1 / 37

Dr. Stróbl Alajos

Dr. Stróbl Alajos. A hazai erőműépítés helyzete és távlatai. GTTSZ: Hazai energiaforrásaink és lehetőségeik. Hungexpo, Budapest, 2010. május 4. 11:30-12:00. 30 perc alatt 35 színes ábra – időzítve, animálva. Az általános visszaesés hatása. Egy év alatt, 2009-ben 2008-hez képest:.

dewey
Download Presentation

Dr. Stróbl Alajos

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Dr. Stróbl Alajos A hazai erőműépítés helyzete és távlatai GTTSZ: Hazai energiaforrásaink és lehetőségeik Hungexpo, Budapest, 2010. május 4. 11:30-12:00 30 perc alatt 35 színes ábra – időzítve, animálva

  2. Az általános visszaesés hatása Egy év alatt, 2009-ben 2008-hez képest: A hazai erőművek villamosenergia-termelése csökkent. 40,0 TWh  36,0 TWh – 10,0% A villamosenergia-ellátásban az importszaldó növekedett. 3,9 TWh  5,5 TWh + 41,2% Az összes villamosenergia-felhasználásunk kisebb lett. 43,9 TWh  41,5 TWh – 5,5% Előzetes, kerekített számokkal

  3. Nagyerőműves bruttó termelés 16 15 14 13 2000 MW 950 MW 1736 MW 415 MW 900 MW 240 MW 396 MW

  4. Az erőművek kihasználása a BT-re nagyerőművek 4410 h/a erőművek kiserőművek 2008. A bruttó villamosenergia-termelés és a bruttó névleges villamos teljesítőképesség hányadosa alapján

  5. Az erőművek kihasználása a BT-re nagyerőművek 3995 h/a erőművek kiserőművek 2009. A bruttó villamosenergia-termelés és a bruttó névleges villamos teljesítőképesség hányadosa alapján

  6. A rendszer maximuma és minimuma MW 61 MW/a 15 MW/a 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 hét

  7. Jellegzetes őszi terhelés 2009-ben 2009. november 30. Hétfő (nagyéjszakai export, csúcs sok importtal) hazai villamosenergia-rendszerre hazai erőművekre h/d

  8. A bruttó teljesítőképesség-mérleg A teljesítőképességek 2009 minden hónapjának harmadik szerdáján 11:00-kor MW BT=RT+VH+ÁHés RT=ÜIT+KK+TMK az erőművek terhelése tartalék hónapok

  9. A maradó teljesítmény 2009-ben Maradó teljesítmény = összes tartalék – rendszerirányítási tartalék, 2009 minden hónapjának harmadik szerdáján 11:00-kor 5% BT 10% BT hónapok

  10. A havi villamos importszaldó 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 irányzat hónapok

  11. Évi villamosenergia-importszaldó Ha a régióban előbb épül meg több új atomerőmű-egység

  12. Hazai erőművek életkora 2010-ben 19,6% 16,9% 12,1% 11,4% 10,8% 8,9% 8,4% 7,7% 4,3% nagyerőművek átlaga 24,9 év erőműátlag 22,8 év kiserőművek átlaga 10,3 év

  13. A nagyerőművek 2010 elején

  14. A kiserőművek 2010 elején Az összes magyarországi erőmű BTbruttó = 8893 MW  8900 MW

  15. A várható erőműleállások 2300 MW 1000 MW 800 MW

  16. Nettó villamosenergia-fogyasztás esetleges újabb visszaesés ~1,5 %/a

  17. Rugalmassági mutató: villany/GDP trend A villamosenergia-felhasználás rugalmassági mutatója: e = [(E – Ebase)/Ebase] / [(GDP – GDPbase)/GDPbase] A rugalmassági mutató: villamosenergia-növekmény / értékteremtés-növekmény Forrás: GKI – 2009. június 30.

  18. Csúcsterhelés, teljesítőképesség teljesítőképesség + 100 MW/a csúcsterhelés

  19. A szükséges teljesítőképesség 11 000 MW 10 500 MW 10 000 MW 1400 hiányok 9500 MW 1500 1500 1500 1600 tartalékok 1500 1500 1500 8000 csúcs- terhelés 7500 7000 6500 2010 2015 2020 2025 meglévő, megmaradó hazai erőművek

  20. Az erőműfejlesztés idősoraiból Energiahordozók szerint az építhető típusok Időigény, előkészítettség, engedélyezések miatt

  21. Az erőműfejlesztés idősoraiból 6200 MW 4800 MW 1800 MW 2015 – 2010 2020 – 2010 2025 – 2010

  22. A megújulók előírt részaránya 4,3% 6,0% 6,9% EU cél 8,2% 1,5 x 20 x 4300 GWh 10% 13% 50 x 6600 GWh 2 x megújulóból eredő bruttó végső energiafelhasználás, PJ

  23. A megújulós villany Hazánkban Megújuló forrásokból megtermelt és a hálózatra adott villamos energia: • biomassza 1606 GWh • szél 206 GWh • víz 204 GWh • hulladék 143 GWh • biogáz 38 GWh • napelem < 1 GWh 2008 A KÁT-ban (2008) • megújuló 1368 GWh • hulladék 147 GWh • összesen 1515 GWh Összes nettó termelés: 2198 GWh Az összes hazai nettó termelés 5,9%-a. A bruttó villamosenergia-fogyasztás 5,3%-a

  24. Megújulóból villany, EU-27, 2008→2010 Magyarország 2010 cél 2008 tény 21,0%16,4% EU-27 Forrás:The State of Renewable Energies in Europe – 9th EurOserv’ER Report – 2009.

  25. Megújuló források középtávon A várható maximum 2020-ban A hazai bruttó villamosenergia-fogyasztás 16%-a

  26. A megújulós erőművek kapacitása 2020-ra 3738 MW 3212 MW 3126 MW 1620 MW MAVIR, ERŐTERV MEH-PYLON Kft. Forrás: MEH-PYLON Kft.

  27. A nagyerőműveink rövid távon Átlagos fajlagos beruházási költségek gázerőművekre: CCGT technológiára: 600-700 €/kW (hatásfok 55-57%) OCGT technológiára: 300-400 €/kW (hatásfok 38-40%)

  28. Földgáztüzelésű nagyerőművek Megjegyzések: • Az EMFESZ Nyírtassi Erőművét (6 x 420 = 2520 MW) nem vettük tekintetbe. • Csak az első három erőmű építése látszik biztosnak. • Valamennyi erőmű a 2010-es években épülne, de később is épülhet még ilyen.

  29. A legkorszerűbb CCGT egység SiemensGázturbina SGT5-8000H: 340  375 MWη=39%  η=40%;…………………………….CCGT SCC5-8000H-1S: 530  570 MWη>60%  η>60%; nettó földgáz 5 bar, 300°C Irschig 4 Erőmű, 2009-ben csak a gázturbina (200 indulás, 3000 üzemóra alatti vizsgálatokkal); Utána 2011-ben az egész CCGT, egy tengelyen, E.ON Kratwerke NOx < 25 ppm, CO < 10 ppm, napi indulások, 50%-ra való leterhelések, GT 15 MW/min, (gy. 35 MW/min). ~1500°C tengely-kapcsoló 19,2 bar G HP IP LP ηG=99% 820 kg/s 625°C 170 bar, 600°C 35 bar, 600°C csapadékvíz-szivattyú csapadékvíz-tisztítás 80°C háromnyomású hőhasznosító kazán földgáz 210°C tápszivattyú Forrás: Modern Power Systems, 29. k. 9. sz. 2009., p. 13-19.

  30. Korszerű CCGT Törökországban Bandirma (Törökország), a Márvány-tenger partján, 2xGT (M701F4, Mitsubishi), 1xDT (TC4Fx40,5), 3x420 MVA generátor, tengervíz-hűtéssel (20 m mélységből), nettó teljesítőképesség 918,6 MW, nettó hatásfok 59%, földgáz tüzelésével, kulcsrakész szállítással a szerződést 2008 januárjában írták alá a Konzorciummal. 325 MW G G G 303 MW 303 MW 600°C 600°C Forrás: VGB PowerTech, 89. k. 10. sz. 2009. p. 10.

  31. Széntüzelésű nagyerőművek Mindössze egy széntüzelésű (lignit- és biomassza-tüzelésű) erőműegységet terveznek nagy valószínűségű megépítéssel Mátrai Erőműben 500 MW, USC, 2015-2016 Korábban, néhány évvel ezelőtt még szóba került egyéb is: Mohácsi Erőműben 600 MW import feketeszénre, Borsodi Erőműben 2x165 MW hazai barnaszénre. Ezek ma nem reális tervek, de vannak még irreálisabbak is: Mecsekben 600 MW hazai feketeszénre, Nógrádi területen 20 MW hazai barnaszénre.

  32. Nagyerőművek hosszú távon Várhatóan megépülhet 2021 és 2025 között: 1. Az új atomerőműves egység (V.) Pakson: Legalább egy 1000 MW-os PWR blokk, de ez lehet 1200 MW-os vagy 1600 MW-os is. 2. Szivattyús, tárolós vízerőmű épül (pl. a Prédikálószéken): Legalább 600 MW kell (pl. négy gépegységgel), amit majd lehet később még bővíteni. 3. Perces tartalék erőmű a nagy egység-teljesítőképességhez: Legalább 3 gázturbinával (OCGT) 500-600 MW. Megépülhetne még 2021 és 2025 között: • A második egység (VI.) Pakson, 1000 MW (vagy 1200-1600 MW) 2025-ig • Újabb ligniterőműves egységek a Mátrai Erőműben, kb. 600-800 MW 2023-ig • Nyírtass (EMFESZ) földgázra. CCGT 6 x 430 MW = 2580 MW 2021-2025

  33. Atomerőmű-létesítés a térségben Már tervezik a Paksi Atomerőmű kétblokkos bővítését 2x1000 MW-tal (vagy 2x1200 MW-tal, vagy 2x1600 MW-tal) a 2020-as években (2021-2029) való üzembe helyezésre. • Sok függ attól, hogy a régióban milyen atomerőműves villamosenergia-kínálat jelenik meg a 2020-as évek előtt: • Szlovákiában – Mohi 3&4, 2x440 MW, 2012-2013 (??); - Csehországban – Temelin 2, 1000 MW, 2018 (!?); - Romániában – Csernovoda 3&4, 2x655 MW, 2016-2018 (!); - Bulgária – Belene 1&2, 2x1000 MW, 2015-2017 (!?). Szóba jöhetnek még lengyel, dél-szláv, ukrán és orosz atomerőműves egységek a 2020-as években exportra.

  34. Mennyibe kerül egy atomerőmű? Amerikai befektetők adatai (2008): USD/kW becslés Egy új EPR-1600-as atom-erőműves egység ára több lehet mint 5 Mrd USD. (WEO 2009. p. 160.) Dél-Koreában négy, egyen-ként 1400 MW-os egységre (APR 1400) kötöttek szerző-dést 20 Mrd USD értékben (többségében fix áron), tehát egy egység itt is mintegy 5 Mrd USD-be kerül. Ez az ár kb. 30%-kal olcsóbb volt, mint az AREVA és a GE-Hitachi ajánlati ára. (Modern Power Systems, 2010. 3. sz. p. 9.) ipari kazánok Egy új atomerőműves egység teljes fajlagos beruházási költsége 3200-4500 $/kW között van. A 2015-2020 között üzembe kerülő egységeké átlagosan 4500 $/kW lehet, és ez később, 2030-ra lemehet 4000 $/kW körülire. Forrás: IEA: World Energy Outlook (WEO), 2009., p. 268.

  35. Villamos energia jövője Hazánkban 51,3 48,1 45,0 43,9 41,6

  36. Erőművek energiahordozó-igénye 510,0 449,0 430,4 421,7 398,5

  37. Köszönöm a figyelmüket! strobl@mavir.hu

More Related