1 / 71

KIEGÉSZÍTŐ TAKARMÁNYOZÁS HALASTAVAKBAN

KIEGÉSZÍTŐ TAKARMÁNYOZÁS HALASTAVAKBAN . MÉZES MIKLÓS SZENT ISTVÁN EGYETEM TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK GÖDÖLLŐ. A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI. HALHÚS ÖSSZETÉTELE Halfaj Víz Fehérje Zsír Hamu % % % %

denver
Download Presentation

KIEGÉSZÍTŐ TAKARMÁNYOZÁS HALASTAVAKBAN

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. KIEGÉSZÍTŐ TAKARMÁNYOZÁS HALASTAVAKBAN MÉZES MIKLÓS SZENT ISTVÁN EGYETEM TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK GÖDÖLLŐ

  2. A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI HALHÚS ÖSSZETÉTELE Halfaj Víz Fehérje Zsír Hamu % % % % Ponty 64-74 13-17 9-22 0,8 – 1,0 Harcsa 75-77 17-19 3-4 0,9 – 1,1 Süllő 77-79 18-20 0,4-0,6 0,9 – 1,1 Pisztráng 74-76 18-20 1,9-2,1 1,0 – 1,2

  3. A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI A TAKARMÁNYOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ SAJÁTOSSÁGOK: A takarmányfelvétel mértéke függ: - a száj (szájrés és garat) méretétől Lárvakorban különösen lényeges szempont: 0,02 - 0,25 g 0,42 – 0,85 mm szemcseméret 0,25 - 1,50 g 0,85 – 1,40 mm 1,50 – 5,00 g 1,40 – 2,80 mm 5,00 – 20, 00 g 2,80 – 5,60 mm - a fogak / garatfogak meglététől vagy azok hiányától zúzó és/vagy daráló mozgás (idegrendszeri kontroll)

  4. A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI - az állatok étvágyától - az ízlelőbimbók helyeződésétől (garatüreg, szájüreg, ajkak, bajuszképletek, bőr) - a víz / takarmány kémiai összetételétől (kémiai ingerek iránti receptivitás jelenléte vagy hiánya) keserű (kinin) és édes (cukor) ízre kevésbé reagálnak savakra érzékenyen reagálnak  sókra gyengén aminosavak iránt eltérő receptivitás: D  L forma 0  100 % Asp>Glu>Ala>Arg>betain>Pro>Gly>Leu>Thre

  5. A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI - a víz hőmérsékletétől Évszakhatás a ponty természetes takarmány- felvételében: Tél: bentosz – lárvák, férgek (>8 oC) Tavasz: alsó vízréteg – zooplankton Nyár: felső vízréteg – vegetáció, ízeltlábúak lárvái Ősz: bentosz – ízeltábuak lárvái, zooplankton - a mozgás intenzitásától - a telepítési sűrűségtől - a kiegészítő takarmány mennyiségétől testtömeg 1,5 – 2 % / nap optimális (DE: amur 15-20%) - a kiegészítő takarmány energia tartalmától A halak is energiára táplálkoznak !!

  6. A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI Az emésztési folyamatok intenzitása függ: - hőmérséklettől (adaptáció) - mirigyes gyomor megléte vagy hiánya – proteolítikus aktivitás mértéke (fehérje hasznosulás) - felszívó felület nagysága – intestinalis epithelium felszínének mérete (kefeszegély hiánya) - a vékonybél tartalom pH értékétől (enzimaktivitás) - a takarmányok antinutritív anyagainak jelenlététől - szója – tripszin inhibítor - búza - -amiláz inhibítor A meg nem emésztett táplálóanyagok szennyezik a vizet  csökkentik a termelést

  7. A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI A vékonybél mérete függ: - táplálkozási habitus - herbivora – testhossz néhány szorosa - omnivora – herbivorák átlagának kb 50 %-a - carnivora – relative nagyon rövid - életkor – allometriás növekedés (testhossz / bélhossz)

  8. A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI A HALTAKARMÁNYOK ÉRTÉKELÉSÉNEK METODIKAI PROBLÉMÁI A haltakarmányok táplálóértékének meghatározása: Táplálóérték függ: a megetetett takarmány ellenében termelődött termék mennyiségétől - a takarmányfelvétel valós értéke nem mérhető - az ürülék (bélsár és vizelet) valós mennyisége nehezen meghatározható - a laboratóriumi és tavi körülmények között kapott eredmények nehezen összevethetők

  9. A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI A TAKARMÁNYOK ENERGIA TARTALMA Égéshő: Szénhidrát: 17,46 kJ/g Zsír: 39,77 kJ/g Fehérje: 23,95 kJ/g Rost. 20,05 kJ/g BE (kJ) = 23,95 Ny.f.(g) + 39,77 Ny.zs.(g)+20,05 Ny.r.(g) + 17,46 NMKA (g) + 177 ME (kJ) = - 3,064 + 34,82 Ny.zs.(g/g) + 17,21 Ny.f. (g/g) + (18,52 -31,27 ny.rost (g/g))NMKA (g/g) 1 MJ = 238,8 kcal

  10. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI A TAKARMÁNYOK ENERGIA TARTALMÁNAK HASZNOSULÁSA A HALAK SZERVEZETÉBEN Takarmány bruttó energiája (égéshő) – 100 - Bélsár energia tartalma – 4 Takarmányok emészthető energiája (DE) – 96 - Vizelet + ammónia energia tartalma – 11 Takarmányok metabolizálható energiája (ME) – 85 - Termikus energia tartalma (emésztési munka)– 5 Takarmányok nettó energiája – 80

  11. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI TAKARMÁNYOK NETTÓ ENERGIA TARTALMÁNAK HASZNOSULÁSA • Metabolizmus – 10 – 80 - életfenntartás (sejtek anyagcseréje) – 40 - hőtermelés – 20 - izomkontrakció – 15 - sejtek újraképződés – 5 • Növekedés és fejlődés – 0 -70 - sejtek, szövetek növekedése és fejlődése - ivarszervek növekedése és fejődése

  12. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI VÍZ A halak vízszükségletét biztosítja: • a takarmányok víztartalma • az anyagcsere – elsősorban a zsírok égetése során képződő – víz - a halak a nagy víztartalmú takarmányokat kedvelik - a nagy víztartalmú takarmányok gyorsan emésztődnek - a nagy víztartalmú takarmányok növelik az emésztőcső – növelik a táplálékfelvétel „kapacitását” - az alacsony víztartalmú ( 14 %) takarmányok lassabban emésztődnek – jobb feltárás hatékonysága

  13. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI SZÁRAZANYAG Szerves anyagok: - nitrogén tartalmú anyagok: fehérjék + NPN - nitrogén mentes anyagok: zsírok + szénhidrátok + szerves savak + alkaloidák és glükozidák - egyéb biológiailag aktív vagy járulékos anyagok Szervetlen anyagok: - ásványi anyagok - szennyező anyagok

  14. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI A TAKARMÁNYOK NITROGÉN TARTALMÚ ANYAGAI Fehérjék: Valódi fehérjék: kémiai értelemben vett fehérjék (csak aminosavakból épülnek fel) Proteidek: metalloproteidek (aminosavak + fémek) nukeloproteidek ( aminosavak + purin és pirimidin bázisok) glükoproteidek (aminosavak + cukor) lipoproteidek (aminosavak + lipidek)

  15. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI FEHÉRJÉK ÉS PROTEIDEK HATÁSAI: • Katalítikus funkció (enzimek) • Transzformációs hatás (aminosav  energia) • Strukturális hatás (citoszkeleton, vázrendszer fehérjéi) • Fehérje szintézis takarmányozási alapját képezik FEHÉRJÉK BIOLÓGIAI ÉRTÉKE: Takarmányfehérje aminosav összetétele  állati termék (halhús, ivartermékek) aminosav összetétele Tak N – (Bélsár N + Vizelet N + NH3) BÉ (%) = ------------------------------------------------------ x 100 Tak N – Bélsár N

  16. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Fehérjék biológiai értékét befolyásolja: • Aminosav összetétel • Esszenciális és nem-esszenciális aminosavak aránya • Limitáló aminosav mennyisége

  17. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI AMINOSAVAK Aminosav Esszenciális Hiánytünetei Valin + ataxia Leucin + növekedési intenzitás  Izo-Leucin + fehérje hasznosulás  Arginin + puffer aminosav Lizin + növekedési intenzitás  Metionin + máj steatosis, anémia Cisztein + bőrproblémák Met Cys Cys hiány  Met hiány Treonin + Lys + Met limitáló tényezője Fenilalanin + pigmenthiány, anémia Triptofán + fertilitási és embrionális fejlődési zavarok

  18. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Aminosav Esszenciális Hiánytünetei Hisztidin +/- nem ismert Aszparaginsav +/- nem ismert Prolin +/- nem ismert Hidroxi-prolin - nem ismert Glicin - nem ismert Alanin - nem ismert Glutaminsav - energia hasznosulás  Szerin - nem ismert Tirozin - nem ismert

  19. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI A takarmányok nem-fehérje nitrogén tartalmú anyagai • Amid anyagok – peptidek, szabad aminosavak, savamidok • Purin és pirimidin bázisok • Nitrogén tartalmú glükozidák • Nitrát és nitrit • Nitrozo aminok • Ammónia • Karbamid

  20. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI NITROGÉN MENTES ANYAGOK Zsírok és lipoidok: Neutrális vagy valódi zsírok: glicerin –zsírsav észterek A halak fő energia forrása (zsír >szénhidrát> fehérje> rost) Carnivora fajoknál a zsírtartalom limitáló tényező Lipid mobilizáció az energia termelés fő útja halaknál Lipoprotein lipáz aktivitás függ: éhezés  jóllakottság Nagy lipáz aktivitás az extrahepatikus szövetekben Zsírsavak: telített  telítetlen nem esszenciális  esszenciális -3 (linolénsav)  - 6 (linolsav) zsírsav család (inkább állati) (inkább növényi) halolaj /lenolaj (kukorica, búza, repce, szója)

  21. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Zsírsavak átalakulása: -3 zsírsav család: C18:3  C20:5 (EPA)  C22:6 (DHA) A lipoproteinekben a DHA mennyisége lényegesen nagyobb, mint a takarmányokban – elongáció és deszaturáció a vékonybél epitheliumban EPA és DHA fontos a vitellogenezis (oocita maturáció) során Esszenciális zsírsav hiány: Linolénsav (C18:3 -3)  növekedési zavarok Linolsavval (C18:2 -6) nem helyettesíthető!!

  22. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Zsírsavak átalakulása a szervezetben függ: • Hőmérséklettől  a membránok zsírsav összetétele befolyásolja azok fluiditását 5 oC : deszaturáz aktivitás   PUFA  22 oC : alacsony deszaturáz aktivitás  MUFA  Zsírsavak hatása a zsírdepositio mértékére: Linolénsav  már 100 g /kg takarmány mennyiségben csökkenti a lipogenezist Linolsav (+ keményítő)  fokozott lipogenezis (depositio)

  23. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI ZSÍROK HATÁSAI: • Diétás hatás: növelik a zsíroldékony vegyületek (pl vitaminok) felszívódását. • A telítetlen zsírsavak lágyítják, a telített zsírsavak keményítik a halak zsírját (olaját) • Befolyásolják a halhús ízét (fenol akkumuláció) • Befolyásolják a zsíroldékony toxinok akkumulációját • Befolyásolják a takarmányok avasodását

  24. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Lipoidok: • Foszfatidok – pl. lecitin (neurális folyamatok) Chlorella spp. 12 % lecitin tartalmú ! • Szterinek, szterolok, szteroidok – pl. koleszterin, 3- dehidro-koleszterin, ergoszterol • Lipokromok – pl. karotinoidok • Éterikus olajok – diétás hatás

  25. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI SZÉNHIDRÁTOK CUKORSZERŰ SZÉNHIDRÁTOK Monoszacharidok: xilóz, ribóz, glükóz, fruktóz, galaktóz Diszacharidok: szacharóz, maltóz, laktóz Triszacharidok: raffinóz Poliszacharidok: keményítő, inulin, glikogén • Legolcsóbb táplálóanyagok • Metabolikus hatásuk – energiatermelés (zsírképződés) (energiatartalmuk a zsírok 40 %-a) Herbivora és omnivora fajoknál limitáló /carnivora - toxikus • Nutritív ill. diétás hatásuk halaknál kérdéses • Jól hasznosulnak – a táplálkozási habitus függvénye

  26. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI NEM CUKORSZERŰ SZÉNHIDRÁTOK – NYERSROST Cellulóz – fermentáció útján bomlik bakteriális és plankto- nikus enzimek által  ecetsav, propionsav Hemicellulóz - fermentáció útján bomlik bakteriális és planktonikus enzimek által  ecetsav, propionsav Pektin – gyakorlatilag nem bomlik (pektináz hiány) Kutin, szuberin – gyakorlatilag nem bomlik Lignin – gyakorlatilag nem bomlik (lignin-oxidáz hiány) Hasznosulásuk táplálkozási habitus / szoktatás függvénye

  27. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI SZERVES SAVAK Takarmányok alkotóelemei: oxálsav, citromsav, borostyánkősav Fermentációs termékek: propionsav, ecetsav, vajsav, tejsav Biológiai oxidációs termékek: oxisavak, ketosavak, piroszőlősav Specifikus élettani illetve dietetikus hatásuk halaknál nem ismert, hasznosulásuk kérdéses (a táplálkozási habitus függvénye)

  28. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI ALKALOIDÁK ÉS GLIKOZIDÁK Alkaloidák:ergot alkaloidok – anyarozs lupin alkaloidok – csillagfürt konvincin – lóbab ricin – ricinus Glikozidák: szinigrin – repce linamarin – bab szolanin – burgonya Toxicitásuk halaknál nem ismert

  29. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI ÁSVÁNYI ANYAGOK Kalcium: a csontvázrendszer legfontosabb kationja szükséges: izom kontrakció, véralvadás, membrán transzport folyamatok proteolítikus enzimeket aktiválja (kalpainok) Ellátottság ellenőrzése: vérplazma és csonthamu Igény:10-12 g/kgtakarmány Foszfor:csontvázrendszer, energia tárolás (ATP) membránok (foszfolipidek) Ellátottság ellenőrzése: vérplazma és csonthamu Probléma: fitin-P : hasznosulás 20-50% !! fitinsav gátolja: Ca, Mg, Zn, Cu felszívódását sok kalcium gátolja a foszfor felszívódását Igény: 7-8 g/kg takarmány

  30. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAIoptimális Ca / P arány: 1,2 : 1  1,5 : 1

  31. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Magnézium: csontvázrendszer, izomműködés, enzimek telelés során fontos – alapanyagcsere  Ellátottság ellenőrzése: vérplazma és csonthamu (Ca / Mg) Igény: 0,6-1,1 g/kg takarmány Nátrium és klór:puffer kapacitás, ionegyensúly, ozmózis Növekedési ütemet fokozza Igény: 1-5 g/kg takarmány Kálium:ionegyensúly, szívizom működése Halaknál hiánya nem ismert Igény: 1-3 g/kg takarmány Kén: bőr-, porc regenerációhoz, ikra képzéshez szükséges Igény: 3-5 g/ kg takarmány

  32. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Vas: hemoglobin, mioglobin, enzimek (felsz. Kopoltyú, bél) Hiánya ritka: anémia, mortalitás , növekedés , keltethetőség csökken (pisztráng) Ellátottság ellenőrzése: vér Hb, vérplazma vastartalma Igény: 30 -170 mg/kg takarmány (Fe2+) Réz: coeruloplazmin, enzimek Vas beépülését segíti: Fe 2+ Fe 3+ Hiányában – másodlagos vashiány Ellátottság ellenőrzése: máj réz tartalma Igény: 3-5 mg/kg takarmány

  33. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Mangán: csontszerkezet kialakítása, enzimek Hiányában: csökkent és abnormális növekedés, keltethetőség csökken Ellátottság ellenőrzése: teljes test Mn tartalma Mn-szuperoxid dizmutáz aktivitás (KCN- al nem gátolható) Igény: 2 - 20 mg/kg takarmány Cink: A-vitamin transzport, bőr regeneráció (mucin) Hiányában: abnormális növekedés, elhullás (bőr) Ellátottság ellenőrzése: vér és teljes test Zn tartalma Igény: 15 - 40 mg/kg takarmány

  34. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Kobalt:B12 vitamin szintéziséhez szükséges Halaknál hiánya ritka – anémia, növekedés  Igény: 0,05 -1 mg/kg takarmány Jód: pajzsmirigy hormonok szintézise (Tyr – jodináció) Hiányában a növekedés lassul / elzsírosodás, szaporodásbiológiai zavarok Hiánya – karsztvizek jódtartalma alacsony Igény: 1 - 4 mg/kg takarmány Szelén: szeleno-proteinek alkotórésze (membrán védelem, sejtes immunválasz Hiányában májkárosodás, szaporodási zavarok. Igény: 0,15- 0,50 mg/kg takarmány (Se-Met)

  35. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

  36. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Króm: inzulin tolerancia faktor alkotórésze inzulin rezisztenciát (adipocita, izmok) csökkenti Igény: 2 mg/kg takarmány CrCl3 – nagy szénhidrát tartalmú takarmányok etetésekor Bór:pontos hatása halaknál nem ismert 2-5 mg/kg takarmány mennyiségben a növekedési intenzitást jelentősen növeli – állati eredetű takarmányok etetésekor(hüvelyesek tartalmazzák)

  37. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI VITAMINOK A-vitamin: növekedés, fejlődés, hámeredetű szövetek védelme és regenerációja Igény: 8000 (pontyfélék)-15000 (pisztráng) NE / kg tak. karotinoidokból is keletkezik (konverzió nem ismert) D-vitamin:kalcium transzport halaknál csak a D3 vitamin aktív (ez a forma alakul át 1,25 (OH)2kolekalciferol-lá Igény: 1500 (pontyfélék) - 1800 (pisztráng) NE/ kg tak.

  38. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI E-vitamin: biológiai antioxidáns védelem / szaporodás Igény: 80 (pontyfélék) -100 (pisztráng) mg/kg takarmány K-vitamin: protrombin szintézis (véralvadás) Igény: 8 (pontyfélék) -10 (pisztráng) mg/kg takarmány Tiamin (B1vitamin):sejtek energia forgalma, növekedés Igény: 10 (pontyfélék) -20 (pisztráng) mg/kg takarmány Riboflavin (B2vitamin) : hiányában anorexia, növekedés  Igény: 15 (pontyfélék) -20 (pisztráng) mg/kg takarmány

  39. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Pantoténsav (B3 vitamin): idegrendszer fejlődése, zsír metabolizmus, mellékvese funkciók Igény: 50 (pontyfélék) -50 (pisztráng) mg/kg takarmány Kolin (B4 vitamin) : metil-donor, lipid transzport (lipo- protein szintézis), acetil-kolin szintézis Hiányában: máj steatosis Igény: 800 (pontyfélék) -1000 (pisztráng) mg/kg takarmány Niacin (B5 vitamin) : növekedéshez és túléléshez fontos halaknál anorexia, anémia, ödéma, mortalitás  Igény: 80 (pontyfélék) -120 (pisztráng) mg/kg takarmány

  40. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Piridoxin (B6 vitamin): zsírok metabolizmusához fontos Igény: 8 (pontyfélék) -12 (pisztráng) mg/kg takarmány Biotin:koenzim-A alkotórésze – energia felszabadítás Igény: 1 (pontyfélék) -1,2 (pisztráng) mg/kg takarmány Folsav: vérképzéshez szükséges – hiányában anémia Igény: 4 (pontyfélék) - 6 (pisztráng) mg/kg takarmány B12-vitamin:folsavval együtt a vérképzéshez, purin és pirimidin bioszintézishez Hiányában: anémia, növekedési zavarok Igény: 0,03 (pontyfélék) – 0,05 (pisztráng) mg/kg tak.

  41. A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Inozitol: sejtek metabolizmusához szükséges foszforral fitinsavat képez (inozitol-hexafoszfát) Igény: 150 (pontyfélék) - 300 (pisztráng) mg/kg takarmány C-vitamin: redukáló ágens, szteroid bioszintézishez Halak általában nem szintetizálják Igény: 150 (pontyfélék) -300 (pisztráng) mg/kg takarmány

  42. TÁPLÁLÓANYAGOK HASZNOSULÁSA TÁPLÁLÓANYAGOK KIHASZNÁLÁSA Felvett – Bélsárral ürített táplálóanyag mennyiség Emésztési együttható = ------------------------------------- x 100 Felvett táplálóanyag mennyiség

  43. TÁPLÁLÓANYAGOK HASZNOSULÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Takarmányoktól függő tényezők: Takarmányok zsírtartalma : táplálkozási habitus függő !! Takarmányok rosttartalma: táplálkozási habitus függő !! Takarmányok víztartalma: emésztési folyamatok !! Takarmányok antinutritív anyag tartalma (pl. búza -amiláz inhibitor, szója tripszin inhibítor) Takarmányok toxikus anyag tartalma – pl. mikotoxinok Takarmányszemcsék mérete – pl. darálás

  44. TÁPLÁLÓANYAGOK HASZNOSULÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A halak szervezetétől függő tényezők: Faj, fajta, ivar Életkor – javul az öregedéssel Egészségi állapot – bélcsatorna integritása / károsodása Egyedtől függő nem definiálható hatások Környezeti hatások: Napi adag mennyisége – ad libitum vs. adagolt Etetés gyakorisága – bélcsatorna kiürülése Hőmérséklet – tranzit idő hossza

  45. TAKARMÁNYOK ÉRTÉKESÜLÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Takarmányértékesülés: 1 kg súlygyarapodáshoz szükséges takarmány mennyisége kilogrammban Befolyásolja: Energia / fehérje arány: 15-35 g fehérje / MJ energia Takarmányok limitáló aminosav tartalma Takarmányadag mennyisége (testtömeg 1,5-3,0 %-a) Takarmányok fehérje tartalma

  46. TAKARMÁNYOK ÉRTÉKESÜLÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Takarmányadag mennyiségének hatása a takarmányértékesítésre pontynál Takarmányadag (% ttm./nap) 1,5 1,8 2,0 2,2 2,5 Takarmányérté- kesítés (kg/kg) 1,59 1,91 2,12 2,33 2,65

  47. TAKARMÁNYOK ÉRTÉKESÜLÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK TAKARMÁNYOK NYERSFEHÉRJE TARTALMÁNAK HATÁSA A TAKARMÁNYÉRTÉKESÍTÉSRE PONTYNÁL ÉS PISZTRÁNGNÁL Takarmányok nyersfehérje tartalma (%) 25 30 35 40 45 Takarmány érté- 2,91 2,84 2,64 1,68 1,69 kesítés (kg/kg) 27 37 40 46 Takarmány érté- 2,57 2,11 1,98 1,98 kesítés (kg/kg)

  48. HALAK TAKARMÁNYAI TERMÉSZETES TAKARMÁNYOK Autochton takarmányok – vízi ökoszisztéma részei Phytoplankton, zooplankton, magasabbrendú növény, trágya Allochton takarmányok – tóba került takarmányok Falevelek, fűszálak ill. széna, rovarok, állati tetemek Monokultúra (pl. ponty) esetében a termelés meghatározója a fehérjebázis (zooplankton) Polikutúra (pl. ponty + növényevő) esetében a termelés Meghatározója a zooplankton + fitoplankton + magasabb- rendú növények

  49. HALAK TAKARMÁNYAI ADAGOLT (KIEGÉSZÍTŐ) TAKARMÁNYOK • VIZENYŐS TAKARMÁNYOK Zöldtakarmányok – fűfélék – növényevőknek pillangósok – fehérjeforrás Burgonya – keményítő forrás (csak főzés után!) Takarmányrépa – cukor forrás (tisztítás !) Melléktermékek: borsóhéj – cukorforrás (könnyen erjed – alkohol) melasz – cukor forrás élesztő – fehérje, nukleotid forrás max. napi 1-2 % (puffaszt)

  50. HALAK TAKARMÁNYAI Halhús – vegyes összetételű (hús/csont/belsőség arány) Tojás – főzve ! (avidin) 2. SZÁRAZ TAKARMÁNYOK Energia források: Olajok (halolaj és növényi olajok) + keményítő Gabonamagvak kukorica – kevés fehérje, sok keményítő, karotin, olaj nedvesen tartósított formában is !! búza – alacsony fehérje, sok keményítő -amiláz inhibitor (pontynál lényeges- enzim „re-uptake” csökken  negatív fehérje hatás) árpa (őszi) – közepes fehérje, sok rost !

More Related