszont figyeltek a gyermekkor saj�toss�gaira. Tiltott�k a csecsemogyilkoss�got. Az �jsz�l�tteket nem p�ly�zt�k be. A kicsiket elhalmozt�k f�b�l k�sz�tett j�t�kokszerekkel.

23. 23 A nevel�s-oktat�s sz�ntereia. �Palotaiskola� A f�ra�k gyermekeit a mag�nnevelok gyakran az elokelok gyermekeivel egy�tt oktatt�k. A fi�kat itt elsosorban testi nevel�sben r�szes�tett�k: lovagolni , kocsit hajtani, nyilazni tan�tott�k oket.

24. 24

25. 25 b. Az �rnokk�pz�s Az �rnokok kit�ntetett szerepe az �llamappar�tus muk�dtet�s�ben. Az �rnoks�g igen megbecs�lt �ll�s volt, magas t�rsadalmi preszt�zzsel j�rt. Fennmaradt sz�vegr�szlet: �Szeresd a tudom�nyt, mint egy any�t, mivel nincs m�s, mi a tudom�ny f�l�be �rhetne. A tud�s �ll�sa fejedelmi �ll�s, �r�szere �s k�nyvtekercse gazdags�got �s kellemess�get hoz. [...] A tud�s j�llakik az otudom�ny�val, a kir�ly birtok�b�l mindazt sz�ll�tj�k, amire sz�ks�ge van.� 

26. 26 Hamar kialakult az ��rnokk�pzo� az �rnokok �iskol�ja�. (M�g nem iskola a sz� mai �rtelm�ben.) A tan�t�st v�llal� �rnokok a legelemibb m�dszerekkel (ut�nz�s, gyakoroltat�s stb.) adt�k �t tud�sukat tan�tv�nyaiknak. Element�ris ereju nevel�s folyt az �rnokk�pzokben int�zetekben. A tan�tv�nyok nemcsak a tud�st saj�t�tott�k el, hanem azt a meggyozod�st is, hogy ok a �kiv�lasztottak� k�r�be tartoznak, s eszerint kell viselkedni�k. Az �r�s k�szs�g�nek birtokl�sa volt ugyanis a muvelts�g elsaj�t�t�s�nak kulcsa. A muvelts�g megszerz�se pedig ebben a korban lehetos�get teremtett a paps�g z�rt kasztj�ba val� felemelked�sre. �A tud�s hatalom� � �rja Francis Bacon az 1620-ban megjelent Novum Organum c. muv�ben. Egyiptomban a tud�s val�ban hatalom, a t�rsadalmi felemelked�s eszk�ze volt.

27. 27 Egy �rnok szavai: �L�gy �rnok, hiszen karod gyenge, s kezed is k�nnyen f�rad. A testi munk�t�l hamar ki�gn�l, mint a l�mp�s... Sz�p hivat�s az �rnok�, az val� neked. Szavadra ezrek v�laszolnak, s engedelmeskednek. Szabadon j�rhatsz utadon, nem l�knek f�lre, mint valami �llatot� Az �rnokk�pzokben az alapk�szs�geken t�l a sz�mol�s-m�r�s, a csillag�szat, a f�ldrajz �s a vall�s elemeit saj�t�tott�k el a gyerekek.

28. 28 Kem�ny szigorral �szt�n�zt�k tan�tv�nyaikat: �A gyermek f�le a h�t�n van, �s csak akkor hall, ha megverik� � tartotta a korabeli k�zmond�s. A ver�sen k�v�l az engedetlen gyermeket �gy igyekeztek tanul�sra b�rni, hogy l�bait �sszek�t�zt�k. ��h tanul�, ne l�gy tunya, k�l�nben megb�ntetlek! Ne t�pl�lj sz�vedben el�rhetetlen v�gyakat, k�l�nben t�nkrem�sz! Szorongasd a k�nyvet kezedben, olvasgass belole, �s k�rj tan�csot att�l, aki t�bbet tud n�lad. [...] Hallgass arra, amit �n mondok, ez csak javadra fog szolg�lni! Ha nem tudsz valamit, ne r�stelkedj k�rd�seiddel m�sokhoz fordulni. Hadd hallja sz�ved szavaimat, hisz azok csak �dv�t hozhatnak neked

29. 29 A gyerekek lelk�re elsosorban a meggyoz�s eszk�z�vel pr�b�ltak hatni, erk�lcsi sz�zatok, intelmek �tj�n. Ha ez nem seg�tett, a legelterjedtebb nevel�si m�dszert, a ver�st alkalmazt�k. Gyakori m�dszer volt a sz�vegek bemagoltat�sa �rtelm�k tudatos�t�sa n�lk�l. �gy j�rtak el az erk�lcsi szab�lyokkal is: azt gondolt�k, hogy ha a gyerekek ezeket k�v�lrol megtanulj�k, aszerint fognak cselekedni is. Ezt az elj�r�st nevezz�k erk�lcsi racionalizmusnak.

30. 30 A tan�tott szab�lyok t�bbs�ge a h�tk�znapi viselked�sre, az illemre vonatkozott: �Ne l�gy tolakod�, tapintatlan. Ne l�pj felsz�l�t�s n�lk�l m�snak a h�z�ba. Hallgasd el azt, amit felebar�tod h�z�ban l�tt�l �s ne besz�ld el k�nn m�snak. L�gy besz�dedben �vatos, mert az ember nyelv�n hordja roml�s�t. Ev�s k�zben viseld magad illedelmesen, �s ne t�md moh�n magadat. Sohase feledkezz�l meg a tiszteletrol, �s ne �lj le addig, am�g az, aki n�lad idosebb vagy magasabb �ll�s�, le nem �lt.�

31. 31 A n�gy-�t �vig tart� elemi k�pz�st �s alapveto erk�lcsi nevel�st ny�jt� ��rnokk�pzo� l�togat�sa ut�n a fiatalok egy-egy nagy tud�s� mester famulusak�nt (seg�dek�nt) nyertek alapos, hossz� �vekig tart� szakk�pz�st. A fiatal tiszviselo-jel�ltbol t�bbnyire csak a h�szas �vei k�zep�re v�lhatott alaposan k�pzett szakember, aki �m�r megtal�lta saj�t nev�t�, s m�lt� �ll�s�t. Nagyobb v�rosok templomai mellett muk�dtek a magasabb muvelts�get ny�jt� papi szemin�riumok. A leendo papok itt a ritu�l� szab�lyaival, teol�gi�val, szent k�nyvekkel foglalkoztak, de sor ker�lt a term�szettudom�nyokra is. Matematik�t, geometri�t, asztrol�gi�t (csillagj�sl�st) �s zeneelm�letet tan�tottak itt. K�sobb, a Kr. e. elso �vezredben m�r megjelentek az orvosok k�pz�s�vel foglalkoz� int�zetek is.

32. 32 c. Le�nynevel�s Egyiptomban Az osi Egyiptomban a nok sokkal t�bb joggal rendelkeztek, mint p�ld�ul Mezopot�mi�ban. Az egyiptomi f�rfi b�szke volt feles�g�re, akinek anyak�nt k�ztiszteletben volt r�sze. A l�ny ugyanannyit �r�k�lt, mint a fi�. V�l�s eset�n visszakapta az �r�ks�g�t, eltart�s�r�l pedig volt f�rj�nek kellett gondoskodnia. Egyiptomban kiv�teles esetben a l�nyok is szert tehettek magasabb muvelts�gre, de ez t�bbnyire csak a hercegnoknek jutott oszt�lyr�sz�l.

33. 33 A magasabb t�rsadalmi �ll�s� csal�dok l�nyait �ltal�ban bevezett�k a muv�szetekbe is. Foleg az �nek, a zene �s a kifejezo t�nc tartozott kedvelt foglalatoss�gaik k�r�be. A k�zrenduek l�nyai � ak�rcsak a fi�k � ha �rni, olvasni nem is tanultak meg mind, a h�tk�znapi �letben tettek szert bizonyos praktikus muvelts�gre. Megtanultak a rabszolg�kkal b�nni, elsaj�t�tott�k a gazd�lkod�shoz sz�ks�ges tudnival�kat.