Műhelybeszélgetés a Nemzeti Környezetvédelmi Programról Eredmények, tapasztalatok Jövőbeni kihívások, stratégiai célk

1. Műhelybeszélgetés a Nemzeti Környezetvédelmi Programról Eredmények, tapasztalatok Jövőbeni kihívások, stratégiai célkitűzések Gergely Erzsébet KvVM, Stratégiai főosztály Humusz Ház, 2009. március 25.

2. Az NKP küldetése A környezetügy középtávú keretprogramja Egységes rendszerbe foglalja a környezeti célokat, azok végrehajtását, nyomon követését Hatékonyságát befolyásoló tényezők: Nemzetközi és hazai politikai, társadalmi, gazdasági körülmények Latens környezeti folyamatok Társadalmi támogatottság

3. Az NKP helye, szerepe a hazai tervezés erőterében A VKI végrehajtásának Magyar Stratégiai Dokumentuma Ivóvízbázis-védelmi Program KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia TÁRSADALOMPOLITIKA KÖRNYEZETPOLITIKA (és kapcsolódó ágazati politikák) GAZDASÁG- ÉS INNOVÁCIÓPOLITIKA Konvergencia program III. Nemzeti Környezetvédelmi Program Magyar Információs Társadalom Stratégia KvVM NKP-III Tematikus Akcióprogramjai (TAP-ok) Egyéb ágazati Zöld Óvoda, Ökoiskola, Erdei Óvoda és (Erdei) Iskola Program Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia Európa-politikai stratégia 1. A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése Magyarország Energiapolitikája Magyar Közlekedéspolitika Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és Programok 2. Éghajlatváltozás Magyarország Nemzeti Energia- hatékonysági Cselekvési Terve Emberi erőforrás- fejlesztés stratégiai fejlesztési koncepciója Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia Levegőminőség stratégia Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája Levegőtisztaság-védelmi Program 3. Környezet és egészség Országos Ivóvízminőség-javító Program Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram (NPP része) Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program Magyarország Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Programja (NPP része) 4. Települési környezetminőség Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programja Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv Stratégiai zajtérképre alapozott Intézkedési terv Biológiai Sokféleség Megőrzéséről szóló Nemzeti Stratégia és Cselekvési Terv Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NKP-III. része) A Természetvédelem Vadászati Koncepciója 5. A biológiai sokféleség megőr- zése, természet- és tájvédelem Nemzeti Biztonsági Stratégia ~ Erdészeti Koncepciója ~ Ökoturisztikai Koncepciója Középtávú tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégia Nemzeti Népegészségügyi Program (NPP) Nemzeti Parki Igazgatóságok Fejlesztési Tervei 6. Fenntartható terület- és földhasználat Nitrát Akcióprogram Nemzeti Erdőprogram 7. Vizeink védelme és fenntartható használata Országos Környezeti Kármentesítési Program Nemzeti Aszály Stratégia Nemzeti Népesedési Program Országos Hulladékgazdálkodási Terv 8. Hulladékgazdálkodás A települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája Vásárhelyi Terv Továbbfejl. Belvíz Program Hegy- és dombvidéki tározók építési és rekonstrukciós programja 9. Környezetbiztonság Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia FEJLESZTÉSPOLITIKA Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Új Magyarország Fejlesztési Terv (és OP-k) Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program Európai Területi Együttműködés OP-jai TERÜLETPOLITIKA Országos Területfejlesztési Koncepció Országos Területrendezési Terv

4. NKP-I-II-III jellemzői NKP-I (1997-2002) Jelentős politikai támogatottság Rendszerváltás utáni „látlelet és leltár” a problémákról és a teendőkről Környezeti elem/rendszer központú A végrehajtás nem igazán intézményesült, gyenge költségvetési kapcsolat NKP-II (2003-2008) Folyamatosság + Felkészülés az EU-csatlakozásra Tematikus akcióprogramok Hatékonyabb intézményesülés Továbbra is gyenge ráhatás a költségvetésre, nagyobb, de korlátozott befolyás a fejlesztéspolitikára NKP-III (2009-2014) Közép- és hosszabb távú célok megfogalmazása (átfogóbb jelleggel is) Szubszidiaritás/decentralizáció erősödése (kvt. módosítás) Intézkedések, feladatok, felelősök konkrétabb megfogalmazása EU-források szerepe

5. Az NKP-II főbb eredményei A környezetügy szabályozórendszerének kialakítása, megújítása (pl. SKV, környezetterhelési díj, energiaadó, termékdíj, visszavételi kötelezettség, ÜHG/ NKT, kvótakereskedelem) Előrelépés a stratégiai tervezésben (pl. NFFS, NÉS, Biodiverzitás Stratégia, természetvédelem stratégiái és tervei…) Aktív környezeti diplomáciaÉghajlatváltozási Keretegyezmény és Kiotói Jegyzőkönyv, EU éghajlat-politika, „Környezetet Európának”, Kárpátok Keretegyezmény, vegyi anyag politika, árvízvédelem, GMO moratórium) Derogációk teljesítése (4-ből 3, + a szennyvíz időarányosan) Környezetszennyezés/terhelés csökkentése (légszennyezés/SO2; vízszennyezés; talajszennyezés, kármentesítés, kémiai biztonság) Élelmiszerbiztonság, környezetbiztonság Értékvédelem (erdőprogram, Natura 2000, élőhely rehabilitációk) Környezetkímélőbb erőforrás-használat (energiahatékonyság, vízhasználat, VKI, agrár-környezetvédelem) Környezeti infrastruktúra fejlesztése (ivóvíz, szennyvíz, hulladék) Környezeti oktatás-nevelés - közoktatási törvény 2004. évi módosítása, Környezeti tudáslánc program, „Zöld Óvoda” program,Erdei Iskola Program, Ökoiskola Hálózat, szakképzés

6. A légszennyezőanyag-kibocsátás és a GDP szétválása Forrás: KSH, KvVM

7. Fogyasztási spirál: gépkocsi szám, villamosenergia igény és a plaza építés trendjei Forrás: KSH

8. Az áruszállítás volumene Forrás: KSH

9. Megújuló energiaforrás-felhasználás mennyisége 55 PJ-ra nőtt (összes hazai energiafelhasználáson belüli részaránya 4,8%) villamos energia termelésen belül 4,3% A szennyvízelvezetés- és tisztítás mutatói 2000-2007

10. A Program finanszírozása Ráfordítás: 1 202,6 milliárd Ft. 2003-2008. évben felhasznált összes központi költségvetésből származó forrás (EU támogatás és kapcsolódó hazai társfinanszírozás + központi kormányzati források) Finanszírozási szerkezet változása: Többségében hazai (2003-2004) hazai ~ EU (2005-2006) hazai < Eu + társfinanszírozás (2007-2008)

11. 3. Nemzeti Környezetvédelmi Program Alapelvek: Hagyományos alapelvek Holisztikus megközelítés Esélyegyenlőség, szolidaritás

12. AZ NKP-III CÉLRENDSZERE Hosszú távú célkitűzés A fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához való hozzájárulás A települési élet- és környezetminőség javítása Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése A környezet- biztonság javítása Átfogó célok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése Éghajlatváltozás Környezet és egészség Települési környezetminőség A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem Fenntartható terület- és földhasználat Vizeink védelme és fenntartható használata Hulladékgazdálkodás Környezetbiztonság Tematikus akcióprogramok H. ért. Célok Intézk. Mutatók

13. TAP 5.4. Települési környezetminőség 5.4.1 Településfejlesztés, -rendezés és környezetvédelem 5.4.2 A települések levegőminőségének javítása 5.4.3 A zajterhelés csökkentése 5.4.4 Közlekedés és környezet 5.4.5 A települési közszolgáltatások és a környezetvédelem Zajterhelés folya- matosan nő. Fő kibocsátó a közlekedés. Kezelés: stratégiai zajtérképek, intéz- kedési tervek. Nagyvárosi lakos- ság a fő érintett. Több káros hatás. Közúti közl. nő (több autó). Közösségi közle- kedés aránya 60%. Gyalogos és kerék- páros közlekedés háttérbe szorul. Átjárhatóság javítása szüks. Mérőhálózat mű- ködik (OLM). Az ország légszeny- nyezettsége közepes. Fő kibocsátó: közlekedés és lakosság. Egyezmények. célterület H e l y z e t é r t é k e l é s 5.4.1.1 Környezeti szem- pontok érvényesítése a településfejlesztés- ben és a település- rendezésben 5.4.1.2 Települési zöldfelület 5.4.1.3 Épített környezet 5.4.5.1 Biztonságos ivóvízellátás 5.4.5.2 Szennyvízelvezetés és kezelés Ideális zöldfelületi arány 60% lenne. Zöldfelületek (z.folyosók, z.gyűrű) hiánya, csökken- ése, elhanyagolt- sága. Szűkös anyagi források. 4 millió védett épített örökség. Állapotuk nyilvántartása hiányos. A fenntartható építés és környe- zetbarát anyagok, technológika alk. még csekély. Közműves ivóvíz- ellátás megoldott. A minőség 32%- ban kifogásolható. Megkezdődött az Ivóv.-minőség-jav. program. Az ivóvízhálózat rekonstrukcióra szorul. Lakások csatorna- bekötése 67,5 %. + 9% ráköthetne. EU derogáció a 2000 LE feletti szv. agglomerációra. Erre program és monitoring (TSzIR) indult. 2000 LE alattiakkal probléma. rész-célterület Területhasználatban a rövidtávú érdekek megjelenése, településfejlesztési koncepció hiányos- ságai.

14. TAP 5.4. Települési környezetminőség Fenntarthatósági szempontok érvényesítése Környezetterhelések csökkentése Biztonságos környezeti infrastruktúra Fő cél- kítű-zések 5.4.1 5.4.2 5.4.3 5.4.4 5.4.5 Légszennyezettség megelőzése, csökkentése. Jó levegőminőség megőrzése. Zaj –és rezgés- terhelés csökkentése, megszüntetése a közlekedési, ipari és szolgáltató létesítményeknél. Fenntarthatóbb közlekedés kialakítása (környezetkímélő, takarékos). Közösségi , gya- logos és kerék- páros közle- kedés fejlesztése, összehangolása. célterület C é l o k 5.4.1.1 5.4.1.2 5.4.1.3 5.4.5.1 5.4.5.2 Előrelátó, tudatos településfejlesztés. Barnamezős területek újrahasználata. Zöldfelületek kialakítása, használati és esztétikai értékének növelése. Az épített kör- nyezet védelme. Környezetbarát, fenntartható építés alkalmazása. Ivóvízminőség- javító program végrehajtása. Vas, mangán tartalom csökken- tése. Hálózati felújítások elvégzése. Szennyvíz program végre- hajtása. 2000 LE alatti kistelepülések szennyvízkeze- lése. rész-célterület

15. TAP 5.4. Települési környezetminőség Kormányzat Önkormányzat Gazdálkodó Lakosság Vegyes 5.4.1 5.4.2 OLM működtetése, ellenőrzés, jelentés. Levegőtisztaság- védelmi program, szmogriadó terv, intézkedések, tájékoztatás. BAT. Karbantartás, korszerűsítés. 5.4.3 Intézkedési terv módszertana, műszer- fejlesztés, ellenőrzés. Stratégiai zajtérkép, intézkedési terv készítése, megvaló- sítása. Zajcsökkentést cél- zó intézkedések. Tájékoztatás. 5.4.4 Mobilitási, közforgal- mú közlekedési terv. Ütemes, össze- hangolt menetrend. Közlekedési szövetségek. Infrastruktúra fejlesztés, akadálymentesítés. Közlekedés- szervezés. 5.4.5 célterület I n t é z k e d é s e k 5.4.1.1 Beépítések nyomon követése, útmutatók, legjobb gyakorlatok. Fenntarthatósági szempontok alkalma- zása, barnamezős területek felhasználása. 5.4.1.2 Zöldfelület kataszter, -gazdálkodás, védelem és fejlesztés. Zöldfelületek, védő- erdők pótlása, telepítése. Zöldterületek gond- ozása, felújítása, faültetés, gyepesítés. 5.4.1.3 Fenntartható (környe- zetbarát) építés. Védett örökség nyilvántartása. Ütemezett karban- tartások, felújítások. 5.4.5.1 Ivóvízminőség-javító program központi nagyprojektjei. A program előkészí- tése, végrehajtása. Üzemeltetési kon- cepció, környezet- és költséghatékony megoldások. Víztakarékosság. Tájékoztatás. 5.4.5.2 TSzIR működtetése. Közreműködés a program végrehajtásában. Csatornabekötések ösztönzése, végre- hajtása. Egyedi létesítmények kiépítése. rész-célterület

16. Az átfogó célokhoz kapcsolódó egyes célkitűzések A társadalom környezettel kapcsolatos értékrendjének javítása Az oktatásban és a nevelésben nagyobb teret kapjanak a környezeti jelenségek, folyamatok és összefüggések megismerését szolgáló tantárgyak és tevékenységek, és ez a nevelés – oktatás – szakképzés, felsőoktatás rendszerében tudatosan felépítve végig megjelenjen. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata, egész életen át tartó tanulás

17. Az átfogó célokhoz kapcsolódó egyes célkitűzések A környezeti szempont erősítésében „a szennyező fizet” elve mellett „a használó fizet” elvét is érvényesíteni kell mind a termelők, mind a fogyasztók tekintetében. El kell érni, hogy a költségvetésnek mind kisebb terhet jelentsen a kárelhárítás/kárcsökkentés, és az így felszabaduló források társadalmi célokat szolgálhassanak. A gazdasági szabályozásban az életciklus egészére kiterjedő „bölcsőtől a bölcsőig” szemlélet alkalmazása adórendszer átfogó, fokozatos zöldítése (Csak azok terhei növekedjenek, akik károsítják, feleslegesen „túlhasználják” a környezetet, a természetet. Ezzel egyidejűleg támogatások, könnyítések révén csökkenteni kell azok terheit, akik a környezetet nem, vagy takarékos módon használják.) A hulladékgazdálkodással kapcsolatos gazdasági szabályozóeszközök (termékdíj, betétdíj) területén a megelőzése elvének fokozott érvényesítése A biztosítékadási rendszer bevezetése Közbeszerzés „zöldítése” Az útdíj rendszer felülvizsgálata, a közösségi közlekedés támogatási rendszerének átalakítása

18. Éghajlatváltozás EU-szintű cél a 21%-os kibocsátás-csökkentés Az emisszió-kereskedelmi rendszer kiegészül más ágazatok kibocsátás-szabályozásával (Magyarországon ezen a területen a kibocsátások esetleges növekedése 2020-ra nem haladhatja meg a 10%-os szintet 1990-hez képest). 2016-ig évi 1-1%-os, illetve 2020‑ra összesen 20%-os energia-hatékonyság javulás az 1990-hez képest. A megújuló energiaforrások esetében legalább 13%-os hazai részarány 2020-ig a teljes energiafogyasztásban Védekezés, alkalmazkodás (horizontális feladat) Az átfogó célokhoz kapcsolódó egyes célkitűzések

19. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű szálló por részecskékre (PM2,5) új előírások: levegőminőségi célérték 2010-re 25 μg/m3, 2020-ra 20 μg/m3, az országos átlag szennyezettségnek 2010 és 2020 között 20 %-kal csökkennie kell. Az évente 3 millió jármű áthaladásánál nagyobb forgalmat lebonyolító nagyforgalmú közútra, a 30.000 szerelvénynél többet áteresztő nagyforgalmú vasútvonalra és a 100 ezernél nagyobb lakossággal rendelkező városokra vonatkozóan 2013. március 18-ig zajvédelmi intézkedési terveket kell kidolgozni 2013-ra a közlekedési zajtól védendő területeken az egész napra számított átlagos zajterhelés (Lden) ne haladja meg a 75 dB, az éjszakai pedig a 65 dB mértéket. A közlekedési létesítmények mentén csökkenjen azoknak a területeknek az aránya, ahol az egész napra számított átlagos zajterhelés (Lden) 65 dB, az éjjeli (Léjjel) 55 dB felett van. Az átfogó célokhoz kapcsolódó egyes célkitűzések

20. a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és az illékony szerves vegyületek kibocsátásának csökkentése (2010-re 595 kt, 210 kt, illetve 170 kt-ra) a csatorna-hálózatba bekötött lakások aránya 2015-re érje el a 89%-ot A felszíni és felszín alatti vizek ún. „jó állapotának” elérése 2015-re; A vízbázisvédelmi program befejezése 2014-re a hazánkban előforduló 211 európai közösségi jelentőségű faj természetvédelmi helyzetében számottevő javulás következzen be: 25% legyen kedvező állapotú (a jelenlegi 11%-kal szemben) és már csak 12% rossz állapotú (a jelenlegi 67%-kal szemben) Az átfogó célokhoz kapcsolódó egyes célkitűzések

21. Milyen legyen az NKP-III? Legyen tudományos-szakmai szempontból megalapozott… de ez még nem elég: Olyan közmegegyezésen nyugvó, tervezett út legyen, amely révén meg is valósítható…

22. A konszenzus megtalálása kevés: politikai, társadalmi akarat kell „Az, aki szamáron ül, nem tudja, milyen forró a talaj” - Ha mindenkinek csak elmeséljük, lehet, hogy elfelejtik… - Ha megmutatjuk, akkor talán emlékeznek rá…. - Ha a részesévé tudjuk tenni, akkor biztos megértik…