Szülő támogató programok itthon és külföldön

1. Szülő támogató programok itthon és külföldön Németh Szilvia, oktatáskutató Ügyvezető igazgató, T-Tudok Zrt.

2. A szülőség támogatása “A szüleinket és a nagyszüleinket nem okolhatjuk azért, hogy félreérthető információkat adnak át nekünk, mivel nekik sem állt rendelkezésükre jobb. De ma más a helyzet. Nem mondhatjuk, hogy ártatlanok vagyunk, amikor a következő generáció azzal vádol minket, hogy visszatartottuk azt az információt ami a birtokunkban volt, és könnyen átadható lenne” Alice Miller

3. A szülők és az állam felelőssége • ENSZ GyermekjogiEgyezmény 18§ szerint a gondozás, nevelésfelelősségeelsősorban a szülőké, de ennekgyakorlásáhozazállamnakmindenlehetségessegítséget, szolgáltatástbiztosítaniakell • “Egyegészfalukellegygyerekfelneveléséhez” (afrikaiközmondás)

4. Szülőség: ösztönös és/vagy tanult? • Szülői feladatok, szülőkkel szembeni elvárások változása • Gyermekkor át- és felértékelődése • Változó ismeretek, változó szükségletek • Sokféle család, szülő, gyerek • Család, intézmények, közösség, média • Gyermekek részvétele, partneri kapcsolat

5. Szülőtámogatás Európában • “A szülők támogatása egy sor olyan tevékenységet jelent, mint az információk nyújtása, támogatás, képzés, tréning, tanácsadás és más lehetőségekek vagy szolgáltatások amelyek arra irányulnak, hogy befolyást gyakoroljanak annak érdekében, hogy a szülők értsék és képesek legyenek szülői szerepüknek megfelelni. Közös célkitűzés, hogy a gyerekek és fiatalok sikeresebbek legyenek (az esetek egy részében, ez igaz a család egészére), szolgáltatások nyújtásával, amelyek ismereteket, támogatást és akár átképzést nyújtanak a szülőknek.” (Mary Daly, 2011)

6. Szülőtámogatás Európában • A szülőtámogatás fogalmát többféleképpen értelmezik a nemzetközi gyakorlatban, Európában: eltérő meghatározások, megközelítések találhatók a kutatók, döntéshozók, jogalkalmazók, szolgáltatók szóhasználatában, meghatározásában. • Egyik célkitűzése: Ennek keretében meg kellene szüntetni a gyerekek elhanyagolását és bántalmazását, a lelki és fizikai erőszakot, ideértve a megalázást, megalázó bánásmódot, lekicsinylő, degradáló magatartást, és a testi fenyítés minden formáját – testi fenyítés mentes Európát! – a jogszabály nálunk is él Gyvt. 6§.5. - elvileg

7. A pozitív szülőség programja • Európa Tanács programjai szorosan kapcsolódnak: gyerekek elleni és családon belüli elleni erőszak, testi fenyítés tilalma, intézményes ellátásban nevelkedők, kisebbségek, migránsok, fogyatékkal élők, gyermeki jogok érvényesítése kérdéseihez is! • Önálló kiadvány:“Szülőség a mai Európában” Egy pozitív megközelítés, 2007

8. Szülő támogató programok Európában • kliensbarátmegoldások, apákfokozottbevonása • a szolgáltatások ne legyenekstigmatizálóak • akészségfejlesztőmódszerekdomináljanak • nema hiányokra, gyengeségrefektetni a hangsúlyt, hanem a meglévőerősségekreépíteni • a progresszívuniverzalizmustámogatása – mindenkinekszolgáltatások, célzottspeciálisak, akinekszükséges

9. Parenting support - 2012 Cél: Magyar országjelentés készítése a Eurofound megbízásából a szülő nevelésről, szülő támogatásról Résztvevő országok: Ausztria, Észtország, Svédország, Magyarország Módszerek: • Dokumentumelemzés • Jogi elemzés • Fókuszcsoportos beszélgetések • Jó gyakorlatok gyűjtése, leírása

10. Az országjelentés szerkezete • A „szülő támogatás” fogalmának meghatározása • Történeti áttekintés • Jogi szabályozás és a kisgyermekkori intézményrendszer bemutatása • Jó gyakorlatok leírása • Következtetések, javaslatok megfogalmazása

11. Parenting support - meghatározása • „szülőnek lenni”, szülőtámogatás, szülő nevelés Tartalma: • szülőklubok (Szülők háza, FSZK szülősegítő klubja, stb.) • tájékoztatás, informálás (portálok, brossúrák) • edukáció (Szülők Akadémiája, védőnő, Biztos Kezdet, A Good Start programok) • közösségi portálok (Babanet-Kölöknet, Babaszoba stb.) • egyesület, érdekképviselet (NOE, Szülőnek lenni program) • tanácsadás, tréning (családterápia, on-line tanácsadás) • közvetlen segítségnyújtás („Otthon segítünk”) • gyerekbarát, szülőbarát attitűd, szemlélet megjelenése az intézményrendszerben (bababarát kórház, szülők involválása az oktatási intézményekben, stb.)

12. Szülőtámogató programok közös jellemzője • Civil kezdeményezések • a tanácsadás, informálás és közösséggé szerveződés elemei együttesen jelennek meg

13. Jó gyakorlatok kiválasztása • A téma hazai szakértői ajánlják (Szülők Háza, Biztos Kezdet, stb.) • Sok szülőt elér (portálok, Babanet-Kölöknet) • Pozitív visszajelzés a kliensektől (Szülők Háza, második kerületi önkormányzati program, stb.) • Pozitív hatás bizonyítható ( pl. A Good Start nemzetközi értékelése)

14. Hazai jó gyakorlatok fő kategóriái • Adott lokális területen az alulról jövő igények civil támogatásra találnak, illetve az adott települési intézményrendszer, önkormányzat felkarolja azokat; • Már kipróbált, bevált, külföldi jó gyakorlatokat honosítanak meg, vagy több jó gyakorlat elemet ötvöznek; • A meglévő intézményrendszerben általában egy kompetens és aktív vezető révén szolgáltatásokat nyújtanak a szülőknek • On-line csatornákon keresztül a szülők széles(felhasználó/on-line) rétege szakértői, illetve peer támogatáshoz jut.

15. 1. Civil és állami/önkormányzati kooperáció • A Szülők Háza kezdeményezésben alulról építkezve az együttműködő közösségi erőre építve alkották meg intézményi programjukat, melynek célja a szülők megerősítése kompetenciáikban a közösségi léten és szakmai rendezvényeken keresztül. Egyaránt lehetőséget biztosít a gyermekekkel való foglalkozásra, újabb nevelési ismeretek elsajátítására és közösségben való létezésre a szülők számára. • Szülők Háza programnak több követője akadt, megteremti a hálózattá épülés lehetőségét, ezáltal fontos szinergiát teremtve a sporadikusan meglévő kezdeményezések között. • Módszertanilag megalapozott programról van szó. Egyik legfontosabb eleme, a gyermekjóléti és családsegítő központokkal való szoros együttműködés, ami a fenntarthatóság egyik legfontosabb biztosítéka. • A program mögött számos szakember áll, akik tapasztalataikkal, hozzáállásukkal, felkészültségükkel garanciát jelentenek a jó színvonalú működésre. • Univerzális megközelítésű

16. 1/ mégegy példa • Budapest II. kerületében a Gyermekjóléti Szolgálat civil kezdeményezésre pályázati forrást biztosított a családi táboroztatás és szülői klub projektre, illetve • a pedagógiai szolgálat szembesülve a szülői igényekkel megszervezte a Szülők Akadémiája előadássorozatot, amit az önkormányzat felkarolt.

17. 2. Külföldről behozott, továbbfejlesztett gyakorlatok A Good Start – Egy Jó Kezdet (Roma Education Fund) • A 2010 júniusától 2012 júniusáig tartó program - a helyi adottságokhoz alkalmazkodó mintaprojektek révén - Szlovákiában, Romániában, Macedóniában és Magyarországon összesen 16 településen valósult meg. • Célja a négy országban több mint 4 ezer kisgyermek és családjuk eredményes bevonása és támogatása volt. • Magyarországon a 2010/11-es tanév kezdetén Nyíregyházán, valamint a mátészalkai kistérség összesen öt településén indultak el az egyes programrészek, a 0-6 éves roma és nem roma, hátrányos helyzetű gyermekekre és családjukra koncentrálva, a kicsik kora gyermekkori fejlesztését célozva meg. • Meséd elnevezésű programelem: az édesanyák 36 héten át minden héten egy-egy új mesekönyvet olvastak otthon a gyermekeiknek, miközben a program felkészítette őket az óvodáztatással kapcsolatos feladatokra és az egészséges életmódra nevelésre.

18. Együttműködés – miért? Számos nemzetközi tanulmány bizonyítja, hogy a szülők bevonása FÜGGETLENÜL SZOCIO-KULTURÁLIS STÁTUSZUKTÓL, ISKOLÁZOTTSÁGUKTÓL javítja • az iskolai eredményeket, • növeli a továbbtanulási arányt, • csökkenti a hiányzásokat, • segíti a diákok beilleszkedését, szociális készségeiket fejleszti. (Don Davies 2002.)

19. Együttműködés – hogyan? • a szülői részvételnek számos formája van • mértékét és formáját befolyásolja a szülő háttere • mértéke a gyermek életkorának emelkedésével csökken • a gyermek fontos szereplője a folyamatnak • sok szülő nem érzi biztonságban magát a helyzetben (Charles Desforges 2003.)

20. A szülői részvétel kiindulópontja • A szülők gyermekeik elsődleges nevelői, oktatói … de legalábbis rendelkeznek a szükséges potenciállal • A szülői jogok a gyermeki jogokban gyökereznek és ahhoz szorosan kötődnek • A szülőknek részt kell vennie a közoktatásbaninformáció, véleménynyilvánítás, bevonás • A szülőknek bíztatásra és támogatásra van ehhez szüksége  Befolyást kell gyakorolni a család-, szociál- és oktatáspolitikai döntéshozókra

21. A legfőbb feladatok • a szülők felkészítése az egyenrangú kommunikációra • a pedagógusok felkészítése a partnerségre • új pedagógus-diák-szülő szerepek, egyensúly kialakítása • mindenki tanul

22. Programtípusok • tanárképzés és –továbbképzés, tréningek • szülői szervezetek által kínált programok • közös tanár-szülő tréningek, programok • peer learning, egymás segítése • információs brosúrák • segítő szolgálatok

23. Joyce Epstein • partnershipschools.org

24. Szülő-iskola kommunikációA kutatásról • Majdnem 1500 fő (1469) válaszolt (KÖSZÖNJÜK MINDEN VÁLASZOLÓNAK!) • A minta 40 százaléka csak szülő, 60 százaléka pedagógus, felük osztályfőnök. • A minta 92%-aszülő, 68%-nak jár most is közoktatási intézménybe a gyereke (7% még nem óvodás, 27%-nak egyetemista vagy dolgozik a gyereke) • A pedagógusoknak átlagosan 1,83, a nem pedagógus szülőknek 2,29 gyereke van, az egész mintában átlagosan két gyereke van a válaszolóknak. • Az osztályfőnökök a legidősebbek (40-60), a tanárok fiatalabbak (30-50), a szülők a legfiatalabbak, nagytöbbségük harmincas. • A pedagógusok 35%-a középiskolai, 44%-a általános iskolai tanár, 9% óvodapedagógus, 7%-a gyógypedagógus, 6%-a egyéb. A pedagógusok 80%-a dolgozott pedagógusként az elmúlt három évben. • Iskolázottság és lakóhely alapján a válaszoló nem pedagógus szülők iskolázottsága magasabb az országosénál (44% diplomás, 40% érettségi, 14% szakmunkás, 2% 8 általános), a községben lakók és a borsodiak, szabolcsiak alulreprezentáltak, de nem drámai mértékben.

25. A pedagógus és szülő közötti kommunikációs formák

26. Még mindig az ellenőrző és a szülői értekezlet a favorit a szülők körében

27. A legtöbb kommunikációs formával a szülők több mint fele soha nem élt

28. Kommunikáció típusok csoportjai

29. Az általános iskolában a hagyományos és személyes, a gimnáziumban a modern, a szakképzésben a személytelen kommunikációs formák dívnak az osztályfőnöknél

30. Minél nagyobb a gyerek, annál kevésbé aktív a szülő

31. Tipikus problémák és megoldásuk

32. Általános iskolában előforduló problémák megoldása Sárga: inkább a tanár. Zöld: inkább a szülő választja

33. Tipikus problémák megoldása középfokon Sárga: inkább a tanár. Zöld: inkább a szülő választja

34. A tipikus iskolai problémák előfordulása és megoldási aránya, %

35. Attitűdök, vélemények

36. A szülők inkább hárítanak és konzervatívabbnak tűnnek, mint a pedagógusok

38. Konklúzió/1 A szülők és pedagógusok közötti kommunikáció a középfokra elszemélytelenedik és elfogy, ezzel együtt a kapcsolat megítélése is rosszabb lesz. A szülők inkább pártolják a modernebb kommunikációs formákat (internetes levelezőlista, email), de gyakran időmegtakarítás céljából. A hagyományos formák (szülői, fogadóóra, ellenőrző) a leggyakrabb érintkezési formák, megítélésük is a legmagasabb. Ugyanakkor a szülőknek 40%-a a szülői értekezleten kívül nem igazán lép kommunikációba a pedagógussal. 38

39. Konklúzió/2 Szinte mindenki találkozott azzal a problémával, hogy a gyerek nem szeret iskolába járni! A motivációs problémáknak több, mint a fele megoldódott, de az agresszív gyerek, vagy a tanárral kapcsolatos problémák esetén az esetek zöme nem vagy nem megnyugtató módon oldódott meg. A pedagógusok nyitottabbnak tűnnek a több kommunikációra mint a szülők, a szülőknek viszont ehhez sem sok kedve, sem ideje nincs. A kommunikációs formákat tekintve hiányoznak a kreatív, innovatív formák. 39

40. Köszönöm a figyelmet! szilvia.nemeth@t-tudok.hu

41. Köszönöm a figyelmet!