140 likes | 508 Views
A földkéreg „kérge”: a talaj . A talaj. A földkéreg legfölső, laza, termékeny része. Szervetlen vegyületei : - kőzetmálladék, - víz, - levegő, Szerves anyagai: - elhalt szervezetek bomlástermékei - élő szervezetek kiválasztástermékei . Szerves anyagai:
E N D
A talaj A földkéreg legfölső, laza, termékeny része. Szervetlen vegyületei: - kőzetmálladék, - víz, - levegő, Szerves anyagai: - elhalt szervezetekbomlástermékei - élő szervezetek kiválasztástermékei.
Szerves anyagai: - elhalt szervezetekbomlástermékei - élő szervezetek kiválasztástermékei. Talaj = kőzetmálladék + humifikáció Humusz: Nagy molekulákból álló, sötét színű szerves vegyületcsoport. Baktériumok és mikroszkópikus gombák bonyolult kémiai folyamatok során elhalt élőlények maradványaiból alakítják át.
Talajszintek • A szint: A biológiai aktivitásban és humusztartalomban leggazdagabb szint. • B szint: Csökkent biológiai aktivitás, csökkent humusztartalom jellemzi. • C szint: az anyakőzet.
Talajtípusok A talajtípusok földrajzi elhelyezkedése szerint zonális és azonális talajokról beszélünk. Zonális talajok: A talajok összetételét és vastagságát a csapadék, a hőmérséklet és a növényzet határozza meg. A talaj szerkezete tehát szintén az éghajlat és a természetes növénytakaró függvénye. A különböző éghajlati és növényzeti övekhez meghatározott talajfajták tartoznak. Az adott öv éghajlati és növényzeti adottságait tükröző talajokat övjellegű (zonális) talajoknak nevezzük. Azonális talajok: Azok a talajok, amelyeknek kialakulásában a kőzetminőség, a domborzat vagy a talajvíz az éghajlatnál lényegesebb szerepet játszik, több, különböző éghajlati övben is megtalálhatók. Ezek a nem öves elrendezésű (azonális) talajok csoportját alkotják.
Talajerózió Talajeróziónak nevezik a csapadékvíz felszíni, ritkábban felszín alatti pusztító tevékenységét. Klasszikus értelemben a felszínen lefolyó csapadékvíz erózióját nevezték talajeróziónak, de kutatások bizonyították, hogy az esőcseppek felszíni becsapódása (csepperózió), és a talajban szivárgó víz oldó hatása (oldásos erózió) is okoz szerkezetrombolást, illetve anyagveszteséget, ezáltal csökkenve a talaj termőképességét.
A talajerózió azokon a területeken pusztít elsősorban, ahol az ember kiirtotta az eredeti növénytakarót és ezáltal utat enged a víz és a szél pusztító hatásainak. • A talajok pusztulásában az ember közvetlenül is részt vesz, amikor utakat, városokat, gyárakat épít. • Az emberi tevékenység következtében évente mintegy 25 milliárd tonna termőtalajjal lesz kevesebb a Földön.