Néhány gondolat a magyar egészségügyi ellátórendszer finanszírozásáról

1. Néhány gondolat a magyar egészségügyi ellátórendszer finanszírozásáról

2. Jövőkép? AZ PEDIG KELL!!! • Nem a túlélésért, hanem a felülkerekedésért kell dolgozni • Ehhez 10-30 évre és nem 4-5 évre érvényesen megfogalmazott cél(ok) kellenek • Amíg ennek értelmében nem lehet hinni, nagyon sok értéket – erkölcsit, időt, anyagit – pazarlunk el

3. Jövőkép célja Perspektíva-adó, mozgósító legyen • Az egyén, polgár, fogyasztó, páciens, beteg... • A szakemberek, multidiszciplináris teamek, szakintézmény, szakigazgató, szakmai gazdasági tényező, szakpolitikus • A társadalom, közösség, általános politikai, gazdasági stratégiai tényezők számára.

4. A jó kormányzati egészségpolitika • Kulcskérdés a hatékony szociálpolitika • Központi kérdés az egyenlő hozzáférés és a társadalmi szolidaritás • Hatékonyság, innovációés választás elősegítése • Hosszú távú stratégia mentén működik • Gyakori intézményi/rendszerszintű változás káros és demoralizáló • Nyilvános viták és a reformok megismertése – kulcsfontosságú Howard Glennerster, London School of Economics, 2003.

5. Az E-Alap és kezelése hitelességének helyreállítása Politikai kompetencia: • különbözik-e a döntően járulékfizetésen alapuló E-Alap és az adóalapú költségvetés és a válasznak megfelelő következetes gyakorlat • Mindenki után fizessen valaki és mindenki követhesse, hogy fizettek-e utána • „profiltisztítás”

6. Teljesítményfinanszírozás

8. Teljesítményfinanszírozás • Elvben a legjobb – DE: „Miért hagytuk, hogy így legyen...” • Gyakorlatban, ígéretes évek után: • Óriási politikai kockázat: hatásai tervezhetetlenek, a minisztert konfliktusokba viszi, lejáratja • Az egészségpolitikát kiszolgáltatja a PM-nek, állandó konfliktusokat tart fenn az EüM és az OEP között • Óriási manipulációs lehetőségeket rejt a finanszírozási jogszabályok minisztériumi előkészítési szakaszában • Sosem valósult meg az eredeti elvárás • Rendkívüli bonyolultsága miatt nem lehet megkülönböztetni ill. bizonyítani a hibát a szándékos manipulációtól. • Kialakult ugyanaz a kijáró rendszer, ami a korábbi rendszer idején, csak másképp működik • A TVK bevezetésével lényegében visszaállt a bázisjelleg • Feszültséget generál a menedzsment és az orvosok között • Szakmailag és szakmapolitikailag hiteltelenné tette a betegdokumentációt • Igen jelentős forrásokat von el a kódolási tanácsadók díjazása az ellátástól • Átláthatatlanná teszi a közpénzek ill. az E-Alap intézményi szintű felhasználását, stb.

10. Forrásbevonás, co-payment • Hiteles, átláthatóan működtetett E-Alap, ellátásszervezés és finanszírozáspolitika, folyamatos, aktív tájékoztatás esetén politikailag lehetséges és vállalható • Zavaros, kiszámíthatatlan, ad hoc - azaz a jelenlegi módon működtetett rendszer esetén az adott kormányzati többség és a felső közigazgatás számára politikailag elrettentő

11. Kapacitástervezés és ellátási szerződéskötés • Célállapot megtervezése: A kapacitások megtervezése az ellátandó lakosság egészségügyi állapotáról rendelkezésre álló adatok, további egységes minőségi és hatékonysági kritériumok figyelembe vételével (szociális ellátástervezéssel összehangoltan) - célállapot • Egyeztetés, megvalósítás feltételeinek kialakítása: A kormányzattal, az ellátási felelősség viselőjével és a menedzsmenttel közösen kidolgozott 2-3 éves végrehajtási program a célállapot fokozatos elérésére • Megvalósítás (2-3 év): OEP: ellátási szerződés módosítása, ellátásfinanszírozási gyakorlat adaptálása, általánosan érvényes akreditációs feltételrendszer Kormányzat: a politikai szempontok, prioritások képviselete Kormányzat, ellátási felelősség viselője: tervezhető források az átalakításra, fejlesztésekre, térségi kiegyenlítésre, akreditációs feltételek a megfelelő szakmai és az átalakítás költségeire, általánosan érvényes ösztönzőrendszer működtetése Menedzsment: megfelelő kommunikáció, végrehajtás. • Teljes transzparencia minden fázisban! Kommunikáció!

12. Minőségügyi kommunikáció – teljes transzparencia

13. Az OEP polgári jogi felelőssége Bírósági jogorvoslat a szerződő szolgáltató számára (pl.: USA monstre per) Kétoldalú(bb) kapcsolat Sok jó hatása lenne... Meg kell vizsgálni alaposan a lehetőségét.

14. Gyógyszer – a jelenlegi rendszerben • Ellenőrzésre fordítható összegek növelése • Informatika fejlesztése • Terápiás fixesítés kiszélesítése (szakmailag megkérdőjelezhető) • Orvosi felírási jog korlátozása • Háziorvos ösztönzése (etikailag aggályos) • Megállapodás a gyógyszerpiaci szereplőkkel • Transzparencia-rendszer felállítás, működtetése • Prioritások: ETT GYAB/EüM/ • Technológia értékelés: OEP+egyetemi ill. szakember háttér

15. A Népegészségügyi Program és az OEP viszonya • Népegészségügyi Program önálló, az E-Alaptól elkülönített költségvetéssel • Stratégiai együttműködés a Népegészségügyi Program és az OEP között (kölcsönös tájékoztatás, adatszolgáltatás, helyzetértékelés, kapacitás és finanszírozástervezés)

16. OEP fejlesztése Ehhez a politikai, erkölcsi, menedzsment és finanszírozási feltételek biztosítása • A humán erőforrás fejlesztése (kiégés, cinizmus, arrogancia, lustaság, korrupció, öntudatos butaság/példamuntatás, önfeláldozás, szolgáltatói szemlélet, szorgalom, tisztesség vegyesen, fiatalok bevonása) • Regionalitás? • Rendszer monitorozási, ellenőrzési, tervezési, technológia értékelési, szolgáltatói közérdekű információs rendszer, lakossági kommunikációs stb. kapacitás és tevékenység fejlesztése (egyetemi kapcsolatok) • Informatikai rendszer fejlesztése • Orvosi és egészségügyi szakemberek jobb bevonása (német példa) • Ellenőrzés: az ellátott bekapcsolása

17. VÉGÜL • Semmi fontos sem rejthető véka alá hosszabb távon • Egyre nyilvánvalóbban kimutathatók az ok-okozati összefüggések, a felelősség • Hosszú távon meghatározó a hitelesség.

19. Köszönöm a figyelmet!