Korszerű, használható tankönyveket az iskolákba 2006. február

1. Korszerű, használható tankönyveket az iskolákba2006. február

2. PISA 2003 - Hazai rétegadatok nemzetközi összehasonlításban 6. szint 5. szint 4. szint 3. szint 2. szint 1. szint 1. szint alatt OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 2.5a, p.354.

4. Miért jó, ha vannak előírt szakmai normái az 1. osztályos olvasókönyveknek?

5. Mert: • Az olvasni és írni tudás alapjog kell, hogy legyen. • Az 1. osztályos olvasástanítás befolyásolja, hogy a báziskészségek jól alakulnak-e ki. • Az eddigi szabályozás (engedékenység) nem vált be. • Az olvasókönyvek piaci érdekei gyakran elnyomják a szakmaiakat. • A mai olvasókönyvek egy része nem veszi figyelembe a megváltozott környezetet és a tipikusan fejlődő gyerekek képességeit.

6. Figyelmeztető jelek • Az olvasási teljesítményre vonatkozó kutatási eredmények. • A helyesírás romlása (pl. felmérések a felsőoktatásban) • A „diszlexia” százalékos arányának indokolatlan emelkedése • Az olvasástanításhoz használt programok növekedése (H:14, F:4, FIN:3, NL:5, I:3, D:5, A:3) • A hivatalosan elfogadott tankönyvek, munkafüzetek száma: 91/1.osztály (Magyar nyelv és irodalom tanításához használt tankönyvek, munkafüzetek, segédanyagok az 1-4. osztályban:421)

7. USA: National Reading Panel http://www.nichd.nih.gov/publications/nrp/findings.html A hangoztató programok (phonics) eredményei szignifikánsan jobbak (1378 közlemény) olvasás helyesírás EU: COST A8 jelentés (1999) A beszédgyakorlatokra és türelmes hang-betű tanításra építő módszerrel tanuló magyar gyerekek (1.- 4. osztály) olvasási teljesítménye azonos a finnel A diszlexia nem azonos az olvasási zavarral laza kritérium esetén is max. 16% (átlag – 1.5 SD Kutatási adatok-1 Idegtudományi adatok (fMRI, ERP) G+E adatok (magatartás-, molekuláris genetika)

8. Kutatási adatok-2 • Az olvasás legalább kétféle működésből felépülő rutin • hang-betű integráció és dekódolás • gyakorlással kialakuló szófelismerő rendszer • És a szövegértés?

9. Kerüljön igazi helyére a diszlexia! Az átlagtól 1.5-2 SD Ezen belül a DL genotípusa elkülöníthető A fenotípus változatos. Teszt: Woodcock-Johnson (érték: Rasch score)

10. Mit kíván a szabályozás elérni? • Az olvasókönyv hivatalos engedélyezése (interdiszciplináris) szakmai prioritásokra épüljön, azaz az 1. osztályos olvasókönyv: • Több lépcsős szakmai szűrőn átjutva kerül be az általános gyakorlatba. • „Gyerekre szabott”. • Megfelel az anyanyelvnek (hangjelölés, szótagszerkezet, sekély ortográfia). • Megfelel az adott életkorra jellemző kognitív fejlettségnek (figyelem, észlelés, emlékezet, nyelv). • Az olvasástanulás során ellenőrző lépéseket iktat be (hang-betű megfeleltetés, hangos olvasás, szövegértés). • Kiegyenlíti/csökkenti az otthoni környezet eltéréseiből eredő különbségeket.

12. 1. évfolyamon alkalmazott olvasókönyvek (ábécés könyvek) külön szempontjai • A magyar nyelv ortográfiai és morfológiai sajátosságainak megfelel. • Az összes betűt a tanév egészére elosztva tanítja, a kis és nagy betűket elkülönítve. • A betű-hang megfelelés tanításához olyan hívóképeket használ,amelyek összhangban vannak az életkori sajátosságokkal és a nyelvi szerveződés törvényszerűségeivel. • Figyelembe veszi a gyermek anyanyelvi fejlettségét (például: nyelvi tudatosság). • Figyelembe veszi a nyelvi szerveződés sajátosságait (például: szógyakoriság, szóhossz, elsajátítási életkor). • Az olvasmányok szókincse és a mondatok szerkezeti komplexitása összhangban van az életkorral.

13. 1. évfolyamon alkalmazott olvasókönyvek (ábécés könyvek) külön szempontjai • Az olvasmányok hossza összhangban van az olvasástechnika szintjével. • Az olvasmányok szövegtípusai (mese, vers, ismerettartalom, stb.) összhangban vannak az életkorral, a szövegtípusok előfordulási aránya kiegyenlített. • A betűtanítás hangoztatáson alapul, hangos olvastatásra ösztönzi a tanítót. A helyes nyelvi kiejtés érdekében beszédgyakorlatokkal egészül ki minden egyes betű tanítása. • Hangoztatásra épít, a betűkből kiindulva tanítja a  szótagokat és a szavakat. • A betűtanítás sorrendje figyelembe veszi az alaki és hangzásbeli hasonlóság hatásának elkerülését. • A betűk formája egységes, az induló méret nagyobb, majd fokozatosan csökken. • A hívóképek magas színvonalúak és összhangban van a gyermek világával. • A képanyag a gyermekek számára egyértelmű, könnyen érthető rajzokból áll.

14. A jelenlegi tankönyvek • Nem tükrözik a megváltozott társadalmi igényeket • Elavult tanítási és tanulási stratégiát közvetítenek • Nem érvényesül bennük a tanulói nézőpont • Hamis képet közvetítenek a tanulási képességek fejlődéséről • Inkább szakkönyvek mint tankönyvek • Túl sokat markolnak az ismeretekből • A fogalmi rendszerük és a tevékenységrendszerük esetleges • A szövegezésük nehezen érthető és nehezen tanulható • Az illusztrációk alkalmazása nem elég tudatos és hatékony

15. Elavult tanítási és tanulási stratégiát közvetítenek

16. Túl sokat markolnak az ismeretekből

17. A fogalmi rendszerük és a tevékenységrendszerük esetleges

18. A szövegezésük nehezen érthető és nehezen tanulható

19. Elkészült a rendelet Elkészült a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló OM rendelet módosítása.

20. Szemléletváltás a tankönyvi minőség elbírálásában A tankönyvelbírálás szempontjai pontosodnak, erősítik • a tanulóközpontú szemléletet, • az életkornak való megfelelést, • a tanulhatóság követelményeinek való megfelelést. Korábbi probléma: Túlzott követelmények, zsúfoltság. Mostantólvizsgálni kell, hogy a könyv alkalmas-e • középiskolai tankönyv esetében az érettségi vizsgakövetelményekre való felkészítésre, • a megnevezett évfolyam számára a felhasznált tantervek által javasolt időkeretek között a tananyag elsajátítására.

21. Szemléletváltás a tankönyvi minőség elbírálásában Korábbi probléma: Szakszavak burjánzása, nem kellő magyarázata. Mostantól vizsgálni kell, hogy a könyv • a szaktudományok eredményeit csökkentett és egyszerűsített formában, az adott évfolyam(ok) számára a Nemzeti Alaptanterv összefüggésrendszerében jeleníti meg, és az ismeretek elsajátítását differenciált didaktikai eszköztárral segíti-e; • a könyv végén tartalmazza-e az egyes tantárgyakhoz rendelt új szakszavak szószedetét, az alapfokú oktatáshoz használt tankönyvek esetében azok rövid értelmezését.

22. Változás a tankönyvvé nyilvánításban Korábbi probléma: a kiadók évente kicsit változtatnak a könyvön, így nem lehet őket újra használni, odaadni a következő évfolyamnak. Mostantól megszűnik a könyv tankönyvvé nyilvánítása, ha a tankönyvet tartalmában vagy kivitelében megváltoztatták – ideértve a témák sorrendjének vagy az oldalak számozásának megváltoztatását is –, és azt külön eljárás lefolytatása nélkül, mint az eredetileg tankönyvvé nyilvánított tankönyvet, tankönyvként forgalmazzák.

23. Pedagógiai bírálati szempontok a könyvekhez régiúj

24. Számszerű, normatív előírások • Vizsgálni kell, hogy a tankönyv kellően szemlélteti és/vagy magyarázza-e a tananyagot. Ebben az esetben előírás, hogy valamennyi tantárgy esetében az 1-12. évfolyamon átlagosan legalább egy kép vagy ábra jusson a tankönyvi oldalakra.

25. Számszerű, normatív előírások • Vizsgálni kell, hogy a tankönyv nyelvezete megfelel-e a tanulók fejlettségi szintjének. • Vizsgálni kell, hogy a megnevezett évfolyamok esetében a tényleges tankönyvi ismeretanyagot bemutató szövegekben (idézetek, lábjegyzetek, képletek nélkül) a 150 betűhelynél (karakterek száma szóközökkel) hosszabb mondatok %-os aránya ne haladja meg:

26. Számszerű, normatív előírások • Középiskolai tankönyv esetébenmeg kell jelölni az érettségi vizsga követelményeiben szereplő szakszavakat. • Az egymástól eltérő speciális szakszavak (tudományos szakszavak, szakkifejezések, amelyek a mindennapi nyelvben nem használatosak) - az idegen nyelvi tankönyvek és a szakmai tankönyvek kivételével - átlagos előfordulási sűrűsége mondatonként ne haladja meg: • 1-4. évfolyamokon a 0,3 értéket • 5-8. évfolyamokon a 0,5 értéket • 9-12. évfolyamokon a 0,8 értéket Átlagos előfordulási sűrűség a vizsgált szövegben az előforduló egymástól eltérő szakszavak, és az előforduló mondatok számának hányadosa.

27. Számszerű, normatív előírások • Vizsgálni kell, hogy a tankönyv ábra és képanyaga ad-e segítséget az előzetes ismeretek aktivizálásához, az információk rendszerezéséhez, jelenségek összehasonlításához, folyamatok, összefüggések, problémák megértéséhez, valamint a tanulók értékre neveléséhez. • Előírás (az idegen nyelvi tankönyvek és a szakmai tankönyvek kivételével), hogy a képi elemek (térkép, grafikon, diagram, kép, ábra, egyéb vizuális jellegű illusztráció) 25 %-ához közvetlenül kérdések vagy feladatok kapcsolódjanak.

28. Lépések az esélyegyenlőségért Mostantól vizsgálni kell, hogy a könyv tartalmaz-e az egyenlő bánásmód követelményét, a nemek egyenlőségét vagy a nemzeti, etnikai, vallási kisebbségre nézve sértő, gyűlöletkeltő, illetve az esélyegyenlőtlenséget erősítő sztereotípiát, kijelentést, ábrát, fotót, grafikát.

29. Szabályozás A rendelet 2006. márciusában lép hatályba. A nem megfelelő tankönyvek korszerű tankönyvekkel való mielőbbi lecserélésére ösztönözzük a kiadókat, de átmeneti, felkészülési időt is biztosítunk. Tankönyvvé nyilvánítási vagy meghosszabbítási kérelem esetén 2006. augusztus 31-ig a kiadó választhat: • Kérheti a régi szempontok szerinti jóváhagyást, ebben az esetben 2 évre szóló engedélyt kap. A fizetendő szolgáltatási díj a teljes költség 40 %-a. • Az új szempontok alapján elbírált tankönyvek változatlanul öt éves engedélyt kapnak.

30. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kifejlesztett oktatási anyagokat a fejlesztést végző szervezet ingyenesen hozzáférhetővé teszi, hogy azokat az oktatás során fel lehessen használni. Ha azonban tankönyvet akarnak ennek alapján kiadni, akkor be kell tartani a tankönyvekre vonatkozó kritériumokon túl az alábbiakat: - Az oktatási anyagok felhasználásával készült könyvek tankönyvvé nyilvánítását kizárólag tankönyvkiadó kérheti. - Mivel közpénzeken fejlesztett kiadványokról van szó, ezek felhasználása esetén közcélra kell befizetni. A kiadó köteles az eljárás megindításakor meghatározott felhasználási díjat a Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzatba befizetni. A Célelőirányzat oktatásfejlesztési programok támogatására fordítható. - Ilyen esetben az általános bírálati szempontok figyelembe-vételén túlmenően vizsgálni kell azt is, hogy a könyv alkalmas-e a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és kompetenciák fejlesztése elnevezésű intézkedésben kifejlesztett oktatási programcsomag megvalósítására. - Fel kell tüntetni, hogy tankönyv a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kifejlesztett oktatási anyagok felhasználásával készült.