530 likes | 801 Views
A laterális dominancia. Mi a lateralitás?. Fogalma: A test egyik felének az ellenkező oldali testrészekkel szembeni előnyben részesítése, jobb teljesítőképessége. sinisteritás - ambidexteritás - dexteritás a nem következetes oldalhasználók „mixesek”. b. j. B. A. J.
E N D
Mi a lateralitás? • Fogalma: A test egyik felének az ellenkező oldali testrészekkel szembeni előnyben részesítése, jobb teljesítőképessége. sinisteritás - ambidexteritás - dexteritás a nem következetes oldalhasználók „mixesek” b j B A J
Keresztezett dominancia: sokszor az egyik oldal nem teljesen domináns, pl. a domináns kéz és szem ellentétes oldalra esik. Inkomplett dominancia: mindkét oldali testrész használata, de az egyik oldal kissé preferált. Konvertált dominancia: az egyén valamilyen oknál fogva kénytelen az egyébként nem domináns oldal használatára (pl. balkezességről jobbkezességre szoktatták)
A laterális dominancia háttere: aszimmetrikus féltekék – munkamegosztás, de együttműködés! Bal agyfélteke Jobb agyfélteke • Ösztönös • Geometrikus • Irracionális • Szubjektív • Humorérzék • Jó színelemző képesség • Erőteljesebb érzelmi reakciók (bal arcfél) • Elkerülő viselkedés • Intellektuális • Algebrikus • Racionális • Objektív • Nincs humorérzéke • Kezdetleges színelemzés • Következtető • Közelítő viselkedés
Paul Broca (1861): Beszédmozgatóközpont a bal féltekében (kb. 95%-nál) – betegek vizsgálata Karl Wernicke (1870): beszédértő központ http://www.mindentudas.hu/mindentudasegyeteme/zrinyi/20040806hamori16.html A baloldali agykéreg munkamegosztása.
Az aszimmetria az élővilágban sem ismeretlen (csigaház, kúszónövények, aszimmetrikus csőrű madarak, integetőrák, stb.) – énekesmadarak! Emlősök túlnyomó többségénél szimmetrikus féltekék, de • a patkányok 46-46%-a jobb vagy bal mancshasználó, 8% mixes • a macskák 50%-a „valamilyen kezes” • a majmok 48-48%-a következetes végtaghasználó, 4% mixes
A domináns jobbkezesség kizárólagos ember tulajdonság! 90% jobbkezes • Valószínűleg megjelenése megelőzte az agyi aszimmetriát • Homo habilis és H. erectus is jobbkezesek voltak • Az agyi aszimmetria először a Homo neanderthalensis-nél mutatható ki
A domináns jobbkezesség kialakulása Elméletek: háborúskodás bal kéz a védekező, mert a szív a bal oldalon van, a jobb pedig „ügyesedett” a harc következtében anya a bal oldalon tartja a gyerekét (szívdobogás!), így a jobb kéz szabadon marad szív baloldali helyzetű => a bal félteke vérellátása jobb => jobban tud fejlődni is
♀ ♂ RS+ RS- RS+ RS+RS+ RS+RS- RS- RS-RS+ RS-RS- 4) Felegyenesedés kezek közötti munkamegosztás szimmetria felborul (Homo sapiens) Ezzel összefüggésben: kommunikáció mutogatással (főleg jobb kézzel) hangok bal homloklebenyben egyre érzékenyebb a gesztikulációért felelős terület kialakul a beszédközpont (Le Doux). 5) Anett: „Right-shift” modell (Anett, 1978, 1985)
Őskor: Ókor: Egy kis történelem… • Toth szerint már a H. habilis és H. erectus is jobbkezes • A bronzkorban már a szerszámok zöme jobbkezes • Egyiptom: bal kéz - Maat istennő jobb kéz – Thot isten • Róma: Julius Caesar bevezette a jobbkezes üdvözlést • Hellász: a szent helyekre jobbról illik belépni (Püthagorasz)
Biblia: Fra Angelico: Utolsó ítélet. (1432-35), fa-oltárkép; (Museo di San Marco, Firenze)
Középkor: • XVI.sz-ig elfogadták (Bertrand) /„Balos” családnevek, yorkshire-i ásatások/ • Később üldöztetés • Okai:-keresztény egyház hatása -írásoktatás -általános illemszabályok elterjedése
Újkor, napjaink: Sokáig „divat” (volt) az átszoktatás Következmények: • Diszlexia • Diszgráfia • Egyéb tanulási nehézségek • Kisebbségi komplexus • Antiszociális magatartás Balkezest jobbkezes írásra kényszerítő eszköz terve a XIX.századból. (Illényi, 2002)
A balkezesség okai Öröklődés • „Right shift” modell (Anett, 1978, 1985) jobbkezes szülők 98% jobbkezes gyerek ha egyik szülő balkezes 17% esély balkezességre balkezes szülők 46% az esély, hogy balkezes utód születik • X-kapcsolt gén (Corballis, 2001)
Egyéb hatások • Hormonális: tesztoszteron 1) lassítja a bal félteke fejlődését, „esélyt” adva ezzel a jobbnak - Ezzel együtt a nyelvi képességek gyengítése • Magyarázat lehet, hogy miért több a balkezes férfi (10%), mint nő (5-6%) • 2) Thymus redukálása autoimmun betegségek gyakorisága nagyobb a balkezesek között • A magzat méhen belüli fekvése
„Tükörkép-jelenség” – egypetéjű ikrek egyik fele jobb, a másik balkezes Hipotézis: a nem iker balkezesek az ikerpár „túlélői” • Születési stressz (Bakan - O2 hiány; születési sorrend) • Gyermekkor: nevelés, tanulás • Felnőttkor: trauma, betegség
A laterális dominancia mérése Többféle teszt létezik a lateralitás vizsgálatára. Kezesség vizsgálata: preferencia és teljesítőképesség ( egy kézzel végrehajtható feladatok). Kérdés Megfigyelés (cselekvés végrehajtatása) • „papír-ceruza” tesztek (kérdések) • projektív tesztek (nyitott feladatok)
Közvetlenül a féltekék vizsgálata is lehetséges: • Wada-teszt • bőrellenállás-változás mérése • „hasított-agy” kísérlet (Sperry) • modern leképezési technikák (PET, fMRI, MEEG) http://www.mindentudas.hu/mindentudasegyeteme/zrinyi/20040806hamori27.html
Miért érdekesek ezek a vizsgálatok? Még mindig nem tisztázottak a valódi arányok Sok a tanulási nehézségekkel küzdő gyerek Kevés a balkezes eszköz A tanítók, tanárok legyenek figyelemmel tanítványaik kezességére (ültetés, írástanítás, eszközhasználat) A laterális dominancia bizonyos betegségekkel való összefüggéseinek vizsgálata (depresszió, asztma, …)
Néhány híres balkezes… • Julius Caesar, Nelson admirális, Hasfelmetsző Jack, • Leonardo da Vinci, Michelangelo, • Szeles Mónika, Benedek Tibor, • Jimmy Hendrix • …
A SZÍNLÁTÁS BALOGH LÁSZLÓPSZICHOLOGIKUS TÉR
Mik a színek? A szín voltaképpen a látható tartományba eső elektromágneses hullámok által kiváltott érzet, amely a hullámok spektrális eloszlásán (fizikai tulajdonságain) kívül döntő mértékben függ a szem és az agy működésétől, sőt, pszichológiai jelenségektől is. A színek érzékelése tehát személyes élmény, nem mérhető objektivitás, vizsgálata emiatt a fizikától a biológián és a pszichológián át egészen a képzőművészetekig vezet.
Színlátás Funkciója: • Tárgydetekció (paradicsom) • Tárgydiszkrimináció (érett vagy sem?) • Esztétikai, emocionális („De szép!” - művészet!)
Miért fontos a színek megkülönböztetése? - táplálékszerzés -szaporodás (udvarlás, fajtársak felismerése) -veszély (mimikri)
Egyes hullámhossz tartományok különböző színérzet, De! adott hullámhosszon mindig azonos színérzet 390 nm – 425 nm ibolya 425 nm – 495 nm kék 495 nm – 560 nm zöld 560 nm – 585 nm sárga 585 nm – 645 nm narancs 645 nm – 760 nm vörös Nincs éles átmenet, az átmeneti zónák színei keverék színek Fehér: mindent visszaver Fekete: mindent elnyel
A színérzet összetevői Árnyalat (tónus) a hullámhossz határozza meg Telítettség (szaturáció) mennyire élénk a szín Erősség v. fényesség (luminozitás) megvilágítás erőssége sötét v. világos szín A spektrum szélein
A színlátás A retinán kétféle fényérzékeny elem • A nappali látás receptorai a csapok • Az éjszakai látás receptorai a pálcikák (a csapoknál kb. ezerszer érzékenyebbek) Young és Helmholtz trikromatikus (háromszín) elmélete háromféle csapsejt van hosszú (piros) - protos közepes (zöld) - deuteros rövid (kék) – tritos
Fényérzékeny molekula a rodopszin (retinol+opszin) fényre bomlik receptoron potenciálváltozás A pálcikákban egy, a csapokban háromféle rodopszin (abszorpciójuk más és más) Háromféle ingerületi állapot az alapja a színlátásnak.
A háromféle csaptípus elnyelési görbéi – A színérzet Kékcsúcs: 420 nm-nél Zöldcsúcs: 535 nm-nél Vöröscsúcs: 565 nm-nél (valójában sárga!) „fehér” – érzet: a háromféle csap egyenlő mértékben kerül ingerületbe színes érzet: a színes fény hullámhossz eloszlásától függ
Az állatok színlátása Rovarok jó színlátás, de más színérzékenység, mint a miénk (400 nm-körül a színérzékenységi csúcs) Pl.a méhek nem érzékelik a vöröset, de uv-t igen! a növények sajátos uv-mintázattal rendelkeznek Így látjuk mi… …és így a méhek.
Az állatok színlátása • Halak: egyes fajok biztosan jó színlátók • Kétéltűek: a békák és a gőték a zöld színre érzékenyebbek, mint a kékre, de a sárgát és a vöröset nem képesek megkülönböztetni • Hüllők: egyes fajok biztosan jó színlátók • Madarak: csak színérző csapok kitűnő színlátók
Emlősök: kutyák, macskák, mókusok, sertések, cickányok kétszínlátók A csak éjszakai életmódot folytató állatok szemében nincsenek színérzékeny csapok!
Ép színlátású ember kb. 160 színárnyalat megkülönböztetésére képes Keverékeiből, sötét és világos, továbbá tört árnyalataiból Összesen mintegy 4 millió színárnyalatot képes felismerni Ennél jóval kevesebb színnevünk van!
A színlátás zavarai • Az emberiségnek kb. 4%-a (210 millióan) színtévesztő • Férfiaknál gyakoribb (8%), nőknél csupán 0,5% • Kevesebb színárnyalatot tudnak megkülönböztetni • Ezek egy részét gyakran összecserélik • Ez érinti munkaképességüket is, több, mint 100 szakma (pl. autófényező, fodrász, kozmetikus, szobafestő, villanyszerelő, stb.) • Hátrányos a közlekedésben is
A színlátás zavarainak okai Szerzett nincs köze a színtévesztéshez, a látótér színhatárai szűkülnek v. szubjektív színérzés. Az ártalom megszűntével ez is elmúlik. pl. hóvakság vöröslátás santonin mérgezés sárgalátás gombamérgezés, marihuána ibolyaszín látás 2) Öröklött: vörös-zöld nemhez kötött, recesszív öröklődés kék-sárga autoszomális, domináns
A színtévesztés formái I. - Mono- vagy achromasia legsúlyosabb forma pálcika-monochromasia csak pálcika van csap-monochromasia pálcikák+egy színérző elem Egyik esetben sincs semmilyen színlátás, mindkét eset rendkívül ritka - Dichromasia kétféle csap működik, van némi színlátás (♂ 3%♀ 0,01%) Vörösvakság - protanopia Zöldvakság – deuteranopia Kékvakság - tritanopia
Vörös-zöld színtévesztés daltonizmus Nem képesek megkülönböztetni az érett és éretlen paradicsomot…
deuteranop tritanop protanop
A színtévesztés formái II. • Anomális trichromasia leggyakoribb forma(♂ 5%♀ 0,3%) • Mindhárom receptor működik, de a normáltól eltérő módon • Romlik a szín-identifikációs és -diszkriminációs képesség • Oka: az egyes receptorok a spektrumnak nem ugyanarra a tartományára érzékenyek, mint a normális színlátás esetén
Kékgyenge: tritanomál Zöldgyenge: deuteranomál Vörösgyenge: protanomál
A színtévesztés vizsgálata Fonalcsomó Színdiszkriminációs vizsgálatok: színes korongokat kell színsorba rendezni (Farnsworth D15, Desaturated D15, Farnsworth-Munsell 100) Lámpás tesztek (Lantern) Pszeudo-izokromatikus táblák (Ishihara, Velhagen, Rabkin)
Anomaloszkóp: színkeverés fények egymásra vetítésével
PDT (photodynamic therapy): legújabb módszer nem elegendő három színnel vizsgálni a színtévesztést! ezért a teljes látható spektrumban monokromatikus fények segítségével vizsgálja a színlátást