1 / 131

Informatika s t rsadalom

Informatika s trsadalom. Informatika szletse". Informatika s trsadalom. Technikai fejlodstrtnet. 1900-1918: Elektroncso1945-1955: ENIAC: /Electronic Numerical Integrator And Computer/ 12 ra mukds hibamentesen.1948: Tranzisztor /1956 Nobel dj/1958: Nyomtatott ramkrk, miniatrizl

cissy
Download Presentation

Informatika s t rsadalom

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. Informatika és társadalom Informatika és társadalom „Az információ korának igazi forradalma nem a hardware-ek, hanem az emberi szellem forradalma lesz. Általa felülmúlhatjuk emberi mivoltunkat.” /Frank Herbert/ Napjaink közgondolkodásában leginkább a technika van mindig elotérbe! Pedig a fo kérdés, hogy ez a technika az ember számára mennyire áldás vagy átok! Vagyis szinte újra kell gondolni mi az élet értelme? Mi az ember célja? Azt kell világosan megfogalmaznunk, hogy a gépek, a technika mindig csak egy eszköz, de mihez és kinek? Miért is fejlesztette az ember a technikát?Napjaink közgondolkodásában leginkább a technika van mindig elotérbe! Pedig a fo kérdés, hogy ez a technika az ember számára mennyire áldás vagy átok! Vagyis szinte újra kell gondolni mi az élet értelme? Mi az ember célja? Azt kell világosan megfogalmaznunk, hogy a gépek, a technika mindig csak egy eszköz, de mihez és kinek? Miért is fejlesztette az ember a technikát?

    2. Informatika és társadalom Informatika „születése”

    3. Informatika és társadalom Technikai fejlodéstörténet 1900-1918: Elektroncso 1945-1955: ENIAC: /Electronic Numerical Integrator And Computer/ 12 óra muködés hibamentesen. 1948: Tranzisztor /1956 Nobel díj/ 1958: Nyomtatott áramkörök, miniatürizálás 1962: Integrált áramkörök (chip), Moore „törvény” 1971: Mikroprocesszorok személyi számítógép(új termék) és más alkalmazási lehetoségek 1981: Mesterséges intelligencia: Japán, VLSI igen nagy bonyolultságú IC-k . Szoftverek: a gépek meghatározott célú muködtetéséhez készült szellemi termékek tömeges megjelenése.

    4. Informatika és társadalom ENIAC 14O m2 alapterületet foglal el 18OOO elektroncso 15OO jelfogó 15O KW teljesítményt vesz fel 3O t össztömegu

    5. Informatika és társadalom Cél olyan eszközök és berendezések létrehozása, amelyek közel állnak az emberi tevékenységhez, érzékelésmódhoz és gondolkodáshoz. Következtetések miniatürizálódás sebességnövekedés, árcsökkenés differenciálódás funkciónövekedés Társadalmi – gazdasági megszületésének körülményei. Egyrészt ígéret az emberiség számára az életminoség javítására, ugyanakkor kíméletlen verseny, alkalmazása versenyelony megszerzésének.Lényeg az összekapcsolhatóság, mint kommunikáció. Eddig is volt, de lassú. Az idotényezo fontos.Társadalmi – gazdasági megszületésének körülményei. Egyrészt ígéret az emberiség számára az életminoség javítására, ugyanakkor kíméletlen verseny, alkalmazása versenyelony megszerzésének.Lényeg az összekapcsolhatóság, mint kommunikáció. Eddig is volt, de lassú. Az idotényezo fontos.

    6. Informatika és társadalom Tudósok az informatika világából Kármán Tódor: a rakétatechnika megteremtoje Neumann János: programok tárolása Shockley-Bardeen-Brattain: tranzisztor Jack S. Kilby: integrált áramkörök (IC) Claude E. Shannon: inf. tömörítés, átvitel, tárolás, védelem, feldolg. törvényeit foglalja egységbe. Norbert Wiener: visszacsatolás /szabályozás és vezérlés/ elméletének alk. Kibernetikus és az emberi közösségek kapcsolatát vizsgálja. Felveti a felelosség kérdését. John W. Tukey: bit: igen/nem, ill. Az 1/0 kettos döntés Zhores I. Alferov-Herbert Croemer: 2000. Nobel díj: Félvezetok tökéletesítése és inf. továbbításának gyorsasága

    7. Informatika és társadalom Számítógépek és távközlés Hálózati rendszerek kiépítése Távközlés: az elektronikus eszközökkel való információátvitel Kb. 150 év fejlodés. Fejlodését, fejleszthetoségét nemzetközi eloírások, kormányszintu döntések befolyásolják. Jellemzoje a magas fokú szabványosítás. Számítógépek megjelenésével az új igények kielégítésére, száloptikai kábeleket alkalmaznak. Jellemzoje: egyidejuleg képes hang, adat és képjelek továbbítására nem korrodálódik, vékony, rugalmas vezeték nagyobb mennyiségu információ továbbítására alkalmas Telematika A számítástudomány és a hírközlés összefonódása az informatikával. Integrálódó modern távközlés. Az információs gazdaság legjelentosebb ágazatává válik, a fejlodés aktív és önálló tényezojévé. Média Tömegtájékoztatási rendszerek kiépülése

    8. Informatika és társadalom Informatika és információ

    9. Informatika és társadalom Informatika: az információ rendszeres és automatikus – elsosorban a számítógépek segítségével történo – feldolgozásával és továbbításával foglalkozó tudomány. Más tudományágak (matematika, logika, elektronika, elektrotechnika) részterületeibol alakult ki, amelyet az alaptudományok közé soroltak. Területei: elméleti informatika gyakorlati informatika muszaki informatika alkalmazott informatika

    10. Informatika és társadalom Az információ alapja és összefüggései Adat: egzaktan meghatározható ismeretek, tények, adatok. Információ: ismeretanyag, ismeretanyag-növekedés, ismeret-nyereség, amit az adatok alapján képezünk. Tudás: az összes ismeretünk rendezett halmaza. Külön külön is értelmezheto, de összefüggo és egymásra épülo fogalmak. Az adat vmit vagy vkit jellemzo, A tudás vkinek vagy valakiknek az összes ismereteinek rendezett halmaza.Az adat vmit vagy vkit jellemzo, A tudás vkinek vagy valakiknek az összes ismereteinek rendezett halmaza.

    11. Informatika és társadalom Az információ társadalmi értelmezése Közlések, tények, adatok rendezett összeállítása. Következtetés, azaz logika illetve gondolkodás vagy más szellemi tevékenység alapján összeálló ismeret. Az adatok akkor válnak információvá, amikor kapcsolat létesül az adatok között. Értelmezett adat, ezért nem feltétlen objektív. Bizonytalanságot csökkento/növelo tényezo is lehet. Információátadás = kommunikáció Különbséget kell tenni adat, információ és tudás között. Adat:tény, amit érzékelünk, mérünk, ami egy szituációra vonatkozik egy adott idopontban.Önmagában való dolgok.A tények makacs dolgok. Információ:adott helyzetben, idopontban és körülmények között a tények, illetve eredmények rendezett együttese, annak megjelenítése, továbbítása. Maga a kommunikáció! De!!!!! Korlátozott racionalitás, szubjektivitás. Van mikor a tényeket úgy rendezem, hogy engem igazoljanak, tehát egy elofeltevés alapján. Tudás: az információ adott helyzetben való értelmezés, kontextualizált ismeret. Tehát az információ birtokosa képes az információt befogadni, értelmezni, értékelni, szintetizálni és az adott helyzetre alkalmazni és ez alapján cselekedni. A tudás nem csak elméleti ismeret, hanem tapasztalat, és erre épülo cselekedni-tudás (know-how), de idetartozik a másoknak való átadás képessége. Különbséget kell tenni adat, információ és tudás között. Adat:tény, amit érzékelünk, mérünk, ami egy szituációra vonatkozik egy adott idopontban.Önmagában való dolgok.A tények makacs dolgok. Információ:adott helyzetben, idopontban és körülmények között a tények, illetve eredmények rendezett együttese, annak megjelenítése, továbbítása. Maga a kommunikáció! De!!!!! Korlátozott racionalitás, szubjektivitás. Van mikor a tényeket úgy rendezem, hogy engem igazoljanak, tehát egy elofeltevés alapján. Tudás: az információ adott helyzetben való értelmezés, kontextualizált ismeret. Tehát az információ birtokosa képes az információt befogadni, értelmezni, értékelni, szintetizálni és az adott helyzetre alkalmazni és ez alapján cselekedni. A tudás nem csak elméleti ismeret, hanem tapasztalat, és erre épülo cselekedni-tudás (know-how), de idetartozik a másoknak való átadás képessége.

    12. Informatika és társadalom Információ jellemzoi: Az információk emberhez kötodnek. Csak az emberi percepció (felfogás, érzékelés, befogadás) útján keletkeznek. (Racionalitás és korlátozott racionalitás). Az információk terjeszthetok. A szabad áramlás megnövelheti az információ értékét. Az információk megoszthatóak. Továbbadással nem szunnek meg. Az információk az új technológiák alkalmazásával könnyen és gyorsan szállíthatók. Az információk suríthetok. Áramlásuk megfékezheto, irányítható, ellenorizheto. Az információk helyettesítheto jelleguek (szubsztinensek), azaz más eroforrásokat helyettesíthetnek, pl. nyersanyagot, munkaerot. Ezáltal megváltozik a munka tartalma „intelligens termelomunka” tudomány-köziség, a tudomány muködésmódjára való érzékenység. Az információ alapja az adatok és tények. Amikrol gondolkodunk, amelyeket érzékelünk és saját magunk számára következtetéseket vonunk le. Hozzátartozi, hogy a valóságból mindenki mást érzékel, mást lát meg. Tehát másról és másképen gondolkodik. Ez a tartalmi oldal. Adatok tárolására alkalmasak ezek a gépek, arra találták ki. Ezáltal megváltozik a munka tartalma „intelligens termelomunka” tudomány-köziség, a tudomány muködésmódjára való érzékenység. Az információ alapja az adatok és tények. Amikrol gondolkodunk, amelyeket érzékelünk és saját magunk számára következtetéseket vonunk le. Hozzátartozi, hogy a valóságból mindenki mást érzékel, mást lát meg. Tehát másról és másképen gondolkodik. Ez a tartalmi oldal. Adatok tárolására alkalmasak ezek a gépek, arra találták ki.

    13. Informatika és társadalom Az információ társadalmi megjelenése: - eroforrás. - áru. Eroforrás: valamilyen cél megvalósulását elosegíto szellemi vagy anyagi tényezo. Az információ alapja az adatok és tények. Amikrol gondolkodunk, amelyeket érzékelünk és saját magunk számára következtetéseket vonunk le. Hozzátartozi, hogy a valóságból mindenki mást érzékel, mást lát meg. Tehát másról és másképen gondolkodik. Ez a tartalmi oldal. Adatok tárolására alkalmasak ezek a gépek, arra találták ki. Az információ alapja az adatok és tények. Amikrol gondolkodunk, amelyeket érzékelünk és saját magunk számára következtetéseket vonunk le. Hozzátartozi, hogy a valóságból mindenki mást érzékel, mást lát meg. Tehát másról és másképen gondolkodik. Ez a tartalmi oldal. Adatok tárolására alkalmasak ezek a gépek, arra találták ki. Az információ alapja az adatok és tények. Amikrol gondolkodunk, amelyeket érzékelünk és saját magunk számára következtetéseket vonunk le. Hozzátartozi, hogy a valóságból mindenki mást érzékel, mást lát meg. Tehát másról és másképen gondolkodik. Ez a tartalmi oldal. Adatok tárolására alkalmasak ezek a gépek, arra találták ki. Az információ alapja az adatok és tények. Amikrol gondolkodunk, amelyeket érzékelünk és saját magunk számára következtetéseket vonunk le. Hozzátartozi, hogy a valóságból mindenki mást érzékel, mást lát meg. Tehát másról és másképen gondolkodik. Ez a tartalmi oldal. Adatok tárolására alkalmasak ezek a gépek, arra találták ki.

    14. Informatika és társadalom Az információ áru. Jellemzoje: különleges áru ár és megszerzés tekintetében Felhasználásánál: az információgyujtés módja és a szelektálni tudás képessége a meghatározó . Ár vonatkozásban sok esetben eltér a hagyományos árképzéstol. Kinek mennyit ér! Gyakorlatilag a vásárlóra bízza az ár kérdését, o döntse el. Ld. gazdasági kérdéseknél. Megszerzés tekintetében pedig bizalmi áru, azaz gyakran nem mindenki számára hozzáférheto és esetleg az egyik kuncsaftnak ennyi a másiknak más az ára. Mivel bizalmi áru, ezért lényeges a kommunikáció, ezen belül a metakommunikáció. Szelektálási képesség ld. Pisa teszt, koncentrációs képesség, fegyelmezettség. Ár vonatkozásban sok esetben eltér a hagyományos árképzéstol. Kinek mennyit ér! Gyakorlatilag a vásárlóra bízza az ár kérdését, o döntse el. Ld. gazdasági kérdéseknél. Megszerzés tekintetében pedig bizalmi áru, azaz gyakran nem mindenki számára hozzáférheto és esetleg az egyik kuncsaftnak ennyi a másiknak más az ára. Mivel bizalmi áru, ezért lényeges a kommunikáció, ezen belül a metakommunikáció. Szelektálási képesség ld. Pisa teszt, koncentrációs képesség, fegyelmezettség.

    15. Informatika és társadalom Pl. a számítógépekbe is információkat, azaz különbözo tudásokat építek be. - (döntés=a cselekvési változatok közötti választás)Pl. a számítógépekbe is információkat, azaz különbözo tudásokat építek be. - (döntés=a cselekvési változatok közötti választás)

    16. Informatika és társadalom A releváns információk felhasználásának következménye - megalapozott, körültekinto döntések hozhatók. - új tudásszintek alakíthatók ki. - a megfeleloen rendezet tudások univerzális helyettesítok szerepét töltik be. Eloállítása/birtoklása: - versenyelony megszerzésének, megtartásának az eszköze. - hozzásegít a közösségi / állampolgári jogok érdemi gyakorlásához. - lehetoséget ad a személyiség sokoldalú kibontakoztatására. Pl. a számítógépekbe is információkat, azaz különbözo tudásokat építek be. - (döntés=a cselekvési változatok közötti választás) Pl. a számítógépekbe is információkat, azaz különbözo tudásokat építek be. - (döntés=a cselekvési változatok közötti választás)

    17. Informatika és társadalom A lényeg, hogy ehhez kell az embernek adaptálódnia. Képes legyen az általa létrehozott eszközöket optimális hatékonysággal muködtetni, azért hogy egy új minoséget hozzon létre. A technika önmagában nem elég. Ennek az adaptálódásnak a kezdetén tartunk, ami természetes módon konfliktusokkal jár.Eddigi információs feldolgozó képességünk egyrészt lassúbb volt, másrész a gondolatok kifejezését korlátozottan tudtuk csak mások tudomására hozni. A beszéddel- kérdés elég árnyaltan, „ hogyan mondjam el neked amire szó az nincs csak képzelet” Most mi változott meg szó-kép-hang egyszerre. A lényeg, hogy ehhez kell az embernek adaptálódnia. Képes legyen az általa létrehozott eszközöket optimális hatékonysággal muködtetni, azért hogy egy új minoséget hozzon létre. A technika önmagában nem elég. Ennek az adaptálódásnak a kezdetén tartunk, ami természetes módon konfliktusokkal jár.Eddigi információs feldolgozó képességünk egyrészt lassúbb volt, másrész a gondolatok kifejezését korlátozottan tudtuk csak mások tudomására hozni. A beszéddel- kérdés elég árnyaltan, „ hogyan mondjam el neked amire szó az nincs csak képzelet” Most mi változott meg szó-kép-hang egyszerre.

    18. Informatika és társadalom Társadalmi igény az információ beépülésére Tudásmenedzsment ( knowledge menedzsment) Információbróker szakma megjelenése és elterjedése.

    19. Informatika és társadalom Tudásmenedzsment Vállalatszervezési eszköz, tudásintenzív ágazatoknál. A tudáskezelést a vállalat egészében egységesen kell alkalmazni.

    20. Informatika és társadalom A tudáskezeléstol elvárt hatások Könnyebb döntéshozatal. Rövidebb reakcióido. Növekvo profit. Védelem a konkurenciával szemben. Növekvo termelékenység, csökkeno költségek. Növekvo piaci részesedés.

    21. Informatika és társadalom Információbróker információt értékesít stratégiai döntésekhez. Az adott terület rugalmas, probléma érzékeny és kreatív szakembere, aki tudja, hogyan lehet a szükséges információkat költség-optimálisan, tartalmilag legmagasabb színvonalon felkutatni, feldolgozni, kiértékelni és prezentálni.

    22. Informatika és társadalom Az informócióbróker megrendelésre 1. a megfelelő információt, 2. a megfelelő személynek, 3. a megfelelő időben, 4. a megfelelő célra, 5. a megfelelő formában és, 6. megfizethető áron kínálja.

    23. Informatika és társadalom új világrend születése

    24. Informatika és társadalom

    25. Informatika és társadalom A jelen társadalmának értelmezése A kapitalizmus megújult formája.

    26. Informatika és társadalom Információs /tudástársadalom Információs társadalom technológia központú technológiai innováció ipari-pénzipari és információs gazdaság foként globális terjedés technológiaipar korlátozottan informált társa-dalom információkat is központosító hatalomalapú társadalom Tudástársadalom tudásközpontú társ-i innováció is tudásalapú gazdaság egyenrangú regionális terjedés társadalom „ipar” intelligens civil társadalom tudásalapú, fejleszto, kreatív állam

    27. Informatika és társadalom Információs / tudástársadalom infokommunikációs háló-zatépítés elsosorban kontinentális stratégia „csak” a (fizikai) hozzáférés lehetosége szabályozatlan és keve-sekhez eljutó Internet információgazdag elitréteg változatlan demokrácia modellje tartalomszolgáltatás egyenrangú globális nemzeti és regionális stratégia tudatos hozzájutás és személyes „tartalomszolgáltatás” részben nem hagyományosan szabályozott, a többség által használt Internet információgazdag középréte-gek is új típusú demokrácia modell

    28. Informatika és társadalom Kibertér/hálózati tér értelmezések: Az információs és kommunikációs világban megnyilvánuló térfogalom. Tértípusai és alakzatai társadalmi eredetuek, mesterségesek. Csak megjelenített/ kivetített/ térkonstrukciós formában léteznek. „Gondolatvilágunkban létezo közös földrajz.” (M. Benedickt,1991) Hely nélküli tér, a mozgások pillanatnyiak, a távolságnak nincs értelme Hálózatok világaHálózatok világa

    29. Informatika és társadalom Az egyén és a kibertér Számítógépes személyiség kialakulása, azaz az egyén sokféle személyiséget alakíthat ki önmagának. A kibertérben a személyazonosságot a szavak és tettek határozzák meg, nem a test és a test térben elfoglalt helye.

    30. Informatika és társadalom Következmény „labilis én” kialakulása. Új közösségek, új társadalmi struktúrák alakulnak ki, amelyek alapja az egyén gondolkodása, hite, érdeklodési köre, és az egymással folytatott kommunikáció.

    31. Informatika és társadalom Társadalom és kibertér Elosegíti a globális kultúra terjesztését, ezzel gyengíti a helyi szokásokat. Megkönnyíti a szervezetek világméretu szerkezeti átalakítását, segíti a térbeli mozgást. Alternatív teret kínálnak a határozatlan körvonalú és testetlen „én” számára, amelyek a közös érdeklodés alapján szervezodne. Az egyén informálódási, beleszólási, ellenorzési lehetoségének növekedése. Az egyén totális ellenorzésének lehetosége.

    32. Informatika és társadalom Hatalom és kibertér Átalakítja a hatalomgyakorlás módját, a politika tartalmát. Következmény: Képviseleti kormányzást a közvetlen kormányzás válthatja fel A mozgósítás térre jellemzo formái háttérbe szorulnak

    33. Informatika és társadalom Gazdaság és kibertér

    34. Informatika és társadalom Homo informaticus Jellemzoje gyors információfeldolgozó képesség, minoségromlás nélkül növekvo szurési képesség gondolkodásában racionális és irracionális elemek továbbra is keverednek Élohelye a világháló információs otthonok /e-mail, home page/ Éltetoje a magasan fejlett percepciós sémáinak kielégítése

    35. Informatika és társadalom Információs környezet által igényelt alapkészségek Olyan készségek egyre tökéletesebb elsajátítása, amelyek még nagyobb teljesítményképességu készségek birtoklásához vezetnek /Jerome. S. Bruner/ Készségek: döntések és tendenciák következményeinek elore látása. jövo alternatív modelljeinek elgondolása. holisztikus gondolkodás, rendszerszemlélet. inf. kiválasztásának, megszerzésének, csökkentésének készsége többértelmuség és ellentmondások tolerálása. különféle közegek /média/ útján történo kommunikálás, valamely médiumban pl. szöveg/ megjeleno közlés „lefordítása” egy másikra /pl. film/

    36. Informatika és társadalom Az információs korszak „írásbelisége” Három „r” /reading, writing, arithmetic/ vizuális formanyelv kezelése információkörnyezettel való kétirányú kapcsolattartás megszerzett információk helyes és célirányos rutinszeru feldolgozása Kérdés az oktatás milyen keretben közvetítse a felismert szükségleteket jelento alapkészségeket.

    37. Informatika és társadalom Társadalmi egyenlotlenségek A kibertér ma még nem az egyenloségek színtere - hozzáférés tekintetében. - nyelvhasználatában, mivel „anyanyelve” angol - muszaki fejlodését, tartalmát és szokásait az USA irányítja. - A legnépszerubb és legnagyobb web-helyek amerikaiak. - Amerikai operációs rendszerek és programok uralják.

    38. Informatika és társadalom Globalizáció az informatika korában

    39. Informatika és társadalom Globalizáció/Mondializáció Glóbusz (földgolyó)/Mundus(világ) A világ birtokbavétele, felosztása és összekapcsolása Különféle akadályok és korlátok lebontásának folyamata. Egységesíto, homogenizáló folyamat, amelyben integrációs és dezintegrációs folyamatok egyaránt zajlanak. „egység” és „különféleség”állandó jelenléte.

    40. Informatika és társadalom A globalizáció kiterjed Tényekre, jelenségekre, eljárásokra, folyamatokra, árukra Az emberi tudás és cselekvés egészére. Tárgya folyamatosan változik, de vannak konstans elemei

    41. Informatika és társadalom A globalizáció érintettjei A világ egésze. Sokszereplos és soktényezos folyamat.

    42. Informatika és társadalom A globalizáció jellemzoje Változó idotartamú. Változó ritmusú áramlások, mozgások, cserekapcsolatok megjelenése. Konfliktus és együttmuködés.

    43. Informatika és társadalom Globalizáció történetisége Nem újkeletu folyamat. Nagy birodalmak kora. Egymással versengo világvallások. Földrajzi felfedezések gyarmatosítás(kereskedelem). Ipari forradalmak, a világ újrafelosztása. Nemzetállami törekvések.

    44. Informatika és társadalom A globalizáció elofeltétele Liberalizáció Privatizáció Mindenre kiterjedo szabad verseny

    45. Informatika és társadalom A globalizáció indoka A modernitásba, a haladásba vetett vetett hit. Modernitás: az emberi megismerésbe, a tudományos felfedezések alkalmazásába és elterjesztésébe való hit.

    46. Informatika és társadalom Következménye A világ „varázstalanítása” /Max Weber/ Glóbusz adottságainak, lényegének megismerése. Szabad terek és térségek kisajátítása. Glóbuszt átfogó hálózatok kiépítése.

    47. Informatika és társadalom 21.századi globalizáció Alapja: a technikai fejlodés, hálózati rendszerek. Jellemzoje: -a mindenfajta dolgok áramlása(áruk, szolgáltatások, divatok,információk, eszmék, értékek). -tértol idotol való függetlenség. -robbanásszeru megjelenés. - az egyének közvetlen bekapcsolódásának tömeges lehetosége.

    48. Informatika és társadalom A globalizáció hatására való reagálások Elosegítik az érvényesülését. Adaptálódnak hozzá. Tiltakoznak ellene.

    49. Informatika és társadalom A gazdaság globalizációja világméretu piacok, világméretu konkurencia harc Pénzügyi rendszerek globalizációja Vállalatok globalizációja - multinacionális vállalat(különbözo országokból származó tokék összekapcsolódása) - transznacionális vállalat(olyan nemzeti vállalat, mely más országokban leányvállalatai révén terjeszkedik.)

    50. Informatika és társadalom Informatika és gazdaság

    51. Informatika és társadalom Az információs társadalom gazdasága Szinergikus gazdasági rendszer: az információ - tengelyu gazdaság 1. Az információ adja a társadalom gazdasági szükségleteinek alapját 2.  A gazdaság és a társadalom maga is információs értékeket termelo és felhasználó mag köré szervezodik 3. Az információ – mint gazdasági termék – fontossága meghaladja az árukét, az energiáét és a szolgáltatásét

    52. Informatika és társadalom A rugalmas specializáció definíciója: megrendelésre - és/vagy piaci igény pontos ismeretében - készített felhasználóbarát termékek eloállítása rugalmas technológiák és általános rendeltetésu gépek felhasználásával önálló, de hálózatokba integrált termelési egységek (vállalkozások) együttmuködése által megvalósított termelés.

    53. Informatika és társadalom A rugalmas specializáció stratégiája akkor valósul meg ha, a cégek olyan gyártási rendszert alakítanak ki, amellyel rövid idon belül képesek egyik termelésérol egy másikéra átállni folyamatosan képesek új termékeket kínálni a differenciált piacokon olyan szervezetet hoznak létre, amelyben gördülékenyen össze tudják hangolni az állandóan változó termékek tervezését, gyártási folyamatait, piaci értékesítését ösztönzik az alkalmazottak vállalkozó szellemének kibontakozását. (Haskins – Petit, 1988)

    54. Informatika és társadalom A menedzsmenttudományokban megkülön-böztetett rugalmassági elemek: a sorozatrugalmasság, a szállítás rugalmasság, a munkaero rugalmasság, a gépek rugalmassága, a folyamtok/technológiák rugalmassága, a nyersanyag rugalmassága, a térbeli elrendezés rugalmassága, az expanzió rugalmassága, a pénzügyi források rugalmassága, a tervezés és ellenorzés rugalmassága.

    55. Informatika és társadalom Az információ-anyag-energia modellezése Az elmúlt 100 évben az egy termékre jutó érték változása Információ aránya 10% 40% 60% Nyersanyagtartalom 40% 30% 20% Energiatartalom 50% 30% 20% 100% 100% 100%

    56. Informatika és társadalom

    57. Informatika és társadalom Munka és munkanélküliség az informatika korában

    58. Informatika és társadalom Munkanélküliség típusai Tradícionális Struktúrális Surlódásos Új jelenségek: Gazdasági növekedés mellett bekövetkezo munkanélküliség A növekedést különbözo foglalkoztatási ráta kísérheti

    59. Informatika és társadalom Munkanélküliség az OECD országokban (az aktív népesség százalékában)

    60. Informatika és társadalom Munka és pihenés

    61. Informatika és társadalom A teljes foglalkoztatottság fogalmi megváltozása Nem jelenti a munkahely biztonságát Foglalkozásváltás, lakhelyváltozás Nem jelent teljes munkaidos foglalkoztatottságot Nem jelenti hogy alkalmazottként, képzettségének megfeleloen helyezkedhet el

    62. Informatika és társadalom Eszközök a munkanélküliség ellen Munkaido csökkentése Munkaero kínálatának csökkentése Munkanélküliek anyagi támogatásának csökkentése Bérnövekedés fékezése

    63. Informatika és társadalom Telemunka Földrajzi helytol függetlenül, a hálózaton keresztül végezheto munkatevékenység.

    64. Informatika és társadalom Telemunkára alkalmas „rutin” jellegu tevékenységek leíró és fordító munka felvilágosítás, tanácsadás (nyilván egyszerubb kérdésekkel kapcsolatban - E. F.) eloadói, adminisztratív munka megrendelések bonyolítása küldeményekkel kapcsolatos adminisztráció, csomagküldo kereskedelem bonyolítása ügyfélszolgálat

    65. Informatika és társadalom Telemunkára alkalmas „kvalifikált” tevékenységek tervezés szakértoi tevékenység szoftverkészítés mérnöki tevékenység (nyilván csak egyes fajtái - E: F.) programozás statisztikusi munka

    66. Informatika és társadalom Egyének érdekei a telemunkacentrumokkal kapcsolatban rövidebb út a munkahelyre a leheto legkisebb anyagi ráfordítás kedvezobb munkafeltételek kellemesebb társadalmi környezet

    67. Informatika és társadalom Vállalatok érdekei a telemunkacentrumokkal kapcsolatban üzemi racionalizáció költségmegtakarítás, pl. kedvezobb telekárak által költségek áthárítása (csökkentése) pl. az ingázási költségek „internalizálásával" (alacsonyabb bérekkel vagy mindenfajta kedvezmény felszámolásával, beleértve az üzemben szokásos jutányos ebédjegy megszuntetését is).

    68. Informatika és társadalom Szolgáltató cégek érdekei a telemunkacentrumokkal kapcsolatban biztosított nyereség kedvezobb telephely biztosított kereslet optimális üzemnagyság

    69. Informatika és társadalom Közszolgálat, közületi cégek érdekei a telemunkacentrumokkal kapcsolatban Gazdaságpolitikai/regionális politikai vonatkozásban munkahelyek teremtése és fenntartása diszparitások megszuntetése, az életszínvonal növelése Szociálpolitikai vonatkozásban a szociális gondozás javítása az életminoség javítása a lakások vonzerejének növelése

    70. Informatika és társadalom Az otthoni telemunkát technikailag elosegíto/gátló tényezok Elosegíto: a technológia növekvo teljesítménye és integrációja a soft- és hardwerek személyessé tétele a koz- és magánhálózatok növekvo kompatibilitása közhálózatok növekvo kapacitása Gátló: a telefoninfrastruktúra centrumorientált kiépítése idobeli eltolódás a hálózat kiépítésénél a perifériák kárára

    71. Informatika és társadalom Az otthoni telemunkát szervezetileg elosegíto tényezok rutintevékenység megfogalmazható kommunikációval kreatív tevékenység magas részesedése a munkából az eredmények objektivizálhatósága (az eredmény ellenorizhetosége) az információk csekély érzékenysége a biztonság (titkosság) szempontjából a munkaszervezet idobeli rugalmassága lehetoség és kívánság szerint

    72. Informatika és társadalom Az otthoni telemunkát szervezetileg gátló tényezok a face-to-face kontaktusok és team-munka iránti nagy igény a magatartásellenorzés elsobbsége az eredményellenorzéssel szemben adatvédelmi problémák az üzem és a munkatársak közötti messzemeno bizalom szükségessége az otthoni munka tisztázatlan jogi helyzete a betegség idejére való jövedelem-kiegyenlítés és a know-how transzfer problémája

    73. Informatika és társadalom Az otthoni telemunkát társadalmilag elosegíto/gátló tényezok Elosegíto: az információs technika eros diffúziója a magánszférában' elonyök meghatározott csoportok részére (a különbözo életterek integrációja) Gátló: az elszigetelodés és elmagányosodás veszélye az érintett csoportok ellenállása

    74. Informatika és társadalom Az otthoni telemunkát gazdaságilag elosegíto tényezok üzemi költség (energia terület) megtakarítás magán költség (pl. közlekedés) megtakarítás a munkaeropiacok feltárása, munkaerotartalékok mozgósítása az információátvitel csökkeno költségei a technika teljes kihasználásának csökkeno kényszere

    75. Informatika és társadalom Az otthoni telemunkát gazdaságilag gátló tényezok kezdetben eloforduló termelékenység csökkenés az irodaépületekbe fektetett toke értékének fenntartása

    76. Informatika és társadalom Az otthoni telemunkát területileg elosegíto/gátló tényezok Elosegíto: szuk keresztmetszet a közlekedés terén a megfelelo infrastrukturális ellátottságú lakóterület magas vonzereje Gátló: növekvo követelmények a lakásokkal szemben

    77. Informatika és társadalom Távoktatás - Távtanulás

    78. Informatika és társadalom Távoktatás/távtanulás Az oktatásnak önképzésre építo felnottképzéshez kapcsolódás interaktív útja Interaktivitás Dialóguson alapuló önálló tanulásmód, mesterséges környezetben

    79. Informatika és társadalom Elonyei Egyedi igények és elsajátítási módok Auditívabb és vizuálisabb percepciós képességek együttes alkalmazása Hátrányai Hallgató és tanár személyes kapcsolatának hiánya Hallgatói közösségek hiánya Valós környezet hiánya (laboratóiumok, kísérleti eszközök hiánya)

    80. Informatika és társadalom Távoktatás célrendszere Változó, az életpálya során elore nem látható módon alakuló szerepekre felkészítés Esélyegyenloség biztosítása, képességek és változó lehetoségek szerint Kreatív megújítás képességre való nevelés

    81. Informatika és társadalom Kreativitás Olyan képességek és készségek kialakítása, hogy olyan, eddig sosem látott problémákat is képesek legyünk megoldani. Olyan produktumokat is képesek legyünk létrehozni, amelyekhez hasonlóval korábban sosem találkoztunk

    82. Informatika és társadalom A kreatív ember jellemzoje Folyékonyság(fluency), azaz ötletgazdagság Hajlékonyság, rugalmasság(flexibility), azaz lényegesen különbözo ötletek Erdetiség(originality), olyan újszeru ötletek, amelyek csak kevés embernek jutnak eszébe Szokatlan összefüggések meglátása. Megszokott dolgok új nézopontból való megfigyelése. Intuíció és empátia.

    83. Informatika és társadalom Adatvédelem

    84. Informatika és társadalom Információs jogok: nyilvánosság és titkosság új felfogásban A probléma: A személyes és magánszféra/ privacy/ információs határa Az egyén társadalmi részvételét / demokrácia/ elosegíto információk közzététele, közszféra

    85. Informatika és társadalom Privacy Az egyének, csoportok intézmények azon igénye, hogy maguk dönthessék el, hogy a róluk szóló információk mikor, hogyan és milyen mértékben jussanak mások tudomására.

    86. Informatika és társadalom Adatvédelem Az érintett személy jogi védelmét jelenti, azaz információs önrendelkezés. Minden személyes adat alapvetoen titkos. Személyes adat: Bármely információ, amely alapján az egyén azonosítható. Köteles vagyok nyilatkozni: név, születési adatok, lakcím, stb.

    87. Informatika és társadalom Különleges adat faji, nemzetiségi politikai vélemény, pártállás vallás egészség káros szenvedély szexuális kérdések büntetett eloélet

    88. Informatika és társadalom Adatok minosége csak tisztességesen és törvényesen lehet megszerezni meghatározott és törvényes célra lehet felhasználni pontosnak és idoszerunek kell lenni az adatok azonosítását csak a tárolás céljához szükséges ideig lehet megorizni

    89. Informatika és társadalom Közérdeku adat Minden ami nem személye az közérdeku, ezért nyilvános. Elektronikus közmu kiépítése. Titkos adatok állambiztonság kutathatóság

    90. Informatika és társadalom Adatbiztonság Az adatok jogosulatlan megszerzése, módosulása és tönkretétele elleni muszaki és szervezési megoldások rendszere. Adatbiztonság adatvédelem nélkül is lehetséges.

    91. Informatika és társadalom Az informatizálás negatív hatásai a társadalom információs átvilágítása jelentosen megnövekedett a hierarchia magasabb fokain álló csoportok és egyének ellenorzo képessége hatékonyabbá vált az alsóbb fokok képviseloi felett az információs hatalom koncentrálódott a kormányszervek és a vezeto üzleti és politikai körök kezében az állampolgár információs szempontból gyengébb fél, információs pozíciói romlottak

    92. Informatika és társadalom A polgár válaszai beletörodo válasz gépromboló válasz kivonuló válasz garanciákat követelo

    93. Informatika és társadalom

    94. Informatika és társadalom

    95. Informatika és társadalom 1999. LXXVI. törvény a szerzoi jogról

    96. Informatika és társadalom Az új törvény számítástechnikai sajátosságai

    97. Informatika és társadalom Jogsértési szankciók

    98. Informatika és társadalom

    99. Informatika és társadalom

    100. Informatika és társadalom A szerzoi jog érvényesülése a számítástechnikában

    101. Informatika és társadalom A jogtalan használat megszüntetésének lehetoségei

    102. Informatika és társadalom MICROSOFT – Magyar felsooktatás CAMPUS - licenc

    103. Informatika és társadalom

    104. Informatika és társadalom

    105. Informatika és társadalom

    106. Informatika és társadalom

    107. Informatika és társadalom

    108. Informatika és társadalom

    109. Informatika és társadalom

    110. Informatika és társadalom

    111. Informatika és társadalom Kulturális kreatívitás kiépítése-László Ervin megfogalmazása. Lényege újfajta gondolkodási és cselekvési rendszer. A kialakuló új kulturális paradigmát elo kell segíteni. Fel kell adni a rövid távon való gondolkodásmódot.Rendszerszemlélet, minden körbe megy. Beszennyeztük a bolygót, így magunkat is. Kérdés, hogy a tudat fel tudja e venni a technikai fejlodést? Usa lakosság 24% már más értékrend.Üzletembereknek rá kéne jönni arra, hogy ez az új piac használható. Ha képes vagyok változni, akkor tudok változtatni a világon.a”jövo problémái a jelen logikával nem oldhatók meg” Eisteinkijent. Új tudomány kell.Kulturális kreatívitás kiépítése-László Ervin megfogalmazása. Lényege újfajta gondolkodási és cselekvési rendszer. A kialakuló új kulturális paradigmát elo kell segíteni. Fel kell adni a rövid távon való gondolkodásmódot.Rendszerszemlélet, minden körbe megy. Beszennyeztük a bolygót, így magunkat is. Kérdés, hogy a tudat fel tudja e venni a technikai fejlodést? Usa lakosság 24% már más értékrend.Üzletembereknek rá kéne jönni arra, hogy ez az új piac használható. Ha képes vagyok változni, akkor tudok változtatni a világon.a”jövo problémái a jelen logikával nem oldhatók meg” Eisteinkijent. Új tudomány kell.

    112. Informatika és társadalom

    113. Informatika és társadalom Nemzeti Stratégiák

    114. Informatika és társadalom Stratégia: a célok és eszközök meghatározott rendszere A nemzet fejlodésének tudatos megválasztása. Társadalmi – muszaki – gazdasági - környezeti szempontból egyaránt optimális megoldások kiválasztása. Parlamenti döntés a stratégia elfogadásáról

    115. Informatika és társadalom A stratégia végrehajtása   ˇ       Össznemzeti érdek, ezért nemzeti együttmuködés ˇ       Intézményrendszer felállítása ˇ       Pénzügyi fedezet megteremtése ( magán és állami toke) ˇ       Felelosök kijelölése ˇ       Stratégiai szövetségek kiépítése: gyártók, szolgáltatók, oktatás ˇ       Lakossági támogatás elnyerése (lakosság érdekelté és befogadóvá tétele) Rendszeres tájékoztatás a végrehajtásról, visszacsatolások és hatáselemzés alapján programmódosítás.

    116. Informatika és társadalom A nemzeti stratégia célja   új értékek, új kultúra megteremtése. (kibertér, modellek) Alkalmas legyen a kívánatos jövo felépítésére. Kidolgozásának alapja: ˇ Történelmi örökség, nemzeti sajátosságok számbavétele ˇ A társ. helyzetének objektív vizsgálata ˇ Válasz legyen a nemzeti problémák megoldására Következtetés: nem lehet más országok stratégiáját másolni.Következtetés: nem lehet más országok stratégiáját másolni.

    117. Informatika és társadalom Idotáv ˇ  középtávú tervek, 15-20 év  kormányoktól független érvényuek    

    118. Informatika és társadalom Európa régiói: Új lehetoségek kultúrális hagyományaik és identitásuk kifejezésére és az Unió földrajzi határain találhatók számára távolság és távoliság minimumra csökkentése. Kormányok hivatalok: Az állampolgárhoz közelebb álló és alacsonyabb költségekkel járó, hatékonyabb, áttekinthetobb és jobban reagáló közszolgálatok.

    119. Informatika és társadalom Európai kis- és közepes vállalkozások: Hatékonyabb irányítás és szervezeti felépítés: hozzáférés az oktatási és egyéb szolgáltatásokhoz: adatszolgáltatási kapcsolatok a fogyasztókkal és szállítókkal, ezek eredménye: nagyobb versenyképesség. Európa távközlési üzemeltetoi: Új, fokozott - hozzáadatott értéku - szolgáltatások, szélesebb választékát biztosító kapacitás. Berendezések és szoftverek szállítói, számítógépek és fogyasztói elektronika: Új és eroteljesen növekvo hazai és külföldi piac a fenti termékekre.

    120. Informatika és társadalom Az „Elérheto Amerika” az alábbi részprogramokból áll: Elektronikus kormányzás: a lakossághoz igazított szolgáltatás A 01: Jobb hozzáférés az állami szolgáltatásokhoz A 02: Országos integrált elektronikus járandóság-átutalási rendszer bevezetése A 03: Az összes szövetségi kifizetés elektronikus átutalással történo lebonyolítása 1999-re A 04: Környezeti adatok

    121. Informatika és társadalom A 05: A gazdasági életet szolgáló elektronikus környezetvédelmi, biztonsági és egészségügyi támogatási rendszer kiépítése A 06: Kormányhivatalok közti biztonságos, vezeték nélküli nyílt hálózat létrehozatala A 07: Információtechnológia a bunüldözésben és az igazságszolgáltatásban A08: Egyszerusített adólevonás-igazolási rendszer a munkaadóknak A 09: Gyorsabb külkereskedelem jobb adatokkal A 10 Elektronikus exporttámogatási központok

    122. Informatika és társadalom A 11: Elektronikus kereskedelem az állam gazdasági tevékenységben A 12: A kormányhivatalok közös információs szervezetének bovítése A 13: A információtechnológiai tapasztalatok világméretu megosztásának javítása

    123. Informatika és társadalom Támogatási mechanizmusok: az elektronikus kormányzás eszközei A 14: Garancia a biztonságra és a személyiségi jogok védelmére A 15: Integrált közszolgáltatási információs infrastruktúra A 16: Az információtechnológiai beszerzések javítása A 17: A közalkalmazottak teljesítoképességének növelése A 18: Az információtechnológia elsajátításának támogatása

    124. Informatika és társadalom USA Nemzeti Információs Program www.gits.fed.gov.htm/acces Cél a gazdasági versenyképesség fokozása gazdasági szabályozás reformja magánbefektetések ösztönzése az informatika általános iparfejlesztési hatásainak kihasználása

    125. Informatika és társadalom Politikai program Kormányzati információkhoz való hozzáférés bovítése Általános elérheto szolgáltatások létrehozása Nagyteljesítményu információs infrastruktúra - hálózat kiépítése Globális informatikai infrastruktúra kiépítése /exportpiac/

    126. Informatika és társadalom A japán info- kommunikációs stratégia

    127. Informatika és társadalom A japán mentalitásjellemzok: Apróságok szeretete (pl:bonszai). A mulandóság elfogadása. Magas fokú koncentrációképesség. Csoportszellem, közösségi elkötelezettség. Kompromisszum és alkalmazkodóképesség. Szorgalom, kitartás, odaadás. Turoképesség.

    128. Informatika és társadalom A felzárkózás jelszava

    129. Informatika és társadalom Stratégiai célok: A XXI. sz.intellektuálisan kreatív társadalmának építése. Gazdasági növekedés: új üzleti és munkahely lehetoségének bovítése. A társadalom fejlesztése:egészségügy, oktatás, kormányzati muködés. Társadalmi problémák kezelése: elöregedés, környezetszennyezés. Nemzetközi hálózatok kiépítése.

    130. Informatika és társadalom

    131. Informatika és társadalom Irodalomjegyzék

More Related