Normadoc

1. ÖKO-STANDARD Normadoc ÖKO-STANDARD 2009.01.01 – 2010.12.31. „Nemzeti Technológiai Program” keretében támogatott fejlesztés

2. ÖKO-STANDARD Normadoc 2009-2010. A környezet, amelybe a szabvány illeszkedik

3. A Fenntartható Fejlődés pillérei -mellérendelő viszony Társadalmi Fenntartható fejlődés

4. ÖKO-STANDARD Normadoc 2009-2010. A szabvány azonosítása (MIVEL?) A szabványok két alapvető típusát különböztetjük meg: A formális és az informális szabványokat. Az előbbieket legális, vagy de jure szabványoknak is hívjuk, hiszen azok formálisan szabványkiadásra jogosult, akkreditált nemzeti vagy nemzetközi intézmények kiadványai. Informális, vagy de facto szabványokat tipikusan olyan intézmények fejlesztenek ki és terjesztenek, amelyek széleskörű ipari elismertséggel, kapcsolattal rendelkeznek, de nincsen formális akkreditáltságuk

5. ÖKO-STANDARD Normadoc 2009-2010. Célkitűzés (MIT?) „BIOENERGETIKAI RENDSZERSZABVÁNYOK KIDOLGOZÁSA” Az ÖKO-STANDARD szabvány alkotóinak alapvető szándéka különösképpen az, hogy a bioenergetika vertikumában egy jól kidolgozott, az alkalmazók és kapcsolatrendszerük folyamatos fejlődésének lehetőségét biztosító, és egyben azt megkövetelő normatív követelményrendszert hozzanak létre. DE! Az ÖKO-STANDARD szabvány a termelési, termesztési, szolgáltatási eljárások helyes gyakorlatának rögzítésére törekszik, olyan normatív követelményrendszer kialakításával, amely átfogó, egységes módon biztosítja a fenntartható fejlődés szempontrendszerének feltételeit, annak ellenőrizhetőségét, és tanúsíthatóságát.

6. ÖKO-STANDARD Normadoc 2009-2010. A fejlesztés időszerűsége (MIÉRT?)-vázlat- Zöld Könyv(2006): Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért EU törvénykezési törekvések. A megvalósíthatóságban hazai élenjárás: ÖKO-STANDARD Fenntartható fejlődés szegmentáltan nem értelmezhető! (vs. Global Reporting System, Global Footprinting Network…, Busines Social Compliance Initiative, Forest Stewardship Council…stb.) Ezért az Általános Menedzsmentszabványt széleskörűen alkalmazhatóvá kell tenni. KIVEL?! és HOGY?!

7. ÖKO-STANDARD Normadoc 2009-2010. A fejlesztés időszerűsége (MIÉRT?)-vázlat- A megújuló energiaforrások között a biomassza egyedülálló módon mindhárom energiahordozó alapanyaga: - villamos áram - hőenergia - hajtóanyag Ezért a fenntartható energiagazdálkodás egyik jelentős szereplője kell, hogy legyen. A biomassza ugyanis a fenntartható energiagazdálkodás mindhárom feltételének eleget tud tenni, vagyis: helyi erőforrásokra támaszkodva gazdaságos, kevéssé környezetszennyező, és a helyi közösség nagy hatékonysággal használja fel szükségletei kielégítésében.

8. ÖKO-STANDARD Normadoc 2009-2010. Célkitűzés (MIT?) • A rendszer középpontjában tehát, • a fenntarthatóság (a környezeti, a gazdasági és szociális szempontok), • az ellátásbiztonság, és • az energiahatékonyság biztosítása, • valamint a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének és a megújulók versenyképességének elősegítése áll. • Ennek eredményeként az ÖKO-STANDARD alkalmas lehet pl. a negatív extern hatások forrástevékenységének adóztatását, illetve a pozitív extern hatások kiinduló tevékenységének támogatását megcélzó jogszabályok teljesülésének ellenőrzésére.

9. ÖKO-STANDARD Normadoc 2009-2010. A szabvány alkalmazásának haszna (MIÉRT?) A szervezeteknek nem kell saját maguknak új eljárásokat, módszereket kifejleszteniük, mert az ÖKO-STANDARD folyamat szabványok a legjobb gyakorlatot kodifikálják, képessé teszik ezáltal a szervezetet arra, hogy az irányításban használja/alkalmazza a szakértők tudását és tapasztalatát, ahelyett, hogy a bizonytalan saját eljárások kidolgozására időt, pénzt vesztegetne. BELSŐ ÉRDEK Az ÖKO-STANDARDszabványok szerepe többek között, hogy egyszerűsítsék az összetevőkre vonatkozó előírásokat, csökkentsék a választási kényszert a megtakarítás érdekében, csökkentsék a raktározási szükségleteket és tegyék lehetővé az egyszerűbb felügyeletet és a könnyebb ellátást.

10. ÖKO-STANDARD Normadoc 2009-2010. A szabvány alkalmazásának haszna(MIÉRT?) Az ÖKO-STANDARD szabványokat, mint együttműködő szabványokat egy teljes rendszerre fejlesztjük ki, ami lehetővé teszi, hogy az összes résztvevő folyamatosan együtt dolgozzon annak érdekében, hogy az egyes résztvevők terméke/szolgáltatása illeszkedjen a rendszer többi részéhez. KÜLSŐ ÉRDEK Az ÖKO-STANDARD alkalmazásával a szervezet képes a termékeit a piacán értékesíteni, mivel azok megfelelnek azoknak a szabványokban lefektetett követelményeknek, amelyek fontosak az adott piacon (és megfelelnek a törvényi követelményeknek is).

11. ÖKO-STANDARD Normadoc 2009-2010. A szabvány alkalmazásának haszna(MIÉRT?) Azaz, az ÖKO-STANDARD szabványoknak hatásuk van a fenntarthatóság hitelességére és elfogadhatóságára.

12. ÖKO-STANDARD Normadoc 2009-2010. Részcélok (MIT?) • A holisztikus (rendszerszemléletű) ÖKO-STANDARD szabványok • közül négy egymáshoz kapcsolódó kidolgozásátcéloztuk meg: • általános menedzsment szabványÁE, Témavezető: Czelleng Arnold • elsődleges biomassza termelés szabványaEBM, Témavezető: Czelleng Arnold • biogáz termelés szabványaBT, Témavezető: Petis Mihály • napraforgóolaj alapú biodízel előállítás szabványaNBDTémavezető: Sinóros-Szabó Botond

13. ÖKO-STANDARD Normadoc 2009-2010. ÖS-Integrált szint : vonatkozik egy önálló szervezetre, vagy egymással szerződéses kapcsolatban álló szervezetekre, amely vagy amelyek tevékenysége a teljes bioenergetikai vertikumra vonatkozik (termelés, szállítás, átalakítás, feldolgozás)

14. ÖKO-STANDARD Normadoc 2009-2010. Az Öko-Standard (ÖS) Konzorcium tagjai és szerepük(KIK?) TQ Consulting Gazdasági Tanácsadó Központ Kft. Konzorciumvezető, Általános menedzsmentszabvány ÖKO-LAND Szövetség Közhasznú Egyesület Elsődleges biomassza termelés szabványa Bátortrade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Biogáz termelés szabványa INTER-TRAM Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Napraforgóolaj alapú biodízel előállítás szabványa

15. ÖKO-STANDARD Normadoc 2009-2010. Szabványalkotók (KIK?) Dr. Petis Mihály Nagy Sándor Széles Lajos Dr. Gubán Ákos Dr. Gubán Miklós Dr. Ligetvári Ferenc Dr. Ertsey Imre Dr. Penninger Antal Dr. Marosvölgyi Béla Dr. László Elemér Dr. Fábián István Dr. Nagy János Dr. Dinya László Dr. Sinóros-Szabó Botond Kardos Győző Somogyi Zoltán Dr. Siklósi Imre Biró Attila Dr. Kerepeszki István Dr. Czelleng Ferenc Dunai Katalin Dr. Nagy-László Nóra Tégla Zsolt Dupcsák Zsolt …valamint sokan mások

16. ÖKO-STANDARD Normadoc 2009-2010. Eredmény Az ÖS-Konzorcium a tanúsító szervezetek akkreditálásának jogkörét magának tartja fenn. Az ÖS-STANDARD fejlesztésével Egységes platformra kerül a különböző illeszkedő szakértelem és a rendszerismeret, melyek közös halmazából új tudományos iskola teremtődik. Ennek eredményeit a kutatómunkában, a felsőoktatásban, és a felnőttképzésben egyaránt felhasználhatók. Az ÖKO-STANDARD kapcsolatba kerülhet a jogszabály kodifikálással; alkalmazása lehetővé teheti „a jogszabálynak való megfelelés feltételezését”.

17. ÖKO-STANDARD Normadoc 2009-2010. Feladat • Az ÖS-STANDARD fejlesztésében…. • A szakértők mit tartanak fontos, releváns feltételnek, szempontnak a célkitűzés teljesítéséhez ? • A szakértők adjanak meg a fentieken belül olyan tényezőket, amelyeknek egy részéhez indikátorok rendelhetők ! • A szakértők mit tartanak nem megfelelő, de már „beépített” feltételnek, szempontnak (ellenőrzési pontnak) ? • Ellenőrzési pontok ésteljesítés kritériumaimeghatározása

18. ÖKO-STANDARD Normadoc 2009-2010. Feladat Az ÖS-STANDARD fejlesztésében…. A szakértők az Ellenőrzési pontok és a meghatározott teljesítési kritériumok alapján válasszák ki azokat a pontokat, amelyek a tanúsítási folyamatban jelentőségük folytán kiemelkedő szerepet töltenek be! Előaudit ellenőrzőlista összeállítása

19. ÖKO-STANDARD Normadoc 2009-2010. A KÖVETKEZŐKBEN…. Dr. Siklósi Imre: imresiklosi@gmail.com MENEDZSMENT és TANÚSÍTÁS Somogyi Zoltán: zoltan.somogyi@tqconsulting.hu KÖRNYEZETI és BIZTONSÁGI SZEMPONTOK Biró Attila : biro.attila@mail.tvnet.hu TÁRSADALMI SZEMPONTOK (szociális, gazdasági)

20. ÖKO-STANDARD Normadoc Általános menedzsmentszabvány Előzetes szabványtervezet 2009.01.01 – 05.31. „Nemzeti Technológiai Program” keretében támogatott fejlesztés