1 / 21

A hulladékképződés megelőzéséről és a hulladékgazdálkodásról szóló törvénytervezet

A hulladékképződés megelőzéséről és a hulladékgazdálkodásról szóló törvénytervezet. Bevezetés. Új hulladék keretirányelv (2008/98/EK): Kihirdetés: 2008. nov. 12. Hatálybalépés: 2008. dec. 12. Harmonizációs határidő: 2010. dec. 12. Miért irányelvi formában jelenik meg az uniós jogszabály?

azize
Download Presentation

A hulladékképződés megelőzéséről és a hulladékgazdálkodásról szóló törvénytervezet

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A hulladékképződés megelőzéséről és a hulladékgazdálkodásról szóló törvénytervezet

  2. Bevezetés Új hulladék keretirányelv (2008/98/EK): Kihirdetés: 2008. nov. 12. Hatálybalépés: 2008. dec. 12. Harmonizációs határidő: 2010. dec. 12. Miért irányelvi formában jelenik meg az uniós jogszabály? Hogyan állunk az átültetéssel? Szakmai tervezet: 2010. szeptember Kodifikálás, egyeztetés: 2010. november Kormány: 2011. január Országgyűlés: 2011. tavaszi ülésszak Miért van szükség új törvény megalkotására?

  3. Mi az, ami módosul? Mi változik? • Nagyobb hangsúlyt kap a megelőzés • A törvény új és pontosított fogalmakat vezet be • Megjelenik a melléktermék fogalma • Rendelkezik a hulladékstátusz megszűnésének eseteiről • Szemléletváltozásra ösztönöz: • Kiterjesztett gyártói felelősség elve • Elkülönített hulladékgyűjtési rendszer felállítása (2015. január 1-től a hulladék birtokosa a papír, fém, műanyag és üveg hulladékot elkülönítetten köteles gyűjteni) • Hasznosítási arányok növelése • Önálló fejezetben jelennek meg az egyes hulladéktípusra vonatkozó szabályok (biohulladék, hulladékolaj, veszélyes hulladék) • Új rendelkezésekkel egészülnek ki a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek • Új rendelkezésekkel egészülnek ki a hulladékgazdálkodási tervekre vonatkozó szabályok • Bevezetésre kerül a Nemzeti Megelőzési Program • A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos szabályozás a vízgazdálkodásról szóló törvénybe kerül

  4. A Preambulum • Mi a Preambulum jelentősége? • Az Országgyűlés • a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás, az erőforrás-felhasználás hatásainak csökkentése és hatékonyságának javítása, • a fenntartható fejlődés, valamint a jövő generációk létfeltételeinek, továbbá lehetőségeinek biztosítása, • a hulladékképződés megelőzése, a használt termékek újrahasználata, a környezet hulladékképződéssel és a hulladékgazdálkodási tevékenységek által okozott terhelésének minimalizálása, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, valamint káros hatásainak megelőzése, továbbá • a képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztási-termelési körforgásban tartása, valamint a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása érdekében a következő törvényt alkotja:

  5. A törvény hatálya Mire terjed ki a törvény hatálya? minden hulladékra, a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel, a hulladékképződés megelőzését szolgáló tevékenységekre, és a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre. A törvény hatálya a következő hulladékokra akkor terjed ki, ha azokról jogszabály eltérően nem rendelkezik: az ásványi nyersanyagok kutatásából, kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladékok, az állati melléktermékek – feldolgozottságra tekintet nélkül –, az ártalmatlanításra, továbbá a biogáz- vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánt anyagok kivételével, a szennyvizek, a nem vágás útján elpusztult, valamint a járványos állatbetegségek leküzdése érdekében leölt állatok tetemei.

  6. Értelmező rendelkezések ártalmatlanítás (i): hasznosításnak nem minősülő, különösen a 2. mellékletben meghatározott művelettel végzett hulladékkezelési tevékenység, ideértve azt a hulladékkezelést is, amely másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyeréssel jár; biohulladék (i): biológiailag lebomló, kerti vagy parkokból származó hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőknél és kiskereskedelmi létesítményekben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint élelmiszer-feldolgozó üzemben képződő hasonló hulladék; elkülönített gyűjtés (i): a hulladékkezelés elősegítése érdekében a hulladék fajta, típus és jelleg szerint elkülönítve történő gyűjtése; előkezelés: a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával járó, a hulladék begyűjtését, szállítását elősegítő,a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását előkészítő, és ezek biztonságát növelő hulladékgazdálkodási tevékenység; energetikai hasznosítás: hasznosítási művelet, amely során a hulladék energiatartalmát kinyerik, ideértve a biológiailag lebomló anyagokból történő energia-előállítást, valamint az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet tüzelő-, fűtő- vagy üzemanyagként hasznosítanak;

  7. építési-bontási hulladék:az építési tevékenység során képződő, az építésből vagy bontásból származó hulladék, ideértve a kitermelt földet és követ is; gyűjtőhely:a hulladékgyűjtő pont és a hulladékgyűjtő udvar, valamint a hulladék termelőjének vagy más birtokosának telephelyén kialakított, a hulladék környezetszennyezést kizáró gyűjtését biztosító létesítmény; háztartási hulladék:az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint a közintézményekben képződő hulladék; hulladék (i):bármely tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles; hulladékgyűjtő pont:az elkülönítetten gyűjtött hulladék összegyűjtésére szolgáló közterületen kialakított gyűjtőhely, vagy az üzletekben működő visszavételi helyek; hulladékgyűjtő udvar:az elkülönítetten gyűjtött hulladék átvételére szolgáló, felügyelt, elkerített telephely; hulladékkezelési közszolgáltatás: a települési hulladék begyűjtését, szállítását és kezelését biztosító, a települési önkormányzat által szervezett és fenntartott szolgáltatás;

  8. hulladékolaj (i):ásványi vagy szintetikus kenőolaj, vagy ipari olaj, amely az eredeti rendeltetési céljának megfelelően tovább nem használható, különösen a hulladékká vált motorolaj és sebességváltó-olaj, kenőolaj, turbinaolaj és hidraulikaolaj; hulladékolaj regenerálása (i): újrafeldolgozási művelet, amely által alapolaj állítható elő a hulladékolaj finomításával, különösen az abban található szennyezőanyagok, oxidációs termékek és adalékanyagok eltávolítása révén; kereskedő (i): gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot gazdasági tevékenysége körében megvásárolja, és jellege, összetétele megváltoztatása nélkül értékesíti, függetlenül attól, hogy a hulladék ténylegesen a birtokába kerül-e; kezelés (i):a hulladék hasznosítása vagy ártalmatlanítása, ideértve a hasznosítást vagy ártalmatlanítást előkészítő előkezelést is; közvetítő (i): gazdálkodó szervezet, amely gazdasági tevékenysége körében más nevében – függetlenül attól, hogy a hulladék ténylegesen birtokába kerül-e – eljár a hulladék begyűjtése, szállítása és kezelése érdekében;

  9. megelőzés (i): az anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően hozott olyan intézkedések, amelyek csökkentik • a hulladék mennyiségét, különösen a termékek újrahasználata vagy a termékek élettartamának meghosszabbítása révén, • a képződött hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásait, vagy • az anyagok és a termékek veszélyes anyag tartalmát; újrafeldolgozás (i): hasznosítási művelet, amely során a hulladékot az eredeti vagy más hasznos célra alkalmas anyaggá vagy termékké alakítják, ideértve a biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob eljárással történő kezelését és feldolgozás útján a további felhasználásra történő alkalmassá tételét, de ide nem értve az energetikai hasznosítást és a tüzelő-, fűtő- vagy üzemanyaggá, vagy feltöltésre használható anyaggá történő feldolgozást; újrahasználatra előkészítés (i): tisztítással, javítással, valamint ellenőrzéssel végzett hasznosítási művelet, amely során a hulladékká vált terméket vagy alkatrészét előkészítik arra, hogy egyéb beavatkozás nélkül újrahasználható legyen; veszélyes hulladék (i):az 1. mellékletben felsorolt tulajdonságok valamelyikével rendelkező hulladék.

  10. Alapelvek a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján: a gyártó felelős a termék és a technológia jellemzőinek a kedvező megválasztásáért, az előállításából és felhasználásából származó, továbbá a termékből képződő hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történő hozzájárulást is; a közelség elve az önellátás elve a szennyező fizet elv

  11. A megelőzés és a hulladékgazdálkodás általános szabályai • A hulladékgazdálkodás általános szabályai (4. § (2) bekezdés): A hulladékgazdálkodási tevékenységet úgy kell végezni, hogy az • ne jelentsen olyan kockázatot a környezeti elemekre, • ne okozzon olyan, a lakosságot zavaró zajt vagy bűzt, • ne befolyásolja olyan mértékben hátrányosan a tájat vagy a védett természeti és kulturális értékeket, amely az emberi egészséget veszélyezteti vagy a környezetet károsítja. • A hulladékhierarchia (5. § (1) bekezdés): Elsőbbségi sorrendet kell biztosítani: • a hulladékképződés megelőzése, • a hulladék újrahasználatra történő előkészítése, • a hulladék újrafeldolgozása, • a hulladék egyéb hasznosítása, így az energetikai hasznosítása vagy a hulladék feltöltésre használható anyaggá történő feldolgozása is, • a hulladék ártalmatlanítása. A hulladékhierarchiától abban az esetben lehet eltérni, ha azt az életciklus-szemlélet indokolja. A cél: mi az, ami a legjobb eredményt biztosítja.

  12. A hulladék engedély nélküli összekeverése (5. § (6) bekezdés): Tilos a hulladékot • elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni; • engedély nélkül összekeverni más hulladékkal vagy más anyagokkal. • Mi a melléktermék? (7. §): A termékek előállítása során az előállítási folyamat nem elsődleges céljaként létrejövő anyag vagy tárgy hulladéknak minősül, kivéve ha: • A termelési folyamat nem elsődleges céljaként létrejövő anyagot vagy tárgyat az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő; • az előállítást követően közvetlen felhasználhatósága biztosított, • a környezetet és az emberi egészséget nem veszélyezteti, • az adott termékre, valamint a környezet és az emberi egészség védelemére vonatkozó jogszabályi előírásokat teljesíti, és • megfelel az uniós jog előírásainak. • A hulladékstátusz megszűnése (8. § (1) bekezdés): Ha az anyag vagy tárgy hasznosítási műveleten esett át, akkor a továbbiakban nem tekintendő hulladéknak a következő feltételek teljesülése esetén: • rendeltetésszerűen, általános jelleggel használják, • rendelkezik piaccal, vagy van rá kereslet, • megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, és • használata nem jár nagyobb környezetkárosítással vagy az emberi egészséget károsító hatással, mint az eredeti anyag vagy tárgy használata.

  13. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségek • A hulladék birtokosának kötelezettségei (9. § (3), (4) bekezdés): • Ha a hulladék birtokosa a hulladékot előkezelésére másnak átadja, akkor ez – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem mentesíti a hasznosítási vagy ártalmatlanítási kötelezettség alól. • Kiterjesztett gyártói felelősség (10-13. §): • A gyártó a termék és csomagolás megtervezésénél, kialakításánál úgy jár el, hogy egyúttal a hulladékképződés megelőzését is elősegíti. • A gyártó – ha törvény vagy kormányrendelet előírja – a termék vagy alkatrészének javítását biztosító hálózatot alakít ki és működtet. • A forgalmazó kötelezettségei (13-15. §): Jogszabály a forgalmazót a gyártótól függetlenül is kötelezheti az általa forgalmazott termékek, csomagolásuk, valamint az ezek után visszamaradt hulladéknak a felhasználóktól történő visszavételére, elkülönített gyűjtésére és a begyűjtőnek vagy a hulladékkezelőnek történő átadására.

  14. Hulladékgazdálkodási tevékenységek A hulladék behozatala, kivitele és átszállítása (29. §): A környezetvédelmi hatóság a hulladéknak az ország területére történő behozatala, kivitele és átszállítása során további kifogást is emelhet, ha a szállítás ártalmatlanító létesítménybe vagy a nem elkülönítetten gyűjtött, begyűjtött települési hulladékot égetőbe történő hulladék-behozatalra irányul, és a tervezett kezelés nem áll összhangban a hulladékgazdálkodási tervekben foglaltakkal, vagy annak megvalósítása a Magyar Köztársaság területén képződött, nem elkülönítetten gyűjtött, begyűjtött települési hulladék ártalmatlanítását tenné szükségessé; vagy a szállítás külföldre vagy a Magyar Köztársaság területére történő behozatalra irányul, és ez a 4. § (2) bekezdésében foglaltakkal nem áll összhangban. Hulladékot Magyarország területére ártalmatlanítási céllal továbbra is tilos behozni.

  15. Hulladékhasznosítás (30. § (3) bekezdés): Hulladékhasznosítási tevékenység a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Energetikai hasznosítással járó hulladékégetés vagy hulladék együttégetés akkor engedélyezhető, ha az energetikai hasznosítás az elérhető legjobb technikák szerinti energiahatékonysággal valósul meg. A háztartási papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék újrahasználatra történő előkészítésének és újrafeldolgozásának mértékét 2020. december 31. napjáig tömegében országos szinten átlagosan legalább 50%-ra kell növelni. A nem veszélyes építési és bontási hulladék – a föld és a kő kivételével – újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását, és az egyéb, anyagában történő hasznosítását – ideértve a hulladék feltöltésre használható anyaggá történő feldolgozását – 2020. december 31. napjáig tömegében országos szinten legalább 70%-ra kell növelni. A környezetvédelmi hatóság hulladéklerakás engedélyezése során meghatározza a települési hulladék elhelyezésére szolgáló hulladéklerakón hasznosítható vagy lerakható építési és bontási hulladék mennyiségét.

  16. Hulladékártalmatlanítás (33. § (2) bekezdés, 34-37. §): Az engedély rendelkezik a létesítmény bezárását követő rekultivációjáról, rehabilitációjáról és a monitoringról (megfelelő műszaki védelem). A létesítmény külföldön képződött hulladékot akkor kezelhet, ha ez nem akadályozza az ország területén képződött hulladék kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási tervekben foglaltak teljesítését. A hulladéklerakóra a települési hulladék részeként kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget az 1995-ben országos szinten képződött, a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni. Térségi hulladéklerakó: amely legalább százezer fő települési hulladékának ártalmatlanítását látja el. Az állam biztosítja, hogy a nem elkülönítetten gyűjtött, valamint begyűjtött hulladékot hasznosító és ártalmatlanító létesítmények hálózatot alkossanak a közelség és az önellátás elveinek figyelembe vételével, amely lehetővé teszi a képződő hulladék legközelebbi, a célnak megfelelő létesítményben, valamint technológiák segítségével történő ártalmatlanítását vagy hasznosítását.

  17. A települési hulladékra vonatkozó szabályok • A hulladékkezelési közszolgáltatás (48. § (3), 49. § (1), (2) bekezdés): • A kizárólag hulladékbegyűjtésre, valamint hulladékszállításra vonatkozó szerződést legfeljebb 5 évre lehet megkötni. • A közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződéstől kizárólag a teljesítés megkezdését megelőzően állhat el. • Mikor mondhatja fel a közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződést? • az önkormányzat a szerződésben meghatározott kötelezettségét súlyosan megsérti, és ezzel a közszolgáltatónak kárt okoz vagy akadályozza a közszolgáltatás teljesítését; • a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződés megkötését követően hatályba lépett jogszabály a szerződés tartalmi elemeit úgy változtatja meg, hogy az a közszolgáltatónak a közszolgáltatás szerződésszerű teljesítése körébe tartozó érdekeit jelentős mértékben sérti. • Felmondás esetén a felmondási idő lejártáig az önkormányzat intézkedik a közszolgáltatás ellátásának biztosításáról.

  18. Egyes hulladéktípusok • Egyes hulladéktípusok (53-59. §): • Biológiai hulladék (53.§): • keletkezés helyén kell felhasználni, amilyen mértékben az technikai, környezetvédelmi, természetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható, • úgy kell gyűjteni, hogy az lehetőség szerint biztosítsa annak komposztálását vagy lebontását, • kezelése során a magas szintű környezetvédelmi követelményeket teljes mértékben kielégítő kezelési technológiákat kell alkalmazni, • A cél, hogy elősegítsük a biohulladék elkülönített gyűjtését, hogy a kezelés után a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, valamint a hulladéklerakókon elhelyezésre kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma csökkenjen. • Veszélyes hulladék (54-58.§) • Hulladékolajok (59. §)

  19. Gazdasági intézkedések • A megelőzési és hasznosítási célok elérésének ösztönzése (68-69. §): • A megelőzés érdekében a termékek újrahasználatát, a hulladékok újrahasználatra való előkészítését, az újrahasználati és javító hálózatok kiépítését jogi, gazdasági és műszaki eszközökkel, valamint beszerzési kritériumok és számszerűsített célok kitűzésével kell elősegíteni. • A megelőzés, valamint a hasznosítás elősegítése, ösztönzése érdekében a hulladéklerakó üzemeltetője – a lerakásra kerülő hulladék típusára, összetételére, veszélyességére figyelemmel – igénybevételi járulékot fizet. Az igénybevételi járulék fizetésére kötelezettek körét, a járulék mértékét, megfizetésének rendjét, valamint a járulékfizetéssel kapcsolatos kedvezményeket törvény állapítja meg.

  20. Biztosíték és biztosítás (71. §): • Az a gazdálkodó szervezet, amely hulladékkezelő létesítményt működtet, amelyben veszélyes hulladék képződik, vagy amely a veszélyes hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet végez • köteles az okozható károk felszámolására, a hulladék ártalmatlanítására arányos mértékű pénzügyi garanciát nyújtó biztosítékot adni, • a tevékenységével okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolása finanszírozásának biztosítása érdekében környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető. • A biztosíték, illetve biztosítás meglétének igazolása esetén adható ki hulladékgazdálkodási engedély, vehető nyilvántartásba a bejelentésre kötelezett.

  21. Köszönöm a figyelmet!

More Related