A NEMZETKÖZI JOG FORRÁSAI (ALAPOK) ÉS A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK JOGA

1. A NEMZETKÖZI JOG FORRÁSAI (ALAPOK) ÉS A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK JOGA Előadás a politológus BA szakon, ELTE, 2011 ősz

2. Témák A Nemzetközi Bíróság Statútumának 38. §-a. jelentése, jelentősége Kimerítő felsorolás? Hány forrás fajta szerepel benne? Van köztük hierarchia? A Statútumban nem szereplő jogforrás-fajták A szerződéskötés folyamata A fenntartások A szerződés érvénytelensége és megszűnése

3. NKB Statútum, 38 § 38. cikk „A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse el, eljárása során a következő forrásokat alkalmazza: a) azokat az általános vagy különös nemzetközi egyezményeket, amelyek a vitában álló Államok által kifejezetten elismert jogszabályokat állapítanak meg; b) a nemzetközi szokást, mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítékát; c) a civilizált nemzetek által elismert általános jogelveket; d) az 59. Cikk rendelkezéseinek fenntartása mellett a bírói döntéseket és a különböző nemzetek legkiválóbb jogtudósainak tanítását mint a jogszabályok megállapításának segédeszközeit.” * 59. cikk „A bíróság döntése nem kötelező, kivéve az adott ügyben a felekre nézve.”* * A kihirdetett fordítástól eltérő szöveg

5. a szerződések joga

6. Szerződés A megnevezés nem számít (AJIL tanulmány 38-félét ismer) Meghatározás: “szerződés” a „szerződés” államok [vagy a nemzetközi jog más alanyai] között írásban [vagy szóban] kötött és a nemzetközi jog által szabályozott megállapodást jelent, tekintet nélkül arra, hogy egyetlen, kettő vagy több, egymással kapcsolatos okmányba foglalták-e azt és függetlenül a megállapodás sajátos megnevezésétől” /Adaptálva az 1969. évi Bécsi egyezmény 2 cikkéből/ vagy: Paul Reuter: „A szerződés két vagy több nemzetközi jogalany egybeeső akaratának kifejeződése, amelynek célja joghatás kifejtése a nemzetközi jog szabályai szerint” Introduction to the Law of Treaties, 1989, p. 22

7. A nemzetközi jog (és a szerződések) kötelező erejének magyarázatai Akarati elméletek Normativista- neopozitivista Természetjogi Szociológiai politológiai Akaratok össze- olvadása Önkor- látozás Funkcionalista Thomas Franck legitimitás elmélete Másodlagos normáknak megfelelés Határozottság, konkrétság Szimbolikus érvényesítés Követke- zetesség

8. Kodifikáció • 1969. évi Bécsi Egyezmény a szerződések jogáról • 1980 január 27-én lépett hatályba.. 2011 őszén összesen 111 részese volt, legutóbb Líbia (2008), Brazília (2009) és Dominika (2010) ismerte el magára nézve kötelezőnek • 1987. Magyarország csatlakozott hozzá (1987. évi 12 tvr.) • 1986. II. Bécsi Egyezmény a nemzetközi szervezetek által kötött szerződések jogáról. • 2011 őszén 29 állami ratifikációval/csatlakozással bírt (35 kell a hatálybalépéséhez), emellett 16 nemzetközi kormányközi szervezet is elfogadta magára nézve kötelezőnek, de ők a hatálybaléptetéshez szükséges létszámba nem számítanak bele • Magyarország 1988-ban ratifikálta. • 1978. Bécsi Egyezmény a szerződésekben való államutódlásról. • 22 részese van 2011 őszén, 1996. november 6-án lépett hatályba, Magyarország alá sem írta.

9. A hazai szerződéskötési eljárásra ld. a 2005. év L törvényt! A szerződéskötés folyamata nélkülözhetetlen elemek - feltételes elemek

10. A tárgyalásokról Lehetséges célok Valódi Rejtett Kommunikáció maga Kiterjesztés Időnyerés Újraelosztás Információgyűjtés Újítás „Fekete bárány” képzés Normalizáció Harmadik államokra hatás Tárgyalási technikák Csomagalku Zárójelezés „Konszenzus”

11. A tárgyalásokról • A nyelv szerepe • A személyiség súlya(elnök, konferencia-elnök) • Informális képződmények jelentősége (nyílt végű munkacsoportok, az „elnök barátai” csoport) • Eljárási szabályok – gyakran kulcs az érdemi érdekérvényesítéshez • Az időtényező és a „végleges, teljes szöveg”

12. Fenntartás • A fenntartás (reservation) fogalma a Bécsi Egyezmény 2. cikk. 1 bek. d., pontjában található: "a "fenntartás" olyan bárhogyan fogalmazott és nevezett egyoldalú nyilatkozat, amellyel valamely állam egy szerződés aláírása, megerősítése, elfogadása, jóváhagyása, vagy ahhoz történő csatlakozása során kifejezésre juttatja, hogy a szerződés bizonyos rendelkezéseinek jogi hatályát a reá való alkalmazásban kizárni vagy módosítani óhajtja."

13. Fenntartások NKB: népirtás elleni egyezményhez fűzött fenntartásokkal kapcsolatos tanácsadó vélemény (1950) A szerződések integritásának elve nem abszolút, fenntartások tétele lehetséges Előnyei: • kevésbé jelentős különbségek ellenére létrehozhat átfogó megegyezést • Növeli a többoldalú szerződés potenciális résztvevőinek a számát

14. A fenntartás korlátai Specifikus • a szerződés tiltja fenntartások megtételét • a szerződés rendelkezik a lehetséges fenntartásokról - nem tehető olyan, ami ennek nem felel meg Általános • Tilos az olyan fenntartás amely össze-egyeztethetetlen a szerződés tárgyával és céljával

15. A fenntartás hatása 21. § • Egy másik szerződő fél viszonylatában, …megfelelően tett fenntartás: • a fenntartásban előirányzott mértékben módosítja a fenntartást tevő államnak a másik féllel való viszonyában a szerződésnek azokat a rendelkezéseit, amelyekre a fenntartás vonatkozik; és b) ugyanebben a mértékben módosítja ezeket a rendelkezéseket, a másik félnek a fenntartást tevő állammal való viszonyában Tükör effektus!

16. Fenntartások és kifogások – áttekintésHipotézis: Oroszország engedélyhez köti idegen hadihajók áthaladását a parti tengerén, míg a tengerjogi egyezmény általában engedélyezi békés áthaladásukat Szerződés minuszaz átaladásra vonatkozó szabály Eredeti szerződés

17. Nemzetközi szerződések értelmezése 1969 BE 31. cikk „A szerződést jóhiszeműen, kifejezéseinek szövegösszefüggésükben szokásos értelme szerint, valamint tárgya és célja figyelembevételével kell értelmezni”. Értelmezés alanyai • Szerződő felek együtt – hiteles értelmezés (kötelező) • Szerződő fél egyoldalúan (csak rá kötelező) • Bírói értelmezés (adott ügyben lehet kötelező) • Doktrinális értelmezés (segédeszköz) Az értelmezés módszerei: • Nyelvtani (hiteles nyelv kérdése) • Kontextuális • Gyakorlati • Rendszertani • Történeti (travaux preparatoires!)

18. A szerződések érvénytelensége Áttekintés Semmis Megtámadható Kényszer Jus Cogensbe ütközés § 53 Meghatal-mazás túllépése § 47 Tévedés § 48 Megté-vesztés § 49 Megvesz- tegetés § 50 Szerz. kötésre von. belső szab. megsz. §46 Személy ellen § 51 Állam ellen § 52

19. Kényszer Személy elleni (coercion) 51§ • Ha képviselője ellen: kényszerítő cselekmény vagy fenyegetés semmiféle jogi hatással nem jár Állam elleni (use of force) 52§ Ha az állam elleni olyan erőszak vagy azzal fenyegetés amely az ENSZ Alapokmányában foglalt nemzetközi jogi alapelvek et sérti semmis

20. Tévedés – megtévesztés – a szerződéskötési eljárásra vonatkozó belső jog megsértésével kötött szerződés Tévedés - megtévesztés közötti különbség • Tévedésre csak az hivatkozhat, aki kellő gondossággal járt el. Megtévesztésre az is hivatkozhat, aki gondatlan volt.   • A belső jog megsértésével kötött szerződés csak akkor megtámadható, ha • magára a szerződéskötési eljárásra vonatkozó • alapvető és nyilvános szabályt sértettek meg • olyan súlyosan, hogy • az a másik szerződő fél számára is nyilvánvaló kellett hogy legyen.

21. A szerződés megszűnésének esetei A nemzetközi jog alapján Szerződés-szegés (lényeges) Háború A körülmények alapvető megváltozása Államutódlás Lehetetlenülés Feltétel Idő Fizikai Jogi (jus cogens) Teljesítés?

22. A szerződéskötéskori körülmények alapvető előre nem látott változása Nem lehet hivatkozni a crss-ra a szerződés megszüntetésének vagy az abból való kilépésnek az indoka, ha A szerződés határtállapít meg A z alapvető változás annak eredménye, hogy az erre hivatkozó részes fél akár a szerződésből folyó kötelezettségét, akár a szerződésben részes bármelyik féllel szemben fennálló más nemzetközi kötelezettségét megszegte. az adott körülmények fennállása lényeges alapul szolgált a kötelezőkénti elismeréshez és a változás hatására gyökeresen átalakul a szerződés alapján még teljesítendő kötelezettségek mértéke Clausula rebus sic stantibus – A körülmények alapvető megváltozása

23. Lényeges szerződésszegés jogtalan felbontás A szerződés tárgyához és céljához nélkülözhetetlen rendelkezés megsértése Nem lehet hivatkozni a szerződésszegésre humanitárius szerződés megszüntetése vagy felfüggesztése céljából a szerződés megszüntetésének, az abból való kilépésnek vagy az alkalmazás felfüggesztésének az indoka A lényeges szerződésszegés

24. Köszönöm a figyelmüket!Nagy Boldizsárwww.nagyboldizsar.hunagyboldi@ajk.elte.hu+36 1 2426313