Az új Mt-t hatályba léptető törvény

1. Az új Mt-thatályba léptető törvény 2012. Június 21. Dudás Katalin

2. E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Mth. Ahol törvény – szerkezeti egység, valamint a törvény kihirdetése évének megjelölése nélkül – • a)a munka törvénykönyvét, • b) a Munka Törvénykönyvét vagy • c) a munka törvénykönyvéről szóló törvényt • említi, azon 2012. december 31-ig a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt is érteni kell.

3. Mth.

4. hatálya (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.

5. jognyilatkozatok • (2) Az egyoldalú jognyilatkozatra a közlésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. • (3) A (2) bekezdéstől eltérően az Mt. 1617. §–át az Mt. hatálybalépését megelőzően közölt kötelezettségvállalásra és munkáltatói szabályzatra is alkalmazni kell.

6. „jogutódlás” • (1) Az Mt. 38. § (2) bekezdését abban az esetben kell alkalmazni, ha a gazdasági egység átvételére 2012. július 15. napját követően kerül sor. • (2) Az Mt. 40. §–át abban az esetben kell alkalmazni, ha a gazdasági egység átvételére az Mt. hatálybalépését követően került sor. • (3) Az Mt. 282. § (2) bekezdését a gazdasági egység 2012. június 30–át követő átvétele esetén kell alkalmazni.

7. munkaszerződés • Ha a felek az Mt. hatálybalépését megelőzően kötött munkaszerződésben munkahely megjelölése nélkül változó munkavégzési helyet határoztak meg, munkahelynek az Mt. 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyet kell tekinteni. • tájékoztató

8. próbaidő • A próbaidő csak az Mt. hatálybalépését követően kötött munkaszerződés esetén hosszabbítható meg. • Az Mt. 49. § (2) bekezdése csak az Mt. hatálybalépését követően kötött munkaszerződés esetén alkalmazható.

9. tanulmányok • Az Mt. hatálybalépését megelőzően megkezdett tanulmányokra a tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a jogszabály vagy az oktatási intézmény által előírt képzési idő tartamára a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 2012. június 30. napján hatályos 115. §–a az irányadó.

10. „fegyelmi” • A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására a munkavállaló kötelezettségszegésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók. • A kötelezettségszegés időpontja, ha a kötelezettségszegés jogellenes állapot fenntartásával valósul meg, a jogellenes állapot megszűnésének napja.

11. munkaidő • Az Mt. XI. fejezete rendelkezéseit – az Mt. 95. §–ában, 97. § (5) bekezdésében és 132. §–ában foglaltak kivételével – a 2012. június 30. napját követően kezdődött munkaidőkeret vagy közölt munkaidő–beosztás tekintetében kell alkalmazni. • Az Mt. 109. § (1) bekezdése alapján a 2012. évben legfeljebb kétszázhuszonöt óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

12. Távolléti díj • Ahol kollektív szerződés vagy a felek megállapodása a) személyi alapbért említ, azon alapbért, b) átlagkeresetet említ, azon távolléti díjat kell érteni. • De új számítási szabályai 2013.

13. Alapbéresített bérpótlék • (2) 2013. június 30. napjáig az Mt. 145. §–ának első alkalommal történő alkalmazásakor – változatlan feltételek melletti foglalkoztatás esetén – • a) az átalány összege nem lehet alacsonyabb a munkavállaló részére az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlagánál, • b) az alapbér Mt. 145. § (1) bekezdése szerint történő meghatározása esetén, az alapbér nem lehet alacsonyabb a munkavállaló részére az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlaga és a megállapítás időpontja szerinti alapbér együttes összegénél. • A (2) bekezdés alkalmazásakor az Mt. 140–144. §–ában meghatározott bérpótlékot kell figyelembe venni. • A (2) bekezdéstől eltérően, az Mt. 153. § (5) bekezdése szerint, a jogszabályban meghatározott elvárt béremelést teljesítő munkáltatónak az elvárt béremelés végrehajtásának időpontjától számított időszakban kifizetett bérpótlékok havi átlagát kell alapul vennie azzal, hogy ez az időszak nem lehet hat hónapnál rövidebb. • Az Mt. 156. §–ának rendelkezéseit a 2012. június 30. napját követően kezdődött munkaidőkeret vagy közölt munkaidő–beosztás tekintetében kell alkalmazni.

14. megállapodások • A versenytilalmi megállapodásra és a tanulmányi szerződésre a megállapodás megkötésekor hatályos rendelkezések az irányadók.

15. Üzemi tanács • (1) Az Mt. hatálybalépését megelőzően megválasztott üzemi tanács tagjára 2012. december 31. napjáig az Mt. 260. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. • (2) A 2012. július 1–jét megelőzően megválasztott üzemi tanács tagja megbízatásának megszűnése esetén, az új tag megválasztására az Mt. szabályai az irányadók, azzal, hogy a megbízatás tartama az üzemi tanács megszűnéséig tart.

16. Szakszervezeti védelem • (1) Az Mt. 273. § (2) bekezdését a 2012. június 30. napján a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 28. §–a szerinti védelemben részesülő szakszervezeti tisztségviselőre megfelelően alkalmazni kell. • (2) Az Mt. 274. § (2) bekezdés alkalmazásakor 2012. december 31. napjáig a 2012. január 1–jei taglétszám az irányadó.

17. Kollektív szerződés • (1) A kollektív szerződés – ha a kollektív szerződést kötő szakszervezet vagy a szakszervezeti szövetség az Mt. 276. § (2)–(3) bekezdése alapján nem jogosult kollektív szerződés kötésére – 2013. január 1. napján hatályát veszti. A szerződéskötési jogosultság tekintetében a 2012. január 1–jei taglétszám az irányadó. • (2) Az (1) bekezdést több szakszervezet által kötött kollektív szerződés esetén akkor kell alkalmazni, ha az Mt. 276. § (2) bekezdése alapján egyik szakszervezet sem jogosult kollektív szerződés kötésére.

18. felelősség • (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása esetén, a fővállalkozó és valamennyi közbenső alvállalkozó az alvállalkozó munkáltatóval egyetemlegesen felel • a)a harmadik országbeli állampolgár elmaradt munkabérének és egyéb járandóságainak, valamint • b) ezek kifizetésének a harmadik országbeli állampolgár visszautazása szerinti országba történő megküldésével indokolt költségek megfizetéséért, • ha tudott vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy a foglalkoztatásra ilyen engedély nélkül került sor. • (2) A megállapodás szerinti díjazás megállapításánál legalább a kötelező legkisebb munkabért kell figyelembe venni. • (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában – az ellenkező bizonyításig – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállását legalább három hónap időtartamban vélelmezni kell.

19. Munkaügyi jogvita • A Pp. 355. § (1) bekezdése helyébe „(1) Ha a tárgyaláson a felek személyesen vagy képviselőik útján megjelentek, a tárgyalás a felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel kezdődik. Ebből a célból az elnök a jogvita egészét – az összes körülmény szabad mérlegelésével – a felekkel megtárgyalja.”

20. Módosítások az elfogadott törvényben

21. Eltérő foglalkoztatás • Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.”

22. elszámolás • A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.”

23. Kötetlen munkarend • Kötetlen a munkarend, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát – a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi.”

24. Vasárnapi pótlék • Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett, a 101. § (1) bekezdés d)–e) és i) pontban meghatározott munkavállalót ötven százalék bérpótlék illeti meg.” • i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál

25. műszakpótlék • „141. § (1) A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. • (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.”

26. túlmunka • „(1) A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár • a) a munkaidő–beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, • b) a munkaidőkereten vagy • c) az elszámolási időszakon felül • végzett munka esetén.”

27. kölcsönzés • „(3) A munkabér összegére, az egyéb juttatásokra az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezéseket a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás száznyolcvannegyedik napjától kell alkalmazni arra a munkavállalóra, aki • a)a kölcsönbeadóval munkaerő–kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül, • b) a 2004. évi CXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott munkaerőpiactól tartósan távollévő munkavállalónak minősül, • c) a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságnál vagy közhasznú szervezetnél, vagy nyilvántartásba vett közhasznú szervezetnél munkaerő–kölcsönzés keretében végez munkát.”

28. Új idők és díjazása

29. Munkaidő-keret • legfeljebb 4 hónap, illetve 16 hét. • legfeljebb 6 hónap, illetve 26 hét a)a megszakítás nélküli, b) a több műszakos, illetve c) az idényjellegű tevékenység keretében, d) a készenléti jellegű, e) a 135. § (3) bekezdésében meghatározott munkakörben (szállítás) foglalkoztatott munkavállaló esetében. • KSZ: legfeljebb 12 hónap, 52 hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják, • KSZ felmondása vagy megszűnése a már elrendelt munkaidő-keretet nem érinti.

30. Régi Mt. • régi Mt. 118/A. § (5) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő számításakor a 151. § (2) bekezdésében megjelölt távollét, illetve a keresőképtelenség időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni. • BH2010. 223. I. A munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő számításakor az 1992. évi XXII. törvény 151. § (2) bekezdésében megjelölt távolléteket a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével, és nem pedig az adott beosztása szerinti munkaidővel kell beszámítani [1992. évi XXII. törvény 118/A. § (5) bekezdés]. • BH2010. 223. II. Az 1992. évi XXII. törvény 118/A. § (5) bekezdése a munkavállalóra irányadó napi munkaidőről, nem a munkavállalóra irányadó munkaidő beosztás szerinti napi munkaidőről szól.

31. 151. § (2) A munkavállaló részére távolléti díj jár: • a) a 107. § a) pontjában meghatározott távollét miatt kiesett munkaidőre; • b) a 107. § b) pontjában meghatározott esetben két munkanapra; • c) a 107. § d) és f) pontjában meghatározott esetekben; • d) a munkaszüneti nap (125. §) miatt kiesett időre; • e) a szabadság (131-132. §) időtartamára; • f) a szoptatási munkaidő-kedvezmény [138. § (5) bekezdés] idejére; • g) a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés időtartamára.

32. Új Mt. • Új Mt. 93. § (1) A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja. • (2) A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. • (3) A munkaidő (2) bekezdés szerinti meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.

33. Különös szabályok • kifejezett szabályok • eljárás a munkaviszony munkaidő-keret lejárta előtti megszűnése esetén – jogcímek és indokok • Az általános munkarend és a napi munkaidő alapul vételével • Ki szünteti meg a jogviszonyt?

34. A rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni • , ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott, ha • a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, • a határozott idő lejártával, • a munkáltató 79. § (1) bekezdése szerinti, a próbaidő alatti vagy a határozott idejű munkaviszonyt megszüntető azonnali hatályú felmondásával, • a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával (pl. átszervezés, létszámcsökkentés), • a munkavállaló – próbaidő alatti [79. § (1) bekezdés a) pont] munkaviszony-megszüntetését kivéve - azonnali hatályú felmondásával szűnik meg.

35. Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, • ha a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült és a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt • a munkavállaló felmondásával, • a munkavállaló 79. § (1) bekezdés a) pont szerinti – próbaidő alatti - azonnali hatályú felmondásával, • a munkáltató 78. § (1) bekezdése szerinti – a munkavállaló munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegő, illetve munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartásán alapuló - azonnali hatályú felmondásával, • a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával vagy a nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásával • szűnik meg.

36. MUNKAIDŐ-KERET közlése • munka megszervezése a munkáltató kötelezettsége • munkaidő- keret kezdő és befejező időpont meghatározása • minősített közlés írásban / helyben szokásos módon • nem azonos a munkába lépés napjával • nem kell a naptári nappal egybeesnie

37. A munkaidő-beosztás és jelentősége Többműszakos tevékenység • Egyoldalúan 6 havi munkaidő-keret • Napi munkavégzési idő 12 óra • Munkaközi szünet max. 45 perc (ksz) • Napi pihenőidő 8 óra • 6 napot követően egy pihenőnap kiadása nem kötelező • Havonta egy pihenőnap vasárnapra • Heti pihenőnapok kiadása munkaidő-keretben • Heti 48 óra munkaidő-keretben átlagosan

38. MUNKANAP • a naptári nap vagy • a munkáltatóáltalmeghatározottmegszakításnélküli24óra, ha a munkáltatóműködésemiatt a beosztásszerintinapimunkaidőkezdeteésbefejezésenemazonosnaptárinapraesik.

39. Munkanap munkanap: 00:00 – 24:00 naptári nap munkanap: 22:00 – 22:00 munkáltató által meghatározott munkanap

40. Heti pihenőnap és munkaszüneti nap • munkanap fogalma irányadókmeghatározásukra, DE • a 07és22óraközöttitartamothetipihenő- vagy a munkaszünetinapnakkelltekinteni.

41. A HÉT • a naptárihét vagy • a munkáltatóáltalmeghatározottmegszakításnélküli168óra, ha a munkáltatóműködésemiatt a beosztásszerintinapimunkaidőkezdeteésbefejezésenemazonosnaptárinapraesik.

42. A napi munkaidő általános teljes napi munkaidő 8 óra a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12 órára emelhető, ha a munkavállaló • készenléti jellegű munkakört lát el vagy • a munkáltató, vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő).

43. MUNKAIDŐ-BEOSZTÁS EGYENLŐ VAGY EGYENLŐTLEN OSZTATLAN VAGY OSZTOTT 2 részlet Min. 2 óra pihenőidő

44. A beosztáshoz tartozó fogalmak • Beosztás szerinti napi munkaidő a munkanapra elrendelt rendes munkaidő • Beosztás szerinti heti munkaidő a hétre elrendelt rendes munkaidő • Éjszakai munka a 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés Mvt.

45. SZABADNAP • más néven kiegyenlítő nap, vagy „csúsztatás”– fogalma nincs meghatározva a törvényben • A munkáltató egyenlőtlen munkaidő-beosztás estén dönthet úgy, hogy a heti 5 munkanapból az egyikre egyáltalán nem rendel el munkavégzést, hanem az erre a napra eső munkaórákat más munkanapokra osztja be • olyan munkanap, amelyen nincs beosztás szerinti munkavégzés. A szabadnap soha nem azonos a heti pihenőnappal, hiszen utóbbi fogalmilag nem lehet munkanap, és hetente – egyenlőtlen munkaidő-beosztás estén heti átlagban – pontosan 2 van belőle.

46. Példa az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra 4 heti munkaidőkeretnél

47. A munkarend kialakítása • Alapvető kötelezettség: • a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. • A munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni (beosztási tilalmak) • Méltányos mérlegelés, az egyoldalú teljesítés-meghatározásnál aránytalan sérelem nélkül.

48. A munkarend mint szabályzat • Új Mt. Szerint a szabályzat fogalma • Lehetséges tartalma • Az üzemi tanácsa jogosítványai • Az üzemi megállapodás tartalma • Összefüggése a kockázatértékeléssel • Munkavédelmi képviselő jogosítványai

49. Elszámolási időszak • A beosztás szabályai között ! • „A munkaidő munkaidő-keret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse.” • Indokolás: a munkáltató “valamennyi munkahétre eső munkaidő ledolgozására hosszabb időszakot vegyen alapul” • Hossza, mint a keret és a heti 48 óra átlagban!

50. MUNKAIDŐ-BEOSZTÁSközlése • 7 nappal korábban, 7 napra előre • ksz eltérhet • minősített közlés írásban / helyben szokásos módon • jogkövetkezménye eltérés rendkívüli munka lesz • amikor nem szükséges