Csapó Benő staff.u-szeged.hu/~csapo

1. Csapó Benőhttp://www.staff.u-szeged.hu/~csapo A természettudományi közoktatás és a tanárképzés változásai Természettudományi és műszaki tanárszakok a kétciklusú képzésbenBolyai Műhelykonferencia, Budapest, 2010. október 16. NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET

2. Vázlat • Mi változott az utóbbi évtizedekben? • A közoktatás expanziója • A természettudomány-tanítás küldetése • Közoktatás • Új természettudomány-tanítás módszerek • A természettudomány-tanítás kutatása és fejlesztése • Tanárképzés • Kiből lesz tanár? • Milyen tanárokra van szükség a megváltozott feltételek között?

3. Mi változik?

4. Az oktatás expanziója: kik járnak iskolába Normál eloszlás A népesség %-aSzórásKumulatív % IQ (TK) 70 85 100 115 130 általános (8) közép (12) alap szint (15) Iskolafokozat (év) mester szint (17) PhD (20)

5. A természettudomány-tanítás „küldetése” a modern társadalmakban • Felkészítés a természettudományos hivatásokra – a tudomány értékrendje szerint kiválasztott és elrendezett tudás közvetítése • A mindennapi életben mindenki számára szükséges természettudományos műveltség közvetítése • Az értelmi képességek fejlesztése, a tudományos gondolkodás megalapozása, felkészítés új helyzetekben való problémamegoldásra • A meggyőződések és az attitűdök formálása, a motiváció és az érdeklődés fejlesztése

6. Közoktatás

7. A széles körű műveltséget szolgáló tudományos koncepciók • Nagy alapelvek (big ideas) • Fogalomfejlődés, fogalmi váltás, tévképzetek • Mélyebb megértés (teaching for understanding) • Tudástranszfer

8. Amegértést és alkalmazást szolgáló módszerek előtérbe kerülése • Kísérletezés • Felfedezéses tanulás, kérdésekre alapozott tanulás • Problémaalapú tanulás • Projekt módszer (egyéni, csoportos) • Csoport módszerek (homogén, heterogén) • Páros tanulás (tanítás) • ICT, szimuláció, Internet stb. • Tanulmányi kirándulások • Természettudomány élmény-parkok

9. Az értelem kiművelésének tudományos háttere • Kognitív fejlődés • Gondolkodási műveletek • Tudományos gondolkodás • Általános képességek

10. Az értelem fejlesztését szolgáló módszerek előtérbe kerülése • Az előzőekben felsorolt módszerek más hangsúlyokkal • Az értelmi fejlődéshez igazított tevékenységrendszer • A tapasztalat, a manipuláció jelentűsége kisgyermekkorban • Egy példa: Cognitive Acceleration through Science Education (CASE)

11. A gondolkodás képességeinek fejlesztése Philip Adey, Michael Shayer és Carolyn Yates:Thinking Science (1989)

12. Az értelem fejlesztése Michael Shayer és Philip Adey:Learning Intelligence Cognitive Acceleration across the Curriculum from 5 to 15 Years (2002)

13. A természettudományos teljesítmények javítása Philip Adeyés Michael Shayer:Really Rising StandardsCognitive Intervention and Academic Achievement (1994)

14. A természettudomány-tanítás kutatása

15. Science Education • Mi a kutatás tárgya? • Milyen jellegű hipotéziseket, kutatási kérdéseket vizsgál? • Milyen módszereket alkalmaz? • Hova tartozik? • természettudomány (sciences)? • társadalomtudomány (social sciences)? • bölcsészet (humanities)?

16. A természettudomány-tanítás mint önálló kutatási terület • Kutatóközpontok • Kutatásfinanszírozás • Tudományos közösségek, szervezetek • Tudományos konferenciák • Tudományos folyóiratok, publikációs normák

17. A természettudomány-tanítás fejlesztésének tudományos alapokra helyezése • A természettudomány tanításának kutatása • A (tudományos) bizonyítékokra alapozott fejlesztés • Google: „evidence-based” and „science education”2009. 02. 06. 63 900 találat2010. 10. 14. 109 000 találat

18. Evidence in Education, OECD, 2007 Evidence in Education:Linking Research andPolicy Bizonyíték az oktatásban:A kutatás és az oktatáspolitika összekapcsolása

19. Tanárképzés

20. A tanárképzés fejlesztésének fő kérdései • A pedagógusjelöltek kiválasztása • A pedagógusok képzése • A pedagógusok fejlődése, továbbképzése

21. A tanárjelöltek kiválasztása • A népesség felső 10 %-ából • Kívánatos az 5-10-szeres túljelentkezés

22. … az ember gyereke, éppen úgy mint a majmok gyerekei (…) csak domináns személyektől hajlandóak tanulni. Ennek számos evolúciós értelme volt: a domináns személyiségek már vitték valamire az életben, tehát tőlük főleg jó dolgokat lehetett tanulni, az a kis szemüveges tesze-tosza majmocska pedig saját maga is inkább támogatásra szorulna, nemhogy tőle lehetne valami hasznosat tanulni. Csányi Vilmos, 2010

23. Kik lesznek a jövő pedagógusai? Normál eloszlás Osztatlan MA/MSC A népesség %-aSzórásKumulatív % Ideális IQ (TK) 70 85 100 115 130 alap szint (15) Iskolafokozat (év) mester szint (17) PhD (20)

24. A SZTE TTIK-ra felvett nappali tagozatos tanárszakos hallgatók száma 2009 2010 biológiatanár 2 3 fizikatanár 2 0 földrajztanár 9 7 informatikatanár2 4 kémiatanár 1 0 környezettan-tanár0 0 matematikatanár 4 8 összesen 20 22

25. Tanárképzés modellek • Az orvosképzés, mint minta • Az angolszász modell, professzionalizáció • A finn modell

26. Tanárképzés és továbbképzés Philip Adey:The Professional Development of Teachers:Practice and Theory (2004)

27. Teachers Matter, OECD, 2005 Attracting, Developing and Retaining Effective Teachers Hatékony tanárok pályára vonzása, fejlesztése és pályán tartása (Magyarul is megjelent)

28. A finn modell

29. A finn kutatásalapú tanárképzés Ritva Jakku-Sihvonen & Hannele Niemi (Eds.): Research-based Teacher Education in Finland Reflections by Finnish Teacher Educators

30. Popular vocations in Finland • Teacher 26 % • Psychologist 18 % • Artist, musician 18 % • Architect 15 % • Physician 10 % • Nurse 09 % • Priest 02 % (Lähde: Suomen Gallup/Helsingin Sanomat, 2004)

31. A kutatás-alapú tanárképzés gyakorlata • A tanárok felkészítése a szakirodalom követésére • A tanárok felkészítése a tudományos kutatási módszerek használatára • Felkészítés adatgyűjtő eszközök (tesztek, kérdőívek) készítésére és használatára • Felkészítés kísérletek végzésére és az eredményesség értékelésére • Felkészítés a kutatási eredmények megvitatására, közlésére

32. www.staff.u-szeged.hu/~csapo Köszönöm a figyelmet!

33. 14:00-14:30 • 30perc

34. A motiváció szerepeMilyenek a kutatói pályára készülők perspektíváiA természettudományi tudás és a kutatók száma közötti összefüggések

35. Összefüggés a kiemelkedő PISA eredmények és a kutatók száma között