Faragó Imre Magyar földrajzinév-használat a magyar olvasóközönségnek készülő térké peken

1. Faragó Imre Magyar földrajzinév-használat a magyar olvasóközönségnek készülő térképeken Budapest, 2003. április29.

2. Névanyag felvételének nyelvét befolyásoló tényezők A célközönség nyelve nemzeti / államnyelvi névrajz A térkép célja kézitérkép / asztali térkép A névterület kiterjedése az államterületnél és a népterületnél is tágabb

3. Exonima – Endonima Kartográfiai exonima: egy földrajzi alakulat neve valamely nyelven, amely kívül fekszik azon a területen, ahol ez a nyelv hivatalos. Kartográfiai endonima:egy földrajzi alakulat neve valamely nyelven, amelyet az adott területen hivatalos vagy beszélt nyelvként használnak. Štúrovo=(hivatalos név)=endonima Párkány=(használt nyelvi alak)=endonima Párkány=(nem hivatalos alak)=exonima Žilina =(hivatalos név)=endonima Zsolna=(nem hivatalos alak)=exonima Párkányés Zsolna egyenértékű magyar földrajzi nevek

4. Névhasználati változások áttekintésemintaterületek segítségével • Mintaterület: • KISALFÖLD • Névszűkítés • Névcsere 2. Mintaterület: EPERJES–TOKAJI-HEGYVIDÉK, GÖMÖR–SZEPESI-ÉRCHG., GÖMÖR–TORNAI-KARSZT Névcsere Megszüntetés

5. 1896 Eperjes–Tokaji-hg.,Gömör–Szepesi-érchegység,Tornai-hg. Földrajzi iskolai atlasz (tervezte: Kogutowicz Manó, 1896)

6. 1896 0 Földrajzi iskolai atlasz (tervezte: Kogutowicz Manó, 1896)

7. 1907 Eperjes–Tokaji-hg. Gömör–Szepesi- érchegység 0 Kozma–Kőrösi Rendszeres földrajzi atlasz (szerk.: Kozma Gyula és Kőrösi Albin) Singer és Wolfner kiadása Budapest, 1907

8. 1907 Kis-Magyar-alföld Kozma–Kőrösi Rendszeres földrajzi atlasz (szerk.: Kozma Gyula és Kőrösi Albin) Singer és Wolfner kiadása Budapest, 1907

9. 1922 Eperjes–Tokaji-hg. Gömör–Szepesi- érchegység 0 Kogutowicz Földrajzi iskolai atlasz (Magyar Földrajzi Intézet Rt. 1922)

10. 1922 Kisalföld Kogutowicz Földrajzi iskolai atlasz (Magyar Földrajzi Intézet Rt. 1922)

11. 1930-as évek Sátor-hg. Gömör–Szepesi- érchegység 0 Az Állami Térképészeti Intézet kisatlasza. Első kiadása az 1930-as évek közepén, ezt még három követte a Honvédtérképészeti Intézet kiadásában 1943-ig.

12. 1930-as évek Kisalföld Az Állami Térképészeti Intézet kisatlasza. Első kiadása az 1930-as évek közepén, ezt még három követte a Honvédtérképészeti Intézet kiadásában 1943-ig.

13. 1940-es évek új névadásai Ptácsnik (Vtáčník)= Madaras Vihorlát (Vihorlat) = Viharlátó Szinyák (Szinyak) = Kéklő Szvidovec (Szvidovec) = Fagyalos Gutin-hegység (Munţii Gutâi) = Ezüstös Cibles (Ţibles) = Széples Eperjes–Tokaji-hegység = Sátor-hegység Toroiaga = Toronyága (1939 m ) Pop Iván = Iván-havas (1940 m) Hoverla = Horthy Miklós-csúcs

14. 1947 Sátorhegy Érchegység Galyaság Dr. Irmédi-Molnár László és Tolnay Dezső: Ideiglenes földrajzi térképfüzet a közép és középfokú iskolák részére (1947)

15. 1947 Kisalföld Dr. Irmédi-Molnár László és Tolnay Dezső: Ideiglenes földrajzi térképfüzet a közép és középfokú iskolák részére (1947)

16. 1953 Zempléni-hegysor 0 0 Földrajzi térképfüzet (tervezte és rajzolta: Takács József és Bognár Gábor), Tankönyvkiadó, Budapest 1953

17. 1953 Kisalföld Földrajzi térképfüzet (tervezte és rajzolta: Takács József és Bognár Gábor), Tankönyvkiadó, Budapest 1953

18. 1955 Zempléni-hg. Aggteleki-hg. Földrajzi atlasz a középiskolák számára [Kartográfiai Vállalat Budapest, 1955]

19. 1955 Kisalföld Földrajzi atlasz a középiskolák számára [Kartográfiai Vállalat Budapest, 1955]

20. 1959 Zempléni-hg. Gömör–Tornai-karszt/ Észak-borsodi-karszt Világatlasz (szerk.biz.elnök: Radó Sándor) [Kartográfiai Vállalat Budapest,1959]

21. 1956-1989 Kisalföld Kisalföld/ Szlovák-alföld Kisalföld/ Duna menti-alföld Kisalföld/0 1959 1964 1967 MNA 1986 Földrajzi atlaszok a középiskolák és az általános iskolák számára [1959, 1964,1986]

22. FNT I. 1982 Zempléni-hg. 0/ Aggteleki-karszt 0 Magyarország földrajzinév-tára I. (Kartográfiai Vállalat Budapest, 1982)

23. FNT I. 1982 Kisalföld /0 Magyarország földrajzinév-tára I. (Kartográfiai Vállalat Budapest, 1982)

24. 1989 MNA Zempléni-hg./ Slaneci-hg. Szlovák-érchg. 0/ Aggteleki-karszt Magyarország nemzeti atlasza (szerk.biz.elnök.: Pécsi Márton) [Kartográfiai Vállalat, 1989]

25. 1989 MNA Kisalföld/0 Magyarország nemzeti atlasza (szerk.biz.elnök.: Pécsi Márton) [Kartográfiai Vállalat, 1989]

26. 1994 Eperjes–Tokaji- hegyvidék (Zempléni-hg.+ Szalánci-hg.) Gömör–Szepesi- érchg. Gömör–Tornai- karszt Földrajzi atlasz [Stiefel Falitérkép Kiadó Kft. Budapest, évsz.nélk.]

27. 1994 Kisalföld Földrajzi atlasz [Stiefel Falitérkép Kiadó Kft. Budapest, évsz.nélk.]

28. 1992Officina Zempléni-hg./ Slanské pohorie Slovenské rudohorie Slovenský kras /0 Officina képes világatlasz a Föld és a természet [Officina Nova Budapest, évsz.nélk.] (Az RV Reise- und Verkehrsverlag GmbH 1992-es kiadású atlaszának magyar változata)

29. 1992Officina Kisalföld/ Podunajská nižina Officina képes világatlasz a Föld és a természet [Officina Nova Budapest, évsz.nélk.] (Az RV Reise- und Verkehrsverlag GmbH 1992-es kiadású atlaszának magyar változata)

30. 1999 Eperjes–Tokaji- hegyvidék (Zempléni-hg.+ Szalánci-hg.) Gömör–Szepesi- érchg. Gömör–Tornai- karszt A Föld Világatlasz (felelős szerk.: Faragó Imre, vezető szerk.: Sasi Attila) [AGÁT térképészeti Kft.–Nyír-Karta Bt. –Szarvas András, 1999]

31. 1999 Kisalföld A Föld Világatlasz (felelős szerk.: Faragó Imre, vezető szerk.: Sasi Attila) [AGÁT térképészeti Kft.–Nyír-Karta Bt. –Szarvas András, 1999]

32. 2001 Zempléni-hg./ Slaneci-hg. Szlovák- érchegység 0/ Aggteleki- karszt Cartographia Világatlasz (szerk.biz.elnök: Dr. Papp-Váry Árpád) [Cartographia Kft. Budapest, 2001]

33. 2001 Kisalföld Cartographia Világatlasz (szerk.biz.elnök: Dr. Papp-Váry Árpád) [Cartographia Kft. Budapest, 2001]

34. Csángóföld névanyaga két világatlaszban A Föld Világatlasz[AGÁT térképészeti Kft.– Nyír-Karta Bt. –Szarvas András, 1999] Cartographia Világatlasz [Cartographia Kft. Budapest, 2001]

35. Kettős tájszemlélet Magyarországon • 1926, 1937 Prinz Gyula tájtagolása („a Kárpát-térség 15 tája”) • 1941 Kádár László Kárpátok és Kárpát-medence tájtagolása • 1947 Bulla Béla–Mendöl Tibor „Kárpátok-centrikus” földrajz tankönyve • 1950 A trianoni országterülethez igazított tájszemlélet „hivatalossá” tétele az oktatásban • 1959 Az első világatlasz a trianoni tájszemléleti alapon • 1960 A „Tájvita”, az országhatárokhoz kötött szemlélet győzelme • 1968, 1975 Székely András Kárpátok-centrikus felosztása • 1967, 1980 Marosi Sándor és Pécsi Márton trianoni határokhoz kötött tájfelosztása • 1971Magyarország földrajzinév tára I. (FNT I.) • 1992 Az első nem FNT I.–es tájrajzú Magyarország térkép megjelenése • 1997 Hajdú-Moharos József és Hevesi Attila: A Kárpát–Pannon térség természeti tájbeosztása (KPTTB) • 1999 Az első KPTTB-alapú világatlasz

36. Magyar településnév-használat a magyar kartográfiában • 1868 Törvény a magyar–horvát kiegyezésről (1868. XXX. tc.). Az államnyelvi-elv következetes alkalmazása a térképeken. (Szlavóniai és moldvai magyar nevek eltűnése.) • 1898 A törzskönyvezés megindulása (1898. évi IV. tc.) • A törzskönyvezés befejeződése (Árva, Liptó, Fogaras, Hunyad nem emelkedik jogerőre). • 1913 Az utolsó „összegző” helységnévtár. • 1921 Trianon. Mintegy 9000 település kikerülése a magyar közigazgatásból. Az államnyelvi-elv oldódása a térképeken. • 1941 Kétnyelvű (magyar-ruszin) helységnévtár megjelenése. • 1950Az államnyelvi-elv trianoni országterületre vonatkoztatott alkalmazásának előretörése. • 1954 A Községi Törzskönyv Bizottság megszűnése. • A Földrajzinév Bizottság megalakulása. • 1992 Az első helységnév-azonosító szótár megjelenése.

37. Névhasználati elvek és befolyásoló tényezők

38. Kartográfiai névrendszerezés (1) Településnevek[önálló, helységrész, ktlh.] (2) Közterületek nevei (3) Igazgatási nevek[állam, közig.egys., véd.ter.] (4) Víznevek[szárazföldi, tenger-óceán] (5) Jellegzetes földrajzi pontok nevei[csúcs, hágó, fok] (6) Határnevek (Határrész-nevek) (7) Tájnevek[term.föld., tört.föld, népr., tengerfenék] (8) Közlekedési elemekre vonatkozó nevek (9) Magyarázónevek (10) Egyéb kiegészítő névrajzi elemek

39. Településnevek • Államnyelvi alakjuk hivatalos név. • A helységnévtárakban, szakirodalomban, irodalmi művekben, publikusformában megjelenő magyar településneveket a magyar földrajzinév-kincs része. • A magyar településnév-anyag szétválasztható egy ma használatban lévő és egy elfeledett, a használatból kikerült ún. középkori csoportra • Élő magyar nevek a csángóföldi magyar településnevek. • A Magyar köztársaság területén kívüli magyar névanyag használatára irányadó az 1913-as hnt. • Új települések létrejötténél a határon túli magyar szervezetek ajánlása az irányadó, ha az illeszkedik a magyar településnév-adás rendszerébe. • A nem latin betűkkel író nyelvek településneveit, ha nincs egyéb magyar névalakja a „keleti nevek magyar helyesírása” által megadott átírási formában célszerű felvenni.

40. Közterületnevek • Hivatalosan megállapított nevek. • Azokon a településeken, ahol hivatalosan kettős közterületnév-használat van, mindkét nyelv neveinek térképi alkalmazása indokolt. • Pusztán fordítás útján létrehozott / létrejött, de nem hivatalos közterületnevek térképi alkalmazása nem indokolt, de megengedhető • Történelmi közterületnevek térképi felvétele csak külön (tipográfiailag elkülönített) névkategória bevezetésével oldható meg.

41. Igazgatási nevek • Államnyelvi alakjuk és azok fordítása vagy részfordítása hivatalos név. • Az államnevek magyar névalakjai csak a Magyar Tudományos Akadémia ajánlása alapján vehetők fel. • A közigazgatási egységek neveiben a köznévi tag fordítható. • Ha a közigazgatási egységek neveinek tulajdonnévi része közszói (égtájak, viszonyszavak) tagot tartalmaz a név egésze fordítható. • Abban az esetben, ha az adott ország közigazgatási vagy védettséget élvező egységének államnyelvi névalakja magyar névalakkal rendelkező település, víz vagy táj nevéből képződött, a magyar nevet a névadó objektum magyar nevének alkalmazásával kell létrehozni. • A védett területek neveinek esetében a köznévi tagok (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület) fordítása elengedhetetlen.

42. Példák: Kraj Severočeský (Csehország)= Észak-Csehország Jihomoravský kraj (Csehország)= Dél-Morvaország Niederösterreich (Ausztria)= Alsó-Ausztria Oberösterreich (Ausztria)= Felső-Ausztria Bratislavský kraj (Szlovákia)= Pozsonyi körzet Zakarpatszka oblaszty (Ukrajna)= Kárpátontúli terület Judeţul Sălaj (Románia)= Szilágy megye Nordrhein-Westfalen (Németország)= Észak-Rajna-Vesztfália Cataluña (Spanyolország)= Katalónia New South Wales (Ausztrália)= Új-Dél-Wales Équateur (Kongói Demokratikus Köztársaság)= Egyenlítői-körzet Central (Zambia)= Központi tartomány Chránená krajinná oblasť Mala Fatra (Szlovákia)= Kis-Fátra Tájvédelmi körzet Krkonošský Národní Park (Csehország)= Óriás-hegység Nemzeti Park

43. Víz-, jellemző földrajzi pontok- és tájnevek • A földrajzi nevek köznévi tagjai a latin írásjeleket használó nyelvek köznévi tagjai esetében legtöbb esetben következetesen lefordíthatók. Hasonló a helyzet a cirill írást használó szláv nyelvek esetében is. • A nem latin betűs távoli nyelvek (türk nyelvek, kínai, koreai, japán stb.)közszói tagjai a magyar nyelvben általában jól kiejthető és sok földrajzi objektum nevében – magyar fülnek – a tulajdonnévvel összeforrottan jelentkeznek. Ezek fordítása nem javasolt, ugyanakkor a közszavak következetes adott nyelvi (magyar átírásban való) felvétele indokolt. A földrajzi közneveknek magyar átírással írt alakját, a földrajzi összetételben minden esetben kis kezdőbetűvel, a tulajdonnévhez kötőjellel kapcsolva kell írni. • Az előbbihez hasonló megoldást, tehát a kis kezdőbetűvel való írást javaslom az idegenből magyarrá vált közszói névtagok helyesírására is. (kordillera, kordillerák).

44. A földrajzi nevek melléknévi és köznévi eredetű tulajdonévi részeit, abban az esetben, ha azok ma is az adott nyelvben konkrét jelentéssel bírnak, lefordíthatjuk. Kivételt képeznek a személynévből és tulajdonnévből (pl. hajó, expedíció nevéből) származó névtagok. • Hasonlóan kivételt képezzenek a távol-keleti nyelvek földrajzi összetételei. Ezek esetében – a köznévi tagokhoz hasonlóan – a magyaros átírás elegendő. A közvetlen magyar fordítást csak akkor javasolt, ha az más latin betűs nyelvek esetében jelentkezik. • A személynévi eredetű földrajzi nevek közül a szentek és az uralkodók neveiből képzett formák következetesen lefordíthatók. • Nem alkalmazható a magyar névalak abban az esetben, ha az idegen név – bár a fenti esetek valamelyike érvényes lenne rá – teljes mértékben belegyökeresedett a mindennapi köztudatba és a mindennapok kommunikációjában folyamatosan, társadalmi és szakmai megosztottság nélkül élő név.

45. Példák: Orlické hory (cseh) Orlice-hegység Cserszkij hrebet (orosz) Cserszkij-hegység Bayerwald (német) Bajor-erdő Rocky Mountains (angol) Sziklás-hegység Fox Islands (angol) Róka-szigetek Porcupine River (angol) Kúszósül-folyó Bay of Goods Mercy (angol) Isteni kegyelem-öböl Sierra Dois Irmãos (portugál) Két testvér-hegység Tien-san (kínai) Csilien-san (kínai) Kuznyecki-alatau (hakasz) Ulahan-bom (jakut) Kara-kum (türkmén)

46. Hivatalos és nem hivatalos nevek Államnyelvi alakjukban hivatalos nevek: Településnevek Közterületek nevei Közlekedési elemekre vonatkozó nevek Fordítható formájukban is hivatalos nevek: Igazgatási nevek