A Porcelán története

1. A Porcelán története

2. A kezdetek • Az ősember már az új kőkorszakban • az un. neolitikumban • agyag edényeket formált. • Később rájött, hogy égetéssel ezek tartóssá tehetők. • Az első kézműves „iparág” • a fazekasság volt, ezt követte • a szövés és a fonás mestersége

3. Az agyag tulajdonságai • Agyagnak nevezzük az olyan földféleséget, melynek jellemző tulajdonsága, hogy • vízzel áztatvaképlékeny, vagyis gyúrható, formálható, alakját kiszáradás után is megtartja és • kiégetveösszetartó, kemény, kőszerű anyaggá lesz, mely vízzel többé fel nem áztatható. • Az agyagáruk gyártása tehát az agyag formálhatóságán és a tűzben való megkeményedésén alapszik. A különféle agyagáruk, bár készítésmódjuk lényegileg azonos, mégis a felhasznált nyersanyagok különbözősége, az égetés hőfoka, díszítésmód stb. tekintetében nagyon különböznek egymástól.

4. A kerámia Keramosz görög szóból származik, jelentése:agyag

5. Kerámia fajták: -Cserép -Fajansz (majolika) -Kőedény (keménycserép) -Porcelán

6. A cserép • Nem más, mint égetett agyag. • Vagy máz nélküli: • - pl. a tetőcserepek, épület téglák • Vagy mázzal bevonva égetik ki. • Előtte díszíthetik: • -máz alatti és máz feletti festést ismerünk. • De egyszer égetik ki. • Ha mázatlan tárgyakat díszítenek • terakottának nevezik

7. Fajansz • fajansz: • az olasz Faenza városkáról elnevezett fehérre vagy sárgára égetett, érdes törésű és át nem tetsző agyagáru, likacsos szerkezetű. • A tárgyakat korongon, rendszerint gipszmintákban formálják, és terrakottára égetik. • Az ónos máz az egyszer égetett tárgyakra kerül. • Ősi keleti technikával készül, amely a mórok révén Spanyolországon keresztül • ( Mallorca szigetén) került be Európába. • A majolika alapanyaga is a fenti, csak díszítése más

8. A kőedény • A kőedény: • agyag, kvarc és mészpátból vagy földpátból készül, • korongolással, öntéssel, vagy sajtolással formálják, • alacsony tűzön samott tokban zsengélik, majd földpátos mázzal, magas tűzön, 1100 °C felett égetik. • Díszítése máz alatt, vagy máz felett is történhet. • Mivel nyersanyagai közül a kaolint egyszerű agyag helyettesíti • és égetése is a porcelánénál alacsonyabb fokon történik, előállítása ezért olcsóbb.

9. A porcelán titka Az igazi finom porcelán titka abban rejlik, hogy a négy őselem: -a föld -a víz -a levegő -a tűz harmóniáját testesíti meg

10. A porcelán titka Formai szépsége: a „ porcelánföld „ és a víz megfelelő arányú keverékével biztosítható Fehérsége, transzparenciája (áttetszősége): a tűz és a levegő segítségével hozható létre

11. A porcelán tulajdonságai • A porcelán magas hőmérsékleten tömörre égő, nemesen tiszta • kerámiaféleség, mely • -nem engedi át a nedvességet • -kemény • -ellenáll a vegyi hatásoknak • -máza pedig a fény felé fordítva áttetsző

12. A porcelán előállítása • Folyamatai: • -1. a nyersanyag /porcelánmassza/ elkészítése • - 2. az alakítás /öntés, préselés/ • - 3. a szárítás • -4. az előégetés /másnéven zsengélés/ • - 5. a mázzal való bevonás • -6. a mázas égetés • - 7. a dekorálás /festés, aranyozás / • - 8. dekor égetés

13. A porcelán massza fő alkótóelemei -kaolin -földpát -kvarc -víz

14. A porcelán massza fő alkotó elemei -a kaolin : a legtisztább természetben előforduló agyag fajta, mely fehérre ég -átlagban a porcelán massza 50 %át teszi ki -ettől függ az anyag formálhatósága, s ennek köszönhető, hogy a tárgyak szárítás és égetés után megőrzik alakjukat

15. A kaolin

16. A porcelán massza fő alkotó elemei • A földpátok: • a földkéreg mintegy 60 %-át alkotják • vegyileg alkáli-alumíniumszilikátok • Melyek hosszú időn keresztül átalakulnak úgynevezett • agyagszubsztanciává( ez bonyolult kémiai képlettel írható le) • A porcelánmassza kb. 25 %-át teszi ki és annak az égetés közbeni tömörödését segíti elő

17. A földpát

18. A porcelán massza fő alkotó elemei A kvarc: -részben a termék transzparenciáját (áttetszőségét ) -részben a keménységének mértékét határozza meg- fajtájától függően. Előzőleg felhevítik, majd különböző finomságura őrlik -kvarchomok- így kerül a porcelánmasszába

19. A kvarc

20. A porcelán készítésének folyamata • Míg a csak agyagot tartalmazó termékeket lehet formázni, addig az adalékanyagokkal kiegészített un. porcelánmassza rideg, a tárgyak előállítása • -öntéssel, vagy • -préseléssel történik.

21. Az öntés folyamata • Folyékony halmazállapotú • porcelán masszát gipszformába öntik. • A gipszforma nedvesség elszívó tulajdonsága révén a bele öntött masszából elszívja a vizet, így alakul ki az un. nyers termék

22. A szárítás • Kialakított tárgyakat égetés előtt tökéletesen ki kell szárítani, nehogy a kemencében hirtelen fejlődő vízgőz szétvesse őket. • A száradásnak nem szabad hirtelen történni, mert a gyorsabban kiszáradó felületen a tárgy hamarabb húzódik össze, aminek következménye a tárgy görbülése, esetleg repedése. • A tárgyakat levegőn, a műhelyben vagy zárt töltött szárítókamrákban szárítják.

23. Előégetés /zsengélés/ • Ez alacsony hőfokon-800 C- történő égetést jelent,

24. Máz készítése • A porcelán máz ugyanazokból az anyagokból készül, mint a porcelán, csakhogy a mázban • több az olvadó anyag (alkáliák és mész) és kevesebb aránylag az aluminiumoxid. • A zsengélés után vonják be vele a tárgyat. • Lehet átlátszó és lehet fedő hatású, összetételétől függően.

25. A máz szerepe: • Az eredetileg porózus cserepű kerámia termékek felületét • -tömörré • -simává • -folyadékzáróvá • -szilárdabbá • -ételsavakkal szemben ellenállóbbá • -könnyen tisztíthatóvá • -esztétikailag vonzóbbá teszi

26. A máz • Lehet : • -szintelen, üvegszerű- ilyenkor az alapszín átlátszik, • -fehér , • -színes:, • /melyet égethetnek a máz felületére is/

27. Oxidfestékek • Különböző fémek oxidjai más-más színt eredményeznek • -vasoxid: piros, barna • -uránoxid: narancssárga • -kobaltoxid: kék • -mangánoxid: barna • -antimonoxid: sárga • Ezek hőállóak is

28. Mázas égetés • ez kb. 1300-1400 C - on történik. • Azt a célt szolgálja, hogy a máz ráégjen a tárgyra • Ilyenkor néhány %- os zsugorodás következik be • A máz megolvad míg a cserép ugyanazon hőfoknál csak meglágyul, de alakját a tűzben még megtartja.

29. Dekorálás • Folyamatai: • -alapozás • -satírozás • -árnyékolás • -aranyozás • Eszközei: • -mókusszőr ecset • -acél tollhegy • -festékek • -arany

30. Dekor égetés • Viszonylag alacsony hőfokon • -720 C - 900 C -on történik, • Melyet még a festékanyagok károsodás nélkül elviselnek

31. A porcelán története A porcelán Kínából származik. Az igazi porcelán termékeket az időszámítás kezdete előtti 23 és az időszámítás szerinti 220 között uralkodott Keleti Han-dinasztia időszakában kezdték gyártani. Legelőször a dél-kínai Zhejiang tartományban állították elő. Utána Észak-Kínában is meghonosodtak a porcelán készítési eljárások. .

32. A porcelán története • A fehér porcelánt a kék színű porcelán készítése alapján fejlesztették ki. • Csak annyi az eltérés, hogy a kék színű porcelán alapanyaga, a kaolin több vasércet tartalmaz a kék esetében, a fehér porceláné pedig kevesebbet. • A nagyobb vastartalmú porcelán a kiégetés után sötétebb, vagy világosszürke, vagy sötétszürke színű lett. • A kisebb vastartalmú porcelán pedig fehér. • A porcelángyártás technikája később az egyszínű porcelántermékek készítésétől a többszínű előállítása felé fejlődött. • A porcelán alapszíne azért a fehér maradt, • Ezért a fehér porcelán készítése nagy jelentőségű találmány.

33. Kék kínai porcelán

34. Kínai porcelán kancsó

35. A porcelán története • X-XIII. században, a kínai porcelánkészítés eljárásai gyorsan fejlődtek. • A Tang-dinasztia időszakában kifejlesztették az úgynevezett háromszínű porcelánt. • Ennek lényege, hogy a kaolin alapra egyszerre • piros, zöld és fehér festéket vittek fel. • Az égetés során a vegyi reakció során különböző színárnyalatok keletkeztek. • Igen színes porcelántárgyak készültek így. • Ebben az időszakban bevonták • a festészetet és a szobrászatot is a porcelánkészítésbe.

36. Kínai porcelán váza

37. Kínai porcelán váza

38. A porcelán története • 1368 és 1911 között, azaz a Ming és a Qing-dinasztiák korszakában élte a kínai porcelán aranykorát. • A termelés minőségileg és mennyiségileg a legmagasabb szintet ekkor érte el. • A Ming és a Qing-dinasztia korszakában a dél-kínai Jindezheg város vált a porcelánkészítés központjává. • Ma is itt állítják elő Kína legjobb minőségű porcelántermékeit.

39. Kínai porcelán váza

40. A porcelán története • Legkorábban a VIII. században vitték ki a porcelánt Kínából külföldre. • Ezt megelőzően már kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat építettek ki külföldi országokkal. • A Selyemúton keresztül nagy mennyiségű selyemterméket szállítottak ki az országból. • Annak idején a selyem országának nevezték Kínát. • A VIII. századtól kezdve exportálták a porcelántárgyakat is, amelyek jó hírnevet szereztek külföldön, • ezért az emberek most már „Ci„ ország, • azaz porcelán-országként is emlegették Kínát. A kínai porcelántárgyakat legelőször • az ázsiai országokba vitték ki,/Japán, Korea/ • később pedig Európába és a Közel-Keletre.

41. Kínai porcelán

42. A porcelán története • A XVII. századtól kezdve a nyugat-európai országok királyi udvarai nagy előszeretettel gyűjtötték a kínai porcelántárgyakat. • Miután a portugál hajósok megnyitották a Kína és Európa közötti új tengeri útvonalat, a kínai porcelántermékek az európai országok uralkodó rétegei számára kedvelt ajándékká váltak.

43. Kínai porcelán

44. A porcelán története • Ebben az időszakban Európában rokokó stílus uralkodott, amelyet az élénkség, a szépség, a vidámság és az élet élvezete jellemez. • Ez megegyezik a kínai művészet finom, harmonikus, könnyed és színpompás stílusával. • A kínai porcelán-kultúra a kínai művészet része, ezért egész Európában nagyon szeretik a kínai porcelánt. • Nem teljes statisztikai adatok szerint a XVII. században évente több mint 200 ezer kínai porcelántárgy érkezett Európába, • a XVIII. században pedig már évente mintegy 1 millió kínai porceláncikk került az európai piacra. A kínai porcelán később egyre jobban elterjedt az egész világon. 　

45. Kínai váza

46. A porcelángyártás Európában • Európában rá kellett jönni a porcelán titkára újból fel kellett fedezni. • Történeti leírások szerint egy német alkímista Böttger jött rá a mikéntjére 1709-ben. • Tehát nem aranyat, hanem • „fehér aranyat „ tudott előállítani.

47. A porcelángyártás Európában Ezt követően Németországban -Meissen -/1710/ Franciaországban-Sévres-/1756/ Angliában- Bow, Chelsea, Derby, Worchester- /1757/ Oroszországban- Szentpétervár- /1750/ Osztrák-Magyar Monarchiában-Bécs/1718/ Kezdték el a porcelán gyártását

48. A porcelángyártás Magyarországon • A hazai porcelángyártás beindulását két tényező akadályozta: • 1.) • Bécs megtiltotta a magyar területen a porcelán gyártását hosszú évekig. • /Ezért az európai gyártás beindulását az itthoni több mint 100 évvel követhette csak./ • 2.) • A nyersanyag hiánya. • Nálunk jó minőségű kaolin nem található.

49. Porcelán gyártás Magyarországon  Magyarországon Telkibányán, helyben talált kaolin felhasználásával 1825-ben gyártottak először porcelánt. A kaolin rossz minősége miatt azonban a porcelán minősége sem felelt meg a kívánalmaknak, ezért visszatértek a kőedénygyártáshoz. Az első, tartósan porcelángyártással foglalkozó magyar gyár Herend, ahol az 1800-as években Csehországból - Zettlitzi, ma Sedlec - behozott jó minőségű kaolint használtak fel.

50. Herend története A pápai keménycserépgyár bérlőjeként Fischer Mór 1839-ben komoly tőkével betársult a Stingl Vince 1826-ban alapított herendi műhelyébe, amelynek 1840-től egyedüli tulajdonosa lett. Ekkor 54 főt alkalmazott, köztük külföldi porcelánfestőket is.