1 / 196

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zala Termálvölgye Egyesület

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zala Termálvölgye Egyesület. Egy hosszú lépés a Zala Termálvölgyében - Közös célok, közös utak. Budapest, 2009 November 26.

airlia
Download Presentation

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zala Termálvölgye Egyesület

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zala Termálvölgye Egyesület Egy hosszú lépés a Zala Termálvölgyében - Közös célok, közös utak Budapest, 2009 November 26. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

  2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  3. Zala Termálvölgye Egyesület – Összefoglaló a térségről A(z) Zala Termálvölgye Egyesület területe 33 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 31,739 fő, a városokban élő lakosok száma 12,590 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 16 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 16 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 50%-a, 8 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 31 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Zala Termálvölgye Egyesület – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 31,739 Zalaszentgrót 7,637 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 33 Hévíz 4,953 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 2 Cserszegtomaj 2,443 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 5 Türje 1,808 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 5 5 Fő fejlesztési prioritások száma 16 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 0 16 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 31 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  5. Zala Termálvölgye Egyesület – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,004,998 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 1 • 259,851 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 4 • 1,004,998 • Falumegújítás és -fejlesztés • 5 • 796,330 • A kulturális örökség megőrzése • 4 • 749,596 • Leader közösségi fejlesztés • 6 • 298,714 • Leader vállalkozás fejlesztés • 2 • 381,352 • Leader képzés • Leader rendezvény • 2 • 114,000 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 1 • 37,385 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 16,000 • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Zala Termálvölgye Egyesület - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A Zala Termálvölgye legnagyobb problémáját a jelenlévő társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek, esélyegyenlőségi különbségek adják. • A térségben egyidejűleg vannak jelen fejlett idegenforgalommal rendelkező települések, melyeknek versenyképességük megőrzéséhez megújulásra, a turisztikai kínálatuk bővítésére van szükségük. • Másrészről a térség legnagyobb részét az aprófalvas szerkezetű, napi nehézséggel és a fennmaradásukért küzdő települések alkotják, amelyek adottságai kihasználatlanok. • A térségre jellemző az együttműködések, szolgáltatások hiánya, a lehetőségek kihasználatlansága. • A térség legnagyobb lehetőségét a meglévő értékekre, természeti kincsekre alapozott fejlesztés-sorozat megvalósítása adja. • A térségen végighúzódó termálvölgy adottságai a meglévő vidékfejlesztési tapasztalattal és tudással kiegészülve lehetőséget teremtenek egy komplex, sikeres program létrehozására. • Kulcsberuházások megvalósításával és a hatékony együttműködések feltételrendszerének kialakításával, az eddig idegenforgalmi szempontból háttérben lévő településeken is megteremtődik a fejlődéshez ideális környezet, így a térség egésze egymást erősítve, egy fenntartható növekedési pályára állhat. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  7. Zala Termálvölgye Egyesület – A stratégia alapvető célja A program alapvető célja, hogy a Zala Termálvölgyében élők jól érezzék magukat, és csökkenjenek a térségen belüli gazdasági, társadalmi különbségek. A program hatására erősödik a térség versenyképessége, olyan innovatív és komplex fejlesztések jönnek létre, amelyek megőrzik a természeti és kulturális értékeinket, a meglévő adottságainkra építenek, fenntarthatóságát a közös érdekeken alapuló együttműködések biztosítják. További céljaink: - A helyi gazdaság erősítése, turizmusra építő fejlesztésekkel, új szolgáltatások indításával, a foglalkoztatottság növelésével; - A helyi lakosság életminőségének, jólétének javítása, a lakókörnyezet szebbé tétele; - A társadalmi, gazdasági kompetenciák erősítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, foglalkoztathatóságának javítása; - A környezeti erőforrások védelme, fenntartható használata; - A térségi identitás és a térség innovációs képességének, társadalmi-gazdasági kohéziójának erősítése térségi hálózatok kialakításával, az integráció növelésével. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A Zala Termálvölgye Helyi Közösség a Nyugat-dunántúli régióban, Zala megye észak-keleti részén helyezkedik el. A Közösség a Zalaszentgróti- és az újonnan alakult Hévízi Kistérség területét fedi le, településeinek száma: 33. A két térség legnagyobb ellentmondása a gazdagság és a szegénység egyidejű jelenléte. A viszonylagos gazdagság alapját Hévíz város és gyógytava köré épült európai hírű idegenforgalmi központ, a Balaton közelsége, a kehidakustányi termálfürdő dinamikus fejlődése és a sármelléki nemzetközi repülőtér lehetőségei adják. A szegénység a megye perifériájára szorult, és az idegenforgalmi körforgásból kimaradt aprófalvak életét jellemzi. A Zalaszentgróti kistérség 24 települése társadalmi, gazdasági szempontból elmaradott, ezen belül is 5 település a leghátrányosabb települések köréhez tartozik. A térség adottságai kedvezőtlenek: aprófalvas településszerkezet, kiemelkedően magas munkanélküliség (2007. január – 15,3%), rossz tömegközlekedés, az ipari termelés jelentős visszaesése, a főbb útvonalak és a vasút csak érintik a térséget. Eltérő összetételű a településeken működő szolgáltatások köre, és mennyisége. Általánosan jellemző a közösségi terek, és szolgáltatások hiánya, ezen túl a közlekedési lehetőségek hiánya okozza a legnagyobb gondot. Az akciócsoporton belül a két térség közötti fejlettségi különbség szembetűnő és együttműködéseken alapuló komplex fejlesztések nélkül ez a differencia egyre növekszik. A „Zala Termálvölgye” térség életében kiemelkedő szerepet tölt be az idegenforgalom. A hévízi tó mellett több termálfürdő (Kehidakustány, Zalaszentgrót, Zalacsány) is van a térségben. A fejlett gyógy- és termálturizmusnak, valamint a FlyBalaton repülőtérnek köszönhetően egész évben jelentős turista tömeg tartózkodik a térségben. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Ugyanakkor jelen van a fejlődésben egy megtorpanás, a térség idegenforgalmi központjainak ahhoz, hogy növelni tudják vendégkörüket, új turisztikai termékekkel kell bővíteniük kínálatukat. A térség kitűnő természeti adottságokkal rendelkezik (Hévizi tó – a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, a Zala folyó völgye, Kovácsi hegy, Zalai dombság stb.), amelyek jelenleg még nincsenek megfelelően kihasználva. A térség egyedi épített- értékekkel rendelkezik (Kallósdi kerektemplom, Türjei templom, Kehidai Deák kúria, Rezi vár stb.), de jelentős a megőrzött kulturális örökség is (kézműves tevékenység, hagyományőrző együttesek stb.). A helyi közösség területe hagyományosan mezőgazdasági vidék (szőlő, alma, méz stb.), magas a gyümölcsök beltartalmi értéke. A térségben több kézműves, népi kismesterségekkel foglalkozó szakember él. Ennek köszönhetően nagy potenciál van a helyi termékek előállításában, értékesítésében. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  11. A térség környezeti állapota 1/2 A terület a nyugati régióban a Felső- és az Alsó Zala-völgy kistájakhoz tartozik. A térség 33 településéből 20 érintett Natura 2000 területek, konkrétan a Kis-Balaton, a Keszthelyi-hegység és az Alsó Zala-völgy által. Az egész térségre nagymértékű talajerózió jellemző. A völgyperemek, völgyi lejtők agyagbemosódásos, pszeudoglejes barna erdőtalaján a szántók aránya túlnyomó, mellettük gyertyános-tölgyesek és bükkösök részaránya még jelentős. Jellemző a szántóföldi és alárendelt szőlő és gyümölcsös hasznosítás. A széles völgytalpon a réti, lápos réti és síkláp talajok részaránya csaknem eléri a táj fele területét (Vindornyai láp, Kis-Balaton). Felét szántó, 1/3-ukat rét és legelő, a többit égeres láperdők és ártéri ligeterdők borítják. Kiemelkedő értéket képviselnek a láprétek sajátos élőhelyei, és fajösszetétele. A Zala-völgy sajátossága, hogy egyfajta ökológiai folyosót képez, összekapcsolja az egyedi élőhelyeket és lehetővé teszi a növények és állatok mozgását. A térség számos védett és fokozottan védett állat és növényfaj élőhelye, kiemelkedő az értékes madárvilág. A térség változatos táj- és térszerkezete, mozaikos élőhelyösszetétele és gazdag vízhálózata folytán igen változatos ökológiai adottságokkal, figyelemre méltó biodiverzitással rendelkezik. Jelentős vízkészlete miatt kiemelt vízminőség-védelmi terület. A Zala-völgy a biodiverzitás fenntartásában betöltött szerepe alapján önmagában is érdemes a revitalizációra, védelemre, a Kis-Balatonra ill. a Balatonra gyakorolt hatásától függetlenül. A térség kiemelkedő, európai jelentőségű termálvíz-készlettel rendelkezik. Különleges érték a Hévízi gyógytó, amely a világ legnagyobb biológiailag aktív-, természetes termáltava. A térség mezőgazdasági jellegéből fakadóan jelentős potenciál van a megújuló erőforrások hasznosításában (biomassza, biogáz stb. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  12. A térség környezeti állapota 2/2 ). A települések csendesek, a térség levegője jó minőségűnek mondható, részben szerencsés környezeti adottságai következtén, másrészt mivel nincs a térségben komolyabb szennyező forrás, az ipar fejletlen, a közutak terheltsége az átlagosnál alacsonyabb. A hulladékgazdálkodásban nagy változást jelent, hogy folyamatban van a szelektív szemétgyűjtés kialakítása, ill. hamarosan átadásra kerül a Zalabéri Regionális hulladéklerakó. A szerves hulladékok helyi komposztálása a továbbiakban sem lesz megoldott. A régió tájképi és építészeti értékekben gazdag. A változatos hegyes-dombos tájba a kápolnák, kőkeresztek, templomok, présházak, pincék harmonikusan illeszkednek bele. A térségben nagy hagyománya van a gyümölcsök – főként alma – termesztésének és feldolgozásának, amihez az is hozzájárul, hogy itt az átlagosnál magasabb a gyümölcsök beltartalmi értéke. A térség kisparcellás, mozaikos szerkezetű szőlőhegyei a Balaton-felvidéki és a Zalai borvidék részét képezik. Az itt termelt minőségi borok a szőlősgazdák vendégszeretetével párosulva idegenforgalmi szempontból is rendkívüli értéket jelentenek. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 A „Zala Termálvölgye” Akciócsoport 33 településéből a 240/2006. (I. 14.) Korm. Rendelet szerint: társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékébe 5 település tartozik. Ezek a következők: Döbröce, Kisgörbő, Nagygörbő, Szalapa és Vindornyaszőlős. A települések szomszédosak egymással, és velük szoros egységet alkot a mikrotérség további települései (Kisvásárhely, Mihályfa, Óhíd, Sümegcsehi). A térség elhelyezkedése, szerkezete, természeti állapota: A települések helyzetét rontja, hogy a megye határán helyezkedik el. A terület rosszul megközelíthető, az utak állapota kritikus, vonatközlekedés a térségben nincs. A települések kitűnő természeti adottságokkal rendelkeznek: Vindornyaszőlős határában egy 200 ha természetvédelmi terület (Vindornya-láp) fekszik, amely „hasznosítása” a jövő feladata. Kisgörbő, Nagygörbő és Vindornyaszőlős határában áll a Kovácsi hegy, amely jellegzetessége a Vadlány barlang, ill. egy különleges bazalt képződmény (Bazalt utca). Demográfiai helyzet jellemzői: Elöregedő népesség, alacsony születésszám, a fiatalok elvándorlása jellemzi a településeket. Megállapítható, hogy az 5 település – így a mikrotérség – megtartó képessége alacsony. A legkisebb település Döbröce, amelynek 79 lakosa van, a legnagyobb Vindornyaszőlős, ahol 358 fő él. Közigazgatási szerkezet, közszolgáltatás állapota: Ezek a települések valamikor egy körjegyzőséghez tartoztak, de az együttműködés hiánya miatt 2004-ben szétváltak, azóta 3 különböző körjegyzőséghez tartoznak. Mind az 5 település önkormányzata forráshiánnyal küzd, ezért 2007-ben is ÖNHIKI támogatásban részesültek. Gyenge az egészségügyi, szociális és oktatás-képzési potenciál. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 Gazdasági helyzet: A mikrotérség gazdasági fejlettsége alacsony, erőteljes a leszakadás. Nincs jellemző gazdasági ágazat, csírái találhatók a turisztikának, a feldolgozóiparnak és az egyéb ipari tevékenységeknek. A KKV szektor alulfejlett, a működő vállalkozások többsége önfoglalkoztató, vagy egy-két alkalmazottal dolgozik. Jellemző a befektetői tőkehiány. A térségben fejletlenek az info-kommunikációs csatornák. Kultúra, humán kapacitás: A településeken találhatók közösségi terek, de többsége élettelen, funkció nélküli. Nincsenek működő közösségek, civil szervezetek. Alacsony az értelmiségiek száma, alulképzett a helyi humán kapacitás. A helyi munkaerőpiaci helyzet: Magas munkanélküliséghez magas inaktivitás társul. Különösen magas a munkanélküliség a hátrányos helyzetű csoportoknál. A legnagyobb helyi foglalkoztatók az önkormányzatok (szociális alapú járadékok, közmunka). A települések fejlesztésre váró lehetőségei: - A táj sajátosságában rejlő lehetőségek „kihasználása”: Tanösvények, túraútvonalak kiépítése, a meglévők fejlesztése. - A meglévő turistaház, erdei iskola fejlesztése. - A természeti értékek, népi hagyományok, népi művészet megőrzése, helyi termékek előállítása. - Fiatalok letelepedésének ösztönzése. - A települési arculat fejlesztése. 13 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  16. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 6% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 10% 15% Építőipar 22% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 11% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 5% 3% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 15% 12% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 6% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 27% 9% Építőipar 12% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 11% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 3% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 22% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 11.1%, ami 4.1 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 11.1% • Változás 2003-hoz képest 4.1 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

  20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A térség lakosságának kb. 60%-a aktív, a munkanélküliség 11,1%-os. A települési munkanélküliségi rátákból is érzékelhetőek a térségen belüli fejlettségi különbségek: míg egyes településeken a munkanélküliség a 25%-ot is eléri, Hévíz városában stabilan 3,4 % körüli a munkakeresők aránya. Hévíz gazdasága a gyógyfürdője köré épült. Magyarország egyik legjelentősebb idegenforgalmi centruma a környező települések munkavállalóinak is megélhetést nyújt. Az idegenforgalom térségi szinten is jelentős szerepet tölt be a gazdaságban. A szállásadás, vendéglátás, gazdasági-, személyi szolgáltatás és az idegenforgalomhoz szintén kapcsolódó kereskedelem révén a térség vállalkozásainak 60,4%-a és a foglalkoztatottak 29,1%-a jut jövedelemhez. A 90-es évek előtt a térség kevésbé fejlett részein a megélhetést főként a termelőszövetkezetek és azok ipari melléküzemágai nyújtották. Az elmúlt 10-15 évben a térségben található nagyobb ipari létesítmények fokozatosan eltűntek, helyükön új üzemek nem létesültek. Mára a mezőgazdaság foglalkoztatásban betöltött szerepe is mérséklődött (6%). A térségben a legtöbb ember (27%) a feldolgozóiparból él. Ehhez a jelenséghez jelentősen hozzájárul az, hogy a településekről nagy számú betanított munkás ingázik a térségen kívüli multinacionális nagyvállalatokhoz [Flextronics – Zalaegerszeg, Eybl – Jánosháza (ruhaipar) stb.] a cégek buszaival. Ezen kívül is sokan járnak a környékbeli nagyobb városokba dolgozni (pl. Zalaegerszeg, Keszthely, Szombathely). Ez az adatokban torzulást okoz, hiszen ezek a munkahelyek nem a térségben találhatóak. Jellemző a térség foglalkoztatására a szezonalitás is a Balaton közelségének köszönhetően. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 A nyári hónapokban a munkanélküliségi ráta a településeken 1-3 százalékponttal is csökkenhet. A helyi munkaerőpiac sajátos jellemzője, egyben legnagyobb problémája, hogy alacsony foglalkoztatottsághoz magas inaktivitás társul. További sajátos probléma, hogy a közép- és kisvállalkozások között elterjedt gyakorlattá vált a munkavállalók foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetése után Alkalmi Munkavállalói Könyvvel való alkalmazásuk. A fiatalok térségből való elvándorlásának egyik fő oka a munkalehetőségek hiánya. Ehhez hozzájárul az is, hogy a térségben rossz a szakképzési struktúra, hiányoznak a gyakorlati és képzőhelyek. A gazdaság fejlődését, a foglalkoztatottság bővülését akadályozza a gazdasági szereplők együttműködési készségének hiánya. Megfelelő képzettségű és szemléletű munkaerő illetve vállalkozói réteg (idegen nyelv tudás, marketing ismeretek stb.) nélkül nem érhető el jelentős fejlődés. Főként az idegenforgalomban lényeges a munkaerő rugalmassága, ezért fontos az ezt segítő szolgáltatások fejlesztése a térségben (tömegközlekedés, gyermekek napközbeni felügyelete). A térségben jelen van egy egyre bővülő tartós munkanélküli, főként halmozottan hátrányos helyzetű réteg. Ezt a problémát a közmunka programok csak enyhíteni tudják, a segélyekből élő rétegek egyre nagyobb terhet jelentenek a helyi önkormányzatoknak. 20 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorban* működő vállalkozások száma 7 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 14%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Hévíz székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 5 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,648 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 14% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

  23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Hotel Carbona Zrt. • Hévíz • 5510 Szállodai szolgáltatás • 230 • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2 • SH Rekord KFT • Zalaszentgrót • 1822 Felsőruházat gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 210 3 • Lotus Therm Kft. • Hévíz • 5510 Szállodai szolgáltatás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 201 4 • Hevinvest SPA Golf ZRt. • Hévíz • 5510 Szállodai szolgáltatás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 190 5 • Danubius ZRt. • Hévíz • 5510 Szállodai szolgáltatás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 170 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Kehida Termál kft • Kehidakustány • 5510 Szállodai szolgáltatás • 162 • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 7 • Hunguest Hotel Zrt. • Hévíz • 5510 Szállodai szolgáltatás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 160 8 • IMOFI KKT • Zalaszentgrót • 1511 Húsfeldolgozás, -tartósítás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 126 9 • Kolping Hotel Spa&Family Resort • Alsópáhok • 5510 Szállodai szolgáltatás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 115 10 • Grót Coop ZRT • Zalaszentgrót • 5227 Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem • Kereskedelem, javítás • 84 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A térség területén egyenetlen a vállalkozások eloszlása. Jelentős számú vállalkozás működik Hévízen és környékén, ezzel szemben a fejletlenebb zalaszentgróti részen például több olyan település is van, ahol egyetlen vállalkozás sem található. A nagyvállalkozások hiányoznak a térségből; jellemző az önfoglalkoztatás és a mikro-, kisvállalkozások jelenléte; a középvállalkozások aránya elenyésző. A fejlettebb hévízi térségben a gyógy- és termálturizmusra épülő erős vállalkozói réteg jött létre. A térség egészét tekintve a legtöbb vállalkozás (678 db, 34%) Hévíz városában működik, ahol a térség 10 legnagyobb vállalkozásának nagy része is megtalálható. A legnagyobb vállalkozások 90 %- a az idegenforgalom területén tevékenykedik. A hátrányos helyzetű zalaszentgróti térségben a vállalkozások többsége mikro-vállalkozás, amelyekre az önfoglalkoztatás, a kényszervállalkozás, pályázati inaktivitás és a tőkehiány jellemző. A térség gazdasága korábban a mezőgazdaságra épült, nagyüzemi ipar nem jött létre. A térségben egyedül a faipari ágazatban alakultak számottevő nagyságú üzemek. Új vállalkozások zömében a szolgáltatási szférában jöttek létre, ám ezek típusai átalakultak. A régi, hagyományos mesterségek szinte teljesen kihaltak a településeken. Helyükbe új típusú szolgáltatások (pl. szolárium) léptek, ám ezek zömében a városban, nem növelve a falusi élet komfortját és népességmegtartó erejét. Főként a közlekedés problémái miatt új üzemek nem telepedtek le a környéken, a meglévők egy része is a megszűnés határán mozog. A háttértelepülések jó feltételekkel rendelkeznek a falusi vendéglátás, a bor-, a lovas- és a bakancsos turizmus területén. A mezőgazdaságra, a kézműves hagyományokra épített helyi termék előállítás és értékesítés jelentős fejlődési potenciállal bír. A turizmusra épülő személyi és egyéb jellegű szolgáltatások számos vállalkozásnak és lakosnak nyújthatnának kiegészítő jövedelmet, megélhetést. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  26. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 A Zala Termálvölgye térség foglalkoztatottjainak csak körülbelül fele dolgozik helyben, valamely vállalkozásnál. A többi ingázik a térségen kívüli nagyobb városokba vagy multinacionális cégekhez. Ez kiszolgáltatottá teszi a munkaerőt és egyik napról a másikra jelentős munkanélküliség jelenhet meg a térségben. Ez is alátámasztja azt, hogy szükségszerű nagy hangsúlyt fektetni a helyi gazdaság fejlesztésére. A térségben a beruházási környezet nagyobbrészt nem mondható kedvezőnek. Ennek oka leginkább az, hogy – a hévízi részt leszámítva – a térségben nincsenek a gazdaság számára fontos országos főutak, a tömegközlekedési ellátottság az aprófalvas településszerkezetből kifolyólag egyre rosszabb. Sármelléken ugyanakkor a nemzetközi repülőtér kiépített cargo terminálja és a település ipari parkja lehetőséget nyújt a logisztika fejlesztésére. A térséget a vasút csak északon, a transz-európai vasúthálózat Zalaegerszeg-Boba szakaszán érinti, amely éveken belül villamosításra, korszerűsítésre kerül. Ez jó hatással lehet a térség másik, Türjén található ipari parkjára, amely így vonzó befektetési célponttá válhat. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  27. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 14 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 8 Vallással kapcsolatos tevékenység 5 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 23 Sporttal kapcsolatos tevékenység 26 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 7 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 31 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Oktatással kapcsolatos tevékenység 21 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 17 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Nemzetközi kapcsolatok 2 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 8 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 18 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 5 Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A Zala Termálvölgye térségében közel 189 civil szervezet működik. Jogi szervezeti formát tekintve 56%-a egyesületként, 43 %-a alapítványként, de a térségben működik több közhasznú társaság, non-profit kft is. Földrajzi eloszlásuk szerint a legtöbb szervezet a két városban található, de sajnos vannak olyan települések (8 település), ahol jelenleg egyetlen non-profit szervezet sem működik. A szervezetek munkája általában egy intézményhez (pl. iskolák, óvodák) vagy egy településhez kötődik. Tevékenységét tekintve jellemző: az oktatás, kultúra, egészségügy, sport, vagy közbiztonság. Működik néhány olyan szervezet, amelynek fő tevékenysége a vidékfejlesztéshez kapcsolódik, és már több éves pályázati (eu-s) tapasztalattal rendelkeznek. Ezen a területen meghatározó a CELODIN Zalai Alapítvány munkája, amely a LEADER+ programvezető szervezete, a fiatal felsőfokú végzettségűeket összefogó Zalai Hazatérők Egyesületének életre hívója, és jelenleg a HVI cím birtokosa. Az ismertebb szervezetek többsége közvetlenül az idegenforgalomhoz kapcsolódik, pl. a Zalakanyar Vendégváró és Kézműves Egyesület a falusi vendéglátókat és kézműveseket fogja össze a zalaszentgróti térségben, a Kehidakustányi Vendégvárók Egyesülete a kehidakustányi termálfürdőhöz kapcsolódó szállásadókat tömöríti. A zalaszentgróti székhelyű, de tevékenységében egész Zala megyére kiterjedő Zalai Borút Egyesület a Zalai borvidék borászait segíti. A hévízi gyógytó marketingjének erősítésére jött létre a Hévíz Turizmus Marketing Egyesület. Ezen szervezetek főként pályázati forrásból, támogatásokból működnek, és az elmúlt években több újszerű kezdeményezést indítottak el a térségben. Viszonylag magas azoknak a szervezeteknek a száma, amelyek hagyományőrző-, kulturális- és közösségi programok szervezésére vállalkoznak. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  29. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Ők az azonos célok elérése érdekében összefogva, és együttműködve képesek pályázati forrásokhoz jutni. Ilyen koordináló szerepet képes felvállalni a Sármelléken található TelePont Közhasznú Információs Egyesület és a Zalaszentgróti Művelődési és Sportegyesület. A természeti értékek megőrzése, környezetvédelmi szemléletformálás, a túraútvonalak fejlesztése, karbantartása, a védett értékek védelme érdekében nagy feladatot vállalnak fel az olyan szerveződések, mint a Zalaszentgróti Természetbarát Egyesület, a Fehér Holló Természetvédelmi Egyesület, vagy az Ökorégió Alapítvány. A 2002-ben alakult Hálózat az Integrációért Alapítvány működése során sokat tett a hátrányos helyzetű (elsősorban roma) emberek életkörülményeinek javítása, társadalmi, és munkaerő-piaci esélyegyenlőségének javítása érdekében. Jelen vannak a térségben azok a szervezetek, amelyek fő célja a vállalkozók segítése, információhoz juttatása, pl. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, és a kamarák. Problémát jelent a kisebb civil szervezetek körében, hogy nem kapnak megfelelő szakmai, jogi, pénzügyi segítséget a munkájukhoz, és nincs önálló menedzsmentjük, így a munkájukat az esetlegesség, a bizonytalanság, és a kiszolgáltatottság jellemzi. 28 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  30. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 395 fővel nőtt, ami arányosítva 1%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 31,344 31,250 31,435 31,523 31,739 Éves változás 88 216 -94 185 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 395 fővel nőtt • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  31. A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 9% 13% 6-14 év 63% 60% 15-59 év 24% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  32. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 8% 9% 1-5 általános 13% 9% 6-7 általános 28% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 21% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 8% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 10% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 6% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  33. A térség demográfiai helyzete 1/2 A Zala Termálvölgye Helyi Közösség 33 településén 31 739 fő él, a népsűrűség 686 fő/km2. A térség aprófalvas településszerkezetű, amelyben 2 kisváros – Zalaszentgrót és Hévíz – található. A települések 52 %-a 500 főnél kisebb népességszámú, a falvak átlagnépessége: 618 fő. Nagyon kedvezőtlen a lakosság korösszetétele. Jellemző az elöregedés (59 év felett 24 %), ezzel szemben a 14 év alattiak a térség népességének csak a 14 %-át adják. Az aktív korú lakosság aránya 63%, ami jobb az országos átlagnál (60%), de megfelel a megye sajátosságainak (Zala megye: 63,8%). A térségben jelentős a lakosság természetes fogyása. A térség hátrányos helyzetű részein évente közel 100 fővel csökken a lakosság, ami egy aprófalu lélekszámának felel meg. Ezt a fejlettebb településeken (főként Hévíz és környéke) a pozitív vándorlási egyenleg képes ellensúlyozni. A helyi közösség egészére kimutatott 1%-os népességnövekedést az idegenforgalmi centrumok közvetlen vonzáskörzetének növekvő települései eredményezték. A hátrányos helyzetű településeken a vándorlási különbözet negatív, a fiatalok elköltöznek, a településeknek egyre kevésbé van lakosság megtartó erejük. Ehhez hozzájárul a rossz közlekedés, a közösségi-, és egyéb szolgáltatások hiánya, a munkahelyek hiánya. A térség iskolázottsági mutatói rossz helyzetképet ábrázolnak. Különösen igaz ez a felsőfokú végzettségűeket, és az érettségizetteket tekintve. Az országos átlagnál magasabb az alacsonyabb végzettségekkel rendelkezők aránya, sokan nem rendelkeznek 8 általános iskolai végzettséggel sem. Ez az aránykülönbség a zalaszentgróti térséget különösen jellemzi, amely a gyenge megtartó képességből, a demográfiai mélypontból, a szegénységből, az elvándorlásból fakad. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  34. A térség demográfiai helyzete 2/2 Különösen nagy gondot jelent, hogy a fiatal értelmiségi réteg elhagyja a térséget. A nők aránya a térségben közel 52%. Egyre magasabb a térségben a segélyekből, minimális jövedelemből élő családok száma. Körükben jellemző az alkoholizmus, az általános egészségügyi helyzet romlása, a csökkenő élettartam. Főként a térség kevésbé fejlett részein jellemző az egyre nagyobb létszámú, de egyre rosszabb körülmények között élő roma kisebbség jelenléte. Ezeknél a társadalmi csoportoknál a legnagyobb problémát az aluliskolázottság, a társadalmi integráció hiánya jelenti, jellemző például a megélhetési bűnözés. 33 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  35. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 5 15% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 0% • Mindhárom mobilhálózat 0 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 31 94% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság • Állati hulladék tároló Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Felnőtt átképzési központ Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  37. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás • Bölcsőde, vagy egyéb gyermekfelügyelet Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Agrárkamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  38. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A térség közutakkal való ellátottsága kettős. A hévízi részt keresztülszelő főutak jó megközelíthetőséget, de egyre növekvő forgalmat jelentenek. Ez a probléma az utak korszerűsítésével, elkerülő utak építésével csökkenhet. A zalaszentgróti rész közúti szerkezete és minősége kimondottan rossz. Általánosságban elmondható, hogy a térség megközelíthetősége Budapest felől az M7-es autópálya kiépülésével jelentősen javult. Hasonló javulást eredményezhet a térséget egyedül északon részét érintő vasút villamosítása, korszerűsítése. A térség kettősségére jellemző, hogy amíg az idegenforgalom miatt gyorsan fejlődő települések önkormányzatai nem bírnak lépést tartani az új településrészek fejlődésével, addig sok kis településen az évtizedek alatt a közművesítésben felhalmozódott lemaradást igyekeznek ledolgozni. A térségben rossz a tömegközlekedés főként az aprófalvas településszerkezetből kifolyólag. Ez egyrészt megnehezíti az ingázást, a más településen való munkavállalást, másrészt ez is az egyik akadálya annak, hogy az idegenforgalmi centrumokból a turisták nem tudnak kimozdulni a háttértelepülésekre. A háttértelepülések jobb turisztikai hasznosítása érdekében segíteni kell az itt előállított helyi termékek eljutását a vendégekhez és a vendégek eljutását a termékek előállítóihoz, illetve az egyéb turisztikai vonzerőkhöz (tanösvény, túraútvonal, épített értékek stb.). Remek környezeti adottságokkal rendelkezik a térség a gyalogos-, kerékpáros és lovas turizmus szempontjából. Számos kerékpárút, kerékpározható útszakasz, túraútvonal és mezőgazdasági feltáró út teszi lehetővé a térség bebarangolását. A hozzájuk kötődő infrastruktúra (lókikötők, információs táblák, tanösvények, erdei pihenőhelyek, térképek stb. 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  39. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 ), valamint a szabadidő eltöltésének egyéb helyszínei (közösségi helyek, sportlétesítmények stb.) azonban fejlesztésre szorulnak. Fontos feladat ezen infrastruktúrák egységes arculatának, komplex marketingjének kialakítása. Az egyes programlehetőségek felkeresését nehezíti az is, hogy a kínálat szétszórt, az egyes programelemekről az információs anyagok nehezen elérhetőek. A probléma megoldása érdekében kataszterek kialakítása, információs rendszerek kiépítése, az internet nyújtotta lehetőségek jobb kihasználása szükséges. Mind a térség, mind az egyes vállalkozások tekintetében elmondható, hogy jelentős tennivaló van a világhálón való elérhetőség javítása érdekében. Ehhez többek között a vállalkozók internet-használatának, holnapkészítésének ösztönzésére, online marketingképzésre, keresőbarát honlapok, linkpartnerségek kialakítására lenne szükség. Jelentős fejlesztések végrehajtása után a sármelléki FlyBalaton repülőtér fontos katalizátora lehet a térség turizmusának – gazdaságának fejlődésében, bekapcsolódhat az európai regionális repülőtér-hálózatba. A charter és kisgépes forgalom mellett egyre bővülnek a menetrend szerinti járatok desztinációi és egy cargo terminál kiépítésének köszönhetően megindult a teherforgalom is. 38 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  40. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.34 0.25 59.90 4.43 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 1964% 630% 3301% 650% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  41. Települések főbb jellemzői 1/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Almásháza • Község • 62 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.80% • 298,369 • 0.000 • 8.935 Alsópáhok • Község • 1,348 • Közszféra • 7.29% • 510,186 • 86.605 • 4.828 Batyk • Község • 435 • 6.84% • 421,235 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Cserszegtomaj • Község • 2,443 • 7.53% • 508,775 • 5.880 • 1.007 • Közszféra Döbröce • Község • 80 • 14.00% • 297,807 • 0.000 • 1.175 • Közszféra Dötk • Község • 30 • 15.80% • 576,978 • 0.000 • 0.000 Felsőpáhok • Község • 614 • 5.79% • 502,956 • 0.000 • 0.736 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

  42. Települések főbb jellemzői 2/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Hévíz • Város • 4,953 • Közszféra • 3.30% • 578,570 • 347.036 • 20.374 Kallósd • Község • 99 • 5.21% • 397,804 • 0.000 • 0.000 Kehidakustány • Község • 1,156 • 8.42% • 406,586 • 32.933 • 19.623 • Közszféra Kisgörbő • Község • 209 • 20.50% • 368,731 • 0.000 • 0.000 Kisvásárhely • Község • 62 • 26.70% • 228,013 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Ligetfalva • Község • 60 • 11.40% • 283,280 • 1.883 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mihályfa • Község • 394 • 12.50% • 452,905 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

  43. Települések főbb jellemzői 3/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Nagygörbő • Község • 204 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 21.90% • 300,658 • 0.000 • 0.000 Nemesbük • Község • 627 • Közszféra • 9.71% • 317,866 • 0.000 • 1.391 Óhíd • Község • 629 • 10.80% • 397,349 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pakod • Község • 987 • 8.36% • 494,489 • 0.000 • 0.241 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Rezi • Község • 1,211 • 13.60% • 384,805 • 0.000 • 0.101 • Kereskedelem, javítás Sármellék • Község • 1,795 • 8.22% • 471,963 • 0.000 • 0.012 • Közszféra Sénye • Község • 47 • 10.50% • 236,799 • 0.000 • 0.000 • Építőipar * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

  44. Települések főbb jellemzői 4/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Sümegcsehi • Község • 673 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 11.20% • 339,676 • 0.000 • 0.100 Szalapa • Község • 247 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 10.50% • 268,742 • 0.000 • 0.000 Szentgyörgyvár • Község • 344 • 10.50% • 268,461 • 0.000 • 0.000 • Építőipar Tilaj • Község • 199 • 10.80% • 383,422 • 0.000 • 2.457 Türje • Község • 1,808 • 11.60% • 371,472 • 0.000 • 0.091 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Vindornyaszőlős • Község • 361 • 9.95% • 394,880 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Zalabér • Község • 715 • 10.15% • 467,757 • 0.000 • 1.543 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 43

  45. Települések főbb jellemzői 5/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Zalacsány • Község • 1,011 • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 11.60% • 399,483 • 8.217 • 0.672 Zalaköveskút • Község • 29 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 12.50% • 282,354 • 0.000 • 0.000 Zalaszentgrót • Város • 7,637 • 8.82% • 500,547 • 0.287 • 0.385 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Zalaszentlászló • Község • 838 • 7.78% • 454,387 • 2.928 • 0.181 • Közszféra Zalavég • Község • 432 • 8.12% • 446,421 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 44

  46. Települések egy mondatos jellemzése 1/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település társadalmi válságban van: Elöregedő lakosság, fiatalok elvándorlása, alacsony iskolázottság, magas a szenvedélybetegek és a munkanélküliek aránya.” • „A kitörési pont a turisztikai fejlesztésekben ill. a turizmust kiszolgáló tevékenységek fejlesztésében van.” • Almásháza • „A település gazdasági potenciáját egyetlen idegenforgalmi szolgáltatóhely adja, mely korlátozott munkalehetőséget kínál.” • „A szolgáltatások fejlesztésével, az életminőség javításával a település vonzóvá tehető a vendégek és befektetők számára.” • Alsópáhok 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  47. Települések egy mondatos jellemzése 2/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A hátrányos helyzetű csoportok számának növekedése és leszakadása.” • „A hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására és integrációjára irányuló speciális programok indítása.” • Batyk • „A település nem tudja maximálisan kiaknázni az idegenforgalomban rejlő lehetőségeit.” • „A térségben egyedülálló természeti érték, a kútbarlang megnyitása a turisták számára. A barlangturizmust kiegészítő egyéb turisztikai programok fejlesztése.” • Cserszegtomaj 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  48. Települések egy mondatos jellemzése 3/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A településen magas a munkanélküliség.” • „Új munkahelyek teremtése környezetvédelmi (erdei iskola, szálláshelyek bővítése) és megújuló energiás fejlesztések segítségével.” • Döbröce • „A település elöregszik, fogy a népesség és a település jövője kilátástalan” • „A helyi értékek (természeti értékek, az épített és a kulturális örökség) megőrzésével és fenntartható hasznosításával az élhető település megteremtése.” • Dötk 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  49. Települések egy mondatos jellemzése 4/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Hévíz közelsége miatt a településnek nincs önálló turisztikai arculata.” • „Hévíz háttértelepüléseként a hagyományos falusi turizmus fejlesztése (pl. hagyományos szőlőkultúra, falusi vendéglátás).”” • Felsőpáhok • „A város idegenforgalmi kínálata nem kellően összefogott, menedzselt. Ennek oka a gyenge térségi marketing, a turisztikai szervezeti struktúra hiánya, kiforratlansága.” • „A Hévízi tó egyedi természeti sajátosságaira építkező versenyképes termál turizmus kiépítése, amely biztosítja a helyi társadalom és gazdaság fenntartható fejlődését.” • Hévíz 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  50. Települések egy mondatos jellemzése 5/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település kiemelkedő épített örökséggel és ahhoz kötődő, kulturális és természeti kínálattal rendelkezik, amiből a település nem tud megfelelően profitálni.” • „A meglévő adottságokra épülő turisztikai fejlesztések, beruházások.” • Kallósd • „A helyi munkaerő, vállalkozói réteg tudása nem piacképes (nyelvismeret, marketing ismeretek stb.).” • „A helyi munkaerő ill. vállalkozói réteg foglalkoztathatóságának erősítése képzésekkel, átképzésekkel, tréningekkel, az együttműködési készség fejlesztésével.” • Kehidakustány 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

More Related