Az új Ptk. hatálybalépésével kapcsolatos rendelkezések

1. Az új Ptk. hatálybalépésével kapcsolatos rendelkezések Dr. Ződi Zsolt, szakmai igazgató, Opten, tudományos munkatárs MTA TK Jogtudományi Intézet

2. Az átmenetet szabályozó jogszabályok 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (Ptké.) 2013. évi CCIV. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel összefüggésben az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról 2013. évi CCXIII. törvény az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról 2013. évi CCLII. törvény egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról

3. 1. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit a hatálybalépését követően a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogyha egy adásvételi szerződéssel kapcsolatban, amely március elején lebonyolódik, és belőle májusban per lesz, a per VÉGIG a régi Ptk. szabályai szerint fog zajlani. Az összes szabály kógens – nem lehet tőle eltérni, csak nagyon kevés kivétellel. (Pl. nem mondhatom azt, hogy én márpedig a régi Ptk. alapján akarok zálogszerződést kötni. (Más kérdés, hogy az újtól eltérhetek úgy, hogy az már inkább a régi Ptk.-ra hasonlítson, de ez esetben nem a régi Ptk. miatt lesz a szerződésem olyan, amilyen, hanem a szerződés miatt.) A 2013. évi CLXXVII. törvény főszabálya

4. Jogviszonyok típusai Ez alapján logikailag háromféle jogviszony van: • A régi Ptk. Idején keletkezett, és le is zárult jogviszony a régi Ptk.-t kell alkalmazni. • Az új Ptk. idején kezdődő jogviszony Az új Ptk.-t kell alkalmazni. • „Átnyúló” jogviszonyok Nem tartalmaz Ha a felek nem rendelkeznek róla a törvény mondja meg A felek az új Ptk. alá helyezhetik a jogviszonyt közös megegyezéssel, de nem válogathatnak a szabályok között egy jogviszonyon belül Viszont, mivel a Ptk. alapvetően diszpozitív, ha a régi szabályokat úgy alkalmazom, hogy azokat leírom a szerződésembe, így a régi Ptk. Szabályait tovább tudom alkalmazni

5. A továbbiak csak példák, nem kimerítő felsorolások! Nem tartalmaz

6. Cselekvőképességet nem lehet általános jelleggel korlátozni, csak az ügyek meghatározott csoportjára vonatkozóan. Az új szabályozás 17 életévtől engedi meg a korlátozást, a régi a 14. évtől tette ezt – a 14 és 17 év közöttiek sorsát rendezni kell: eszerint ezekre az új („enyhébb”) szabályok vonatkoznak. Ugyanígy: ha már eljárás folyik, az eljárási szakasznak megfelelően, vagy el kell utasítani a kérelmet, vagy másodfokon hatályon kívül kell helyezni, stb. és várni kell a fiatalkorú 17 éves koráig. Az új Ptk. a gondnokságot 5 évente felül kell bírálni. A régi alapján véglegesen megállapítottakat is 5 évente ezután felül kell vizsgálni. Nem vagyoni kártérítés – sérelemdíj. Mivel elválhat a jogsértés, és a vagyoni jellegű sérelem bekövetkezése, ezért a Ptké. azt rendeli, hogy a jogsértés időpontja a lényeges, elhúzódó jogsértés esetén pedig a megkezdés időpontja. (Azaz, nagyjából mindenképpen a régi Ptk.) Személyek joga

7. Jogi személyek: minden jogi személyre vonatkozó szabály • Alapvető változás, hogy az egész könyv diszpozitív, azaz (bizonyos rendelkezéseitől) eltérést enged. • Persze pl. a társasági formákat illetően nincsen lehetőség eltérni. – (más kérdés, hogy a jelenlegi űrlapos rendszerben hogyan lehet bejegyeztetni ezeket a kreatív, egyedi megoldásokat…) • Amelyek a hatálybalépés napján épp bejegyzés alatt állnak, (válnak szét egyesülnek) azokat a március 14-én hatályos (régi) szabályok szerint kell bejegyezni. • Az első létesítő okirat módosításakor kell hozzáigazítani a céget az új Ptk. szabályaihoz • Aki épp megszűnőben van, (pl. felszámolás), azt nem érintik az új szabályok

8. Egyesület, alapítvány • Egyesület, alapítvány: alapvetően egészen 2016. március 15-ig kitolta a megfelelést • Két okból nem kell módosítani az alapszabályt: csak a kifejezések, illetve utalások, hivatkozások miatt: pl. a régi Ptk.-egyesületi szabályait hivatkozza az egyesület alapszabálya Nem tartalmaz

9. Gazdasági társaságok • Első módosításkor kell hozzáigazítani a szabályokat az új Ptk.-hoz • Végső határidő: a kkt.-knek és a bt.-knek 2015. március 1-jéig, a kft.-knek pedig 2016. március 1-jéig kell az új Ptk. rendelkezéseihez igazodni. • Két okból nem kell módosítani az alapító okiratot (társasági szerződést): ha hivatkozásokat kellene javítani, vagy az ügyvezető szóhasználatot kellene kijavítani • Ha csak a Ptk.-nak történő megfelelés miatt módosítanak, akkor az illetékmentes. • A legfontosabb változás: legkésőbb 2016. március 15-ig fel kell emelni a kft. alaptőkéjét 3 millió forintra. Nem tartalmaz

10. Dologi jog • A dologi jog, (tulajdon, használati jogok, haszonélvezet), nem változtak drámaian az új Ptk.-ban • Ezek a jogviszonyok (pl. közös tulajdon) évtizedekig fennállnak. Ezért, ha velük kapcsolatban valamilyen jognyilatkozat születik, akkor azt már az új Ptk. szerint kell megtenni. (Pl. közös tulajdon használata, hasznosítása.) • Speciális eset, kivétel: ha a szerződés megkötése a régi Ptk. idején történik, az átadás viszont az új alapján, (pl. ingatlan-adásvétel) akkor az egészre a régi szabályokat kell alkalmazni. Nem tartalmaz

11. Kötelmi jog, szerződések, kártérítési szabályok • A régi Ptk. alatt keletkezett szerződések esetén a főszabály az, hogy arra a régi Ptk. szabályait kell alkalmazni. • Ez igaz azokra a szerződésekre is, amelyekből más szerződések keletkeznek. (Pl. keretszerződés, előszerződés) • Kártérítési jog: elválik egymástól a szerződésen kívül és a szerződésszegéssel okozott károkat • Szerződésen kívül okozott károk: marad a régi felróhatósági szabály – a károkozás időpontja, illetve a károkozás megkezdésének időpontja számít • Szerződésszegéssel okozott károk: új szabály van, mert nem a felróhatóság, hanem az ún. előreláthatósági szabály érvényesül (6:142. §) – a korábban megkötött szerződésekre tehát még a régis szabály fog vonatkozni. Nem tartalmaz

12. A 2013. évi CCLII. (salátatörvény) szabályai - válogatás • Nagyrészt a terminológia, és a hivatkozási helyek miatti változásokat rögzíti. Több, mint 180 jogszabályt módosít. • Azonban sajnos magát a még hatályba sem lépett Ptk.-t is módosítja, több, mint 100 helyen. Csak csemegézni tudunk a változtatások közül. • Sok pontosítás és kiegészítés született az Rt. szabályainál • 3:222 § : Rt. Saját részvényt csak az alaptőke 25%-ig lehet megszerezni – ezt a szabályt egészítették ki azzal, hogy a 25%-ba beleszámít a külföldi leánycég is. • 3:272 §: Nyrt. Közgyűlési meghívóját közzé kell tenni, ÚJ, hogy a határozattervezetek és dokumentumok elérhetőségének helyét is. • Ezen kívül is rengeteg, a közgyűléssel kapcsolatos pontosító szabály található itt. • Rengeteg változás a kötelmi könyvben • 6:106. § Vállalkozások közötti tisztességtelen szerződésekkel kapcsolatos közérdekű kereset. – A beszúrás konkrét „tisztességtelenségeket” is nevesít, mint pl. a 60 napnál hosszabb fizetési kikötés, vagy a késedelmi kamat kizárása • 6:417 § A kezesség és a csődeljárás viszonya. Régi szöveg: ha a kezest nem tájékoztatták, szabadult a kötelemből. Új: nem szabadul, hanem kötelezettsége a csődegyezségben foglalt mértékre csökken. Nem tartalmaz

13. Összefoglalás • Az új Ptk kifejezett kötelezettségeket (néhány kivételtől eltekintve, mint pl. alaptőke felemelésének kötelezettsége) nem ír elő: nincsen módosítási kényszer. • De mivel egyes jogintézmények máshol vannak szabályozva, más lett esetleg a nevük is, és más lett a tartalmuk, célszerű a szerződéseket átnézni, és kijavítani. • Attól, hogy az időbeli hatályososulást rendező szabályok kógensek, (azokat nem lehet kikerülni), a Ptk. rendelkezései még általában diszpozitívak: ha az új Ptk. megoldása számunkra nem előnyös, eltérhetünk tőle, de azt szerződésben kell megtennünk. • Mivel már egy fél év eltelte után is 100 helyen kellett módosítani a jogszabályt, további módosítások várhatóak. • Az átmenet kapcsán egészen bizonyosan lesznek olyan területek és esetek, amelyekre nem gondolt a jogalkotó. Ezek eldöntésénél a bíróságok az általános szabályokat fogják alkalmazni az egyedi esetekre. (Pl. azt a szabályt, hogy átnyúlóaknál a dologi jogviszonyoknál az új Ptk.-t, a kötelmieknél a régit kell alkalmazni.) Nem tartalmaz