Hormonrendszer

1. Hormonrendszer Írta és szerkesztette: Vaskor Gabriella

2. A szervezet szabályozói A szervezet működésének szabályozói: az ősibb hormonrendszer (a folyamatos, lassúbb szabályozás jellemzi) és a fiatalabb idegrendszer (a gyorsabb működésváltoztatást eredményezi) A hormonrendszer: lassít – gyorsít feladata: a belső környezet állandóságának fenntartása, a növekedés, a fejlődés, a szaporodás szervrendszerének folyamatos működésének biztosítása Idegrendszer: elindít – megállít hormonrendszer felett is irányít→ neuronendokrin rendszer feladata: a külső és belső környezethez való alkalmazkodás érzékelés mozgás

3. Belső elválasztású mirigyek Belső elválasztásúnak nevezzük azt a mirigyet, amelynek nincs kivezető-csöve, így váladéka közvetlenül a vérbe kerül. Ezek a váladékok a sejtek működését szabályozó kémiai anyagok, a hormonok. A hormonok általában fehérjetermészetű anyagok, melyeket ezek a mirigyek termelnek, a vér szállítja el a célszervhez, ahol a sejtek felszínén lévő megfelelő receptorhoz kapcsolódva az adott célszerv sejtjeinek anyagcseréjét befolyásolják: vagyserkentik, vagy gátolják azt. (A hormonokatkémiai szerkezetük szerint alapvetően három csoportba soroljuk: vannak köztük peptidek, egyszerű aminosav-származékok és szteroidok. A sejteksejthártyájában és citoplazmájában találhatók olyan fehérjék, amelyek képesek megkötni meghatározott térszerkezetű hormonokat. Ezeket a fehérjékethormonreceptoroknak nevezzük. Egy-egy sejtre csakis azok a hormonok hatnak, amelyek receptorát tartalmazza a sejt.)

4. A hormonok hatásának kialakulása Sejtjeink felszínén olyan anyagok találhatók, amelyek megkötik a különböző szerkezetű hormonmolekulákat. Amikor a hormon hozzákapcsolódik a megfelelő „jelfogóhoz”, a sejt anyagcseréje megváltozik, azaz kialakul a hormon hatása. Ennek alapján az is érthető, miként lehetséges, hogy a különböző hormonok nem minden sejtre hatnak, hanem csak azokra, amelyek sejthártyájában megtalálható az adott hormonnakmegfelelő szerkezetű jelfogó. Ha egy szöveti sejt felszínéről hiányzik valamelyik hormont megkötő molekula, akkor arra a szövetre a hormon hatástalan. Ugyanakkor azt is könnyen beláthatjuk, hogy a szabályozó hatás erősen függ attól, hogy milyen mennyiségben, koncentrációban találhatók egy hormon molekulái a vérben. Magasabb koncentráció esetén ugyanis nagyobb a valószínűsége annak, hogy a hormon molekulái megkötődnek egy sejten.

5. A hormonok hatásának kialakulása

6. A hormonok hatásának kialakulása • A poláris és a nagy molekulájú hormonok a membrán külső felszínén levő receptorokhoz kötődnek, nem jutnak be a sejtbe. Ilyenek a peptidek és egyes aminosav-származékok. A kapcsolódás hatására a receptormolekula térbeli szerkezete megváltozik, és ennek következtében a célsejtek citoplazmájában módosulnak az anyagcsere-folyamatok. • Az apoláris oldékonyságú hormonok a sejthártyán könnyen átjutnak. Ilyenek például a szteránvázas hormonok. A citoplazmában levő hormonreceptorhoz kapcsolódnak, és a sejtmagba jutva, egyes gének működését, ezen keresztül a sejtekfehérjeszintézisét szabályozzák. Az újonnan megjelenő fehérjék lényegesen megváltoztathatják a sejt anyagcsere-folyamatait. A génműködés szabályozása időigényesebb, ezért a szteroid hormonok hatása általában lassabban alakul ki.

7. Az ember belső elválasztású mirigyei Az ember belső elválasztású mirigyei: az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a mellékvese, a hasnyálmirigy és az ivarmirigyek (petefészek és here ).

8. A hipotalamusz A hipotalamusz a III. agykamra fenekét képző, a talamusz alatt elhelyezkedő páratlan agy terület. • A belső elválasztású mirigyek funkciói meghatározott, hierarchikus, tehát alá-fölérendeltségi viszonyban kapcsolódnak egymáshoz. • A hipotalamusz a legmagasabb szinten szabályzó belső elválasztású mirigy, azt is mondhatnánk, hogy a „főnök” a csapatban. • Az idegrendszerrel fennálló szoros kapcsolata mutatja, hogy idegrendszerünk befolyása alatt áll a belső egyensúlyt kialakító hormonháztartás, tehát a szervezetünket érő külső ingerek befolyásolni tudják azt. • A hipotalamusz feladata tehát az idegrendszer és a hormon háztartás közötti kapcsolat közvetlen megvalósítása.

9. A hipofízis= az agyalapi mirigy A koponya töröknyeregnek nevezett csontos vájatába lóg alá az agyalapról a babaszem alakú hipofízis, más néven az agyalapi mirigy, az ember belső elválasztású rendszerének központja. A hipofízis kisebb cseresznye nagyságú szerv, amely egy nyélen keresztül van kapcsolatban az agy hipotalamusz részével, ennek az irányítása alatt áll. A nyélben az ereken kívül olyan idegsejtekaxonjai futnak, amelyek sejtteste a hipotalamuszban található.

10. A hipofízis= az agyalapi mirigy • Az agyalapi mirigy két részre osztható: az elülső és a hátulsó lebenyre. • Feladata a hormonháztartás „karmesterének” szerepét betölteni, tehát a perifériás belső elválasztású mirigyek funkcióját szabályozni, összehangolni. Számos olyan hormont termel, amelyek más belső elválasztású mirigyek működését szabályozzák. Néhány saját hormonján keresztülazanyagcsere folyamatokat közvetlen is befolyásolja. Hormonjaipeptidek.

11. Az agyalapi mirigy elülső lebenyének hormonjai Az elülső lebeny sejtjei 6-féle hormont termelnek. Ezek egy része más belső elválasztású mirigyek működését szabályozza, így a pajzsmirigyre, a mellékvese kéregállományában lévő mirigysejtekre és az ivarmirigyekre hat. Serkentő hormonoknak nevezik őket, hatásukra ugyanis fokozódik az adott szervhormontermelése. Az agyalapi mirigy elülső lebenyében három olyan hormon termelődik, amelyek az ivari működésekre hatnak. Ezek a hormonok a férfiakban és a nőkben azonos kémiai szerkezetűek, de hatásuk természetesen a nemtől függ, az ivarszervek különbözősége miatt. Elnevezésük a női szervezetre gyakorolt hatásukat tükrözi. A nemi érés után a férfiakban lényegében egyenletesen képződnek, nőkben viszont 28 napos ritmus szerint, ciklusosan változik a termelődésük. A tüszőserkentő hormon mindkét nemnél az ivarsejtek képződését serkenti. A sárgatestserkentő hormon a petefészek, illetve a here hormontermelését szabályozza. A tejelválasztást serkentő hormon nőkben a szoptatás időszakában serkenti az emlőmirigyekben az anyatej termelését. Férfiakban ismeretlen a hatása.

12. Az agyalapi mirigy elülső lebenyének hormonjai • A növekedési hormon ezzel szemben a szervezet szinte minden sejtjének anyagcseréjére hat, mégpedig úgy, hogy fokozza a fehérjék felépítését. Elnevezése onnan származik, hogy gyermek- és serdülőkorban serkenti a csontok megnyúlását, így gyorsítja a növekedést. Fiatal korban, a növekedés időszakában a csontok hosszanti megnyúlását, a vázizomzat gyarapodását (a vázizomszövet sejtjeiben fokozza a fehérjeszintézist, és így elősegíti az izomzat gyarapodását is), a belső szervek arányos növekedését biztosítja. Az egész szervezet anyagcseréjét befolyásolja azáltal, hogy fokozza a zsírok lebontását és gátolja a szőlőcukor felhasználását. Ifjúkorban a csontok növekedése befejeződik, ezért a testmagasság utána már nem változik lényegesen. Felnőttekben elősegíti a szervek sejtjeinek megújulását, regenerációját. A szervezet zsír- és szénhidrát-anyagcseréjét a növekedési hormon felnőttkorban is befolyásolja.

13. A növekedési hormon hiánya fiatalkorban arányos törpenövést okoz. Ez azt jelenti, hogy az egészséges felnőttekre jellemző testarányok kialakulnak, de a testmagasság szokatlanul alacsony. A csontok hosszanti növekedésének üteme elmarad az átlagostól, a végleges, felnőttkori testmagasság nem éri el a 140 cm-t. A növekedési hormon pótlásával a rendellenesség megelőzhető, amennyiben sikerül a hormonhiányt időben kimutatni. A hormontúltermelődése ezzel szemben óriásnövéshez vezet, a végleges testmagasság jóval meghaladhatja a 2 métert.

14. Az agyalapi mirigy elülső lebenyének hormonjai • A világ legmagasabb embere 271 cm volt.

15. Az agyalapi mirigy elülső lebenyének hormonjai • Az agyalapi mirigy elülső lebenyének hormontermelését a hipotalamusz egyes idegsejtjeinekhormonjai befolyásolják. Azokat az idegsejteket, amelyek hormont termelnek, neuroszekréciós sejteknek nevezzük. A hipotalamuszban képződő hormonok a hipofízis nyelében levő érhálózatba kerülnek, majd innen közvetlenül az agyalapi mirigy elülső lebenyébe jutnak, ahol kifejtik hatásukat. • Az agyalapi mirigy más belső elválasztású mirigyek hormontermelését szabályozza

16. Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyének hormonjai Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyében két hormon tárolódik. Ezek a hormonok a hipotalamusz egyes neuroszekréciós sejtjeiben képződnek, és ezek axonjain jutnak a hátsó lebenybe. A hátsó lebenyben raktározódó hormonok egyike a vízvisszaszívást serkentő hormon, más néven vazopresszin vagy ADH. Ez fokozza a vesékben a víz visszaszívását, így csökkenti a vizelet mennyiségét. Másikuk szüléskor serkenti a méh izomzatának összehúzódását, a szoptatás idején pedig elősegíti az emlőkből a tej leadását.

17. Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyének hormonjai A vazopresszin a vese nefronjainak elvezető csatornáiból és a gyűjtőcsatornákból fokozza a víz visszaszívását a vérbe. Hatására tehát kevesebb víz jut a vesemedencébe, vagyis csökken a vizelet mennyisége. A vízvisszaszívást serkentő hormon a vizeletben oldott anyagok mennyiségét közvetlenül nem befolyásolja, hatására a vizelet kevesebb és töményebb lesz. A vazopresszin akkor jut nagyobb mennyiségben a vérbe a hátsó lebenyből, ha magas a testfolyadékok ozmotikus koncentrációja. Amikor valaki sok vizet veszít például izzadással, akkor vérplazmája töményebbé válik, és ezért a vazopresszin-elválasztás fokozódik. A hormon hatására nő a vízvisszaszívás, ami lehetővé teszi a szervezet víztartalmának megőrzését. Ha viszont valaki túlságosan sokat iszik, akkor a felszívódó víz hígítja a testfolyadékot. A csökkenő ozmotikus koncentráció miatt kevesebb vazopresszin jut a vérbe. Ennek következtében a vesében csökken a víz visszaszívása és több víz távozik a vizelettel. Így a fölösleges víztől megszabadulhat a szervezet.

18. Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyének hormonjai A vazopresszin hiánya ritka betegség. Ilyenkor a nefronok elvezető csatornáinak végén és a gyűjtőcsatornákban víz már nem szívódik vissza, ezért az ide jutó víz teljes mennyisége kiürül. A vizelet mennyisége elérheti a napi 20 litert is. A nagymértékű vízvesztés miatt a beteg szomjazik, és ugyanilyen mennyiséget iszik is naponta. A hátsó lebenyben tárolódó másik hormon, az oxitocin egyes simaizmok összehúzódását idézi elő. Elsősorban a terhes nők méhfalának izomzatára hat:, a szülés során szerepet játszik a méh összehúzódásában, a női orgazmus alatt is felszabadul, szerepet játszhat a megtermékenyítés elősegítésében. A szoptatás idején az emlőmirigyek falában levő izomelemek összehúzódását serkenti, így biztosítja az anyatej kiürülését.

19. A hipotalamo-hipofízis rendszer

20. A hipotalamusz és a hipofízis kapcsolata A hipotalamusz kétféle módon van összeköttetésben a hipofízissel. Idegi úton a hipotalamusz idegsejtjeinek nyúlványai közvetlenül kerülnek összeköttetésbe a hipofízis hátsó lebenyével, a neurohipofízissel. A neurohipofízisben tárolódik az a hormonmennyiség, melyet a hipotalamusz termel, és idegsejtjeinek axonjain juttatja le a hipofízisbe. A két hormon, amely így ugyan a hipofízisből szabadul fel, de eredendően a hipotalamusz hormonjai,az antidiuretikus hormon (ADH), illetve az oxitocin, amely a méh összehúzódásait, illetve a tej kilövellést serkenti az emlőből szoptatáskor.

21. A hipotalamusz és a hipofízis kapcsolata • A hipotalamusz másik része szabályos belső elválasztású mirigyként funkcionál, és úgynevezett „releasing” (kibocsátást szabályozó) faktorokat (RF) illetve gátló (inhibitor) faktort termel. Ezek a faktorok közvetlenül a vérbe kerülnek, majd a véráram juttatja el azokat a hipofízisbe. Ez az érhálózat egy speciális portális rendszert alakít itt ki a két szerv között. (Portális keringésről akkor beszélünk, ha egy ér kétszer oszlik kapillárisokra anélkül, hogy az általa szállított vér oxigenizáltsága változna). Minden a hipofízisben termelődő hormonnak megvan a maga releasing faktor, tehát beszélhetünk ACTH-RF-ról, TSH-RF-ről, és LTH-RF-ről, valamint FSH-RF-ről. Ezen a releasing faktorok hatására a hipofízis megkezdi a megfelelő hormonok vérpályába juttatását. Egyetlen inhibitort is termel a hipotalamusz, és ez a prolaktin termelődését gátolja.

22. A pajzsmirigy A pajzsmirigy elhelyezkedése A pajzsmirigy a gége előtt és két oldalán található szerv. Sejtjei kétféle, eltérő hatású hormont termelnek. A tiroxin és a trijód-tironin jódtartalmú aminosav-származékok. Szabályozzák a sejtek anyagcseréjét. A másik hormon a kalcitonin a szervezet kalciumforgalmának szabályozásában fontos.

23. A pajzsmirigy tiroxin és trijód-tironin hormonja A jódtartalmú vegyületek, a szervezet csaknem minden sejtjére kifejtik hatásukat. Fokozzák a szervezet alapanyagcseréjét, a sejtek oxigén-felhasználását és energiatermelését, ezen keresztül pedig a fehérjék szintézisét. A tiroxinnak és a trijód-tironinnak ezért fontos szerepük van a növekedésben és a fejlődésben. Az embrionális fejlődés során és csecsemőkorban fontosak a növekedés és a fejlődés szabályozásában. Hiányukban súlyos idegrendszeri károsodás alakulhat ki.

24. A pajzsmirigy hormonjainak hatása az anyagcserére - részletesebben Apoláris jellegű aminosav-származék, a sejtekbe bejutva a génműködésen keresztül egyes fehérjékszintézisét szabályozza. Elsősorban a szervezetenergiafelszabadító, ATP-termelő folyamatait serkenti, ami a sejtek megfelelő energiaellátásához szükséges. Ennek mérhető következménye, hogy hatására fokozódik az oxigénfogyasztás és a hőtermelés. A szervezetenergiaforgalmának beállítása mellett a pajzsmirigy e hormonja alapvető szerepet játszik a normális egyedfejlődésben is: az egészséges növekedéshez és az idegrendszer kifejlődéséhez nélkülözhetetlen. A tiroxin mellett termelődő másik, hasonló hatású hormona trijód-tironin. Összetételükben az a különbség, hogy a tiroxinmolekulánkéntnégy, a trijód-tironin pedig három jódatomot tartalmaz. Valójában a hatások kialakulásában a tiroxinnál fontosabb szerepet játszik a trijód-tironin, de későbbi felfedezése miatt ritkábban szokták említeni.

25. A pajzsmirigyműködés hormonális szabályozása A pajzsmirigy sejtjeinek hormontermelését az agyalapi mirigy szabályozza. Ha a vérben alacsony a tiroxin mennyisége, akkor fokozódik a hipofízisben a pajzsmirigyserkentő hormon termelődése. A vér tiroxintartalmának emelkedése viszont gátolja a serkentő hormon képződését. A két hatás eredményeként többé-kevésbé állandó lesz a tiroxin mennyisége a vérben. A pajzsmirigyserkentő hormon termelődését a hipotalamusz is befolyásolja. Ez jól példázza a hormonális és az idegi szabályozás együttműködését.

26. A pajzsmirigyműködés hormonális szabályozása (részletesen) A tiroxin termelését a hipotalamusz–agyalapi mirigy rendszer szabályozza. A hipotalamusz egyes neuroszekréciós sejtjeiben olyan hormon képződik, amely fokozza az agyalapi mirigypajzsmirigyserkentő hormonjánakszintézisét. Hatására megnő a pajzsmirigyhormontermelése. A tiroxin magas koncentrációja viszont gátolja a hipotalamusz és az agyalapi mirigy serkentőhormon-termelését, s ennek következményeként csökken a pajzsmirigy működése is. Ez a szabályozási forma a negatív visszacsatolás. A hipotalamuszba azonban a szervezet más részeiből idegi ingerületek is érkeznek. A hipotalamuszidegsejtjei a befutó információk feldolgozása alapján szabályozzák a neuroszekréciós sejtek hormontermelését. Ezáltal a pajzsmirigyhormontermelése a mindenkori környezethez is alkalmazkodik. Az agyvelő és az agyalapi mirigy együttműködése kitűnően mutatja a hormonális és az idegi szabályozás, tehát a neuroendokrin rendszer összehangoltságát.

27. A pajzsmirigyműködés hormonális szabályozása (részletesen) Amikor például valaki tartósan hidegben (pl.: sarkvidéki területen) tartózkodik, akkor hipotalamuszában fokozódik az agyalapi mirigyre ható hormonszintézise. A pajzsmirigyserkentő hormon fokozott termelése következtében a tiroxin mennyisége is nagyobb lesz. Ez pedig a lebontó folyamatok gyorsulása miatt a hőtermelés növekedésével jár, ami a hideghez való alkalmazkodást lehetővé teszi. A pajzsmirigyhormonok hiányát okozhatja, hogy nem képződik elegendő pajzsmirigyserkentő hormon, vagy pedig a táplálék és az ivóvíz kevés jódot tartalmaz. Ha a pajzsmirigy csecsemő- és gyermekkorban nem működik kielégítően, akkor súlyos szellemi károsodással járó, aránytalan törpenövés alakul ki. A tiroxin és a trijód-tironin felnőttkori hiánya esetén az anyagcsere lelassul, csökken az oxigénfogyasztás. Az étvágy is csökken, de a felvett szerves anyagok egy része lebontás helyett raktározásra kerül, ezért a testsúly nő. Az energia-felszabadító folyamatok lassulása miatt a mozgékonyság, az aktivitás mérséklődik. Az idegrendszer működésének hibái miatt az emlékezés is zavart szenved, a gondolkodás lelassul. Napjainkban a jódhiány alig fordul elő, mert a konyhasót jódozzák.

28. A pajzsmirigyműködés hormonális szabályozása (részletesen) A tiroxin és a trijód-tironin túltermelése jellegzetes tünetekkel jár. A lebontó anyagcsere felgyorsul, ezért megfelelő táplálkozás mellett is csökken a testsúly és emelkedik a testhőmérséklet. Jellemző, hogy a szemgolyó mögötti szövetek felszaporodása miatt a szem kidülled. A pajzsmirigy megnagyobbodását strumának vagy golyvának nevezik. Ilyenkor a gége alatti tájékon a nyak duzzadt, vastag. A pajzsmirigy hiányos vagy túlműködése egyaránt járhat struma kialakulásával.

29. Pajzsmirigy-betegségek - részletesen A tiroxin túltermelése következtében a sejtekben fokozódnak a lebontó folyamatok, a testsúly csökken, állandó hőemelkedés jelentkezik. Az ilyen betegek ingerlékenyek, pulzusuk szaporább, szemgolyójuk kidülled. A háttérben legtöbbször az agyalapi mirigy túlzott hormontermelése áll. A jódhiányos táplálék, illetve a serkentő hormon fokozott termelődése egyaránt a pajzsmirigy megnagyobbodásával, úgynevezett golyva, strúma kialakulásával járhat együtt.

30. A pajzsmirigy túlműködése A pajzsmirigy túlműködésének oka lehet a hipofízis túlműködése, illetve a pajzsmirigy önmaga is termelhet több hormont a kelleténél. Az eredmény mindkét esetben a hiperfunkciós kórkép kialakulása, de nem mindegy a kezelés szempontjából. A hiperfunkció nem kötelezően, de járhat pajzsmirigy megnagyobbodással, strumával. A pajzsmirigy túlműködése, hipertireózis esetén az alapanyagcsere felgyorsul, a szív frekvenciája állandóan magas, a keringés gyors. A beteg sokat eszik, és mégsem hízik. Ingerlékeny, „izgága” lesz. Testhőmérséklete emelkedik, bőre mindig nyirkos. Golyva: göbösen megnagyobbodott pajzsmirigy

31. A pajzsmirigy túlműködése Jellegzetes szemtünetek alakulhatnak ki: kidülledt, hatalmas szemeket láthatunk a szem mögötti zsírszövet megszaporodása miatt. Ez olyan fokú lehet, hogy a beteg már nem tudja behunyni a szemét, mert a szemhéjak nem érnek össze. Pajzsmirigyrák

32. A pajzsmirigy elégtelen működése • A pajzsmirigy működésének zavarai meglehetősen gyakran okoznak különböző panaszokat, betegségeket. • A pajzsmirigy elégtelen működése, azaz hipofunkciója a hipotireózis. Kialakulhat a hipofízis TSH hormonjának hiányában (az agyalapi mirigy sejtjeinem termelnek elegendő pajzsmirigyserkentő hormont), illetve a pajzsmirigyben bekövetkező degeneratív változások (tiroxinhiány) miatt. • Alapvetően két részre oszthatjuk a hipotireotikus betegeket. A) A veleszületett esetben kretenizmussal állunk szemben, amely egy testi és szellemi elmaradottságot jelentő kórkép. A tiroxinhiány következtében súlyosan károsodik az anyaméhben fejlődő magzat, testi és szellemi visszamaradottsággal járó aránytalan törpenövés, úgynevezett kreténizmus alakul ki. (Kialakulásának oka lehet a jódhiányos anyai táplálkozás. Ha a táplálék nem tartalmaz elegendő jodid-iont. A tiroxin ugyanis jódtartalmú vegyület, így képződéséhez jód szükséges. Ezért a konyhasót „jódozzák”, vagyis kálium-jodidot kevernek hozzá.)

33. A pajzsmirigy elégtelen működése • Tehát tiroxin (jódhiány) miatt a betegek növekedése leáll, törpenövés jön létre teljes szellemi képességcsökkenéssel. Nemi fejlődésük is elmarad. Amennyiben időben felismerik, az újszülöttnek adagolható a pajzsmirigy hormon, és teljesen egészséges felnőtt válik belőle. Ezért kötelező hazánkban minden újszülött esetén a hipotireozis irányába történő szűrővizsgálat. B) A másik csoport a szerzett hipotireozis. Ilyenkor a felnőttekben az úgynevezett mixödéma nevű betegség alakul ki: csökken a sejtlégzés = az anyagcsere folyamatok lelassulnak, ezzel együtt az energiatermelés, ami testsúlynövekedéssel jár, hízás következik be, a bőr és a nyálkahártyák alatt kocsonyás anyag rakódik le. Megváltozik az illető hangja. Általános testi és szellemi levertséggel párosul ún. testi-lelki eltunyulás következik be. A szőrzet kihullik, vérszegénység és szexuális zavarok figyelhetők meg.

34. A pajzsmirigy elégtelen működése • A pajzsmirigy megnagyobbodása

35. A pajzsmirigy kalcitonin hormonja A pajzsmirigy másik hormonja, a kalcitonin a szervezet kalciumforgalmának szabályozásában fontos. Csökkenti a vér kalciumszintjét, elősegíti a kalcium beépülését a csontokba.

36. Pajzsmirigy kacitonin hormonjának hatása a kalciumforgalomra • A pajzsmirigy egyes mirigysejtjeiben kalcitonin nevű peptidhormon termelődik. A kalcitonin csökkenti a vérplazma kalcium koncentrációját, mivel gátolja a Ca 2 + -ionok leadását a csontokból, és fokozza a vizelettel való ürülésüket. A kalcitonin képződését a vér magas kalcium koncentrációja serkenti.

37. Mellékpajzsmirigy - A vér kalciumkoncentrációjának szabályozása A mellékpajzsmirigy több elkülönülő, függetlenül működő sejtcsoportot alkot a pajzsmirigy felszínébe ágyazódva. Négy, borsnyi méretű mellékpajzsmirigyünk van, melyek a pajzsmirigy két lebenyének oldalsó szélén, alul-felül helyezkednek el. Hormonja: a parathormon,kémiai összetételét tekintve peptid. A parathormon a szervezet kálcium és foszfát háztartását hivatott szabályozni. A szabályozott paraméter a vér kálcium és foszfát szintjének szorzata, tehát amennyivel növeli az egyiket, annyival csökkenti a másikat, és fordítva. Hatására a vér kálcium szintje növekszik, illetve ezzel egyidejűleg a foszfát szint csökken, mégpedig azáltal, hogy a kálciumot a csontokból felszabadítva a vérbe juttatja azt, míg a foszfátot a vesén keresztül üríti, ha csökkenteni kell a szintjét. A parathormon jelenléte elengedhetetlen a csontok egészséges fejlődése és az izmok normális összehúzódásának. szempontjából.

38. Mellékpajzsmirigy - A vér kalciumkoncentrációjának szabályozása A parathormon (a kalcitoninnal ellentétben) emeli a vérplazma kalciumkoncentrációját, mivel fokozza a csontokból a Ca 2 +-ionok vérbe jutását, fokozza a bélcsatornában a kalciumionok felszívódását,és a vesében a szűrletből történő Ca 2 + ionvisszaszívást. A mellékpajzsmirigyhormontermelését a vér alacsony kalciumkoncentrációja serkenti. A kalcium-ionok alapvető szerepet játszanak a sejtek ingerületi jelenségeinek kialakításában. A vér megfelelő kalciumion-koncentrációja nagyon fontos a vázizmok működéséhez.Túlságosan alacsony koncentrációjuk esetén a vázizmokban tartósizomgörcsök jönnek létre.

39. A mellékpajzsmirigy működésének zavarai • A mellékpajzsmirigy túlműködése a hiperparatireózis. Ilyenkor az első tünet lehet a gyakori veseköves roham. A parathormon hatására ugyanis a csontokból fokozottan szabadul fel kálcium, és ez a vesén keresztül kiürülve, kicsiny kövek kialakulásához vezet. A csontok a kálcium hiány miatt törékennyé válnak. Az izmok ingerlékenysége csökken. • A parathormon hiányában kialakuló hipofunkciós kórkép a hipoparatireózis.Ilyenkor a vér kálcium szintje igen alacsony. A kialakuló tetánia nevű állapot súlyos, életveszélyes. Az izmok ingerlékenysége olyan mértékű, hogy görcsös összehúzódások jönnek létre, mely a légzőizmokra is kiterjedve fulladásos halálhoz vezethet.

40. A mellékvese A mellékvese páros szerv. A két vese felső pólusát sapkaszerűen fedő, a vese zsíros tokjában található szervek. Kéreg és velőállományból állnak. A két rész alapvetően különböző feladatot lát el, mivel a kéreg állomány az endokrin rendszer része, míg a velőállományt tekinthetjük szimpatikus idegrendszer részének, bár szintén hormonokat termel.

41. A mellékvesekéreg • A mellékvese kéreg szteroid hormonokat termel, tehát a hormonok kémiai szerkezete a szterán vázra épül. • Szövettani kép alapján három réteg különíthető el a kérgen belül, amelyek nemcsak külalakilag különböznek, hanem ennek megfelelően három különböző hormont is termelnek. • Az első rétegében: a zóna glomerulárisnak nevezett részben a sejtek kis gömböcökbe rendeződve helyezkednek el és mineralokortikoidokat termelnek. A só- és vízháztartást szabályozó hormonok a vese elvezető és gyűjtőcsatornáiban fokozzák a Na+-ionok visszaszívását,K+ - ésH3O+-ionokra történő kicserélését. Hatásukra tehát a nátrium-ionok ürítése csökken, ugyanakkor a vizeletsavasabb lesz és káliumkoncentrációja nő. A Na+-ionok visszaszívását avérbe az ozmotikus koncentrációnövekedése miatt vízbeáramlás követi. A mellékvesekéreg hormonjai tehát közvetve a vízvisszaszívását is fokozzák. Ezeknek a hormonoknak a termelődését a vérplazma alacsony Na +és magas K+ koncentrációja serkenti.

42. A mellékvese kéregállománya A só- és vízháztartást szabályozó hormonok közül a legfontosabb az aldoszteron, mely a szervezet ásványi anyag háztartását szabályozza: a kálium és nátrium forgalmat befolyásolja. Az aldoszteron úgy hat a vesére, hogy az kevesebb nátriumot és több káliumot választ ki. Az aldoszteron-termelést részben az agyalapi mirigyben lévő kortikoszteron-stimuláló hormon szabályozza, részben pedig egy, a vesékben lévő szabályozó mechanizmus (a renin-angiotenzin rendszer).A renin, egy a vesékben termelt anyag, mely szabályozza az angiotenzin nevű hormon aktivációját. Utóbbi a mellékveséket aldoszteron termelésére serkenti.

43. A mellékvesekéreg A mellékvesekéreg második rétegét zóna faszcikulárisnak nevezik, mert a sejtek kötegeket képezve helyezkednek el. A glikokortikoidok, többek között a kortizol termelődik itt. A kortizol hatására a vércukor szint emelkedik, illetve a szervezet ellenállóképessége csökken, hiszen a sejtes immunválaszban résztvevő sejteket gátolja. A mellékvesekéreg hormonjainak hatása a szénhidrát-anyagcserére

44. A mellékvesekéreg Mellékvesekéreg-hormonok hatása a szénhidrát-anyagcserére • A szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonok a szervezetben általános hatásúak. Fokozzák a fehérjék lebontását, és serkentik az aminosavak, valamint az erjedésből származó tejsav glükózzá alakulását. Emellett fontos hatásuk még, hogy gátolják az izom- és a zsírszövet glükóz felhasználását. Mindezek miatt növelik a vércukorszintet. Hatásukat elsősorban a vázizom, a máj és a zsírszövet sejtjeire fejtik ki. A mellékvesekéreg szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonjainak termelését negatív visszacsatolással befolyásolja az agyalapi mirigy mellékvesekéreg-serkentő hormonja, illetve a hipotalamusz egyik neuroszekréciós hormonja.

45. A mellékvesekéreg • A szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonok szerepe különösen akkor lényeges, amikor a táplálék túl kevés szénhidrátot tartalmaz, ugyanis az idegsejtek és a vörösvérsejtek kizárólag glükózt hasznosítanak energiaforrásként. Amikor valaki nem fogyaszt elegendő szénhidrátot, például éhezés vagy fogyókúrázás idején, az idegsejtek és a vérsejtek glükóz szükségletét egy rövid ideig a májban tárolt glikogén hidrolízise fedezheti. A szénhidrátraktár kimerülése után azonban az idegszövet és a vérsejtek energiaellátása kizárólag az aminosavakból történő glükóz-előállítás segítségével történik. Ennek a folyamatnak a serkentéséhez és a fenntartásához pedig a mellékvesekéreg szénhidrát-anyagcserét serkentő hormonjai szükségesek. Lényeges, hogy a fogyókúrázó ember bizonyos mennyiségű fehérjét fogyasszon, mivel ennek hiányában saját fehérjéi kezdenek lebomlani, hogy a belőlük képződő szőlőcukor fedezze az idegszövet és a vérsejtek szükségletét.

46. A mellékvesekéreg • A szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonok fontos hatása, hogy csökkentik a gyulladásos folyamatokat és lassítják az immunreakciókat. Számos gyógyszer tartalmaz ilyen hatóanyagokat. Ezek szigorú orvosi ellenőrzés mellett alkalmazhatók olyan esetekben, amikor a gyulladás tüneteinek enyhítése szükséges. Fontos azonban tudni, hogy ez a kezelés a betegség okát nem szünteti meg. A gyógyszerként a szervezetbe jutó hormon is részt vesz a negatív visszacsatolásban, tehát csökkenti a hipofízis mellékvesekéreg-serkentő hormonjának képződését. Ezáltal lecsökken a mellékvesekéreg saját hormontermelése. • A szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonok közül legismertebb a kortizol.

47. A mellékvesekéreg A mellékvesekéreg ivari hormon-termelése • A harmadik réteg a zóna retikuláris, ahol is hálózatot képeznek a sejtek. Termékük a szexuálszteroidok férfiban és nőben egyaránt termelődnek. Legjelentősebb képviselőjük a tesztoszteron, amely a férfias jellegekért, az agresszióért és a szexuális vágyért felelős hormon. (A hím ivari jellegű szteroid hormonok a serdülőkortól kezdve termelődnek az ivartól függetlenül mindenkiben lényegében azonos mennyiségben. Ezeknek a hormonoknak a szerepe a felnőttkori testalkat kialakítása, a test és az izomzat növekedésének fokozása. Az izomzat fejlődésére kifejtett hatásuk miatt anabolikus szteroidoknak nevezik ezeket a hormonokat. (A felépítő anyagcsere-folyamatokat idegen szóval anabolikus anyagcserének nevezik, innen származik e vegyületek elnevezése.) Az izomnövekedést serkentő tiltott doppingszerek egyik csoportja az anabolikus szteroidok közül kerül ki.)

48. A mellékvesekéreg hormonális szabályozása • A mellékvesekéreg működését a hipofízis ACTH (adeno-corticotrop) hormonja szabályozza, serkenti. Hatására a mellékvesekéreg mindhárom rétegében fokozódik a hormontermelés és -kibocsátás. A megnövekedett perifériás hormonszint hatására csökken az ACTH termelése, és a rendszer ismét nyugvó pontra jut. = Ha a mellékvesekéreg által kibocsátott mineralokortikoidok, glikokortikoidok és szexuálszteroidok mennyisége a vérben növekszik, a hipotalamusz leáll az ACTH-RF termeléssel, és így a hipofízis sem bocsát ki több ACTH-t. A mellékvesekéreg hormonjai a szervezet ásványi anyag forgalmát, cukorháztartását, illetve a tesztoszteronhoz kötött szexuális vágyat, férfi nemi jelleget (pl. szőrnövekedést ) szabályozzák.

49. Mellékvesevelő • A mellékvesevelő hormonja, az adrenalin egyszerű aminosav-származék. A szervezetet megterhelő stresszhelyzetekhez történő alkalmazkodást (főképp vészhelyzetben a menekülés vagy támadás lehetőségét) biztosítja. Általános hatású, gyakorlatilag minden szövet működését befolyásolja. Serkenti a májban tárolt glikogénhidrolízisét, a zsírszövetben pedig a zsírokbontását, ezáltal növeli a vércukorszintet és a vér zsírsav-koncentrációját. Mindez a szövetekenergiaellátását javítja. Az izomglikogéntartalmának bontását is fokozza, az innen származó szőlőcukor azonban ott helyben használódik fel, a vérbe nem jut ki. Az adrenalin a vérkeringést is befolyásolja: hatására a bőr és a belső szervek kisartériái összehúzódnak, a vázizomzaterei pedig tágulnak, vagyis a vér ilyenkor elsősorban az izmok ellátását biztosítja. A mellékvesevelő működését az idegrendszer szabályozza, a hormontermelést a gerincvelőből eredő idegrostok serkentik. Az idegrendszer és a hormonális rendszer tehát együttműködik a készenléti állapot kialakításában és fenntartásában.

50. Mellékvesevelő • A mellékvesevelő másik hormonja a noradrenalin. Ennek legfontosabb hatása, hogy az artériákizomzatának összehúzódását idézi elő, ezáltal növeli avérnyomást, ami javítja a vérkeringés teljesítményét. Mellékvese szöveti szerkezete