1. rész Jogalkotás

1. 1. rész Jogalkotás

2. 1. A jogalkotás tartalmi kérdései A társadalmi norma fogalma • A társadalmi normák olyan magatartás-előírások • Amelyek a lehetséges magatartások közül előírják a helyeset és a követendőt, • Az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek kilátásba.

3. 1. A jogalkotás tartalmi kérdései A társadalmi norma sajátosságai • Magatartásmintát tartalmaz • Tartós időbeli érvényesség • Általánosság • Formai elemük a jogkövetkezmény • Előny vagy hátrány kilátásba helyezése • Hipotetikus szerkezet • Normatív elvárást fejez ki • Realitásra törekvés • Kölcsönösség (kiszámíthatóság) • Értékelést, értéket fejez ki • Magatartásokon keresztül érvényesül

4. 1. A jogalkotás tartalmi kérdései A norma funkciói • Magatartásmintát nyújt • Közreműködik a konfliktusok rendezésében • Értékelési alapot nyújt mások magatartásához • Kiszámíthatóvá teszi mások magatartását

5. 1. A jogalkotás tartalmi kérdései A jog fogalma A jog olyan magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-előírások (elvek, célmeghatározások) összessége: • Amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik • Amelyek általánosan kötelezőek • Amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják

6. 1. A jogalkotás tartalmi kérdései A jogalkotás fogalma • A kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerveknek • Az általános és absztrakt magatartásszabályok formájában megfogalmazódó • Jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége

7. A jogi és az erkölcsi norma viszonya Jog Erkölcs Azonosságok Általában a társadalom szem- pontjából kevésbé jelentős maga- tartások képezik az alapját Az erkölcsi kényszer súlya, szigora általában enyhébb A kényszert nemerre hivatott szervezet alkalmazza (közösség, általában informális) A norma megfogalmazásának pon- tossága, általánossága, egysé- gessége kevésbé érvényesül Általában a társadalom szem- pontjából jelentősebb maga- tartások képezik az alapját A jogi kényszer súlya, szigora, általábanjelentősebb A kényszert erre hivatott szervezet alkalmazza (jogkö- vető magatartás biztosítása) A norma megfogalmazása pon- tos, általános, egységes Társadalmi viszonyok, emberi magatartások szabályozói Normaképző tevékenység eredménye

8. A joggal szembeni követelmények A jognak: • általánosnak, • közzétettnek, • jövőbeni cselekvésre irányulónak, • világosnak, • ellentmondás-mentesnek, • lehetségest követelőnek (reálisnak), • stabilitással rendelkezőnek, • a szabály és a hivatalos cselekvés közt egyezést mutatónak kell lennie

9. 2. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere A jogforrás fogalma A jogforrás az • arra feljogosított állami szerveknek • az a szabályozó aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba • beavatkozási lehetőséget, felhatalmazást kapnak.

10. Jogszabályok Általános helyzetben Rendkívüli- és szükségállapotban Anyagi jogforrások Alaki jog- források Anyagi jogforrások Alaki jog- források Alkotmány Törvény Országgyűlés Törvényerejű rendelet Rendelet MNB elnöke Rendelet Rendelet Honvédelmi Tanács Köztársasági Elnök Kormány Kormányrendelet Miniszterelnök Miniszterelnöki rendelet Miniszteri rendelet Miniszter Államtitkári rendelkezés Önkormányzat képviselő- testülete, közgyűlése Önkormányzati rendelet

11. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei Anyagi jogforrás Alaki jogforrás Országgyűlés, Kormány, Önkormányzatok Határozat Miniszter Nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szerv vezetője Normatív utasítás KSH elnöke Statisztikai közlemény Jogi iránymutatások: Irányelv Tájékoztató Országgyűlés, Kormány, Miniszter, nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szerv vezetője Elvi állásfoglalás Országgyűlés, Kormány

12. A jogforrások megismerésének lehetőségei Hivatalos lapok Időszaki kiadványok Magyar Közlöny A jogszabályok hivatalos szövege, az önkormányzati rendelet kivételével valamennyi jogszabályt tartalmazza. Határozatok Tára A kormány egyes határozatait tartalmazza, nem publikus. Tárcaközlönyök Központi jogszabályok másodközlése, állami irányítás egyéb jogi eszközei, ágazati információk. Speciális hivatalos lapok (pl. Cégközlöny) Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye Évente az IRM adja ki Hatályos jogszabályok gyűjteménye 5 évente a MEH adja ki Számítógépes jogszabály-nyilvántartások Egyik sem hivatalos! Az Alkotmánybíróság határozatai Évente az AB adja ki

13. 3. Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek 3.1. A jogalkotás szakaszai Előkészítés Kibocsátás Kihirdetés • Kezdeményezés • Tervezet elkészítése • Tervezetek véleményezése • Jogalkotó elé terjesztés • Elfogadás • Aláírás Kihirdetés, illetve közzététel: a jogszabály kibocsátója (Pl. törvény esetén a köztársasági elnök)

14. 3.1. A jogalkotás szakaszai 3.1.1. Kezdeményezés Jogalkotásra irányuló indítványok Előzetes szükségességi vizsgálatok Célmeghatározás Előkészítésre kijelölt szervezet meghatározása Anyaggyűjtés Jogalkotótájékoztatása

15. 3.1.2. Kezdeményezés Az előzetes vizsgálathoz az anyaggyűjtés szempontjai: • A szabályozandó tárggyal kapcsolatos szociológiai, statisztikai adatgyűjtések és feldolgozások, új szabályozást sürgető jelzések • A tárgyat érintő aktuális jog- és gazdaság-politikai irányelvek, állásfoglalások • A tárgy szabályozásának hazai gyakorlata, ennek eredményei, hatásai • A tárgy szabályozásával kapcsolatos Alkotmánybírósági határozatok, hazai és európai bírósági gyakorlat, jogegységi határozatok

16. 3.1.3. A jogszabálytervezet véleményezése A véleményezés célja, hogy megállapítható legyen: • Alkalmas-e az előterjesztés a megalapozott döntéshozatalhoz? • Tartalmazza-e a döntéshez szükséges információkat? • Helyt ad-e az indokolt eltérő álláspontoknak? • Reális szabályozási alternatívákat vázol-e fel? A tervszerűség érdekében: • Időben el kell dönteni, hogy a jogszabály-tervezet tárgya szerint milyen mértékben szükséges a társadalmi nyilvánosság biztosítása • Meg kell határozni a véleményezés fórumait és formáit • Az időpontokat úgy kell megállapítani, hogy a beérkező vélemények érdemben figyelembe vehetők legyenek

17. Jogszabály-tervezet tartalma 3.1.4. Tervezet jogalkotó elé terjesztése Előterjesztés tartalma • Jogszabály megjelölése, tárgya, tervezet száma • Jogszabály szövege • Normasértőkkel szembeni szankciók • Záró rendelkezések • - hatálybalépés • - visszamenőleges hatály • - átmeneti rendelkezések • - módosított, hatályon kívül helyezett jogszabályok • - végrehajtásifelhatalmazások • - átmeneti rendelkezések • - Európai uniós kapcsolatok • Jogalkotás szükségessége, konkrét indokai • Jogszabály által elérni kívánt cél • Tervezett szabályozási megoldások indokai (ált. és részletes indokolás) • Az előkészítésben részt vett szervek, személyek jelölése • Elhangzott fontosabb javaslatok • (a felvetett, de elutasított is!)

18. 3.2. Kibocsátás ELFOGADÁS ALÁÍRÁS TÖRVÉNY ORSZÁGGYŰLÉS MNB ELNÖKÉNEK MNB ELNÖKE RENDELETE KORMÁNYRENDELET KORMÁNY MINISZTERELNÖKI MINISZTER- RENDELET ELNÖK MINISZTERI RENDELET MINISZTER ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-RENDELET TESTÜLET TÖRVÉNY AZ OGY. ELNÖKE ÉS KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK MNB ELNÖKÉNEK MNB ELNÖKE RENDELETE KORMÁNYRENDELET MINISZTERELNÖK MINISZTERELNÖKI MINISZTERELNÖK RENDELET MINISZTERI RENDELET MINISZTER ÖNKORMÁNYZATI POLGÁRMESTER RENDELET ÉS JEGYZŐ

19. 3.2.1. A jogszabályok megjelölése A jogszabály tartalmának, szerkezetének első eleme Törvény:2003. évi LXX. törvény a csillagközi hajózás feltételeiről Kormányrendelet:4/2003. (III. 1.) Korm. rendelet az űrlények azonosításának szabályairól Miniszterelnöki rendelet:3/2003. (III. 1.) ME rendelet a mimózák lelki egyensúlyáról Miniszteri rendelet:1/2003. (II. 28.) ÖTM rendelet az űrközlekedés rendjéről Együttes miniszteri rendelet:2/2003. (II. 28.) BM-IM együttes rendelet az elismerések adományozásának rendjéről Önkormányzati rendelet:XY önkormányzat képviselő-testületének 3/2003. (IV. 1.) rendelete a közterület-használat rendjéről

20. 3.2. A jogszabály szerkezete Preambulum Bevezető rész Rendelkező rész Záró rendelkezések

21. 3.2.3. A jogszabály rendelkező része A rendelkező résszel szembeni elvárások: • A magatartási és technikai normák markáns elválasztása • Többször hivatkozott jogszabály rövidítésének jelölése az első használat során • Kivételek pontos körének és tartalmának egyértelmű meghatározása • Többször használt fogalom rövidítése (első alkalommal megállapítani) • Jogkövetkezményekkel járó parancsok, tilalmak egyértelmű meg-határozása • Szabálysértési tényállás pontos jogszabályi meghivatkozással, vagy tételes szabálysértési rendelkezés meghatározásával • Mellékletek lehetőség szerinti kerülése (magatartás-szabályt soha nem tartalmazhat!) • Jogszabályi rendelkezés lábjegyzetben nem lehet!

22. 3.2.3. A jogszabály rendelkező része Rendelkezések megszövegezésének követelményei: • Nyelvhelyesség követelménye • Közérthetőség követelménye (vizuális áttekinthetőség) • Absztrakt megfogalmazás, kazuisztikus szabályozás kerülése • Példák kerülése a normaszövegben (csak ha segíti az érthetőséget) • Idegen szavak csak akkor, ha nincs magyar megfelelője (értelmező rendelkezések) • Általános jelentéstől eltérő fogalomhasználat – értelmező rendelkezések • Ugyanazt a fogalmat mindig ugyanazzal a fogalommal kell jelölni • Gyűjtőfogalmakat általános gyakorlatnak megfelelően használjuk • Általában egyes szám használata • Kijelentő mód = parancs, kötelezés, feltételes mód = felhatalmazás • Töltelékszavak, határozatlan jogfogalmak kerülése • Számjegyek, mértékegységek, pénzösszegek egységes, egyértelmű jelzése

23. 3.2.4. Záró rendelkezések • Jogszabály hatálybalépése (kötelező elem) • Jogszabály visszaható hatálya • Átmeneti rendelkezések (folyamatban lévő ügyek) • Jogszabály végrehajtására adott felhatalmazás • Más jogszabály (jogszabályi rendelkezés) módosítása • Más jogszabály (jogszabályi rendelkezés) hatályon kívül helyezése • Európai uniós jogi kapcsolatra utalás (kapcsolódó acquis communautaire megjelölése)

24. 3.3. A jogszabály tagolása Ajogszabályt és annak mellékleteit megfelelően tagolni kell. A tagolásnak elő kell segítenie a normák áttekinthetőségét és közérthetőségét. • Részek - rész címét nagyobb betűtípussal, csupa nagybetűvel • Fejezet - csupa nagybetű, kisebb betűtípus • Alcím - eltérő betűtípussal • Szakasz (§) – folyamatosan, arab számozással. A jogi rendezés önálló mondanivalóját foglalja egységes rendszerbe. (A jogszabály alapegysége) • Bekezdés – (1-2-3, stb.) zárójelben, arab számmal) külön feltételek, kivételek, terjedelem, a szakaszban foglalt mondanivaló miatt. • Pontok – ábécé kisbetűivel, illetve arab sorszámmal –francia bekezdések kerülése • Alpontok – ábécé kisbetűivel, vagy arab számmal (ha pontok is vannak, az ábécé kisbetűinek kettőzésével (általában kerülendő) • Végrehajtási jogszabály beillesztése - elkülönítve, de hivatkozás az alapjogszabályra, vagy az alapjogszabály megfelelő rendelkezései közé illesztés (eltérő betűtípus, illetve írásmód)

25. 3.5. A jogszabály érvényessége és hatályossága Érvényesség Hatályosság • A jogszabály keletkezéséhez kötődik. • Feltételei: • A jogszabályt megfelelő a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelő eljárás során alkossa • A jogszabály illeszkedjék a • jogforrási hierarchiába • Feleljen meg a megalkotásra előírt speciális eljárási szabályoknak • Megfelelően legyen kihirdetve • Az adott jogi norma meghatáro- rozott időben, meghatározott területen és meghatározott sze- mélyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható. • időbeli hatály • területi hatály • személyi hatály • szervi hatály • tárgyi hatály

26. Közzététel Kihirdetés • Minden jogszabályra vonatkozó olyan, jogilag szabályozott módon, meg-határozott helyen és formában történő közzététel, amely egyben a jogszabály érvényességi feltétele. • Magyar Közlöny, kivéve miniszteri rendelet melléklete és az önkormányzati rendelet. • Állami irányítás egyéb jogi eszközeire vonatkozóan. Tárcaközlöny, vagy érintett • részére közvetlenül megküldés. • Folyamatos, vagy rövidebb időszakonkénti közzététel. • Nagyobb időszak joganya- • gát összefoglaló, vissza tekintő közzététel. 3.6. A jogszabályok kihirdetése, közzététele • Önkormányzati rendelet kihirdetése: • Az önkormányzat hivatalos lapjában vagy az SZMSZ-ben meghatározott, helyben szokásos módon a jegyző kötelessége. • Problémák

27. 2. rész Jogalkalmazás

28. 4. Általános jogalkalmazási ismeretek Jogviszonyok Jogi normák Anyagi jogviszonyok Eljárásjogi jogviszonyok Anyagi jogi normák Alaki jogi normák Az eljárási normák érvényesítését je-lenti konkrét ügy-ben, az anyagi jog-viszonyok alakítá-sának eljárási ke-reteit jelenti, tartal-mát a hatóság és az ügyfél (egyéb sze-replők) jogai, köte-lezettségei adják) Az egyedi jogalkal- mazó tevékenység cél-ja, hogy a konkrét ügyben beavatkozzon a társadalmi viszo-nyokba, azokban válto-zásokat idézzen elő (jogosítson, kötele-zzen, szankcionáljon, jogvitát döntsön el.) Tartalmát az anyagi jogi normákban meg-határozott jogok, kö-telezettségek adják. Meghatározzák a jogalanyok jogait és kötelezett-ségeit. Meghatározzák az anyagi jog ál-tal meghatáro-zott kötelezett-ségeket hogyan, milyen eljárási rendben lehet érvényesíteni.

29. A jogszabályok érvényesülése Jogalkalmazás útján Önkéntes jogkövetés útján Amennyiben a jogalkotó a rendel-kezést úgy fogalmazza meg, hogy a jog alanyok a normában megfogal-mazott magatartásra csak akkor kötelezettek, illetve jogosultak, ha valamely jogalkalmazó szerv a kötelezettséget, illetve jogosult-ságot egyedi döntésben jogalkal-mazási eljárás keretében állapítja meg. Az ilyen normák csak a jogalkalmazó szervek egyedi jog-alkalmazó tevékenysége útján érvényesülhetnek. A jogalkalmazás célja közvetlenül a jogszabály érvényesítése. Amennyiben a jogalkotó a rendel-kezést úgy fogalmazza meg, hogy az érintettek közvetlenül kötelesek, illetve jogosultak az adott magatartás tanúsítására, a jogalanyok kötele-zettségeiket, jogaikat minden külön szerv közreműködése nélkül teljesítik, illetve gyakorolják. Az ilyen normák érvényesülésében az állami szervek feladata az ellenőr-zésre, a jog nem követése esetén pedig a jogsértés szankcionálása. Jogosító norma esetében elősegítik a jogszerzést.

30. 4.1. Hatósági jogalkalmazás fogalma A jogalkalmazás az erre jogszabályban feljogosított szervek olyan egyedi tevékenysége, melynek során a jogszabályban absztrakt, elvont módon megfogalmazott tényállást az egyedi ügyre alkalmazva döntenek.

31. 4.2. A jogalkalmazás szervei Bíróságok (jogvédő tevékenység) Közigazgatási (quasi közigazgatási) szervek (közfeladat megvalósítása) Célja: a már bekövetkezett jogsérelem orvoslása Szabályozás jellege: formakényszer Szabályozás módja: az eljárás különböző szakaszait külön törvények szabályozzák Jogalkalmazó szervezet: független bírói szervezet Eljárás megindítása: csak kezdeményezésre Célja: általában jövőbeni joghatás kiváltása Szabályozás jellege: egyszerű, formailag nem kötött Szabályozás módja: az eljárás egységes szabályozása Jogalkalmazó szervezet: hierarchikus szervezetrendszer Eljárás megindítása: hivatalbóliság dominál

32. Államigazgatási szervek Önkormányzatok „Quasi” állam- igazgatási szervek Kormány - szuperjogorvoslat Helyi közügyekben (Önkormányzati hatósági ügyek) Képviselőtestü-let illetve akire hatáskörét átruházta Államigaz-gatási ügyekben (Jegyző, hivatal nevesített ügyintézője, polgármester) Miniszter (hatósági jogalkalmazó tevékenység irányítása, kivételesen egyedi eljárás) 4.2. A hatósági jogalkalmazás szervei Nem minisztériumi jogállású központi államigazgatási szervek(hatósági feladatok, területi szervek irányítása) Kivételesen más szervek is felhatalmaz-hatóak hatósági jogkör gyakorlására (pl. Kamara) Területi államigazgatási szervek Regionális Közigazgatási Hivatalok(ált. hatáskörű területi államigazgatási szervek) Helyi államigazgatási szervek

33. Eljárás megindítása Konkrét tényállás tisztázása Jogszabály értelmezése Bizonyítás 4.3. A jogalkalmazás folyamata Döntés meghozatala Döntésközlése Szankció, illetve végrehajtás Ellenőrzés

34. A jogértelmezés során a jogi norma szövegének pontos tartalmát kell megállapítani. • nyelvtani • logikai • rendszertani • történeti • értelmezés Módszerei 4.3. A jogalkalmazás folyamata

35. 5.1. Eljárási alapelvek 5.1.1. Törvényesség elve: A hatóság köteles megtartani mind az anyagi, mind az eljárási jogszabályok rendelkezéseit, és köteles az eljárás egyéb szereplőivel, illetve hatósági ellenőrzés keretében mindenkivel megtartatni azokat. 5.1.2. Rendeltetésszerű eljárás elve Pozitív értelemben Negatív értelemben A hatóság kötelezettsége, hogy az eljárás során hatáskörét a jogsza-bályokban írt célok megvalósítása érdekében és a jogszabályban meghatározott keretek között gyakorolja. A hatáskör gyakorlásával való visszaélés tilalma Szorosan kapcsolható ehhez az elvhez a szakszerűség, egyszerűség, hatékonyság, gyorsaság elve, az ügyféllel való együttműködés kötelezettsége.

36. 5.1. Eljárási alapelvek 5.1.3. Törvény előtti egyenlőség elve Diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) tilalma Egyenlő bánásmód követelménye 5.1.4. Hivatalbóli eljárás elve (officialitás) • Eljárást kérelem nélkül is megindíthatja • Döntés-felülvizsgálat joga (nem érvényesül a kérelemhez kötöttség elve, saját döntésére is kiterjed) • Hivatalból indított eljárásban a végrehajtást elrendelheti • Tényállást köteles tisztázni (szabad bizonyítási rendszerben)

37. 5.1. Eljárási alapelvek 5.1.5. Ügyfél védelmének elve (ügyféli jogok biztosítása) Ügyfelet megillető jogosítványok: • Tisztességes ügyintézéshez való jog • Határidőben meghozott döntéshez való jog • Anyanyelv használatának joga • Nyilatkozattételhez való jog • Tájékoztatáshoz való jog • Irat-betekintési jog • Jogaik és jogos érdekeik védelme • Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme • Személyes adatok védelme • Jogorvoslathoz való jog • Kártérítéshez való jog Érvényesülésük úgy biztosítható, hogy a hatóság eljárása során köteles az ügyfelek jogait tiszteletben tartani, illetve biztosítani (pl. Tájékoztatáshoz való jog – tájékoztatási kioktatási kötelezettség).

38. 5.1. Eljárási alapelvek Nyelvhasználat 9-11.§. Kisebbségi nyelv Más nyelv Kisebbségi települési ön-kormányzat (országos ki-sebbségi önkormányzat) hi-vatalos nyelvvé nyilvá-níthatja a kisebbségi nyel-vét. Azonnali intézkedés, jogvédelem esetében a hatóság saját költségén biztosítja, hogy ne érje hátrány az ügyfelet. Magyar nyelv Hivatalos nyelv, értelmezési elsőbbség Kisebbséghez tartozó ügyfél használ-hatja anya-nyelvét, a hatóság költségén. Az ügyfél egyéb esetben is kérheti, hogy saját anyanyelvét használja, de a költségek őt terhelik. Jelbeszéd Nem érheti hátrány a siketnémát.

39. 5.1. Eljárási alapelvek 5.1.6. Ügyféli kötelezettségek Kötelezettség Jogkövetkezmény • Eljárási bírság • A kötelezettség nem teljesítése miatt felmerült többletköltségek meg-térítése • A nyilatkozattétel meg-tagadása járhat azzal a következménnyel, hogy az eljárást a hatóság meg-szünteti. • Jóhiszemű eljárás kötelezettsége • Együttműködési kötelezettség • Költségek kímélésének kötelezettsége • Nyilatkozattétel esetén igazmondási kötelezettség

40. 5.1. Eljárási alapelvek 5.1.7. Költségtakarékos eljárás elve A hatóság köteles oly módon lefolytatni az eljárást, hogy az a lehető legkevesebb eljárási költséggel járjon. Megsértésének következménye az általános költségviselési szabályok megfordulása is lehet (az indokolatlanul felmerült költséget annak okozója téríti meg). 5.1.8. Elektronikus ügyintézés ösztönzése A KET. általános elvvé teszi, hogy minden eljárásban alkalmazható az elektronikus ügyintézés, de lehetővé teszi, hogy ezt törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet egyes eljárásokban, egyes eljárási cselekmények vonatkozásában korlátozza. Ugyanakkor az ügyfél bármikor választhat az elektronikus és a hagyományos ügyintézés között (ez alól csak törvény tehet kivételt).

41. 5.2. Alapvető rendelkezések 5.2.1. A törvény hatálya Magyar Köztársaság teljes területe néhány kivételt leszámítva Területi hatály Néhány kivétellel: 2005. nov. 1-jétől Időbeli hatály Ügyfél, egyéb érintettek, közreműködők, hatóság, szakhatóság Személyi hatály Tárgyi hatály Közigazgatási hatósági ügy

42. 5.2. Alapvető rendelkezések 5.2.1.1. Tárgyi hatály • Hatósági ügy:a hatóság részéről az ügyfelet érintő Jog megállapítása Hatósági nyilvántartás vezetése Kötelezettség megállapítása Hatósági ellenőrzés lefolytatása Tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel Adat, tény vagy jogosultság igazolása Fontos: a KET alapján hatósági ügynek minősülő egyes ügyekben más eljárási szabályok érvényesülnek!

43. 5.2. Alapvető rendelkezések 5.2.1.1. Tárgyi hatály, a KET és az egyéb eljárási szabályok viszonya Általános eljárási szabályok (KET) Különös eljárási szabályok Az adott ügytípusra nem terjed ki a KET („Kivett Ügyek”: szabálysértési, állam-polgársági, választási, népsza-vazási, területszervezési eljárás) Fő szabály: Eljárási kódex általánossága és elsődlegessége elve közigazgatási ügyben. A speciális eljárási szabály elsődlegessége (kiemelt ügyek). Itt a KET szubszidiárius szabály Pl. ipar-jogvédelem, közbeszerzés, stb. Ha közösségi jogi eljárási szabály eltér a KET-től, mindig a közösségi rendelkezés élvez elsőbbséget. A KET általános eltérést enged meg törvény, illetve kormányrendelet szá-mára három ügycsoportban, nevesítve azokat az eljárási cselekményeket, melyekre e lehetőség kiterjed (hadi-technikai engedélyezés, atomenergia, egészségbiztosítási ellátások). Általános szabályok, a KET elsődleges, a különös eljárási szabály csak ott térhet el, ahol a KET ezt megengedi.

44. 5.2. Alapvető rendelkezések 5.2.1.2. Személyi hatály Egyéb eljárási szereplők Ügyfél Hatóság Természetes személy, Jogi személy, Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Más hatóságok Államigazgatási szerv • Közreműködők: • tanú • szakértő • tolmács • képviselő • szemletárgy birtokosa • hatósági közvetítő Önkormányzati hatóság • Akinek az ügy a • jogát, • jogos érdekét, • jogi helyzetét érinti, • akivel kapcsolatban hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, • akit ellenőrzés alá vontak, • hatásterületen élő ingatlantulajdonos, használó, • ügyféli jogokkal felruházott szervezet [15. § (5) bekezdés] Jegyző, hatósági társulás Törvény, kormányren-delet által feljogosított nem közigazgatási szerv • Egyéb szereplők: • bejelentő • jegyzőkönyvvezető • végrehajtási eljárásban pénzügyi intézmény, munkáltató

45. 5.2. Alapvető rendelkezések 5.2.2. Joghatóság, hatáskör, illetékesség A hatóság eljárási képességének feltételei Joghatóság Hatáskör Illetékesség Arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak van - e joga eljárni, vagy az ügy más ország ható-ságára, vagy nemzet-közi szervre tartozik (Európai unió) Azt mutatja meg, hogy a konkrét ügy-ben milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve me-lyik szint jogosult el-járni és mit tehet az ügyben. Arra ad választ, hogy a több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amely a konk-rét ügyben eljárhat (illetékességi okok).

46. 5.2. Alapvető rendelkezések 5.2.2.2. Hatáskör Hatáskörelvonás Hatáskörátruházás tilalma • a hatáskör címzettje viselje a jogalkalmazói felelősség-et, • a hatáskör nem, csak a kiadmányozási jogkör ru- házható át. Pozitív Negatív A felettes dönt a hatáskörrel rendelkező szerv helyett. A felettes meg- határozott dön-tésre utasítja az alárendelt szer-vet. Kivétel: önkormányzati hatósági ügyben az ÖTV szerint átruházható a hatáskör.

47. 5.2. Alapvető rendelkezések 5.2.2.3. Általános illetékességi okok (Akkor alkalmazzák, ha nincsen különös illetékességi szabály.) • Természetes személy esetén • Lakó/tartózkodási hely • Ennek hiányában szálláshely Szervezet esetén Székhely, telephely, fióktelep • Ingatlanra vonatkozó ügyben az ingatlan fekvése, • Engedélyhez kötött tevékenység ügyében a tevékenység tervezett helye, • Jogellenes magatartás miatt indult ügyben a magatartás elkövetésének helye, • Ha az illetékességi okok alapján több hatóság is illetékes, a megelőzés elve érvényesül!

48. 5.2. Alapvető rendelkezések Hatásköri, illetékességi összeütközések Negatív Pozitív Egyszerre több szerv állapítja meg hatáskörét, vagy illetékességét. Egyik szerv sem állapítja meg hatáskörét, vagy illetékességét. Feloldása Hatásköri vita: Fővárosi Ítélőtábla Illetékességi vita: legközelebbi felettes szerv

49. 5.2. Alapvető rendelkezések 5.2.2.5. Jogsegély Belföldi jogsegély Külföldi jogsegély (ha az eljárási cselekményt külföldön kell lefolytatni) • Hatósági cselekmény elvégzése illetékességi területen kívül szükséges • Ha az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolttá teszi • Olyan adat, tény ismerete szükséges, amely másik hatóság nyilvántartásából, irataiból szerezhető meg, • Olyan irat, vagy más bizonyíték szükséges, amely egy másik ható-ságnál van, vagy onnan szerezhető meg. Közigazgatási jogsegély egyezmény Együttműködési megállapodás Viszonossági gyakorlat Nemzetközi szerződés alapján. Fő szabály: a két hatóság közvet-lenül érintkezik. (Ha a külföldi ha-tóság nem ismert, Külügyminisz-tériumot kell megkeresni a felü-gyeleti szerven keresztül.)

50. 6. fejezet A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai Végrehajtás Jogorvoslati eljárás Eljárás megindítása Alapeljárás (első fokú eljárás) Tényállás tisztázása Érdemi döntés meghozatala