1 / 78

ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME. A „Kormányablak ügyintézők képzése” ÁROP-2.2.20. számú kiemelt projekt. Szerző Dr. Mikó Zoltán címzetes egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem. 2. Tanegység Az épített és természeti környezet védelme. A tantárgy tematikai egységei.

chiara
Download Presentation

ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME A „Kormányablak ügyintézők képzése” ÁROP-2.2.20. számú kiemelt projekt Szerző Dr. Mikó Zoltán címzetes egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem

  2. 2. Tanegység Az épített és természeti környezet védelme

  3. A tantárgy tematikai egységei • Rész: Ingatlanok állami nyilvántartása, kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok • Rész: Agrár és vidékfejlesztési igazgatással kapcsolatos szakigazgatási feladatok • Rész: A természeti környezet védelme, a vízügyi igazgatás rendje • Rész: Építésügyi hatósági feladatok, és a kulturális örökségvédelem igazgatása

  4. I. rész: Ingatlanok állami nyilvántartása, kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok • Tematika: • Ingatlan-nyilvántartás • A földhasználati nyilvántartás • A földmérési és térképészeti tevékenység • A kisajátításra vonatkozó szabályozás rendszere • A birtokvédelemre vonatkozó szabályozás rendje

  5. Ingatlan-nyilvántartás • Ingatlanügyi hatóságok • A gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás • Az ingatlan-nyilvántartás tartalma • Az ingatlan-nyilvántartás elvei • Az ingatlan-nyilvántartás tárgya • Az ingatlan-nyilvántartás tartalma • Az ingatlan-nyilvántartás részei • Az ingatlan-nyilvántartás módja • Az ingatlan-nyilvántartási eljárás • Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása

  6. Ingatlanügyi hatóságok • a megyei földhivatalok • Budapesten a fővárosi földhivatal • a járási földhivatalok • Budapesten a Budapesti 1. Számú Földhivatal és a Budapesti 2. Számú Földhivatal és • a földhivatali kirendeltségek • a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI)

  7. A gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás • Az adatbázist kezelő számítástechnikai eszköz képernyőjén az ingatlan-nyilvántartás teljes tartalma változatlan adattartalommal jelenik meg. • Díj fizetése mellett a TAKARNET rendszeren keresztül is hozzáférhető a külső felhasználók számára.

  8. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma • Településenként tartalmazza • az ország valamennyi ingatlanát, • az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és a jogi szempontból jelentős tényeket • a jogosultak személyazonosító és lakcím adatait. Az ingatlan-nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak törvénnyel lehet elrendelni!

  9. Az ingatlan-nyilvántartás elvei • bejegyzés elve • nyilvánosság elve • közhitelesség elve • kérelemhez kötöttség elve • rangsor elve • okirat elve.

  10. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya Jogi értelemben vett önálló ingatlan: • földrészlet • egyéb önálló ingatlan. Saját helyrajzi számmal jelölik meg.

  11. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma • Településenként tartalmazza az önálló ingatlanok adatait, valamint az azokhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket: • az ingatlan adatai, • a jogosultak adatai, • az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok köre, • az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények.

  12. Az ingatlan-nyilvántartás részei • Az ingatlan-nyilvántartás a számítógépes formában megjeleníthető: • tulajdoni lapból, • a tulajdoni lapról törölt bejegyzések jegyzékéből, • ingatlan-nyilvántartási térképből és • okirattárból áll.

  13. Az ingatlan-nyilvántartás módja • Az ingatlan területét méterrendszerben (hektár, négyzetméter) • Minden ingatlant külön tulajdoni lapon • A föld minőségeként a minőségi osztályt és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet kell feltüntetni. • A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló föld művelési ága: szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő és fásított terület művelési ágban, illetve halastóként kell nyilvántartani, továbbá művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló földet.

  14. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás • Az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére irányuló közigazgatási hatósági eljárás. • Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését • kérelemre , • megkeresésre, • bejelentésre, vagy • hivatalból kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. • Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban bejegyzés alapjául elfogadható egyes okiratokhoz különleges alakszerűségi feltételek szükségesek.

  15. Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása • Az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejelentésben, kérelemben, valamint az ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartási, tervezési, statisztikai, terület elszámolási és adatszolgáltatási munkánál, továbbá a hatósági határozatokban – a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott, a mezőgazdasági földterületekhez kapcsolódó támogatásokra vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokat kivéve – az ingatlan-nyilvántartás tartalmát kötelezően kell használni.

  16. A földhasználati nyilvántartás • A használat megkezdésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak, mulasztás esetén bírság • Számítógépes adatbázisban rögzített, az azt kezelő számítástechnikai eszközzel olvasható és kinyomtatható formában is megjeleníthető • földhasználati lapból, továbbá • okirattárból áll. • Minden földhasználó számára, földhivatalonként külön földhasználati lapot kell nyitni, amelyen a földhivatal nevét is fel kell tüntetni.

  17. A földmérési és térképészeti tevékenység • A földmérési és térképészeti tevékenység fogalma • Földmérési és térképészeti hatóságok

  18. A földmérési és térképészeti tevékenység fogalma • Az ország egész területére kiterjed, érinti valamennyi földrészlet tulajdonosát, • Gondoskodik az állami szervek, az önkormányzatok, a térinformatikai rendszerek térképellátásáról. (Állami alapmunka) • Állami alapfeladat: Az ország teljes területére vonatkozó állami térképek készítése, tárolása, adat karbantartása, kezelése és szolgáltatása, valamint a honvédelem térképellátása állami alapfeladat. • Az állam az ország térképellátását az állami alapadatok, térképi adatbázisok készítésével, fenntartásával, korszerűsítésével, tárolásával és szolgáltatásával biztosítja.

  19. A kisajátítás • A kisajátításra vonatkozó szabályozás rendszere • Közérdekű kisajátítási célok és feltételek • A kisajátítási eljárás

  20. A kisajátításra vonatkozó szabályozás rendszere • Az Állam általi egyoldalú, de megfelelő jogi és eljárási garanciákkal védett intézkedést feltételez. • A kisajátításra vonatkozó alapvető szabályok megtalálhatók: • Magyarország Alaptörvényében, • a Ptk-ban, • a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényben, • a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló 2004. évi CXV. Törvényben • a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet

  21. Közérdekű kisajátítási célok és feltételek • Törvény tételesen felsorolja, mint pl.: • honvédelmi feladatok ellátása, • terület- és településrendezési célból, • közlekedési infrastruktúra fejlesztése céljából. • Feltétel: a közérdekű cél megvalósítása az ingatlanon fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges, vagy egyébként az ingatlan tulajdonjogának megszerzése adásvétel – egyes esetekben csere – útján nem lehetséges. • Kisajátítás esetén a kisajátítást kérő megszerzi az ingatlan tehermentes tulajdonát. • Teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás!

  22. A kisajátítási eljárás • Csak ha az ingatlan tulajdonosával az adásvétel vagy a csere ügyében nem sikerült egyezséget kötni. • A kérelem az eljárás megindításának alapdokumentuma. • A kormányhivatal határozatban rendelkezik a kisajátításról és az annak fejében járó kártalanítás megállapításáról. • A kisajátított ingatlant a jogerős kisajátítási határozatban megjelölt időpontban kell birtokba adni, feltéve, hogy a kártalanítási összeget megfizették vagy a csereingatlant birtokba adták.

  23. A birtokvédelem • A birtokvédelemre vonatkozó szabályozás rendje • Igazgatási Birtokvédelem

  24. A birtokvédelemre vonatkozó szabályozás rendje • Birtoklás tényén alapuló birtokvédelem: • az eljárásban nem vizsgálják azt, hogy a birtokvédelmet kérő személy az adott dolgot milyen jogcímen birtokolja • A jegyző hatáskörébe tartozik • A birtoklás jogalapján alapuló birtokvédelem: • vizsgálni lehet, hogy aki a birtokvédelmet kérte, jogszerű birtokosnak tekinthető-e • a bíróság hatáskörébe tartozik.

  25. Az igazgatási birtokvédelem • Jegyzői birtokvédelmi eljárás. Egy éven belül indítható • Az ügyfél kérelmére indul, és a bizonyítást is az ügyfél kérelmére kell lebonyolítani. • A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja • A jegyző határozatot hozhat a hasznok, károk és költségek kérdésében is. • A birtokvédelmi eljárás során hozott végzés elleni fellebbezést a fővárosi és megyei kormányhivatal bírálja el. • A jegyző által a birtokvédelem kérdésében hozott határozatot sérelmesnek tartó fél az ellenérdekű fél ellen a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül indíthat keresetet.

  26. II. rész: Agrár és vidékfejlesztési igazgatással kapcsolatos szakigazgatási feladatok • A termőföld védelmével kapcsolatos szakigazgatási feladatok • Az erdő védelmével kapcsolatos szakigazgatási feladatok • Az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos szakigazgatási tevékenység • A föld használatához kapcsolódó közösségi támogatások rendszere és feltételei, a kölcsönös megfeleltetés • A részarány földkiadási eljárás

  27. A termőföld védelmével kapcsolatos szakigazgatási feladatok • A termőföld mennyiségi védelme • A termőtalaj védelme • A földminősítés • A föld-, illetve a talajvédelmi feladatokat ellátó hatóságok

  28. A termőföld mennyiségi védelme • A termőföld olyan speciális tulajdoni tárgy, amely esetében a tulajdonnal való szabad rendelkezés joga részben korlátozható. • Eszközök: • hasznosítási kötelezettség • mellékhasznosítási kötelezettség • újrahasznosítási kötelezettség • művelési ág megváltoztatására irányuló eljárás • a termőföld más célú hasznosításának engedélyhez kötése • földvédelmi járulék • földvédelmi bírság A földvédelmi eljárást az ingatlanügyi hatóság folytatja le.

  29. A termőtalaj védelme • A földhasználó alapvető kötelezettsége, a termőföldet védő művelési mód alkalmazása. • Eszközök: • A talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges • az egyes beruházások megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezéséhez, • a más célra időlegesen hasznosításra kerülő vagy hasznosított termőföld újrahasznosítására készített tervhez • talajvédelmi bírság • talajvédelmi terv

  30. A földminősítés • Földminősítési eljárás: a termőföldek minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykorona értéke) megállapításra kerül. • A kataszteri tiszta jövedelem az az aranykoronában kifejezett viszonyszám, amely az azonos művelési ágú területek termőképessége közötti különbséget fejezi ki. • A termőföld kataszteri tiszta jövedelmét • a minőségi osztály, • a kataszteri tiszta jövedelmi fokozat és • a területnagyság figyelembevételével kell meghatározni.

  31. A föld-, illetve a talajvédelmi feladatokat ellátó hatóságok • Földvédelem: • Első fok: a termőföld fekvése szerint illetékes járási földhivatal • Másod fok: megyei földhivatal jár el. • Talajvédelem: • Első fok: megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerveként a növény- és talajvédelmi igazgatósága • Másod fok: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), egyben mint szakmai irányító szerv

  32. Az erdő védelmével kapcsolatos szakigazgatási feladatok • A fenntartható erdőgazdálkodás és a közérdek hatósági eszközökkel való érvényesítése • Az erdő és az erdőhöz kapcsolódó létesítmények • Az erdészeti igazgatási és az erdőgazdálkodási egységek kialakítása • Az erdőgazdálkodó jogai, kötelezettségei • Az erdőgazdálkodási haszonbérlet • Az erdei haszonvételek tervszerű gyakorlása • Az erdészeti igazgatás

  33. A fenntartható erdőgazdálkodás és a közérdek hatósági eszközökkel való érvényesítése • Az erdő alapfunkciói: • környezeti • gazdasági és • társadalmi • Az erdészeti jogi szabályozás meghatározó eleme a közérdek jogi és hatósági eszközökkel való érvényesítése. • Cél: a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek a megteremtése. • A hasznosítás módja egyben megalapozza a sajátos szakmai szabályozás alkalmazását is.

  34. Az erdő és az erdőhöz kapcsolódó létesítmények • Erdő : melyet az erdészeti hatóság az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként tart nyilván, függetlenül attól, hogy a földrészletet adott időpontban faállomány borítja vagy valamely élő vagy élettelen alkotóelem átmenetileg hiányzik. • Szabad rendelkezésű erdő: külön engedéllyel telepített erdő • Fásítás: egyes fa, fasor (max. 20 m. széles), facsoport (0,5 ha-ig), fás legelő • Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek: gazdálkodási és erdővédelmi szempontból az erdővel szerves egységet alkotnak, így osztják az erdőre vonatkozó jogi korlátokat • Erdészeti létesítmények: az erdőgazdálkodást és az erdő más funkcióinak megvalósulását is egyaránt szolgálják (erdészeti magánút, erdei vasút, műtárgyak)

  35. Az erdészeti igazgatási és az erdőgazdálkodási egységek kialakítása • Az erdészeti igazgatási egységek kialakítása: az erdő térbeli rendjének meghatározása a tervezés, erdőgazdálkodás és ellenőrzés elsődleges feltétele. • Erdészeti igazgatási egységek: • erdőtervezési körzetek • erdőtagok • erdőrészletek • Az erdészeti igazgatás sajátos térbeli rendje alapvetően az erdőgazdálkodással kapcsolatos szakmai szempontok figyelembe vételével került kialakításra, rendszere alapvetően eltér a tulajdoni rendet földrészletenként nyilvántartó ingatlan-nyilvántartástól.

  36. Az erdőgazdálkodó jogai, kötelezettségei • Az erdőgazdálkodói nyilvántartás a tervszerű és fenntartható erdőgazdálkodás megvalósításának előfeltétele. • Erdőgazdálkodóként csak az a személy vehető nyilvántartásba, aki dologi vagy kötelmi jogcímen az erdő használatára jogosult. • A társult erdőgazdálkodás legjellemzőbb szervezeti formája az 1994. évi XLIX. törvény szerint működő erdőbirtokossági társulat.

  37. Az erdőgazdálkodási haszonbérlet • Erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület haszonbérbe adására lehet kötni • Tulajdoni hányad alapján számított egyszerű többséggel dönthetnek a tulajdonosok • Erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló erdő művelési ágú földterület használatát a szerződés hatálybalépésétől számított 30 napon belül a szerződés benyújtásával az erdészeti hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni.

  38. Az erdei haszonvételek tervszerű gyakorlása • Az erdőgazdálkodó az erdei haszonvételeket csak a törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolhatja. • Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az elsődleges rendeltetés adja meg, melyet erdőrészletként kell meghatározni. • Az erdő rendeltetései : • védelmi • közjóléti • gazdasági • Az erdő rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi. • Tervszerűség: • körzeti erdőgazdálkodási és tervezési szabályokról szóló miniszteri rendelet kiadása( erdőtervrendelet), • hosszú távra – legalább tíz évre – szóló körzeti erdőterv • Országos Erdőállomány Adattár működtetése és az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználása • erdőgazdálkodási tevékenység bejelentési-engedélyezési rendszere

  39. Az erdészeti igazgatás • Első fok: megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága • Másodfok: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal • Az erdészeti hatósági feladatokat ellátó személyek részére igazolványt, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt és egyenruhát kell biztosítani. • Szankció: • erdőgazdálkodási bírság • erdővédelmi bírság (ismételten kiszabható)

  40. Az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos szakigazgatási tevékenység • Az élelmiszerlánc szereplőinek jogai és kötelezettségei  • Élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos állami feladatok • Az élelmiszerlánc felügyelettel kapcsolatos sajátos eljárási szabályok • A járványokkal és kártevők felszaporodásával kapcsolatos intézkedések és a kártalanítás szabályai • Jogkövetkezmények • A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága • Élelmiszerlánc hatóságok

  41. Az élelmiszerlánc szereplőinek jogai és kötelezettségei  • A fogyasztókat kell szolgálnia • A szántóföldtől az asztalig elv: áru nyomon követhetősége az alapanyag előállítójától a fogyasztóig • Szennyezettségi határérték: termőföld, élelmiszer, élelmezés-egészségügyi várakozási idő • Állat tartás: nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet, állattartó hely bejelentése. • Élelmiszer-vállalkozás létesítése, működtetése: jogszabályban írt feltételek • Nyomon követhetőségi eljárás kötelező alkalmazása • Méhész: vándoroltatását be kell jelenteni a letelepedés helye szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél. • Állattartó bejelentési kötelezettsége: betegség, fertőzés, elhullás • Szennyező fizet elv • Állat tartós jelölése

  42. Élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos állami feladatok • Élelmiszerlánc felügyeleti szerv : élelmiszerlánccal kapcsolatos ellenőrzéssel, hatósági felügyelettel kapcsolatos feladatok • Egészségügyi államigazgatási szerv: az élelmezés és táplálkozás-egészségügyi hatósági feladatok • Magán-állatorvos, mint jogosult állatorvos: élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó egyes állami feladatok • Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szervezési, irányítási, felügyeleti, hatósági ellenőrzési, nyilvántartási illetve engedélyezési feladatokat lát el mely tevékenysége során együttműködik az érintett szervekkel.

  43. Az élelmiszerlánc felügyelettel kapcsolatos sajátos eljárási szabályok • Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv védekezést és járványügyi intézkedést elrendelő határozata fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. • A védekezésre kötelező, valamint a közérdekű védekezést elrendelő határozat hirdetmény útján közölhető akkor is, ha a termelő ismeretlen. • Az állami védekezést, járványügyi intézkedést elrendelő határozat hirdetmény útján is közölhető nagyszámú ügyfél érintettsége esetén, továbbá, ha az intézkedés célját a kézbesítésből adódó késedelem veszélyeztetné. • Egyes esetekben a közzétett határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtandó. • Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági eljárása során próbavásárlást (ideértve az interneten történő vásárlást is) végezhet.

  44. A járványokkal és kártevők felszaporodásával kapcsolatos intézkedések és a kártalanítás szabályai • Állami védekezés: zárlati károsítók megjelenése miatt termelőn kívül álló okból előállt jelentős veszély elhárítás • Közérdekű védekezés: a föld használója - annak hiányában tulajdonosa - védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget (parlagfű elleni közérdekű védekezés) . A személyek akarata ellenére is megtarthatja, illetve elvégeztetheti. • Járványügyi intézkedések: földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevételének, és a gazdálkodó szervezetek közreműködésre kötelezése • Magánállatorvos köteles: járványos állatbetegség gyanúja esetén szükséges intézkedéseket megtenni, a további intézkedésre jogosult szervet haladéktalanul értesíteni. • Kártalanítási összeg: nem terjed ki az elmaradt haszonra.

  45. Jogkövetkezmények • intézkedést hozhat : korlátozza a gazdasági tevékenységet • bírság: • növényvédelmi bírság • takarmány-ellenőrzési bírság • élelmiszer-ellenőrzési bírság • élelmiszerlánc-felügyeleti bírság • jogi személy vezető tisztségviselője is felel a jogi személyt terhelő bírság megfizetéséért • Figyelmeztet

  46. A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága • Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet tájékoztatási kötelezettség terheli élelmiszerláncban bekövetkezett események, illetve jogsértések esetén. • A jogsértő vállalkozás cégneve és címe is nyilvánosságra hozható. • Amennyiben egy vállalkozó tevékenységét intézkedésként felfüggesztették, akkor a hatóság e körülményről a felhasználókat kérelemre tájékoztatja.

  47. Élelmiszerlánc hatóságok • A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH): országos illetékességgel jár el. szakmai irányítását, felügyeletét az országos főállatorvos látja el szakmailag irányítja és felügyeli a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei által ellátandó szakigazgatási feladatokat járványveszély elhárításához szükséges járványügyi intézkedések megtétele. • Országos főállatorvos: a NÉBIH útján elrendelheti a kormánytisztviselők NÉBIH, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei közötti kirendelését, az eszközök NÉBIH, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei közötti átcsoportosítását. • fővárosi és megyei kormányhivatal • élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság • növény- és talajvédelmi igazgatóság • kerületi hivatal (járási hivatal) élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi ügyben első fok

  48. A föld használatához kapcsolódó közösségi támogatások rendszere és feltételei, a kölcsönös megfeleltetés • A Közös Agrárpolitika támogatási rendszere • A kölcsönös megfeleltetés rendszere, a földhasználatot érintő rendelkezései

  49. A Közös Agrárpolitika támogatási rendszere • Az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) részeként kerülnek megfogalmazásra az állat-, illetve növényegészségügyre, illetve az élelmiszerekre vonatkozó szabályok. • KAP két pillérének a pénzügyi forrása: • Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) • Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA). • A pénzügyi alapok kifizetéseit akkreditált kifizető ügynökségen (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) keresztül kell teljesíteni. • A kárenyhítési rendszer a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön bekövetkezett jégeső-, aszály-, belvíz- és fagykárra mint elemi kárra terjed ki.

  50. A kölcsönös megfeleltetés rendszere, a földhasználatot érintő rendelkezései • Olyan minőségi, szakmai előírásokat tartalmaz, amelyek az európai kultúrához tartozó élelmiszerminőség és élelmiszerbiztonság, valamint a környezettudatos gazdálkodás szavatolásának alapfeltételei. • Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények: • köz-, állat- és növényegészségügy, • környezet • állatjóllét • Jó mezőgazdasági és környezeti állapot: tagállamoknak kell biztosítaniuk, hogy valamennyi mezőgazdasági földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapota fennmaradjon

More Related