390 likes | 703 Views
Magyarország Alaptörvénye. Országgyűlés elfogadta:2011. év április hó 25. napján Hatályba lép: 2012. január hó 1. napján. A Magyar Köztársaság Alkotmányának belső tagozódása. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. Preambulum Általános rendelkezések: I. fejezet:1.§-18.§
E N D
Magyarország Alaptörvénye Országgyűlés elfogadta:2011. év április hó 25. napján Hatályba lép: 2012. január hó 1. napján
A Magyar KöztársaságAlkotmányának belső tagozódása A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. Preambulum Általános rendelkezések: I. fejezet:1.§-18.§ Az Országgyűlés: II. fejezet: 19.§-28/E. § A köztársasági elnök: III. fejezet:29.§-32.§ Az Alkotmánybíróság: IV. fejezet: 32/A.§ Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa: V. fejezet: 32/B.§ Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank: VI. fejezet: 32/C.§-32/D.§ A kormány: VII. fejezet: 33.§-40.§ A fegyveres erők és a rendőrség: VIII. fejezet: 40/A.§-40/C.§ A helyi önkormányzatok: IX. fejezet: 41.§-44/C.§ A bírói szervezet: X. fejezet: 45.§-50.§ Az ügyészség: XI. fejezet: 51.§-53.§ Alapvető jogok és kötelességek: XII. fejezet: 54.§-70/K.§ A választások alapelvei: XIII. fejezet:71.§ A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei: XIV. fejezet:74.§-76.§ Záró rendelkezések: XV. fejezet: 77.§-78.§
Alaptörvény tagozódása: • Preambulum: a Nemzeti Hitvallás • Alapvetés: hazánkra vonatkozó általános értékeket, elveket, célokat kijelölő rendelkezések • Szabadság és felelősség: alapvető jogok és kötelességek katalógusa • Az Állam: államszervezetet alkotó állami szervek jogállására, közpénzek kezelésére vonatkozó rendelkezések • Különleges jogrend: rendkívüli állapotra, szükségállapotra, megelőző védelmi helyzetre, váratlan támadásra, veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezések • Záró rendelkezések: hatályba lépés időpontja, alkotmányozási felhatalmazás, a Kormány Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatok előterjesztési kötelezettség • Keretet adó zárásban idézet: az 1848-as forradalom tizenkét pontjának második mondata
Az Alaptörvény részeinek tagozódása: I. Nemzeti Hitvallás II. Alapvetés: A)-T) (20 cikk) III. Szabadság és Felelősség: I.-XXXI. Cikk IV. Az Állam: - Az országgyűlés: 1.-7. cikk • Országos népszavazás: 8. cikk • A Köztársasági elnök: 9.-14. cikk • A Kormány: 15.-22. cikk • Önálló szabályozó szervek: 23. cikk • Az Alkotmánybíróság: 24. cikk • A bíróság: 25.-28. cikk • Az ügyészség: 29. cikk • Az alapvető jogok biztosa: 30. cikk • A helyi önkormányzatok: 31.-35 cikk • A közpénzek: 36.-44. cikk • A Magyar Honvédség: 45. cikk • A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok: 46. cikk • Döntés katonai műveletekben való részvételről: 47. cikk V. A különleges jogrend: • A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok: 48. cikk • A rendkívüli állapot: 49. cikk • A szükségállapot: 50. cikk • A megelőző védelmi helyzet: 51. cikk • A váratlan támadás: 52. cikk • A veszélyhelyzet: 53. cikk • A különleges jogrendre vonatkozó szabályok: 54. cikk VI. Záró rendelkezések:1.4. pont
Nemzeti Hitvallás Történelmi narratíva: • Szent István király magyar állama • az ország megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő ősök - történeti alkotmány vívmányai, Szent Korona, amely Magyarország alkotmányos folytonosság és nemzet egysége • 1944. március 19.-1990. május.02. első szabadon választott népképviselet: kezdete hazánk új demokráciájának és alkotmányos rendjének Alaptörvényben foglalt sajátosan magyar vonások: - nemzetmegtartó kereszténység, - nemzetiségek, mint államalkotó tényezők, - magyar örökség: egyedülálló magyar nyelv, magyar kultúra, nemzetiségi nyelv és kultúra, Kárpát medence természeti és ember alkotta értékei Értékrend: • emberi méltóság, egyéni szabadság, • család, nemzet, nemzeti összetartozásunk alapjai: hűség, hit, szeretet, • emberi becsület alapja: munka, emberi szellem teljesítménye, • elesettek, szegények megsegítésének kötelessége, • polgár és állam célja: jó élet, biztonság, rend, igazság, szabadság, • állam: polgár ügyeit méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézni.
Alapvetés Alaptörvény : Alapvetés A)-T) cikkek • cikk: HAZÁNK neve Magyarország • cikk: A demokratikus jogállam értékei • Cikk: Államhatalom gyakorlása: hatalommegosztás, erőszakos hatalomszerzés tilalma • Cikk: Egységes magyar nemzeti összetartozás • Cikk: Európai Unióban való tagi részvétel, uniós jog • Cikk: Magyarország területi tagozódása • Cikk: A magyar állampolgárság • Cikk: Magyarország hivatalos nyelve • Cikk: Magyarország címere,zászlaja,himnusza • Cikk: Magyarország nemzeti és hivatalos állami ünnepei • Cikk: Magyarország hivatalos pénzneme • Cikk: Házasság, család, gyermekvállalás • Cikk: Magyarország gazdasága értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapul • Cikk: Kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve • Cikk: Egyéni felelősség és állami, közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás kötelezettsége • Cikk: Természeti erőforrások védelme • Cikk: Nemzetközi jogi kötelezettségek • Cikk: Magyarország jogrendszere • Cikk: Alaptörvény elfogadása, módosítása • Cikk: Általánosan kötelező magatartási szabályra vonatkozó alapvetés,jogszabályok, sarkalatos törvény
Szabadság és Felelősség Alaptörvény I-XXXI. cikk Alapvető egyéni jogok köre: • I. cikk: AB „szükségesség arányosság tesztje” beépül • Törvény alapján létrehozott jogalanyok alapvető jogai és kötelezettségek. • II. cikk: Élethez, emberi méltósághoz való jog: a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. • III. cikk: Kínzás,embertelen, megalázó bánásmód, büntetés tilalma (1) bekezdés:Tilos az emberkereskedelem. • Orvosi vagy tudományos kísérlet: tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulás • (3) bekezdés: Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás. • IV. cikk: Szabadság és személyi biztonsághoz való jog: • (2) bekezdés: Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. • V. cikk: Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint személye, illetve tulajdona ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához. • VI. cikk: magántitok helyett magán- családi élet, otthon, kapcsolattartás tiszteletben tartása • VII. cikk: (2) bekezdés Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal. • VIII. cikk: gyülekezési és egyesülési jog biztosítása • IX. cikk: véleménynyilvánítás való jog, sajtó szabadság • X. cikk: tudományos kutatás, művészeti alkotás szabadsága, tanulás és törvényi keretek kötött a tanítás szabadsága • (2) bekezdés: tudományos igazság • (3) bekezdés: Magyarország védi az MTA és MMA tudományos és művészeti szabadságát • XI. cikk: Művelődéshez, közművelődéshez való jog: ingyenes és kötelező alapfokú, • ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, • képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatás. Törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatás.
XII. cikk: munka, foglalkozás szabad megválasztásához, vállalkozáshoz való jog • (1) bekezdés Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. • (2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember aki dolgozni akar, dolgozhasson. XIII. cikk: tulajdonhoz és örökléshez való jog • bekezdés: A tulajdon társadalmi felelősséggel jár. XIV. cikk: magyar állampolgár kiutasításának tilalma, külföldről bármikor hazatérhet. Külföldi kiutasítása,menedékjog XV. cikk: törvény előtti egyenlőség, jogképesség - diszkrimináció tilalma, • férfiak, nők egyenjogúsága, • esélyegyenlőség, • külön védelem gyermeke, nők, idősek, fogyatékkal élő részére XVI. cikk: • gyermek jogai (védelem, gondoskodás) • szülői jogok (megválasztani a gyermek nevelését) • szülői kötelesség (kiskorú gyermekről gondoskodni, taníttatni) • nagykorú gyermek kötelessége (rászoruló szülőkről gondoskodni) XVII. cikk: • munkavállalói jogok: - munkafeltételek, - pihenőidő (napi, heti), - éves fizetett szabadság, - szakszervezeti jogok, sztrájkjogok • Kötelezettség: együttműködési kötelezettség
XVIII. cikk: • gyermekek foglalkoztatási tilalma kivétel: törvény • külön védelem a fiatalok és szülők munkahelyére XIX. cikk: szociális biztonsághoz való jog • törvényben meghatározott támogatásra jogosultak köre bővül az anyasággal - szociális intézmények, intézkedések biztosítják (3) bekezdés: Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja. • Időskori megélhetéshez való jog ( egységes állami nyugdíjrendszer, önkéntesen létrehozott társadalmi intézmény útján) • nők fokozott védelme az állami nyugdíjra való jogosultság megállapításánál XX. cikk: testi és lelki egészséghez való jog • GMO élőlényektől mentes mezőgazdaság, • egészséges élelmiszerek, • egészséges ivóvíz, • munkavédelem, • egészségügyi ellátás, • sportolás és rendszeres testedzés támogatása, • környezetvédelem XXI. cikk: egészséges környezethez való jog (2) bekezdés: Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt –törvényben meghatározottak szerint- helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni. XXII. cikk: • emberhez méltó lakhatáshoz való jog • közszolgáltatásokhoz való hozzáféréshez való jog
XXIII. cikk: • aktív, passzív választójog • országos, helyi népszavazáson való részvétel joga • közhivatal viseléshez való jog XXIV. cikk: - „ Jó közigazgatáshoz” való jog: • részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belüli ügyintézés • hatóság által jogellenesen okozott kártérítéshez való jog XV. cikk: • közhatalmat gyakorló szervhez egyénileg, másokkal együtt írásbeli kérelemmel való fordulás joga XVI. cikk: • új műszaki megoldások, tudomány eredményeinek alkalmazása az állam működése, közszolgáltatások, közügyek ellátása során XVII. cikk: szabad mozgás, tartózkodás joga • magyar állampolgár külföldi tartózkodás alatt Magyarország által nyújtott védelemhez való joga XVIII. cikk: büntetőügyben emelt vádat törvényes, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson ésszerű határidőn belül bírálja el, ártatlanság vélelme XIX. Cikk: nemzetiségek joga: - önazonossághoz való jog, • anyanyelv használatához való jog, • saját nyelven egyéni és közösségi nyelvhasználathoz való jog, • saját kultúrához való jog, • anyanyelvi oktatáshoz való jog, • helyi és országos önkormányzat alakításához való jog,
XXX. cikk: Kötelezettségek: • közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás: Mértéke: gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembe vétele XXXI. cikk: Kötelezettségek: • haza védelme • önkéntes honvédelmi tartalékos rendszer • férfiak katonai szolgálata:- rendkívüli állapot, - megelőző védelmi helyzet esetén: - lakóhely, - nagykorú, - magyar állampolgár Kivétel: fegyver nélküli szolgálat • honvédelmi munkakötelezettség: - rendkívüli állapot esetén: - lakóhely, - nagykorú, - magyar állampolgár • polgári védelmi kötelezettség és gazdasági, anyagi szolgáltatási kötelezettség: - katasztrófavédelmi - honvédelmi feladatok ellátása esetén
Az Országgyűlés Hatályos Alkotmány: II. fejezet (19.§ 28/E.§) Alaptörvény: Az Állam fejezet alatt (1.-7. cikk.) Magyarország legfőbb (legfelsőbb államhatalmi) népképviseleti szerve az Országgyűlés. Új rendelkezések: Nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza. 2. Cikk (2) bekezdés A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza. A köztársasági elnök Országgyűlés feloszlatási jogköre: • A hatályos Alkotmány helyett új szabály: 3. cikk (3) bekezdés b) pontja: az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el. Az országgyűlési képviselői mandátum megszűnésének esetköre bővül: 4. Cikk (3) bekezdés: Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik: f) pont ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában A képviselőcsoport nevesítése az Alaptörvényben: 5. Cikk (4) bekezdés az országgyűlési képviselők tevékenységük összehangolására a Házszabályban meghatározott feltételek szerint országgyűlési képviselőcsoportot alakíthatnak. Az elfogadott törvény Alkotmánybírósági előzetes normakontrollja: 6. cikk: Kezdeményezés: 1. a törvény kezdeményezője, Kormány, Országgyűlés elnöke 2. Köztársasági elnök • egyszeri • ismételt kontroll Alkotmánybíróság vizsgálja az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény Alaptörvénnyel való összhagját. Eredmény: megsemmisítés
Országos népszavazás A fakultatív esetkört kezdeményezők köre szűkült 8. cikk (1) bekezdés: A köztársasági elnök, a Kormány vagy 100.000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az országos népszavazásra nem tűzhető tárgykörök köre szűkült és bővült: 8. cikk (3) bekezdés: Nem lehet országos népszavazást tartani • az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről • Az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról A hatályos Alkotmány tiltotta a kormányprogramról való országos népszavazás kiírását. (Alkotmány 28/C.§(5) bek. f) pont)
A köztársasági elnök A 9. cikk (2) bekezdés: A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. Elnöki jogkörök szétválasztása 9. cikk: • önálló elnöki jogkörök: (3) bekezdés • Kormány tagjának ellenjegyzéséhez kötött elnöki jogkörök: (4) bekezdés Kivétel: törvény Elnöki jogkör gyakorlás megtagadása: - jogszabályi feltételek hiánya, - megítélése szerint az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné: ( b)-e) pontok) - Alaptörvény értékrendjét sértené: f) pont
Elnökválasztás, helyettesítés rendje Köztársasági elnökválasztás: • jelölés • két forduló: első forduló: 2/3-ad második forduló: legtöbb érvényes szavazat A Köztársasági Elnök helyettesítésének rendje: ok: -átmeneti akadályoztatás, -megbízatásának megszűnése Az országgyűlés elnöke gyakorolja az elnöki feladat- hatásköreit.
A Kormány A végrehajtó hatalom általános szerve. 15. cikk (1) bekezdés: A feladat- hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A közigazgatás legfőbb szerve. A törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. 17. cikk (3) bekezdés: A Kormány általános hatáskörű szerve a fővárosi, megyei kormányhivatal. Miniszterelnöki kormányzás: • meghatározza a Kormány általános politikáját, • a miniszter a Kormány általános politikájának keretei között irányítja az ágazatot, az alárendelt szerveket, a Kormány, miniszterelnök által meghatározott feladatokat, • felelős az Országgyűlésnek, valamint a miniszterelnöknek, • Bizalmatlansági indítvány a miniszterelnökkel szemben 19. Cikk Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában: • Kormányálláspontról tájékoztatás, • országgyűlés állásfoglalásának alapulvétele. Konstruktív bizalmatlansági indítvány, bizalmi szavazás, Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás a miniszterelnökkel szemben.
Önálló szabályozó szervek Új jogintézmény: 23. cikk (1)-(4) bekezdések • sarkalatos törvényben, • végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- hatáskörök ellátására, gyakorlására, • a vezetőt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki határozott időtartamra, • tevékenységről évente beszámol az Országgyűlésnek, • törvényi felhatalmazás alapján feladatkörében rendeletalkotás joga.
Az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság 12 évre választott 15 tagból álló testület. Tagjait és a tagok sorából az elnököt az Országgyűlés 2/3-ad szavazattal választ. Feladatai: Az AB az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata: • előzetes normakontroll • utólagos normakontroll: kormány, országgyűlési képviselők egynegyede, alapvető jogok biztosa kezdeményezésére • egyedi ügyben alkalmazott jogszabály vonatkozásában utólagos normakontroll: bírói kezdeményezésre, alkotmányjogi panasz alapján • bírói döntés felülvizsgálata • jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata, • Alaptörvényben, sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- hatáskörök. Döntés: megsemmisíti a jogszabályt, bírói döntést és a sarkalatos törvényben meghatározott jogkövetkezményt állapít meg.
A bíróság A legfőbb bírósági szerv: a Kúria A Kúria elnökét a bírák közül 9 évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. Külön bíróság létesíthetők: - közigazgatási, - munkaügyi jogvitákra. A bíróság döntési jogkörei: • büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben, • közigazgatási határozatok törvényességéről, • az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, • a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról. Hivatásos bíróvá az nevezhető ki, aki a 30. életévét betöltötte. A Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. A bírósági jogalkalmazás: • jogszabály szövegét a céljával, • Alaptörvénnyel összhangban értelmezi. • feltételezi a • józan észnek, • közjónk megfelelő, • erkölcsös, • gazdaságos cél szolgálatát.
Az ügyészség Az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti. A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés 2/3 szavazattal 9 évre választja meg.
Alapvető jogok biztosa Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés 2/3 szavazattal 6 évre választja. Alapvető jogok biztosának helyettesei: • jövő nemzedékének, • Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el.
Helyi önkormányzatokra vonatkozó alapvetések A helyi önkormányzatok • a helyi közügyek intézésének, • a helyi közhatalom gyakorlásának letéteményesei. A feladat-hatáskörbe tartozó ügyről: • törvényben meghatározottak szerint, • helyi népszavazás tartható. A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat: - sarkalatos törvény határozza meg.
Önkormányzati alapjogok A helyi önkormányzatok alapjogai: • rendeletalkotáshoz való jog, • határozathozatalhoz való jog, • önálló igazgatáshoz való jog, • szervezeti és működési önállósághoz való jog, • az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonosi minőséghez való jog, • költségvetés meghatározásához, önálló gazdálkodáshoz való jog, • korlátozott vállalkozáshoz való jog, • helyi adóztatáshoz való jog, • önkormányzati jelképek, helyi kitüntetések, elismerő címek alapításához való jog, • feladat-hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatás kéréséhez, döntés kezdeményezéséhez valamint véleménynyilvánításhoz való jog, • szabad társuláshoz, érdek-képviseleti szövetség létrehozásához, más országok helyi önkormányzatával való együttműködéshez, nemzetközi önkormányzati szervezeti tagsághoz való jog, • törvényben meghatározott feladat- hatáskörök gyakorlása.
Önkormányzati rendeletalkotás alapvető szabályai: A helyi önkormányzati rendeletalkotási jogkör két alaptípusa: • eredeti (primer) jogalkotói jogkör: feladatkörben törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokra • származékos (szekunder) jogalkotói jogkör: törvényi felhatalmazás alapján Jogforrási hierarchiába való illeszkedés: • az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes más jogszabállyal Az önkormányzati rendeletet kihirdetést követően haladéktalanul meg kell küldeni a fővárosi, megyei kormányhivatalnak! Fővárosi, megyei kormányhivatal jogszabálysértés, mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértés esetén kezdeményezési jogköre: • jogszabálysértés esetén kezdeményezi a bírósági felülvizsgálatát, • jogalkotási kötelezettség elmulasztása esetén kezdeményezi a mulasztás bírósági megállapítását valamint a bírói határidő elmulasztása esetén a bíróság rendelkezése szerint : a fővárosi, megyei kormányhivatal vezetője megalkotja a helyi önkormányzat nevében a hiányzó önkormányzati rendeletet.
Feladat- és hatáskör Törvény: • állapíthat megkötelező feladat- hatáskört, Ehhez: - arányos költségvetési támogatás, más vagyoni támogatás nyújt, • elrendelheti a kötelező feladat társulásban történő ellátását, • polgármester, megyei képviselő-testület elnöke kivételes államigazgatási feladat- hatáskört is elláthat.
Törvényességi felügyelet 34. cikk (4) bekezdés: A Kormány a fővárosi, megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. Kormány hozzájárulás vagy törvényi feltétel költségvetési egyensúly megőrzése érdekében: • az önkormányzat törvényben meghatározott kölcsönfelvételéhez, • más kötelezettségvállalásához.
Helyi önkormányzati képviselői, polgármesteri mandátum Választójog : • általános, • egyenlő Szavazás: • közvetlen, • titkos Sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a helyi önkormányzati képviselőket, polgármestereket 5 évre választják. Megbízatás megszűnik: • általános választás napjáig, • jelöltek hiányában időközi választásig, • képviselő-testület feloszlása kimondásával, • Országgyűlési feloszlatásával.
Közpénzek Központi költségvetésről és végrehajtásról szóló törvény: • azonos szerkezetben, • átlátható módon, • ésszerű részletezettséggel tartalmazza a bevételeket, kiadásokat. Az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amelynek eredményeként az államadósság nem haladhatja meg a GDP felét. Ha meghaladja akkor arányos csökkentést tartalmazó törvény fogadható el. Ha nincs központi költségvetési törvény, akkor a Kormány jogosult: • a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni, • az előző évi törvényi kiadási előirányzatok keretei között a kiadásokat időarányosan teljesíteni. Kormány hajtja végre: • törvényesség, • célszerűség, • eredményesség, • átláthatóság alapelvei szerint. Végrehajtás során nem vehető fel olyan kölcsön, nem vállalható pénzügyi kötelezettség, amely miatt az államadósság meghaladja a GDP felét, vagy az arány a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne. AB normakontroll hatáskörének korlátja.
Nemzeti vagyon Az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének, védelmének célja: • közérdek szolgálata, • közös szükségletek kielégítése, • természeti erőforrások megóvása, • a jövő nemzedékének szükségleteinek biztosítása. Nemzeti vagyont átruházni: - csak törvényben meghatározott célból, • értékarányosság. • szerződés olyan szervezettel, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, vagyonkezelési tevékenysége átlátható. Az állam és a helyi önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek: - törvényesség, - célszerűség, - eredményesség követelményei szerint önállóan és felelősen gazdálkodnak. Közpénzzel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni, a közpénzeket, nemzeti vagyont az átláthatóság, és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. Közérdekű adatok.
A közpénzek közhatalmi szervei Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletét ellátó szerv (PSZÁF) Állami Számvevőszék Költségvetési Tanács tagjai: KT elnöke, MNB elnöke, ÁSZ elnöke feladata: a központi költségvetés megalapozottságának vizsgálata alapján előzetes hozzájárulás
Magyar Honvédség Magyarország fegyveres ereje. Feladatai: • Magyarország katonai védelme, • nemzetközi szerződés alapján közös védelem, békefenntartás, • humanitárius tevékenység a nemzetközi jog szabályaival összhangban, • katasztrófák megelőzésében, következményeik elhárításában, felszámolásában való közreműködés. Irányítás Alaptörvény, sarkalatos törvény keretei között: • Országgyűlés, • Köztársasági elnök, • Honvédelmi Tanács, • Kormány, • Feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter. A működését a Kormány irányítja.
Rendőrség és nemzetbiztonsági szolgálatok Rendőrség alapvető feladata: • bűncselekmények megakadályozása, felderítése, • közbiztonság, közrend • államhatár védelme. Nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata: Magyarország - függetlenségének, • törvényes rendjének védelme, • nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése. Működésüket a Kormány irányítja.
Döntés katonai műveletekben való részvételről Döntési jogkör gyakorlására: - Kormány, • Országgyűlés jogosult. Kormány jogköre: • határátlépés, • Európai Unió, • Észak-atlanti Szerződés Szervezetének döntése alapján. Az Országgyűlés jogköre:Magyar Honvédség - külföldi, magyarországi alkalmazásáról, állomásozásról • külföldi fegyveres erők magyarországi, Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról.
A különleges jogrend A hatályos Alkotmány rendelkezéseit emeli át.
Záró rendelkezések • Hatályba lépés • Alkotmányozási felhatalmazás • Átmeneti rendelkezések külön elfogadása. • Kormány kötelezettsége az Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatok Országgyűlés elé terjesztésére.
Keretet adó lezárás Az Alkotmányozó Országgyűlés zárómondata. Az 1848-as forradalom tizenkét pontjának második mondatának idézése: „Legyen béke, szabadság és egyetértés.”