1 / 45

LTAL NOS KOMMUNIK CI 1-4. eload s

2. A kommunikci lersa. Szemiotikai iskola: a kommunikci jelentsek kialakulsa s cserje, szveg s kultra vizsglataFolyamatiskola:a kommunikci zenettads, kldo s befogad kdolsi s dekdols folyamata. 3. A kommunikci sz jelentse. latin communis sz, jelentse: kzs, kz"

devin
Download Presentation

LTAL NOS KOMMUNIK CI 1-4. eload s

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. 1 ÁLTALÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ 1-4. eloadás

    2. 2 A kommunikáció leírása Szemiotikai iskola: a kommunikáció jelentések kialakulása és cseréje, szöveg és kultúra vizsgálata Folyamatiskola: a kommunikáció üzenetátadás, küldo és befogadó kódolási és dekódolás folyamata

    3. 3 A kommunikáció szó jelentése latin communis szó, jelentése: „közös, köz” communicare ige: „megoszt, közzétesz” A kommunikáció tehát: közlés, mely által közös tudásunk gyarapodik, a közösségi lét alapja.

    4. 4 A kommunikáció jellemzoi Szimbolikus folyamat Társadalmi folyamat Egyéni értelmezést vált ki Megosztott jelentést feltételez Kontextusban jön létre

    5. 5 A kommunikáció típusai Intraperszonális (belso) kommunikáció Interperszonális (személyközi) kommunikáció Csoportkommunikáció Szervezeti kommunikáció Tömegkommunikáció (nyomtatott, elektronikus, fotografikus, digitális) Interkulturális kommunikáció (bármelyik szinten vizsgálható)

    6. 6 HÉT TRADICIÓ A KOMMUNIKÁCIÓS ELMÉLETEK TERÜLETÉN Forrás: Em Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe. 3. fej. (A felosztás Robert Craig alapján készült.)

    7. 7 1. A SZEMIOTIKAI HAGYOMÁNY A kommunikáció: jelek segítségével történo jelentésátvitel (szemiotika=jeltudomány) Charles S. Peirce, A. Richards és C.K Ogden, Ferdinard de Saussure, Roland Barthes elméletei Jel fogalma (ikon-index-szimbólum), konvencionális és természetes jelek, a szimptóma fogalma A nyelv mint jelrendszer (F. de Saussure)

    8. 8 A JEL TERMÉSZETE A jel: egy érzékelheto dolog és egy információ kapcsolata, egysége: JELÖLO+JELÖLT „Jel az, ami az érzékelésnek önmagát, a léleknek pedig önmagán kívül valami mást tár elébe.” Szent Ágoston

    9. 9 A JEL: érzékelheto, közvetíto szerepu, viszony része, ahol a másik két tag: 1. amire a jel utal, a vonatkozása, 2. aki a jelet használja, értelmezi.

    10. 10 Az érzékelt dolog és a közvetített információ kapcsolata természetes, oksági kapcsolat konvencionális kapcsolat hasonlóságon alapuló kapcsolat

    11. 11 Az érzékelt dolog és a közvetített információ kapcsolata Charles S. Peirce felosztása Ikon: hasonlósági kapcsolat Index: oksági kapcsolat Szimbólum: önkényes, konvencionális kapcsolat Peirce szerint az ideális jelölési folyamatban a jel mindhárom aspektusa jelen van.

    12. 12 Jelek közötti különbség a közlési szándék alapján Természetes, oksági viszony esetében nincs közlési szándék. Konvención alapuló jel esetében: lehet. A szándéktalan természetes vagy konvención alapuló jel: szimptóma.

    13. 13 Roland Barthes a jelekrol Zárt szövegek (pl. jelzolámpa) Nyitott szövegek – többjelentésuek, több lehetséges olvasat Közös kódrendszer Preferált olvasat

    14. 14 A nyelvi jel JELÖLO (hangkép) és JELÖLT (fogalom) kapcsolata fogalom+hangkép

    15. 15 A nyelvi rendszer mint jelrendszer (Ferdinand de Saussure alapján) Konvención alapul Közlési szándék jellemzi Rendszerszeruség (a rész az egészbol magyarázható, elemek viszonyrendszer részei)

    16. 16 2. A RETORIKAI HAGYOMÁNY A kommunikáció: jól megszerkesztett nyilvános beszéd Klasszikus (görög-római) hagyomány: a szónoklattan Befolyásolás, meggyozés, érvelés A beszéd hangzása, muvészi beszéd (Ld. A késobbiekben RETORIKA címszó alatt!)

    17. 17 3. A KIBERNETIKAI HAGYOMÁNY A kommunikáció, mint információfeldolgozás Kibernetika szó (Norbert Wiener, MIT, 1967) a mesterséges intelligencia jelölésére szolgál, központi fogalma a visszacsatolás: a kommunikáció összeköto kapocs egy rendszer (család, számítógép, szervezet) különálló részei között Claude Shannon és Waren Weaver, Shannon (Bell Telefontársaság) matematikai elméletet dolgozott ki a jelzések továbbítására, célja az volt, hogy minél nagyobb vonalkapacitást biztosítson, minél kisebb torzítás mellett Az üzenet jelentése, annak a hallgatóra gyakorolt hatása Shannont nem érdekelte

    18. 18 A kommunikáció modellje Shannon és Weaver (1938) alapján információforrás?átadó ? jel ?fogadott jel ?befogadó ?végcél ? zajforrás 1. Külso v. belso inger 6. Visszacsatolás (a modellben nem szerepelt) 2. Kódolás 7. Redundancia 3. Továbbítás 4. Dekódolás 5. Zaj

    19. 19 Csatornakapacitás = Információ + Zaj Mi lehet zaj? (Csatornazaj, környezeti zaj, szemantikai zaj) Az ismétlés, többszöri kifejtés (redundancia) szerepe Kód = jel + használati szabály

    20. 20 4. A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI HAGYOMÁNY A kommunikáció: interperszonális befolyásolás Carl Hovland (Yale Egyetem) kommunikációs hatások kísérleti (empirikus) kutatója A kommunikációs hatás a vélemény-változtatással függ össze „Ki mit mond kinek és milyen hatással?”

    21. 21 Ki? – az üzenet forrása Mit? – az üzenet tartalma Kinek? – a befogadó jellemzoi Milyen hatással? – a meggyozés Hatás: attitudváltozás, azaz az egyén megváltoztatja véleményét vagy cselekvését (attitudskálán mérheto az üzenet vétele elott és után)

    22. 22 Eredmény: nagyobb a véleményváltozást okoz a hitelesebbnek tuno forrás Hitelesség forrása: szakértelem és jellem (az üzenetforrás oldaláról) A befogadó oldaláról: személyiség és befolyásolhatóság Retorikai hagyománnyal érintkezo terület: vö. a „jó szónok” (Cato szónokideálja: „becsületes, beszédben jártas férfi” ) Néhány példa: hatásvizsgálatok a reklámokkal kapcsolatban

    23. 23 5. A SZOCIOKULTURÁLIS HAGYOMÁNY A kommunikáció: a társadalmi valóság létrehozója és megtestesítoje A kultúra megteremtése az emberi beszéd által Valóságról alkotott képünket befolyásolja anyanyelvünk Nyelvi relativizmus elmélete: Edward Sapir, Benjamin Lee Whorf (Sapir-Whorf hipotézis)

    24. 24 A NYELV ÉS A GONDOLKODÁS ÖSSZEFÜGGÉSE Mi az összefüggés nyelv és megismerés között? A nyelv határozza meg a megismerést (gondolkodást)? VAGY A megismerési folyamatok általános törvényszeruségei általános nyelvi jellemzoket eredményeznek?

    25. 25

    26. 26 Szociokulturális elméletek szerint: a valóság létrehozása, fenntartása és átalakítása a kommunikációs folyamatokon keresztül történik, azaz: az egymással beszélgeto (kommunikáló) emberek közösen szerkesztik társas világukat. Pl. párbeszédek elemzése, struktúrája történetmondások szerepe (A KÉSOBBIEKBEN A NYELVI KOMMUNIKÁCIÓRÓL RÉSZLETESEN LESZ SZÓ!)

    27. 27 6. A TÁRSADALOMKRITIKAI HAGYOMÁNY A kommunikáció mint intellektuális kihívás az igazságtalanság ellen „Frankfurti Iskola” neomarxista tudósai (Max Horkheimer, Theodor Adorno) „A történelmet a szenvedés igazságtalan elosztása jellemzi” Egyes kommunikációs gyakorlatok ellen dolgoztak. Melyek ezek?

    28. 28 1. A nyelv kisajátítása a hatalmi elonyök fenntartása érdekében. Egyenjogúságot gátló nyelvi formát: vö. férfiak érdekviszonyait tükrözo domináns nyelvhasználat („elnémított csoportok”) 2. A tömegkommunikáció szerepe az elnyomásban. Az emberek tudatát átformálja a tömegkommunikáció hatása, vö. manipuláció 3. A tudományos módszerekbe vetett vak hit, az eredmények kritika nélküli elfogadása. „… naiv és álszent dolog kizárólag a tudomány nyelvén gondolkodni és beszélni” /Horkheimer/

    29. 29 7. A FENOMENOLÓGIAI HAGYOMÁNY A kommunikáció: önmagunk és mások felfedezése a dialóguson keresztül A közvetlenül észlelheto jelenségek sajátosságaira és összefüggéseire koncentráló elmélet Carl Rogers pszichológiai elmélete Személyes tapasztalatok, szubjektív tényezok dönto jelentoséguek Az egyén belso fejlodése, és kapcsolatainak javítása lehetséges. Milyen módon?

    30. 30 Kongruencia: az egyén belso érzései és külso megnyilvánulásai közötti összhang (Hiteles, oszinte, nyílt, harmonikus személyiség) Feltétel nélküli pozitív odafordulás: elfogadó attitud Empatikus megértés: beleérzo meghallgatás Hiteles emberi kapcsolatok kialakítása párbeszéden keresztül

    31. 31 A kommunikációelmélet tradíciói Másfajta megközelítések is lehetségesek, de ezek is besorolhatók a hét hagyomány közé. Egy-egy kommunikációs elmélet több hagyományban is gyökerezhet. A határos területek alapvetései hasonlóak. Mindig a feladatnak, érdekeltségnek megfelelo elmélet a célravezeto.

    32. 32 A kommunikáció alapfunkciói Informatív funkció (pl. kijelentések és kérdések) Kontroll funkció (pl. parancsok) Társas funkció (pl. kapcsolat megteremtése és fenntartása) Expresszív funkció (pl. felkiáltások)

    33. 33

    34. 34

    35. 35 Kutatások szerint a kommunikáció során az üzenetek hatása 70-80%-ban a nem verbális elemeken múlik. A NONVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ

    36. 36 A nem verbális kommunikáció látványra épülo elemei Kinezika: testmozgás, gesztusnyelv Mimika: arckifejezés Proxemika: térközszabályozás Tekintet A tárgyak nyelve

    37. 37 A gesztusok típusai Emblémák: közvetlenül sugallnak bizonyos szavakat (pl. V-jel, „gyere ide!”) Illusztrátorok: az üzenetet megerosíto, alátámasztó mozdulatok (pl. egy tárgy nagyságának bemutatása) Szabályozók (pl. rámutatás: a másik fél megszólalhat) Érzelmeket kifejezo mozdulatok Alkalmazkodó mozdulatok (az egyént segítik a kommunikációs helyzetben: játék a gombokkal)

    38. 38 Testnyelv és kultúra Egyezményes jelek kultúránként különbözoek Érintés szerepe és gyakorisága is különbözhet Zónatávolság is különbözo

    39. 39 Mozgások – Testhelyzet

    40. 40 Gesztusok Tenyérgesztusok Kézfogás Összekulcsolt kezek Archoz illesztett kézgesztusok A kar helyzete A láb helyzete

    41. 41

    42. 42 Mimika A szem és a száj körüli izmok finom és összerendezett mozgásainak eredménye. Leggyakrabban érzelmeket fejez ki. Az érzelemkifejezési mimikák lehetnek biológiailag szabályozottak, amelyek általánosak, kultúráktól függetlenek (pl. félelem, harag, meglepetés, undor, szomorúság, érdeklodés, öröm.) Vannak kultúrák, társadalmak által szabályozott érzelemkifejezések.

    43. 43 A mimika néhány jelentése Kifejez: attitudöt, érdeklodés, érzelmi intenzitást, szituációban való aktivitás fokát, az üzenet tartalmának érthetoségét.

    44. 44

    45. 45 Zónatávolságok (E. Hall vizsgálatai, USA, északkeleti partvidék) Intim zóna: 15-45 cm. Érzelmileg közelállók: szülok, házastárs, közeli barátok. Létezik egy belso zóna is, amely legfeljebb 15 cm-re terjed a testtol, ez a szoros intim zóna. Személyes zóna: 45 cm - 1,2 m. Partikon, hivatalos és társas összejöveteleken vagy társas találkozókon. Társadalmi zóna: 1,2 m - 3,6 m. Idegenek, ismerosök. Nyilvános zóna: 3,6 m- . Nagy létszámú csoporthoz intézzük szavainkat. TÉRKÖZ (PROXEMIKA) sok esetben szituációfüggo!

    46. 46 Tekintet Az emberi kapcsolatokban üzenettartalma, irányának jelértéke van. Kifejezhet: szimpátiát, szeretetet, de érdektelenséget is (merev, üres tekintet). Típusai: 1. Hivatalos nézés: homlok-áll 2. Társasági nézés: homlok-mellközép 3. Bizalmas: homlok-combközép 4. Oldalpillantás

More Related