1 / 10

A magyar társadalom felkészültsége az Európai Uniós csatlakozásra

A magyar társadalom felkészültsége az Európai Uniós csatlakozásra. A piaci viszonyok dominánssá válása. rendszerváltást követően strukturális átrendeződés Magyarországon 80-as években kettősség jellemző társadalomszerkezet súlyponti eltolódása:

arvin
Download Presentation

A magyar társadalom felkészültsége az Európai Uniós csatlakozásra

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A magyar társadalom felkészültsége az Európai Uniós csatlakozásra

  2. A piaci viszonyok dominánssá válása • rendszerváltást követően strukturális átrendeződés • Magyarországon 80-as években kettősség jellemző • társadalomszerkezet súlyponti eltolódása: a korábbi 2/3 redisztribúció, 1/3 piac megfordult

  3. A vállalkozások kialakulásának előzményei • a vállalatok gazdasági önállósága növekedett • kialakult egy fiatal képzett hatalmi csoport, amely az új tőkésosztályt formálta • piacgazdaságra való áttérés következménye a magánszektor térhódítása volt Magyarországon • ma hazánkban több, mint 1 millió vállalkozás működik, amelyek kis-és középvállalkozások • rendszerváltást követően multinacionális cégek magyar leányvállalatai alakultak ki • a rendszerváltás kezdetére a tőkehiány volt jellemző, azt követően pedig speciális konjukturális hatás • az állami vállalatok privatizációja • jelenlegi magyar nagytőkések ¾ része a 80-as évek gazdasági vezető rétegeiből, vagy állami tulajdonú vállalat vezetőiből állnak • az Európai Uniós csatlakozást követően a nemzetközi verseny fokozódott

  4. A vállalkozások kialakulásának előzményei • a gazdasági átalakulás kezdetén rengeteg kisvállalat alakult → 92-ben több, mint 6 %-ot tettek ki • elit szintjén a piac és a redisztribúció szétválása • elkezdtek szaporodni a másodállású vállalkozások • 1988 utáni kisvállalatokat, fiatalok és fiatal középkorúak alapítják • a nőkre is jellemzőek a kisvállalkozások – csökken a nemek közötti egyenlőtlenség

  5. Gazdasági aktivitás és foglalkoztatás • a gazdasági átalakulás a foglalkoztatottak drasztikus csökkentését hozta • a regisztrált munkanélküliek száma 1993-ban tetőzött (705 000 fő) • ezzel egyetemben nőtt az inaktívak száma • az Európai Unióban a 15-64 éves korú népesség 69 %-a volt gazdaságilag aktív 2000-ben, míg hazánkban 59,9 % • ma Magyarországon magas a nem regisztrált munkavégzők száma → az 1 milliót is elérheti • az EU országaihoz képest, Magyarország foglalkoztatás szempontjából elég kedvezőtlen helyen áll • a 90-es évek foglalkoztatási szektorok létszámcsökkenése: • a mezőgazdaságban 41,3 %-os csökkenés, ami ma is folytatódik • az iparban foglalkoztatottak száma 23,6 %-kal esett vissza • a szolgáltató szektor nem szenvedett számottevő létszámzsugorodást, 2000-ben a keresők 59,8 %-nak adott munkát

  6. A gazdaságilag inaktívak • a magyar népesség aktivitása 1989 és 1997 között csaknem 14 %-kal esett vissza • az európai országokhoz képest, alacsony a hazai munkavállalási korhatár • míg 2000-ben a munkavállalási kor felső határa hazánkban a férfiaknál 61, a nők esetében 57év volt, addig Európában a férfiakra és nőkre egyaránt érvényes 64 éves korhatár volt jellemző • hazánkban 1999-ben 3,6 millió inaktív volt: 2 millió tettek ki az életkoruk, illetve rokkanttá válásuk miatt nyugdíjba vonulók, tanulók, gyermekgondozási ellátás különböző formáiban részesülők, mezőgazdasági munkát végzők • az 1998-ban hivatalban lévő kormány család-politikája a nők foglalkoztatásának visszaszorítására irányult • a nők körében magasabb az inaktívak száma, mint a férfiak körében • a nők 40%-a nem dolgozik és nem is keres munkát

  7. Munkaerő –piaci flexibilitás az EU tagállamaiban • a magas munkanélküliség csökkentése az Európai Unióban, a munkaerőpiac rugalmassá tételével • az unión belüli tartós munkanélküliség okai: az áru- és a munkaerőpiacok rugalmatlansága, az alkalmazkodást gátló gazdaságpolitikai beavatkozások és a munkaerő alacsony mobilitási hajlandósága • a munkaerőpiaci flexibilitást elősegítő tényezők: a foglalkoztatás és elbocsátás feltételeinek megkönnyítése, a munkaidő felhasználás rugalmasabbá tétele, a foglalkoztatást ösztönző adó- és járulékrendszer, a sokoldalúan képzett munkaerő • munkaerő flexibilizálása az atipikus munkák elterjedését hozta: a részidős alkalmazás, a határozott időre szóló szerződések, a munkavállalók ügynökségektől való kölcsönzése, illetve a munka önfoglalkoztatóknak való kiszervezése • az Unió dokumentumaiban megjelenik foglalkoztatás flexibilizálása, valamint a munkavállalók védelmének fontossága • A részmunkaidős foglalkoztatás emelkedés az összes tagállamra jellemző volt kivétel Svédország • Hollandiában a foglalkoztatottak 40 %-a, Svédországban, Egyesült Királyságban, Dániában 20-25 %-a dolgozik részmunkaidős foglalkoztatásban • 93-ban, amikor a munkanélküliség tetőzött hazánkban a részmunkaidős foglalkoztatás helyett sokan az inaktívvá válást választották

  8. Az Európai Unióhoz való csatlakozásnak a jövedelmi egyenlőtlenségekre gyakorolt hatása • hazánkban nagyobb a jövedelmek szóródása, mint a skandináv országokban, vagy, mint Ausztriában, ugyanakkor kisebbek az egyenlőtlenségek, minta a dél-európai országokban, valamint az Egyesült Királyságban • a dél-európai és az angolszász országokban nagyobb a szegénységi küszöb alatt élők aránya, mint Magyarországon, a skandináv országokban és Ausztriában • Magyarország az európai uniós átlaghoz közeli az alacsony jövedelemmel rendelkezők aránya • a 90-es évek végére kialakult egyenlőtlenségek részben az európai csatlakozás eredményének is tekinthetők

  9. Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása az egyenlőtlenségekre • összetett gazdasági- politikai folyamat, amely számos csatornán keresztül befolyásolja a jövedelmek eloszlását • az európai közös piac a termékek, a munkaerő és a tőke szabad áramlásán alapszik • közösségi joganyag átvétele szabályozza a közös agrárpolitikát, a közös kereskedelem-politikát, a gazdasági versenyt stb. • A jövedelmi egyenlőtlenség függ: az egyének által a munkaerőpiacon realizált jövedelmek egyenlőtlenségeitől, valamint a demográfiai folyamatoktól, valamint az újraelosztástól • Magyarországon a 80-as évek végén megkezdődött az általános kereskedelmi liberalizáció, amelyhez hozzájárult a 90-es évek elején az Unióval aláírt társulási szerződés, valamint a CEFTA kereskedelmi megállapodás, illetve a WTO által megkövetelt liberalizációs lépések • a külföldi tőkebefektetések által vezérelt átalakulás egy versenyképes, az európai piacokra termelő ipari szektor megjelenését segítette elő

  10. Összegzés • szükség van egy tudatos középosztály kialakulására és megerősödésére → ők az anyagi és kulturális javak legnagyobb fogyasztói, létük biztosítja az ország gazdasági növekedését • társadalmi-gazdasági változást követően a középosztály helyzete válik a leginkább bizonytalanná • a középosztály helyzetének alakulását Európai Uniós csatlakozást követően eltérő módon befolyásolják társadalmi-gazdasági döntések • a kis-és középvállalkozók alkotják a középréteg leginkább sérülékeny, instabil rétegét • a középosztály: • felső, stabil helyzetű rétegét képezik a fehérgalléros alkalmazottak • biztonságosabb helyzetű, stabilabb csoportot képeznek a nem versenyszférában dolgozó fehérgalléros alkalmazottak • a magasan kvalifikált, nem üzleti jellegű kevésbé piacképes szaktudással rendelkezők, az állami alkalmazottak

More Related