1 / 55

Boródi Attila ÉFOSZ ügyvezető elnök Az élelmiszeripar jövője - FVM Budapest, 2 00

Az élelmiszeripar versenyképességének nemzetközi összehasonlítása . Boródi Attila ÉFOSZ ügyvezető elnök Az élelmiszeripar jövője - FVM Budapest, 2 00 7. június 20. Az élelmiszeripar versenyképessége.

dayton
Download Presentation

Boródi Attila ÉFOSZ ügyvezető elnök Az élelmiszeripar jövője - FVM Budapest, 2 00

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az élelmiszeripar versenyképességének nemzetközi összehasonlítása Boródi Attila ÉFOSZ ügyvezető elnök Az élelmiszeripar jövője - FVM Budapest, 2007. június 20.

  2. Az élelmiszeripar versenyképessége • Az élelmiszeripar a feldolgozóiparok között • Forgalom: Európában 1. Magyarországon 3. • Foglalkoztatás: Európában 1. Magyarországon 2-3. • A versenyképesség megőrzése, javítása alapvető fontosságú • gazdasági növekedés • foglalkoztatás • A versenyképesség növelésének egyik legfontosabb eszköze az innováció Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

  3. Az európai élelmiszeripar versenyképességének kihívásai(CIAA Benchmarking Report 2006) • Nem kellő K+F ráfordítás • Magas mezőgazdasági árszínvonal • Bonyolult jogszabályok, sok adminisztráció • Koncentrálódó kiskereskedelem Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

  4. K+F kiadási ráfordítások a bevétel százalékában (különböző élelmiszer –ital előállító cégek 2003) Versenyképesség az élelmiszer-iparban K+F ráfordítások (2003) Forrás: CIAA Benchmarking Report 2006 Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

  5. SMEs-NET: Van-e K+F részlege? Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

  6. SMEs-NET: Az innováció legkedveltebb forrásai (rangsor szerint) Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

  7. A kiskereskedelem koncentrációja • Növekvő árleszorító hatás • Saját márkás termékek • Az élelmiszeripari vállalatoknál maradó nyereség nem elegendő a versenyképesség fenntartására, a K+F finanszírozására, különösen a KKV-knál. Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

  8. Élelmiszeripari és ital-előállító cégek bruttó bevételi változása (%) 25 EU tagállamban Az élelmiszeripari vállalatok bruttó bevételi változása (%) 25 EU tagállamban (CIAA Benchmarking Report 2006) Kék : kicsi Zöld: közepes Piros: nagy Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

  9. Bruttó beruházás az élelmiszer és ital előállítóknál Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

  10. A K+F fontossága az EU élelmiszer és ital előállítók versenyképességében A K+F be való befektetés gyakran eredményez : - hatékonyabb termelést, - elősegíti magasabb minőségű termékek előállítását, melyek: - megfelelnek a törvényi és rendeleti előírásoknak - a szigorodó biztonsági előírásoknak, elősegíti: - új termékek megjelenését - piacot biztosítanak az új terméknek - csökkentik az előállítás költségeit - magasabb profitot Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

  11. 2005/2006 EU felmérés főbb megállapításai az SME - k technológiai innováció készségeiről • Az innováció mértéke növekszik a cég nagyságával. A legtöbb élelmiszeripari cég, így az SME- k is komolyan veszik az innovációt, és állandóan keresik ennek lehetőségét. • Két kategóriát lehet megkülönböztetni a:- „nagy innovátorok” nagy v. közepes cégek, melyek rendszeresen fektetnek be K+F be, és gyakran vezetnek be új terméket a piacra- „ kis innovátorok” általában nem vezetnek radikális változtatásokat ezek általában a kis vállalkozások • Az SME – k fő tevékenysége a termékfejlesztés. Az innováció iránya az ami a termék jellegének olyan irányú gyors változtatását idézi elő, ami elősegíti a vásárlók általi elfogadottságát ( íz, tápérték) A folyamatok fejlesztése másodlagos jellegű • A nagy cégeknél általában mindkettő fontos • Az EU tagállamok többségében az élelmiszer és italszektor a forgalmi adatok alapján az első három között szerepel. 10 országban az első helyen van. • A tagországok adatai a következők: Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

  12. Az EU első 10 élelmiszer előállító tagállamának forgalmi adatai Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

  13. Az EU tagállamainak élelmiszer előállító forgalmi adatai (2004-2005) Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

  14. EU belső kereskedelmi adatai Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

  15. Tagországok EU–n belüli és kívüli kereskedelmi adatai Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

  16. A magyar élelmiszeripar egyeztetett innovációs stratégiája MNÉTP Fő kihívások • Olcsó, többségében gyenge minőségű áruk növekvő importja, • Az olcsóságot egyoldalúan előtérbe helyező, az igénytelen fogyasztásra ösztönző, a minőséget leértékelő szemlélet terjedése • Az egészségtelen életmód és a helytelen étkezési szokások kedvezőtlen egészségi hatásai és a növekvő igény az egészségben eltöltött életszakasz meghosszabbítására Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

  17. Az ÉFOSZ-ról • Magyarországi élelmiszeripari vállalkozások országos gazdasági és szakmai érdekképviselte • Célja: versenyképes üzleti környezet biztosítása a közös érdekek mentén • Munkaadói szövetség, megalakulása: 1989 • 13 szakmai szövetség (kb. 850-900 vállalkozás) és 31 egyéni cég • Magyarországi termelő cégek, külföldi termelő cégek magyarországi képviseletei, kutatási és információs központok, de: kereskedők nem! • Lefedi a magyar élelmiszeripar termelésének 80 %-át • Tagja: MGYOSZ, széleskörű egyéb hazai kapcsolatrendszer • Politikai pártoktól és a kormánytól független, de együttműködés Kormányzattal és törvényhozással • Nemzetközi kapcsolatok: EU: C.I.A.A, 1992 Visegrádi Négyek

  18. ÉFOSZ tagok: szakmai szövetségek • Magyar Húsiparosok Szövetsége • Magyar Pékszövetség • Cukoripari Egyesülés • Édességgyártók Szövetsége • Magyar Tartósítóipari Szövetség • Magyar Hűtőipari Szövetség • Magyarországi Üdítőital- Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége • Magyar Szőlő és Bortermelők Szövetsége • Magyar Sörgyártók Szövetsége • Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács • Gyümölcsszesz és Pálinkafőzők Országos Érdekvédelmi Közössége • DK Magyarországi Pálinkafőzők Egyesülete • Magyar Ásványiz Szövetség és Terméktanács

  19. ÉFOSZ tagok: egyéni vállalkozások • Tschibo • Coca-Cola • Nestlé • Unilever • Masterfoods • Bunge • Cerbona • Danone • KraftFoods • Bondulelle • Pannon Baromfi • Első Pesti Malom • Univer • Szegedi Sütödék • Hungerit • Campden and Chorleywood Kht • Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet

  20. Milyen most a magyar élelmiszeripar? • EU szabályok, közös agrárpolitika • Hasonló szerkezet az EU átlagához: sok kis- és középvállalat és néhány fős vállalkozások • Mintegy 80 „nagy” középvállalat • Gyakorlatilag teljesen privatizált tulajdonviszonyok, külföldi tőke részaránya kb. 55 % • Felgyorsult változások a szakágazatok szerkezetében és piacaiban • Termelés 2000. évi színvonalon

  21. Milyen most a magyar élelmiszeripar? (2) • EU rangsorban fogyasztás szerint a 16. helyen • Hasonló méret: Ausztria, Csehország, Finnország, Portugália • Bruttó hozzáadott értékben jobb helyezés • Hazai feldolgozó iparágak között No.3 helyezés, 10 % részesedéssel, lényeges visszaesés! • Nem készültünk fel helyesen az EU csatlakozásra

  22. Magyarországi élelmiszer-értékesítés főbb arányai, milliárd Ft (%) Magyarországi élelmiszertermelés, 2006 Élelmiszer-kiskereskedelem, 2006

  23. A magyar élelmiszeripar termelése ágazatonként, 2005

  24. Élelmiszeripari vállalkozások

  25. Mi a jelenlegi helyzet?Belföldi piac EU csatlakozással: • Védelem nélküli versenypiac belföldön • Minőséggel szembeni követelmények csökkentek, olcsó, gyenge beltartalmi értékű élelmiszerek a belföldi piacon • Hazai élelmiszeripar lejtős pályán, az évek óta kedvezőtlen tendenciák felgyorsultak • Belföldi piac stratégiai jelentőségű lett! • Belföldi termelésünk csökken, annak ellenére, hogy a belföldi fogyasztás a nemzeti jövedelmet meghaladó mértékben növekedett • Tartós piacvesztés a belföldön, minden ágazatban, csakátmeneti javulás!

  26. Élelmiszeripari termelés Bruttó termelési érték, milliárd forintban Volumen-index az előző évhez képest

  27. Belföldi élelmiszer értékesítés Volumen-index az előző évhez képest Bruttó árbevétel, milliárd forintban

  28. Termelés és belföldi értékesítés volumenindex változása

  29. Hazai élelmiszertermelés részesedése a kiskereskedelmi fogyasztói piacon

  30. Mi a jelenlegi helyzet? (2)Export piacok • Export termelésünk volumenben csökkent, értékben kissé növekedett • Egészségtelen exportszerkezet: egyoldalúság, növekedés csak EU-15 felé, tengerentúli piacok jelentéktelenek, nincs növekedés • Orosz és balkáni piacok sem növekednek • Megnőtt a feldolgozatlan nyersanyagok exportja • Kedvezőtlen folyamatok az újonnan csatlakozott országokkal szemben • Élelmiszerimport ugrásszerűen megnövekedett • Az élelmiszerágazat devizaegyenlege csökkent (258 milliárd Ft), feldolgozott élelmiszereknél alig több 100 milliárd Ft-nál

  31. Élelmiszeripari export Volumen-index az előző évhez képest Bruttó árbevétel, milliárd forintban

  32. Termelés és export- értékesítés volumenindex változása

  33. Élelmiszerek V-4 külkereskedelmi forgalma Export, milliárd forintban Import, milliárd forintban

  34. V-4 külkereskedelem részaránya Export a teljes export- forgalomban Import a teljes import-forgalomban

  35. Élelmiszeripari export és belföldi értékesítés arányai Export és belföldi árbevétel milliárd forintban Export részaránya (%) a teljes árbevételben

  36. Mi a jelenlegi helyzet? (3) • Nagy hozzáadott értéket előállító tevékenységekben külföldi tőke kivonulása, belföldiek részaránya növekszik • Cégek számának folyamatos csökkenése, koncentrációs folyamatok elején vagyunk • Létszámcsökkenés • Nagyvállalatok termelése csökkent, kis- és középvállalatok szerepének növekedése

  37. A vállalati méretek szerepe az élelmiszeripar teljesítményében Vállalatok részesedése az összes termelésen belül, % Vállalatok részesedése az összes exporton belül, %

  38. Élelmiszeriparban foglalkoztatottak számának alakulása, ezer főben

  39. Mi a jelenlegi helyzet? (4)Kereskedelmi láncok • Belső piacon kereskedelmi láncok meghatározó szerepben, hatalmas árverseny • Könnyen másolható termékek, kevés hozzáadott érték , saját márkás termékek növekvő piaci súlya • Beszállitói árak növekedése elmarad a kiskereskedelmi fogyasztói árak növekedése mögött • Egyre nő a beszállitók kiszolgáltatottsága, kereskedelem jelentős piaci erőfölénye, nem kerülhetők meg! • 30 % körüli illegális gazdaság, tisztességtelen versenyelőny, jelentős EU-n kívüli import

  40. Élelmiszerek árindexének alakulása az előző évhez képest

  41. Mi a jelenlegi helyzet? (5)Beruházások, jövedelmezőség • Beruházások színvonala folyó áron változatlan • Növekvő túlélési és egzisztenciális gondok • Jövedelemtermelés nem elegendő az bővített újratermeléshez sem

  42. Élelmiszeripar jövedelmezősége Összes élelmiszeripari eredmény, milliárd Ft-ban Átlagos tőke- és árbevétel arányos eredmény, %

  43. Élelmiszeripari hitelállomány, milliárd Ft

  44. Mik a versenyképességi bajok okai? • Trend-jellegű gondok, politika mulasztásai, rövid és hosszú távú érdekek folyamatos konfliktusa • Magyar mezőgazdaság drágán termel, sokáig volt támogatás és ma is egészségtelen a szerkezete, kertészet és állattenyésztés visszaszorulása • Környező országok árszintje lényegesen alacsonyabb, nagy kihasználatlan gyártókapacitások is rendelkezésre állanak • Nem készültünk fel eléggé a szabad versenyre • Eredménytermelés nagyon szerény • Tőkeszegénység valamennyi területen • Kormányzati munkában a mezőgazdaság prioritása, politika elsőbbsége, élelmiszeripar nem fontos

  45. Mik a versenyképességi bajok okai? (2) • Túlságosan nagy elvonások a legális szférában, főképpen a munkabér- és környezetvédelmi terhek tekintetében • Átmenetileg rossz árfolyam-politika, olcsó import • Kicsi a piac a nemzetközi versenyben, nincs kritikus tömeg a termékekből • Kereskedelmi láncokkal való aszimmetrikus kapcsolatok, piaci erővel való visszaélés • Kereskedelem versenytárs is, saját márkák, láncok globális-regionális beszerzési politikája • Szabályozatlan belső piac, túlzott liberalizálás, piacvédelem félreértelmezése, a „fogyasztó jól jár elmélet” • Erőset a gyengével szemben valamelyest korlátozni kell!

  46. Mik a versenyképességi bajok okai? (3) • Összefogás esetén kartell-vád a gyártókkal szemben • Az ár a belső piacon meghatározó, még kicsi a fogyasztói igény a minőségi termékek iránt • Erős szürke és feketegazdaság • Piacellenőrzés, hatósági munka hiányosságai, bár van jelentős javulás • Kormányzatnál és nemzetközi szervezetekben nem megfelelő lobbyerő • Nincs innováció • Mentalitás, a rossz elemeket ragadjuk meg, gondolkodás, nemzetközi üzleti környezet megértésének hiánya • Szükséges lépesek elmulasztása, gondok akkumulációja • Összefogásra való készség hiánya, túlzott önbizalom, csodavárás az állami segítség irányában

  47. Mi a lehetséges kiút? • Jó adottságok: kedvező klíma, speciális ízek, tiszta környezet, természeti értékek, regionális termékek lehetősége • Belföldi referencia piacra alapozott export-teljesítmény • Közös marketing-támogatás, több forrás, jobb célok • Szabályozással tisztességes piaci viszonyok megteremtése a belső piacon (ellenőrzés, szürkegazdaság fehérítése, kereskedelmi láncok korlátozása, gyakorlati piacvédelem) • Kis- és középvállalkozások számára kedvezőbb hitelezés, adóterhek, adminisztrációs csökkentése, innováció és megvalósításuk állami támogatása (beruházás, piacrajutás), de „nem ingyen pénzzel” • Innováció és műszaki fejlesztés együttesen! • Termékpálya szereplőinek összefogása, együttműködés mezőgazda- sági termelővel, kereskedőkkel, tudománnyal, logisztika • Az idő pénz! Amit ma elmulasztunk....., kumuláló gondok!

  48. Mi a lehetséges kiút? (2) • Új pályázati kiírásoknál kerülendő: többletkapacitások létrehozása, túlzott szociális szempontok • Emberi oldal: ellentmondásos. Felkészült, kreatív, rugalmas munkaerő a nemzetközi cégeknél, sok a korszerű tudású fiatalember, de elegendő üzleti tapasztalatok nélkül • Egyéb területeken konzervatív mentalitás, változtatás szükségessége: nagyobb előrelátás és kockázatvállalás • Óriási a lemaradás az innovációban!

  49. Élelmiszeripari innovációs kiadások, bruttó árbevétel %-ában

  50. Merre felé? Innováció • Innováció, nagyobb hozzáadott érték • Tömegtermelés helyett speciális hiány- és prémiumtermékek, fenntartható fejlődés • Márkafejlesztés, márkaépítés (termékcsaládok) • Lehetőségek: regionális, tradicionális termékek újrapozícionálása, komplex projektek, egészségesebb életmód (elhízás, adalékanyagok, stb.), támadások az élelmiszeripar ellen • Kutatás, műszaki fejlesztés és beruházások együttesen

More Related