1 / 133

Számítógépek felépítése

Számítógépek felépítése. Készítette: Kós Réka. Hardver és Szoftver. A számítógép működéséhez két dologra van szükség: Hardverre és Szoftverre. Ezek egymástól függetlenül nem sokat érnek.

damon
Download Presentation

Számítógépek felépítése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Számítógépek felépítése Készítette: Kós Réka

  2. Hardver és Szoftver • A számítógép működéséhez két dologra van szükség: Hardverre és Szoftverre. Ezek egymástól függetlenül nem sokat érnek. • Hardver:A számítástechnikában a számítógép műszaki megvalósítása. (Minden anyagi, kézzel fogható tartozéka.) • Szoftver:A hardver egységeket működtető, vezérlő ötletek, gondolatok programokban megvalósuló része. Olyan szellemi termék, mellyel kihasználjuk a hardver nyújtotta lehetőségeket.

  3. HARDVER

  4. Számítógép történet • A számítógép feladata az információ kezelése, tárolása (fogadja, átalakítja, visszajátssza, elteszi, hordozhatóvá teszi) • Pascal: Tekerős számítógép (fogaskerekekkel, mechanikusan működött, pénztárgépek ősei) • Hollerth-Jacquard: Lyukkártyás számítógép (népszámlálás adatainak feldolgozása) • Neumann János: Neumann elvű számítógép.

  5. Neumann elvű számítógép Három alappilléren áll: • Utasításokkal vezérelt (program: utasítások sokasága) • A program ugyanúgy van tárolva mint az adat, nem lehet őket megkülönböztetni egymástól. • A program kívülről kerül a gépbe, ezért a számítógép programozható, funkciója változtatható lesz.

  6. Neumann elvű számítógép Busz rendszer program Feldolgozó Egység (processzor) Operatív tár (memória) adat program Illesztő billen- tyűzet egér monitor … perifériák

  7. A processzor (CPU) • CPU=Central Programing Unit (Központi feldolgozó egység) • A processzor feladata, hogy elolvassa a programot, és végrehajtsa az adatokon. • A processzor a számítógép lelke, műszaki paraméterei ezért jelentősen befolyásolják a számítógép hatékonyságát.

  8. A processzor feladatai Legfontosabb feladatai: • a számítógép működésének vezérlése, • matematikai műveletek végzése, • memórián belüli adatforgalom lebonyolítása, • kapcsolattartás, adatforgalom lebonyolítása a perifériákkal a BUSZon keresztül.

  9. A processzor paraméterei 1. Mekkora számokkal képes számolni? A Comodore64 8 bites, azaz 1 Byte-os számokkal számolt. Ma a legelterjedtebb a 32 bites (4 byteos), de már megjelenik a piacon a 64 bites (8 byteos) processzor is. 2. Órajel (Hz-ben megadva) Megadja, hogy 1 másodperc alatt hány műveletet hajt végre a számítógép. (Másodpercenként hányat „üt az óra”, minden ütésre végrehajt a processzor egy feladatot.) Mai processzorok 1 ütemben már több műveletet is végre tudnak hajtani. Manapság 2 GHz körüli a processzorok órajele.

  10. Mikroprocesszor • A processzorok több integrált áramkörből épülhetnek fel. • Mikroporocesszor: Ha a processzorfunkciót egyetlen integrált áramkör látja el. • Mikroprocesszorokkal dolgoznak általában az egyszerű gépek (pl. kávéautomata)

  11. Alaplap • A számítógépek könnyebb szerelhetősége kedvéért néhány igen fontos alkatrészt egy alaplapnak nevezett alkatrészen gyűjtöttek össze. • Az alaplap tartalmazza a BUSZ nagy részét, a CPU és memóriafoglalatokat, valamint az illesztőegységek foglalatait. • A különböző alaplapokon különböző számú memória és illesztőegység foglalat van, és nem minden CPU fogadására alkalmas. Ezért az alaplap típusa jelentősen meghatározza a számítógép paramétereit!

  12. Operatív tár = memória Az adatok tárolására szolgál (a program is adat!) Ezért legfőbb paramétere a kapacitás (hogy mennyi adatot tudunk benne tárolni), az adatelérési sebesség, az energiafogyasztás és a fizikai méret. A külső memóriák (pl. floppy, CD) külön csoportot képeznek.

  13. Memória típusok Rendeltetés szerint két fő csoportot különböztetünk meg: 1. ROM=Read Only Memory (csak olvasható memória) 2. RAM=Random Access Memory (tetszőleges hozzáférésű memória) +. Külső memóriák

  14. ROM • A processzor csak olvasni tud belőlük, ezért tartalmukat gyártás során építik bele. Cserébe ha nem kap áramot akkor is megőrzi a tartalmát, nem felejt. • Az EPROM olyan ROM, melynek a tatalámát a felhasználó írhatja be egyszer, majd a továbbiakban ROM-ként viselkedik. • A ROM tartalmazza a BIOS-t (Basic Input/Output System), ami a számítógéppel való legalapvetőbb kapcsolattartást teszi lehetővé.

  15. RAM • Írható és olvasható memória. A végrehajtásra váró programokat (utasításokat) és a hozzá szükséges adatokat tartalmazza a gép működése alatt, tehát a felhasználói programokat és az operációs rendszert is. • Ha kikapcsolják az áramot akkor a benne levő adatelvész.(Ezért célszerű munkánk során gyakran menteni! Sosem tudhatjuk előre mikor megy el az áram, s sok munkánk veszhet kárba.) • Méretei: (32, 64,) 128, 256 MB(Egyre nagyobbakat gyártanak, egy számítógépbe több memóriakártya illeszthető be egyszerre.) • CMOS-RAM: Olyan írható memória, ahol egy akkumulátorral biztosítjuk, hogy a számítógép kikapcsolása után se vesszen el az adat. Általában a rendszer változtatható beállításait tárolja, tartalmazza azt az óraáramkört is, amely folyamatosan méri az időt (rendszeridő) és követi a dátumot (rendszerdátum). Ebben van a BOOTolást elindító prrgram is.

  16. Perifériák A számítógép a perifériákon keresztül tart kapcsolatot a külvilággal (felhasználóval). A perifériákat - az alaplaphoz - illesztő egységekkel kapcsoljuk. 3 csoportot különböztetünk meg: • Adat beviteli (Input; Bmeneti) • Adat kiviteli (Output; Kimeneti) • Adat be- és kiviteli (I/O; B/K)

  17. Adatbeviteli eszközök • Billentyűzet • Egér • Fényceruza • Vonalkód leolvasó • Lapolvasó • Botkormány A teljességre törekvés igénye nélkül néhány felsorolva, hiszen speciális igények is előfordulhatnak: • Mikrofon • CDROM • Web-kamera • Speciális műszerek (pl. hőmérő, fénykapu…)

  18. Képernyő Nyomtató Hangszóró CD író Plotter Brai-olvasó Speciális eszközök (pl. robotkar…) Adatkiviteli eszközök A teljességre törekvés igénye nélkül, hiszen speciális igények is előfordulhatnak:

  19. I/O eszközök A teljességre törekvés igénye nélkül, hiszen speciális igények is előfordulhatnak: • Floppy • CD-RW • Merevlemez (winchester – HDD) • Tollmemória (Pendrive, Flash memória) • Speciális eszközök (pl. magnószalag, streemer…)

  20. Illesztő egységek A perifériákat az adatlaphoz illesztő egységekkel (kártyákkal) kapcsoljuk. Legfontosabbak: • A billentyűzet és az egér illesztőegysége az alaplapon található. • I/O kártya: nyomtatóhoz, lapolvasóhoz, 2 számítógép összekötéséhez való. • VGA (Video Grafikus Adapter): képernyő illesztő kártya. • Hangkártya: hangszóró, mikrofon illesztéséhez. • USB illesztő (ma már billentyűzet, nyomtató, lapolvasó, tollmemória… is ezen keresztül csatlakozik) • …

  21. Mágneses háttértárak • Merevlemez (Winchester, HDD = Hard Disc Drive) • Hajlékony lemez (Floppy, FDD = Floppy Disc Drive) Mindkét típus kör alakú lemez(ek)ből (cilinder) áll, melyek forognak tengelyük körül, felületük mágnesezhető anyaggal van bevonva. Az író-olvasó fej sugárirányú mozgást végez, így minden pont elérhetővé válik.

  22. Fizikai szerkezetük A lemezeken (kornogok, cilinder) az adatok koncentrikus körökben helyezkednek el. Ezeket a koncentrikus köröket sávoknak hívjuk. A sávokat szektorokra osztották. 1-1 szektor 512 byte adatot tartalmaz általában.

  23. Logikai szerkezetük • Klaszter (Cluster): A fájlrendszerek legkisebb foglalási egysége fájlok számára. A cluster mérete sosem lehet kisebb a fájlrendszernek otthont adó háttértároló szektor méreténél. • Partíció: A merevlemezeken belül kialakítható legnagyobb tárolási egység, amely a teljes lemezterület több kisebb, különálló részre történő osztását teszi lehetővé.

  24. Háttértárak jellemzői • Kapacitás: Maximálisan tárolható adatmennyiség Kbyte, Mbyte-ban megadva. • Hozzáférési idő: Mennyi egy teljes írás-olvasási művelet ideje (millisecundumban megadva) • A háttértárak „jósága” függ a meghajtó teljesítményétől is. A merevlemeznél a kettő egybe van építve. Egy merevlemez több korongot is tartalmazhat.

  25. Merevlemez Általában 2 vagy több korongból áll, melyek fémből készültek. 20Mbyte-tól Gbyte-os méretekig változik a kapacitása. Hozzáférési idejük jobb mint a floppyknak. A lemezek állandó forgásban vannak a gép kikapcsolásáig. A winchestert partícionálhatjuk, az így keletkezett partíciók úgy kezelhetők, mintha önálló HDD-k lennének. Ennek fontossága az, hogy 1 partíción csak 1 operációs rendszer lehetséges általában.

  26. Floppyk • 5,25 inch-es: (hajlékony lemez, már nincs forgalomban) • DS DD: oldalanként 40 sáv, sávonként 9 szektor. Kapacitás: 360 Kbyte • DS HD: oldalanként 80 sáv, sávonként 15 szektor. Kapacitás: 1,2 Mbyte • 3,5 inch-es: (merev lemez, kemény tokos) • DS DD: oldalanként 80 sáv, sávonként 9 szektor. Kapacitás: 720 Kbyte • DS HD: oldalanként 80 sáv, sávonként 18 szektor. Kapacitás: 1,44 Mbyte

  27. Monitor (Képernyő) Illesztőegysége a videókártya. Típusai: • Katódsugárcsöves (TV-hez hasonló) • Folyadékkristályos (lapos képernyők) • Gázplazmás (laptopoknál) Legfontosabb paramétere: • a mérete (képátmérő), ezt inch-ben adjuk meg. (1inch=2,54cm) • Szín, felbontása

  28. Képernyő üzemmódok • Szöveges (csak karakterk jeleníthetőek meg.) • Grafikus (rajzok, képek megjelenítésére alkalmas.) • Vegyes (mindkét funkciót kezelni tudja.) • Monokróm (egy szín, annak különböző fényerejei, fekete alapon – ma ritka) • Színes (sok különböző árnyalatú szín megjeleníthető.)

  29. Billentyűzet Részei: • Hagyományos billentyűzet ( betűk, számok, emelőbillentyű…Írógép funkciót lát el.) • Numerikus billentyűzet (jobb oldalt, „pénztárgép” funkciót lát el) • Funkció billentyűk (F1-F12 különböző menük rendelhetők hozzá) • Irány-billentyűk (középen, mozgást segítik a szövegben)

  30. Különleges billentyűk • Enter: „Mehet”, „OK”, „új bekezdés”. • ESC: „Menekülj” • Caps-Lock: Nagybetű-váltó (Nem ajánlatos használni!) • Shift: Nagybetű-váltó. Shift+valami (a shift és a valami billenyűk együttes leütését jelenti, valamilyen funkciót lát el.) • Alt, Ctrl: billentyűmódosítók. Más billentyűkkel együtt használjuk őket. • Backspace: kurzor előtti karaktert törli. • Nyilak, Tab, Irány-billentyűk: szövegszerkesztésnél alkalmazzák, majd ott részeletesebben.

  31. Különleges billentyűk (folyt.) • Delete: a kurzor helyét (kurzor mögötti) levő karaktert törli, illetve a kijelölést. • Funkcióbillentyűk: szerepük, programonként változik • Print Screen: A képernyő képét rögzíti, lefényképezi • Break: programok futását szakíthatjuk meg vele • Ctrl+Alt+Delete: újraindítja a számítógépet. • Num Lock: numerikus és iránygombok között vált.

  32. Egér (Az első egér valójában teknősbéka alakú volt és teknősnek hívták. ) Egyes programok kezelését nagymértékben segítő eszköz. Típusai: hagyományos érintőképernyős (laptopoknál) dörzsegér (laptopoknál)

  33. Egér (folyt.) Műszaki megvalósítását tekintve lehet: • Vezetékes vagy rádiós (távirányítós) • Golyós, optikai, vagy inverz golyós • 2 vagy 3 gombos (a középső gombot ritkán használjuk) • 0, 1, 2 görgős. Az egér kurzora többnyire nyíl alakú (vagy egy I alakú).

  34. Nyomtatók • Ütő (impact) nyomtatók: A legelső fejlesztések ilyen nyomtatók voltak. Jelenleg is a legelterjedtebb nyomtatótípus. Előnye az egyszerű, olcsó konstrukció, a többpéldányos nyomtatás. Lehetővé teszi az egyidejű másolatok létrehozását többpéldányos papírt alkalmazva. Hátránya a zajos, némely esetben lassú, gyenge minőségű nyomtatás. • Nem ütő (non impact) nyomtatók: A nem ütő nyomtatók esetében a tinta vagy a festék felvitele és rögzítése történik fújással, olvasztással, nagy nyomású hengerléssel. E nyomtatók csendes működésűek, de egyidejűleg csak egy nyomat keletkezhet, több példány nyomtatása csak egymás után lehetséges. A nyomtatási minőség jobb mint az útő nyomtatóknál.

  35. Mátrix nyomtató • Ütő és nem ütő változata is van. Ez utóbbiakat lézer vagy tintasugaras nyomtatónak nevezzük. • nagy sebességű nyomtatásra képes. • egy karakterre eső pontok számának növelésével és pontos elhelyezésével jó minőségű karakterkép állhat elő. • viszonylag olcsó, de általában 1 színű (fekete) • A papírra kb. 0,5 x 0,5 mm-es apró tűk szurkálják a festékszalagot. A 7-9 tű egy oszlopban helyezkedik el. • Működés közben a fej adott sebességgel halad el a festékszalag előtt. Amikor karakter kirajzolása szükséges, a tűkre kalapácsok ütnek rá, és a tűk a festékes szalagon keresztül nyomot hagynak a papíron. A szalag a papír és a tűk között fut. Ezért több példány si nyomtatható egyszerre.

  36. Tintasugaras nyomtató • Nem ütő, mátrix elvű nyomtató. Csak 1 példányos nyomtatásra alkalmas. • Több pontot alkalmaz mint a mátrix, ezért szebb a képe. És YCP elvű színes nyomtatásra is alkalmas. • Az eszköz olcsó, de az üzemeltetése drága (patronok). Egy teli patronnal kb. 2000 szöveges oldal kinyomtatása lehetséges. Viszonylag lassú. • Apró porlasztókon át finom tintacseppeket juttat a papírra, de nem festékszalagról, hanem tintapatronból. Ezek a pontok kisebbek, mint a tűmátrixnyomtató esetén, de nagyobbak, mint a lézernyomtatónál. • http://ecdlweb.uw.hu/m1-15.html • http://gisfigyelo.geocentrum.hu/informatika/kisokos_tintasugaras_nyomtato.html

  37. Lézernyomtató • Nem ütő, mátrix elvű nyomtató. • Gyors, üzemeltetése olcsó, de a készülék drága. • A fénymásolóhoz hasoló elvű. Gyenge lézersugárral vagy LED-sorral a számítógép irányításával elektromosan feltöltött szelén henger felületére rajzolja pontokból a jeleket és a grafikákat. A koncentrált fény hatására a megfelelő helyen megszűnik a henger felszínének töltése. A műanyag alapú festék a töltéssel rendelkező helyeken a forgódobra tapad, majd onnan a hozzásimuló papírra átragad, amelyre pedig mintegy 200 Celsius fokos hőmérsékleten ráégeti egy mángorlószerű hengerpár. • http://ecdlweb.uw.hu/m1-16.html

  38. CD/DVD • Optikai háttértárolók. Nagy mennyiségű adat tárolására alkalmasak. Többnyire zene, kép, videofilm vagy multimédiás anyagok tárolására használatosak. 74 perc zene vagy 650 Mbyte adat fér rá általában. A technika mai állása szerint az adatátvitel sebessége az alap-adatátvitel 156 kilobájt/másodperc 1x, 2x, 4x, 8x, 12x, 20x ,32x, 64x szerese is lehet. • CD=Compact Disc (összetett, többcélú lemez) • DVD= DVD=Digital Versatile Disc (Sokoldalú digitális lemez)

  39. CD/DVD fajták • Photo CD analóg képjeleket tároló laser disc (LD) • 1982-ben digitális technikát alkalmazó "lézer hanglemez", a CD-A, melyet szabványosított rendszerré alakított a Philips és a Sony • CD-DA: kb 75 percnyi (csak) hangrögzítésre alkalmas. • CD-ROM: 650MB információ rögzíthető (kép, szöveg…de hang nem.) • CD-ROM/XA: 650 MB információ (hang és videó is rögzíthető rá ) • CD-R: Egyszer írható CD. Bármi írható rá. • CD-I: Iteraktivitást is engedélyező tárolóegység • DVD: akár 18GB adat írható rá, ezérrt elsősorban zenét, videót tartanak rajta (kb 2 órányi videófilmet tárolhatunk el rajta MPEG2 tömörítéssel.

  40. CD műszaki megvalósítása • az írás és olvasás lézersugárral történik • optikai eljárást használnak (fényvisszaverődés, polarizáció, szórás, fénytörés) az adatok írására és olvasására • a visszavert fényt érzékeljük, és alakítjuk vissza adatokká.

  41. CD előnyei • Kapacitás: nagy mennyiségű adat tárolható rajta. Ennek oka, hogy a fény sokkal kisebb felületre fókuszálható, mint a mágneses tárolók elemi tárolófelülete. • élettartam: az optikai tárolók élettartamát évtizedekben mérik. • ár: az optikai adathordozó előállítási költsége általában alacsony, az árat lényegében a lemezen lévő programok, adatok, zeneszámok és egyéb információk piaci értéke határozza meg, ami mellett az előállítási költség eltörpül. • hordozhatóság: a használaton kívüli lemezt zárt helyen tárolhatjuk, kompakt mérete miatt könnyen magunkkal vihetjük és másik gépen bonyolult szerelési műveletek nélkül azonnal használatba vehetjük.

  42. DVD • külsőre nagyon hasonlít a CD-lemezhez, de nagyobb a tárolási kapacitása - az oldalak és tárolási rétegek számától függően - 7-25-szöröse a CD-knél megszokott értékeknek. • a DVD-lemez mindig két, 0,6 mm vastagságú lemezből, összeragasztással készül, és akár mindkét oldalán tárolhat adatokat. • technológiai fejlődésnek köszönhetően a lemez egy-egy oldalán két felvételi réteg alakítható ki. Az oldalak és rétegek számának kombinálásából jött létre a DVD négy alaptípusa.

  43. DVD típusok • DVD5: egyoldalas, egyrétegű lemez, a kapacitása 4,7 GB. • DVD9: egyoldalas, kétrétegű lemez, a kapacitása 8,54 GB. A két réteg távolsága 20-70 µm, és tiszta gyanta választja el egymástól. • DVD10: kétoldalas, oldalanként egy rétegű lemez, a kapacitása 9,4 GB. • DVD18: kétoldalas, oldalanként két rétegű lemez, a kapacitása 17,08 GB • http://ecdlweb.uw.hu/m1-12.html

  44. Számítógép kategóriák • Mainframe: Több száz vagy ezer felhasználó egyidejű kiszolgálására alkalmas nagyteljesítményű számítógép. • PC - Személyi számítógép (Personal Computer): 1 felhasználós asztali gép, vagy laptop. • Minigép: Egyszerűbb feladatok ellátására szolgáló számítógép. • Szervergép:

  45. Mainframe • Mainframe: Több száz vagy ezer felhasználó egyidejű kiszolgálására alkalmas nagyteljesítményű számítógép. A nagygépek tipikusan több processzorral, sok GB memóriával, valamint akár terrabájt nagyságrendű háttértároló-kapacitással rendelkeznek, és elsősorban vállalati környezetben kerülnek felhasználásra.A nagygépek tipikusan Unix-alapú operációs rendszert (pl. AIX) futtatnak, magas fokú hibatűréssel rendelkeznek, szolgáltatásaikat pedig terminálokon keresztül lehet igénybe venni.

  46. Konfiguráció • Konfiguráció: Egy rendszer konfigurációja alatt az őt felépítő részek jellemzőit értjük. • Alapkonfiguráció: Azok a számítógép alkatrészek amik nélkül a felhasználó számára a gép nem használható (Alaplap, processzor, memória, merevlemez, képernyő, billentyűzet, hangfal, egér.) • Bővített konfiguráció: Ha az alapkonfigurációt további perifériákkal egészítjük ki (nyomtató, lapolvasó…) • IBM; Apple gépekre példa

  47. IBM kompatibilis konfiguráció Tessék kinézni egy számítógép adatait egy Cora/Auchan/ Tesco/MediaMarkt/ElectroWord/Saturn ujságból!

  48. Egy Apple konfiguráció • PowerMac G5 DC 2.3Ghz/512/250/SD/GF6600/No KB Jelentése: 2.3 Ghz órajel (2.3*109 művelet/másodperc) 512MB memória (512*106 Byte ennyi adat fér el benne) 250 GB merevlemez (250*109 Byte-os) SD (Super drive meghajtó tud cd-t dvd-t írni/olvasni) GF6600 videókártya típusa. No KB (nincs billentyűzet)

  49. Hálózatok hardverelemei • Olyan fizikai eszközök, amik a hálózatok kialakításánál szükségesek. Ezek biztosítják hogy az adat el tudjon jutni fizikailag az egyik helyről a másikra: • Modem • DSL(ISDN,ADSL) • Kábel (rézdrót, koax, optikai) • Rádió, műholdas adók • Router • Switch • Hub • Repeater

  50. Modem • Digitális információk analóg közegeken (pl. telefonos vagy kábelhálózat) keresztüli továbbítását vivőjelek modulálásával lehetővé tevő hardvereszköz. A modem nevét két alapvető részegysége, a modulátor és a demodulátor kezdőbetűinek összevonásából kapta. • A hagyományos, analóg telefonos hálózaton történő átvitelre használt modemek legnagyobb sebessége 56 Kbps, míg a kábelhálózaton üzemelő kábelmodemek által biztosított sávszélesség akár a Mbps-es tartományt is elérheti.

More Related