Közigazgatási szakvizsga Általános közigazgatási ismeretek 2. témakör

1. Közigazgatási szakvizsga Általános közigazgatási ismeretek2. témakör Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Diasor hatályosítva: 2011. január

2. Tartalom I. rész • A jogalkotás tartalmi kérdései • A magyar köztársaság jogforrási rendszere • Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek II. rész • Általános jogalkalmazási ismeretek • A közigazgatási eljárás

3. 1. rész Jogalkotás

4. fejezet • A jogalkotás tartalmi kérdései • A fejezettel elérni kívánt célok • A köztisztviselő: • Ismerje meg a jogalkotás helyét és szerepét a jogállam szervezeti és működési rendjének kialakításában és megerősítésében. • Ismerje meg a társadalmi normák sajátosságait, a jog és az erkölcs normarendszere összefüggéseit.

5. A társadalmi norma fogalma A társadalmi normák olyan magatartás-előírások: • Amelyek a lehetséges magatartások közül előírják a helyeset és a követendőt, • Az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek kilátásba.

6. A norma funkciói • Közösségteremtő, integráló funkció • Magatartásmintát nyújt • Közreműködik a konfliktusok rendezésében • Értékelési alapot nyújt mások magatartásához • Kiszámíthatóvá teszi mások magatartását • Kalkulálhatóvá teszi az emberek saját magatartásának következményeit

7. A jogi norma fogalma A jogi norma olyan magatartási szabályok összessége: • amelyek keletkezése állami, közhatalmi szervekhez kötődik, • amelyek általánosan, mindenkire nézve kötelezőek, • amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják.

8. A jogalkotás fogalma A kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerveknek: • az általános és absztrakt magatartásszabályok formájában megfogalmazódó, • jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége

9. A joggal szembeni követelmények A jognak: • általánosnak, • közzétettnek, • jövőbeni cselekvésre irányulónak, • világosnak, • ellentmondás-mentesnek, • lehetségest követelőnek (reálisnak), • stabilitással rendelkezőnek

10. 1. A jogalkotás tartalmi kérdései 1. fejezeti összefoglaló • Jogi és társadalmi normák • Jog és erkölcs viszonya Megismerendő fogalmak: Társadalmi norma fogalma, funkciói, elemei Erkölcsi és jogi normák kapcsolata A jogi norma fogalma

11. fejezet: • A jogalkotás tartalmi kérdései Ellenőrző kérdések • Melyek a társadalmi normák sajátosságai? • Melyek a társadalmi normák funkciói? • Ismertesse a jogi norma fogalmát! • Milyen összefüggés van a jog és az erkölcs normarendszere között?

12. 2. fejezet A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere A fejezettel elérni kívánt célok • A köztisztviselő: • Ismerje meg a Magyar Köztársaság jogforrási rendszerét • Legyen képes elhelyezni és jellemezni az egyes jogforrásokat • Szerezzen jártasságot a jogforrási rendszer belső koherenciáját biztosító követelmények megismerésében és alkalmazásában • Legyen képes elhatárolni a jogszabályokat a közjogi szervezetszabályozó eszközöktől

13. 2. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere A jogforrás fogalma A jogforrás fogalmára nézve jelentheti egyrészről magát a jogalkotó szervet, másrészről a jog külső megjelenési formáját, amelyben végül a norma testet ölt – ilyen értelemben beszélhetünk ún. belső vagy külső jogforrásokról -, de jelölheti akár magát a jogalkotó tevékenységet is. Az arra feljogosított állami szerveknek: • az a szabályozó aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási lehetőséget, felhatalmazást kapnak.

14. A jogforrások csoportosítása Közjogi szervezet-szabályozó eszközök Jogszabályok Belső (anyagi) jogforrás Külső (alaki) jogforrás Egyéb csoportosítási lehetőségek: Társadalmi viszonyokhoz való kapcsolódás módja szerint Autonóm (eredeti) Végrehajtási (származékos) Országos Területi hatály szerint Helyi

15. Érvényesség Hatályosság • A jogszabály keletkezéséhez kötődik. • Feltételei: • A jogszabályt megfelelő a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelő eljárás során alkossa • A jogszabály illeszkedjék a • jogforrási hierarchiába • Feleljen meg a megalkotásra előírt speciális eljárási szabályoknak • Megfelelően legyen kihirdetve • Az adott jogi norma meghatáro-rozott időben, meghatározott területen és meghatározott sze-mélyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható. • időbeli hatály • területi hatály • személyi hatály • szervi hatály • tárgyi hatály A jogszabály érvényessége és hatályossága

16. 2. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere 2. fejezeti összefoglaló • A jogforrási rendszer elemei (jogalkotó szervek, jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök felsorolása) • Törvény, törvényerejű rendelet • Rendeletek (kormány, illetve tagjának rendelete, MNB elnökének rendelete, PSZÁF elnökének rendelete, helyi önkormányzat képviselő-testületének rendelete) • Rendeletalkotás a minősített helyzetekben • Közjogi szervezetszabályozó eszközök (normatív határozat és normatív utasítás) Megismerendő fogalmak: Jogforrás fogalma (belső és külső, illetve anyagi és alaki) Horizontális és vertikális jogforrási hierarchia Jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök elhatárolása

17. 2. fejezet: A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere • Ellenőrző kérdések • Sorolja fel a jogforrásokat, különböztesse meg ezeken belül és határolja el egymástól a jogszabályokat és a közjogi szervezetszabályozó eszközöket! • Ismertesse az egyes jogforrásfajtákra vonatkozó alkotmányos előírásokat! • Mi a különbség a jogszabály érvényessége és hatályossága között? • Milyen előírások vonatkoznak a jogszabály hatályára?

18. 3. fejezet Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek • A fejezettel elérni kívánt célok • A köztisztviselő: • Sajátítsa el készségszinten a jogszabály-előkészítés és jogalkotási eljárás folyamatát, illetőleg a jogszabálytervezet szerkezeti elemeinek alkalmazását • Ismerje meg a jogszabálytervezet szövegezésével kapcsolatos elvárásokat és követelményeket • Ismerje meg a jogszabályok véleményezésére, társadalmi egyeztetésére vonatkozó előírásokat • Szerezzen jártasságot a jogszabályok deregulációja tárgyában, a jogalkotási folyamatba épített dereguláció alkalmazásában • Ismerje meg a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket • Szerezzen ismereteket a jogalkotás tipikus tartalmi és formai hibáiról

19. A jogalkotás szakaszai Előkészítés Kibocsátás Kihirdetés • Kezdeményezés (jogalkotási terv) • Tervezet elkészítése • Tervezetek véleményezése • Jogalkotó elé terjesztés • Elfogadás • Aláírás Kihirdetés, illetve közzététel: a jogszabály kibocsátója (Pl. törvény esetén a köztársasági elnök)

20. A jogszabály szerkezete Preambulum (törvény esetében) Bevezető rész (rendelet esetében) Általános rendelkezések Részletes rendelkezések Záró rendelkezések

21. 3. Dereguláció Technikai és tartalmi dereguláció A dereguláció keretében hatályon kívül helyezendő, illetve módosítandó: a) az elavult, szükségtelenné vált, b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő, c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható, d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító jogszabályi rendelkezés.

22. 3. Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek • Jogszabály-előkészítési és jogalkotási eljárás • A jogszabály-tervezet szerkesztése, szövegezése • A jogszabály hatályosulásának vizsgálata • A jogszabályok kihirdetése és közzététele • A dereguláció • A magyar jogalkotás tipikus tartalmi és formai hibái 3. fejezeti összefoglaló • Megismerendő fogalmak: • jogalkotási terv • társadalmi egyeztetés • jogszabály kihirdetése • jogszabály közzététele • preambulum

23. 3. fejezet: Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek • Ellenőrző kérdések • Ismertesse a jogalkotási folyamat modelljét • Melyek a társadalmi egyeztetés törvényben rögzített formái? • Mi a különbség a jogszabálytervezet és a jogszabály kiadására irányuló előterjesztés szerkezete között? • Ismertesse a jogszabályok jelölésére vonatkozó előírásokat! • Milyen szerkezeti elemei vannak a jogszabálynak? • Milyen szabályok helyezhetők el a jogszabály általános rendelkezései között? • Mire kell különösen ügyelni a jogszabályi rendelkezések megszövegezésénél? • Ismertesse a jogszabályok kihirdetésének szabályait! • Milyen szempontokat kell érvényesíteni a jogszabályok deregulációjakor? • Milyen tipikus tartalmi és formai hibák fordulnak elő a jogalkotás során?

24. 2. rész Jogalkalmazás

25. 4. fejezet Általános jogalkalmazási ismeretek A fejezettel elérni kívánt célok • A köztisztviselő: • Legyen képes értelmezni a jogalkalmazás fogalmát, fajtáit • Átfogóan ismerje a jogalkalmazás folyamatát

26. Hatósági jogalkalmazás fogalma A jogalkalmazás az erre jogszabályban feljogosított szervek olyan egyedi tevékenysége, melynek során a jogszabályban absztrakt, elvont módon megfogalmazott tényállást az egyedi ügyre alkalmazva döntenek.

27. Jogalkalmazó tevékenységek fajtái • A közhatalmat megvalósító jogalkalmazó tevékenységek alapvető jellegzetességeiket tekintve két fő csoportba sorolhatók be. Egyfelől vannak olyan jogalkalmazó tevékenységek, amelyeknél a jogalkalmazás közvetlenül valamely állami vagy önkormányzati közfeladat megvalósítását, valamely közösségi cél elérését szolgálja. • Másfelől pedig léteznek olyan jogalkalmazó tevékenységek, amelyek célja a jogvédelem, a különböző személyek között felmerülő jogvitás kérdések, konfliktusok elbírálása. Mindennek megfelelően a jogalkalmazó tevékenység két alapvető fajtáját szükséges elkülönítenünk: • a közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenységet; illetőleg • a jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenységet. • A közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenység esetében az anyagi jogviszonyok (meghatározott jogok, illetve kötelezettségek) a döntés következményeképpen jönnek létre. Ekkor a döntéshozó szerv a fennálló tények, adatok, körülmények stb. mérlegelésével a jövőre nézve állapít meg jogkövetkezményeket; döntése ennek megfelelően új anyagi jogviszonyt keletkeztető (konstitutív jogalkalmazói döntés). • Ezzel szemben a jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenységesetében a jogalkalmazó szerv döntése egy korábbi időszakot vesz alapul, egy már korábban létrejött anyagi jogi jogviszonyt, annak fennállását vagy hiányát bírálja el. Ennek megfelelően e döntés a már létrejött anyagi jogviszony alapulvételével állapítja meg a jogkövetkezményeket; a jogalkalmazó döntése ekkor tehát nem keletkeztet új anyagi jogviszonyt, csupán megállapítja a létező jogviszonyt (deklaratív jogalkalmazói döntés).

28. Jogalkalmazás szervei • ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEZETEN BELÜL • Miniszter • Fővárosi,megyei kormányhivatalok • Miniszternek alárendelt, de nem minisztériumi jogállású államigazgatási szervek • Területi államigazgatási szervek • Kormányhivatalok „járási kirendeltségei” • Helyi államigazgatási szervek

29. Fővárosi,megyei kormányhivatalok • A hivatalokba 14 területi államigazgatási szerv integrálódik. • területi igazságügyi hivatalok, • a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok, • a földhivatalok, • a regionális egészségbiztosítási pénztárak, • a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, • a regionális munkaügyi központok, • a regionális munkaügyi felügyelőségek, • a regionális munkavédelmi felügyelőségek, • a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság regionális felügyelőségei, • a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodái, • az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) regionális intézetei, • a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai, • a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai, • valamint az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságai.

30. Jogalkalmazás szervei • Államigazgatási ügyek az önkormányzati szférában • Polgármester- honvédelem,polgári védelem, katasztrófa védelem • Jegyző- általános • Hivatal ügyintézője- anyakönyvvezető, gyámhivatal

31. Jogalkalmazás szervei • Önkormányzati hatósági ügyekben: • Képviselő-testület • A képviselő-testület által átruházott hatáskörben: • Bizottság • Polgármester • Részönkormányzat testülete • Kisebbségi önkormányzat • Hatósági igazgatási társulás

32. Jogalkalmazás szervei • Jogszabály felhatalmazása alapján egyéb szervezet, vagy személy felhatalmazható hatósági jogalkalmazó tevékenységre: • KÉTÜSZ (kéményseprők) • Vállalkozó állatorvos ( hatósági teendők ellátása) • Különböző Kamarák

33. A jogalkalmazás folyamata Eljárás megindítása Konkrét tényállás tisztázása Jogszabály értelmezése Bizonyítás Döntés meghozatala Döntésközlése Szankció, illetve végrehajtás Ellenőrzés

34. 4. Általánosjogalkalmazási ismeretek 4. fejezeti összefoglaló • A jogalkalmazás fogalma, a hatósági jogalkalmazás jellemzői • Hatósági jogalkalmazás szervei • A hatósági jogalkalmazó tevékenység (formái) • Hatósági cselekmények (csoportosítás, jellemzés) • A jogalkalmazás folyamata (jogértelmezés, tényállás tisztázása, döntés) Megismerendő fogalmak: Hatósági jogalkalmazás fogalma Közigazgatási aktus fogalma

35. 4. fejezet: Általános jogalkalmazási ismeretek • Ellenőrző kérdések • Határozza meg a hatósági jogalkalmazás fogalmát! • Különböztesse meg a jogalkalmazás típusait! • Ismertesse a jogalkalmazás folyamatát (menete)!

36. 5. fejezet Közigazgatási hatósági eljárás • A fejezettel elérni kívánt célok • A köztisztviselő: • Részletesen ismerje meg a közigazgatási eljárás alapelveit, alapvető rendelkezéseit • Nyerjen áttekintést az első fokú eljárás folyamatáról, részletesen ismerje meg az eljárás legfontosabb csomópontjait • Ismerje meg a jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati rendszer alapjait, azok módjait, és részletesen ismerje meg a fellebbezés elbírálásának szabályait • Nyerjen rövid áttekintést a végrehajtási eljárásról

37. Eljárási alapelvek • A Ket. Által megfogalmazott eljárási alapelvek: • a törvényesség elve • a rendeltetésszerű eljárás elve • a törvény előtti egyenlőség elve • a hivatalból való eljárás elve • az ügyféljogok • az ügyfél-kötelezettségek • a költségtakarékos eljárás elve • az e-ügyintézés ösztönzésének elve

38. A törvény hatálya Magyar Köztársaság teljes területe néhány kivételt leszámítva Területi hatály Néhány kivétellel: 2005. nov. 1-jétől Időbeli hatály Ügyfél, egyéb érintettek, közreműködők, hatóság, szakhatóság Személyi hatály Tárgyi hatály Közigazgatási hatósági ügy

39. Tárgyi hatály • Hatósági ügy: a hatóság részéről az ügyfelet érintő Jog megállapítása Hatósági nyilvántartás vezetése Kötelezettség megállapítása Hatósági ellenőrzés lefolytatása Tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel Adat, tény vagy jogosultság igazolása

40. Személyi hatály Egyéb eljárási szereplők Hatóság Ügyfél Természetes személy, Jogi személy, Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Más hatóságok Államigazgatási szerv • Közreműködők: • tanú • szakértő • tolmács • képviselő • szemletárgy birtokosa • hatósági közvetítő Önkormányzati hatóság • Akinek az ügy a • jogát, • jogos érdekét érinti, • akivel kapcsolatban hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, • akit ellenőrzés alá vontak, • hatásterületen élő ingatlantulajdonos, használó, • ügyféli jogokkal felruházott szervezet Jegyző, hatósági társulás Törvény, kormányren-delet által feljogosított nem közigazgatási szerv • Egyéb szereplők: • bejelentő • jegyzőkönyvvezető • végrehajtási eljárásban pénzügyi intézmény, munkáltató

41. Joghatóság, hatáskör, illetékesség A hatóság eljárási képességének feltételei Joghatóság Hatáskör Illetékesség Arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak van - e joga eljárni, vagy az ügy más ország ható-ságára, vagy nemzet-közi szervre tartozik (Európai unió). Azt mutatja meg, hogy a konkrét ügy-ben milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve me-lyik szint jogosult el-járni. Arra ad választ, hogy a több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amely a konk-rét ügyben eljárhat (illetékességi okok).

42. 5. fejezet: Alapelvek és alapvető rendelkezések Ellenőrző kérdések • Sorolja fel az eljárási alapelveket, és fejtse ki tetszés szerint két alapelv tartalmát! • Az alább felsoroltak közül válassza ki az ügyfelek jogait! (tesztkérdés) • Milyen kötelezettségei vannak az ügyfélnek? • Ismertesse a nyelvhasználat szabályait! • Milyen összefüggés van a joghatóság, a hatáskör és az illetékesség tartalma között? Mik az illetékességi okok? • Milyen különbségek vannak a hatásköri és illetékességi vita rendezése között? • Mit jelent a KET tárgyi hatálya? Mi a közigazgatási ügy tartalma? • Milyen viszonyban állnak a KET-tela különös eljárási szabályok? • Kikre terjed ki a KET személyi hatálya, kik minősülnek ügyfélnek és kiket illet meg az ügyfél joga? • Ismertesse a jogsegély tartalmát!

43. 6. A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai • az elsőfokú eljárás • a hatósági ellenőrzés • a jogorvoslati eljárások • a végrehajtási eljárás

44. A hatósági ellenőrzés A hatósági ellenőrzés fogalma Jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését A jogszabályban foglalt rendelkezések betartását A hatóság ellenőrzi

45. Ellenőrzési eszközök • belépési jogosultság • irat-betekintési jog, • valamely tárgy vagy munkafolyamat megvizsgálásának joga;próbavásárlás • felvilágosítás-kérési jog, nyilatkoztatás • kép- és hangfelvétel készítésének joga, • mintavételi (ellenminta-vételi) jog; • lefoglalási jog, zárolás,kifizetések felfüggesztése

46. Az első fokú eljárás Jogszabály alapján Felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet • Joghatások: • jogok megszerzése, kötelezettségek terhe; • ügyintézési határidő kezdete.

47. JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATA Kérelem Ellenőrzése BEÉRKEZÉS ELŐÍRT TARTALMI ELEMEK MEGLÉTE, MÁS SZERVTŐL SZÜKSÉGES ADATOK SZERZÉSÉRE KÉRELMET TARTALMAZ-E ÁTTÉTEL ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉLKÜLI ELUTASÍTÁS MÁS HATÓSÁGNÁL INDUL ELJÁRÁS HIÁNYPÓTLÁS

48. Értesítés az eljárás megindításáról Mind a hivatalból, mind a kérelemre indult eljárás esetében értesíteni kell: Az ismert ügyfelet (ügyfeleket)

49. A határidők Határidő kezdete: veszélyhelyzet elhárítása, kár megelőzése ügy bonyolultsági foka (külön jsz. alapján) kérelem beérkezését követő nap; soronkívüliség hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja; felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal (kiskorúnál 15 nappal)

50. Ügyintézési határidők • A közigazgatási ügyintézés, 2011. január 1-jétől naptári napokban, és nem munkanapokban kell majd megállapítani a közigazgatósági hatósági eljárásokban a határidőket • az egyes eljárási határidők három munkanapról öt napra, • öt munkanapról nyolc napra, • nyolc munkanapról tíz napra, • tíz munkanapról tizenöt napra, • tizenöt munkanapról húsz napra, • huszonkét munkanapról harminc napra, • harmincöt munkanapról pedig ötven napra módosulnak. • A 60 napos határidők helyett két hónap, • a 90 napos határidők helyett pedig három hónapos határidő lesz megállapítva • az ügyintézés kezdetét 2011-től a hatóságoz való beérkezést követő munkanaptól számolják, nem pedig a beérkezés napjától, ahogyan eddig. Tehát a kérelem beérkezésének napja nem számít bele majd az ügyintézési határidőbe.